Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Tovább javítani a vezetést és az anyagi érdekeltséget járási pártértekezlet Nyíregyházán A tanácskozáson felszólalt Erdei Lászlóné, a Központi Bizottság tagja és Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára Nélkülözhetetlen segítőnk az egészséges társadalmi közérzet Járási pártértekezlet Kisvárdán A tanácskozáson felszólalt Sándor József, a Központi Bizottság tagja & nyíregyházi járás kommunistái pénteken tartották pártértekezletüket. Szabolcs megye legnagyobb járását közel háromszáz küldött képviselte. A megye lakosságának majdnem egyötödét érintő tanácskozáson a beszámolóban és a vitában is egyértelműen leszögezték: a nyíregyházi járásban az élet minden területén érvényre jutottak a Vili. kongresszus határozatai. Erősödött a járás dolgozóinak politikai egysége, a munkások, a termelőszövetkezeti parasztok és az értelmiségiek összefogása. Az áldozatos munka a termelés növekedésével, a dolgozók életkörülményeinek javulásával járt és egyben igazolta, hogy helyes volt a kongresszus által megjelölt út Ebben a járásban — szabolcsi viszonyokhoz képest — jelentős iparral rendelkeznek, mégis a beszámoló és a vita is elsősorban a mezőgazdaság helyzetét elemezte. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek szi- lárdulásában, a termelés növekedésében döntő szerepe van a jó vezetésnek. Az átszervezés utáni első évek. ben igen nagy volt a fluktuáció a szövetkezeti vezetésben. Nagy gondot fordítanak a szakemberellátottság javítására. 1962-ben 6000 holdra jutott egy szakember, jelenleg 1800 holdra. A pártértekezlet célul tűzte ki, hogy a harmadik ötéves terv végére 950 holdra jusson egy felsőfokú képzettséggel bíró szakember. Igen nagy erőfeszítéseket kívánnak tenni a termelés első vonalában dolgozó szakmunkások képzéséért. Azt határozták, hogy a jelenlegi 874 fő mellé még 1900 fiatalt képeznek ki. Az elmúlt négy évben valamennyi termelőszövetkezetben kialakult a törzsgárda, azoknak a családoknak a kollektívája, akik a tsz-ben akarnak dolgozni és megélni. Ez jó hatással van a felelősségérzetre, a tsz-de- mokráciára. A jog és a kötelesség helyes értelmezése azonban még nem általános. Szívós nevelömunkára lesz szükség a közeljövőben, hogy minden tag aktívan rész-f vegyen a határozatok hozatalában és küzdjön a végrehajtásért is. Több hely«», így például Vencsel- lőn és Kótajban is előfordul, hogy a közgyűlésen hozott saját határozataikat utólag kifogásolják és nem a határozat szerint dolgoznak. A nyíregyházi járásban — más járásokhoz viszonyítva későbben ismerték fel az anyagi érdekeltség alkalmazásának előnyét. Ezért a járás vezetői sem harcoltak következetesen. Ma már a közvetlen érdekeltség valamilyen formáját a járás minden szövetkezetében alkalmazzák. A legutóbbi pártértekezlet óta 300 millió forinttal gyarapodott a szövetkezetek közös vagyona, a tiszta vagyon 166 millióval. Többek között építettek 15 darab 108 férőhelyes istállót, 198 darab dohánypajtát, megvettek 250 darab traktort és 55 öntözőfelszerelést. Növekedett a műtrágyafelhasználás. Most a járás 12 százalékkal termel többet, mint az átszervezés előtt. Búzából például az utóbbi két évben 12 mázsán felül volt a járási átlag, a jobb szövetkezetekben 16—17 má- ssás átlagot érnek el. Az utóbbi esztendő erőfeszítése nyomán nagy a fejlődés, de sokminden közrejátszik abban — a természeti adottságtól a gyenge vezetésig, a tagság elvándorlását és a kedvezőtlen időjárást is ideszámítva — hogy jelentős a gyenge szövetkezetek száma. A pártértekezleten sok javaslat hangzott el megszilárdításukra. Erősíteni kell a párt- szervezetet, a szakmai veze. tést, differenciáltan kell megszabni a termelés irányát. Olyan anyagi érdekeltséget alkalmazni, ami helyileg a legmegfelelőbb, megkülönböztetetten segíteni őket a beruházásokkal és így tovább. Sok szó esett a pártértekezleten a felvásárlásról, elsősorban a burgonyáról. A felvásárló szervek nem készültek fel megfelelően a nagy termés fogadására. Nagy problémát okoz a dohány termesztése, mivel a beváltási ár nincs arányban a peronoszpóra nagyarányú kártételével. A beszámolóban és a vitában is jelentős helyet kapott a járás zöldségtermelésének fejlesztése. A megyeszékhely közelsége, a piac ellátása és a konzervgyár nyersanyag- szükséglete szinte megköveteli ebben a járásban a zöldségtermesztés fejlesztését Megállapította a pártértekezlet, hogy a gépállomások jól töltötték be korábbi szerepüket, most mint gépjavító állomások is egyre inkább jól dolgoznak. A vállalati érdek_ a nyereségre való törekvés azonban nem minden esetben azonos a termelőszövetkezetek érdekeivel. Például a silózást nem szívesen végzik a gépjavító állomások, mert az nem nyereséges. Viszont az állatok jó takarmánnyal való ellátása hús, tej kérdés — tehát népgazdasági érdek is. Úgy döntött a pártértekezlet, hogy a szövetkezetekben a gépész szakemberek képzését társadalmi üggyé kell tenni. Egy-egy drága gép igen sok ember helyett és olcsón tud dolgozni, ha azt helyesen kezelik. Az új mechanizmus megköveteli, hogy a szövetkezetekben minden negyven éven aluli férfi értsen a gépekhez. Az új szakemberek képzésében nagy feladat hárul a gépjavító állomásokra. A járásban öt ipari üzem és nyolc ktsz működik. Az elmúlt négy évben 324 millió forintot ruháztak be, az elavult berendezéseket a legtöbb helyen korszerű gépekkel cserélték ki. Az ossz termelési érték 65 százalékkal nőtt, jelentős a fejlődés az exportcikkek gyártásában. 1965-ben 25 millió forint értékű exportcikket gyártottak a járásban. Javult az üzemek, ktsz- ek vezetési színvonala, a dolgozók szakképzettsége. Az elmúlt négy évben 316 újítást nyújtottak be, ebből 168-at elfogadtak. A IX. kongresszus tiszteletére mindenütt széles körű munkaverseny bontakozott ki, aminek magvát a 33 szocialista címért küzdő brigád adja. A termelés növekedése mellett azonban néhány helyen nem fordítanak megfelelő gondot a dolgozók szociális körülményeire. A nagyhalászi kendergyárban egyes üzemrészekben lehetetlen egészségügyi körülmények között dolgoznak a munkások. A termelési eredményekkel párhuzamosan növekedett a járás lakosságának életszínvonala. A kiskereskedelem áruforgalma négy év alatt 27 százalékkal nőtt. Különösen megnőtt a tartós fogyasztási eszközök vásárlása. A növekvő vásárlás mellett az elmúlt pártértekezlet óta 26 millió forinttal nőtt a takarékbetét összege, a járásban. A VIII. kongresszus célkitűzéseinek megfelelően tovább emelkedett a járás lakosságának általános műveltsége. Csupán az iskola- hálózat bővítésre 24 millió forintot fordítottak. Két tanyai kollégiumot és négy középiskolát létesítettek. Ebben a járásban megszűnt a pedagógushiány. A tanácskozáson Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke felszólalásában elmondotta, hogy a nyíregyházi járás pártértekezlete nagy felelősséggel és ügyszeretettel vette számba az eredményeket, vitatta meg a teendőket. Mind ez a Központi Bizottság irányelveivel összevág és ez megnyugtató, mert ezek szerint a kongresszus előkészítésének jó irányt szabott a Központi Bizottság. A kiadott irányelvek életközeiben vannak. A tanácskozáson sokat vitatott új mechanizmussal kapcsolatos változásokra és az itt felvetett mezőgazdasági kérdések többségére a Központi Bizottság október 13-i ülése irányt szabott és azt a kongresszus elé terjeszti. Tehát az itt felvetett reális problémák mind szerepelni fognak a kongresszuson. Az elmúlt négy év jó előisko- la a következő nagyobb feladatok végrehajtásához. Beszélt Erdei Lászlóné az egyéni és a kollektív felelősség szükségéről. A kommunisták ne legyőzzék, hanem meggyőzzék azokat az embereket, akik ma még nem mindenben értenek egyet velünk. Majd a külpolitikai élet néhány fontosabb kérdésére hívta fel a figyelmet. Gombás Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára felszólalásában megállapította; a beszámoló a vitával együtt nagyon jó egészet alkot ahhoz, hogy a járás kommunistái a közelmúltban történt fellendülés után még nagyobb eredményeket érjenek el. Ez a járás sokáig egyhelyben topogott, most először sikerül minden részletében teljesíteni a felvásárlási terveket. Ezzel és a többi eredményekkel bátran dicsekedjenek a kommunisták, anélkül, hogy elbizakodottak lennének. A vitában felszólaltak még: Fülöp János, Fodor András, Dolányi Mátyás, Forgács József, Redneczki Miklósné, Sándor László, Beregnyei Miklós. Vincze József, Lábas István, Takács János, Balogh Zoltánná és Csisztu László. A pártértekezlet megválasztotta az 51 tagú pártbizottságot és a megyei küldötteket. A pártbizottság 9 tagú végrehajtó bizottságot választott. Tagjai: Alexa László, Dolányi Mátyás, Forgács József, Kindrusz Pál, Mádi Lajos, Növik Sándor, Perlaki Gyula, Ri- czu István és Vincze József. A járási pártbizottság első titkárává Alexa Lászlót, titkáraivá Mádi Lajost és Novák Sándort választották. „Az emberek egy része sa. ját tapasztalatokból méri le, milyen a közéletünk demok. ratizmusa. Saját üzeme, tsz-e, munkahelye gyakorlatából vonja le a következtetéseket”. Ez a megjegyzés is elhangzott egyebek között a pénteken Kisvárdán megtartott járási pártértekezleten, ahol csaknem háromszáz kommunista munkaértekezleten vitatta meg a járás előbbrejutásának gátló és segítő tényezőit. S bár a járás kommunistáinak ez a parlamentje nem hagyott figyelmen kívül lényeges összefüggést, ami a járás fejlődésére a következőkben hatással lehet — mindig szóba került a demokratizmus, az egészséges társadalmi közérzet igénye mint a további haladás egyik nélkülözhetetlen segítője. Ebben a járásban is termékeny viták, javaslatok, kritikai vélemények valóságos tárházát gyűjtötték össze a 94 pártalapszervezet vezetőségújjáválasztó taggyűlésén. Nem kevesebb, mint hétszáz párttag vett részt alkotó módon a kommunista munkaértekezleteken, szólalt fel a vitában. Őszinteség, nyíltság, segíteni akarás jellemezte a napirendre került helyi és országos problémák körüli beszélgetéseket. Nem álló képet tartottak maguk elé a járás kommunistái. Nem elégedtek meg olyan tényekkel, mint a mezőgazdasági termelés 14 százalékos növekedése, vagy az ipari termelés 754 milliós értékének „elkönyvelése”. — Pedig ezek, — bár száraz számok — a megélhetés alapjainak egy részét képezik. Az eredmények gondos és önbizalmat tápláló számba vételén túl a holnap gondjaira, a megoldásra váró problémákra fordították a figyelmet. „Ipari üzemeinkben a fejlődés ellenére sem kielégítő a gazdaságos termelés, az áruk minősége, helyenként laza a munkafegyelem.” — fogalmazták meg a termelési oldalát a dolognak. De az emberek oldaláról is nagyító alá vették a problémát: sok a bejáró munkás, kicsi a törzsgárda, többet szükséges foglalkozni a munkásokkal a pártszervezeteknek is. S ezzel ismét hangsúlyozták a munkaértekezletek résztvevői milyen jelentőséget tulajdonítanak a termelési problémák mellett a politikainak, az emberi gondok, bajok, intézésének. Ugyanez vonatkozik a falu termelő munkájára. Az elmúlt négy év szívós munkája következtében tovább gyarapodott a tsz-ek jövedelme, közös vagyonuk 203 millióról 465 millióra, a tehermentes tiszta vagyon 89-ről 269 millióra nőtt. Kedvezően csökkent a gyen. ge tsz-ek száma, s ma már a gyenge fogalom sem ugyanaz mint néhány évvel ezelőtt. Mégis: mind a párttaggyűlésen, mind a járási pártértekezleten nagy komolysággal és felelősséggel foglalkoztak a gátló té- nyezőkkal, a gazdasági vezetés gyengeségével a politikai nevelőmunka hatásfokának alacsony voltával. Szakszerű elemzés készült a járás gazdálkodásáról, távlati fejlesztéséről, számos agrárszakember javaslata, tapasztalata sűrűsödött a csaknem ötven oldalas párt- értekezleti beszámolóban, — mégsem került háttérbe minden dolog mozgatója, fő tényezője, a gondolkodó, cselekvő ember. A falu társadalmi, politikai életének ma már egyre több aktív részvevője van, eltűnőben a közöny a visszahúzódás, az egyéni sérelmekből adódó elzárkózás. Ma a járásban a tsz-tagok közül 424 vezetőségi tag. 146 felügyelő bizottsági tag és 158 brigáelvezető formálja a saját és a tsz- tagság jövőjét, ad hangol véleményének, válik gazdájává a szó egyre teljesebb értelmében a közös gazdaságoknak. Mindez együttjár a szélesedő tsz-demokráciá- val a tagok jogainak és kötelességeinek összhangba hozásával. Persze vannak még tsz-ek, ahol a régi vagyoni különbségek válaszfa. lat állítanak a falu közé, gátolják a közös cselekvést. Rokoni összefonódások, baráti protekciók is nehezítik az egészségesebb légkör, szélesebb távlatokban az egységes paraszti osztály ki. alakulását. Mindez kevesebb gondot okoz ott, ahol a szókimondás a rendszeres eszmecsere nem ítéli arra az embereket, hogy magukban hordozzák gondolataikat, sérelmeiket, s a közgyűlések hangulata találkozik a tsz-tagok érzés és gondolatvilágával. Kirajzolódott a kommunista munkaértekezleten az is hogy a pártszervezetek hivatottak elsősorban a demokratizmus, az egészséges társadalmi közérzet, a kritikai szellem kibontakoztatására. Ennek persze előfeltétele, hogy a pártszervezet életében is éltető elem legyen a demokratizmus, a társadalmi problémák, feladatok iránti fogékonyság. Vita bontakozott ki arról, hogy a kommunisták egyes helyeken nem eléggé aktívak, nem politizálnak, nem vitáznak eleget a napi aktuális kérdésekről. Pellei Sándor a dombrádi tsz-ek példáján bizonyította a pártszervezet öntevékenységének gyakorlati hasznát, Czető Andrásné tuzséri tsz- tag a nők jogainak védelmére az őket megillető juttatások kiharcolására búzdí- totta a pártszervezeteket. Sárosi Zoltán pedagógus az ifjúság nevelésében a kommunistákra háruló feladatokról szólt. Részt vett a vitában Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Felelevenítette találkozásait a szabolcsi dolgozókkal, majd azokról a bíztató tényekről szólt, amelyek a kisvárdai járás gazdasági társadalmi fejlődését jellemzik. Külön megköszönte a járás tsz-pa- rasztságának az áldozatos munkát, az elemi csapásokai, károkkal szembeni szívósságot, melynek eredményét egész népünk tapasztalhatja hisz ez a járás II. ötéves tervünk 10 százalékos mezőgazdasági termelési tervét négy százalékkal túlteljesítette. S ezt sok objektív tényező, az állam segítsége, s egyéb feltételek mellett a tsz-parasztság munkaszeretete, gazdasági, politikai biztonsága, érettsége tette lehetővé. Sándor elvtárs beszélt azokról az országos feladatokról, melyek a párt vezetőit foglalkoztatják. ismertette a III. ötéves terv jellemzőbb vonásait. — Nem látványos eredményekre törekszünk. Azt akarjuk, hogy mindenki egy kicsit jobban dolgozzon a munkaterületén, csak egy kicsivel jobban az élet minden területén. így alapot teremtünk életünk további javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához a reáljövedelem emeléséhez. Kapcsolódva a kommunista munkaértekezlet egyik alapgondolatához kiemelte Sándor József elvtárs, hogy ma a párt és a tömegek között a viszony nem tor- mális, tartalmát a kölcsönös bizalom, az Őszinteség, a nyíltság és az emberiesség adja. Minden jelentős társadalmi kérdésben a párt vezetői kikérik az ország dolgozóinak véleményét, igénylik a javaslatokat. A pártnak a gazdasági élet további erősítésével az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egv- időben az a törekvése, hogy tovább szélesedjen és minden területen érvényre jusson a demokratizmus, a politikai munka életelemévé váljék a közért való munkálkodás, állandósuljon, a társadalmi aktivitás, mint előbbre jutásunk és a szocialista nemzeti egység tökéletesítésének fontos záloga. őszintén beszélt arról, hogy a helyzet józan értékelésével száműzni kell az illúziókat, a kommunisták feladata megmutatni: a szocializmus építésének hétköznapjai nagy erőkifejtést, kemény munkát kívánnák a társadalom minden tagjától. Szólt a kongresszusi irányelvekről, melyek országunk fejlődésének leglényegesebb problémáit tartalmazzák, g melyek megoldásában szent kötelessége részt vállalni mindenkinek. A szocializmus nemcsak az 580 ezer párttagnak épül hanem a 10 milliós nemzetnek. Egyebek között foglalkozott az ifjúság nevelésével, válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre, s kiemelte: fiataljaink sokban olyanok lesznek, amilyenné mi neveljük őket. Befejezésül átadta a Központi Bizottság üdvözletét Kádár János elv. társ jókívánságait. A pártértekezlet a felvázolt munkaprogram mellett a napi gondokkal is foglalkozott, Jakab Miklós, a járási pártbizottság első titkára ismertette az őszi munkák eddigi eredményeit és a sürgős tennivalókat. A járásban 3000 hold vetőszántás, 5000 hold vetés, 5400 holdról a burgonya felszedése, 10 ezer holdon őszi mélyszántás elvégzése vár a falu dolgozóira. Tetemes munkát kíván a 12 ezer vagon mezőgazdasági termék elszállítása is, melv- lyel a járás az ország ellátásához járul hozzá. Különösképpen szükséges a csúcsidőben a politikai és a gazdasági munka összhangja. a kommunisták példás helytállása. A vita során felszólalt még Sárosi Zoltán, Lévai Zsigmond, Szendrei Mihály, Varga András, Pellei Sándor, Kőrössy Zoltán. Czető Andrásné, * Zalatnai Károly, Molnár Lajos Pálosi István, dr. Rozgonyi József, Ötvös József. A kisvárdai járás kommu. nistáinak pártértekezlete megválasztotta az ötvenegytagú járási pártbizottságot és negyven küldöttet a megyei pártérteküzletre. A járási pártbizottság első titkárának Jakab Miklós elvtársat. titkárának Livök András elvtársat választót, ták meg. A járási párt-végrehajtóbizottság tagjai : Dr. Rozgonyi József, dr. Péter István, Balogh László, Pálosi István, Csücske Jenő, Ötvös József és Kamarás Hugó. A pártértekezlet részvevői megtekintették a járási művelődési ház kistermében elhelyezett kiállítást, a járás úttörőcsapatainak a „Vörös zászló útján” című mozgalomban eddig elért eredményét, az úttörők faragványait különböző mun. káit.
