Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-15 / 244. szám
Fő feladat: a katékeayabb tudatformálás Járási pártértekeziet Nagykáliéban A tanácskozáson felszólalt Balló István, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettese Nagyobb önállóságot, hatáskört az alapszeryezeteknek Pártérlekezlet a megyei építőipari vállalatnál A tanácskozáson felszólalt Kanda Pál, az MSZMP megyei párt vb tagja, az SZMT megyei titkára A sokszektorúság jellemző a nagykállói járásra. Emiatt is eléggé kedvezőtlen adottságok között végzi munkáját a járás több mint ezer kommunistája. Á körülmények ellenére is ered. ményes volt a politikai és a gazdasági munka az elmúlt négy évben. Híven tükrözte ezt a nagykállói járási pártbizottság tanácskozó termében csütörtökön megtartott pártértekezlet. A beszámoló alaposan, mély- ' rehatóan és sokoldalúan elemezte az 1962-től napjainkig eltelt időt. A nagykállói járásban a kommunistáknak nyolc községben, 121 tanyán, egy állami gazdaságban, 11 termelőszövetkezetben, 19 termelőszövetkezeti csoportban, gépjavító állomáson. növényvédő állomáson, ktsz- ekben, kórházban, iskolákban kellett feladatukat végezniük. Úgy, hogy a járás több mint 40 ezer lakosának hasznát, életszínvonalának növekedését, kulturális fel- emelkedését segítse. A munkát a VIII. pártkongresszus határozatának szellemében végezték. A beszámoló és a pártértekezleten szót kérő küldöttek arról adhattak számot, hogy a meghatározott és kitűzött célt elérték. A sokszektorúság ellenére nagymértékben fejlődött a gazdasági élet, növekedtek a termésátlagok. Évről évre több lett a lakosság jövedelme, erősödtek a szocialista szektorok. Változott az emberek tudata is. Közelebb kerültek egymáshoz a párttagok és pártonkívüliek nézetek tisz. tázódtak, javult a-pártszervezetek tanácsok, gazdasági egységek kapcsolata. A párt irányításával és ellenőrzésével négy év alatt — de különösen a négy év második felében — a mezőgazdasági termelés nagymértékben fejlődött. Szerkezeti változás nem történt, de változott és javult a termelési feltétel, és változott az emberek munkához való viszonya. Ez a változás tette lehetővé, hogy előbbreléphettek a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetésében, az állóeszközellátottság javításában. Belter- jesebbé vált a gazdálkodás, ezáltal növekedtek a termelési eredmények. A tsz-ek beruházó állománya négy év alatt 42 millió forintról 80 millió forintra nőtt. Az egy hold területre jutó állóeszközállomány 4628 forint. Jelenleg 77 erő- és az ehhez szükséges munkagéppel rendelkeznek. 789 hold új gyümölcsöst telepítettek. 19 tszcs, amely a földterület 46 százalékán gazdálkodik, 1965 végéig 56 millió forinttal növelte vagyonát, ebből a tiszta vagyon 21 millió forint., A fejlődést tükröző szám, 1 hogy még a tagok 1963 végéig csak 65 ezer forinttal járultak hozzá a szövetkezeti alaphoz az elmúlt három évben már 3,5 millió forinttal. A közös alap szilárdításában jelentős eredmény, hogy a tszcs-k négy év alatt állami segítséggel saját erőből 117 dohánypajtát építettek, 42 erő. gépet vásároltak és 1626 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek. A termelési feltételek javulásának hatására 1962- höz viszonyítva a járásban négy év, alatt a búza átlagtermése 2,8, a rozsé 1,7, az árpáé 1, a kukoricáé 0,8, a burgonyáé 4, a cukorrépáé 22 mázsával emelkedett. Nagyobb mértékben és gyorsabb ütemben növekedett a termelőszövetkezetek átlagtermése. A tsz-ek 2—3 mázsás átlaggal szinte minden szántóföldi növény terméséből többet takarítottak be, mint a többi szektorok. Nem egy termelőszövetkezet ért el olyan kiváló eredményt, mint a nagykállói Virágzó Föld Tsz. A tsz — ez évben árpából 17, hazai búzából 17,4 intenzív búzából 21,5 mázsás átlagtermést takarított be. Négy év alatt jelentősen növekedett a járás állatállománya is. A számszerű növekedésen belül jelentős a minőségi fejlődés. A tbc- mentesítés végett például a szarvasmarha-létszám egy. időben visszaesett, ennek ellenére az állati termék előállítása nőtt. 1962-ben 1800 liter volt a fejésl átlag, négy évvel később meghaladta a kétezer litert. Igen komoly eredmény, hogy az árubaromfi előállítása a járás területén megkétszereződött, a juhállomány 65 százalékkal nagyobb, és fellendült a ser- téshízlalás. A sertéshízlalás pozitív vonása hogy a gazdaságok egy kilogramm hús előállítására 4,4 kilogramm takarmányt használnak fel, ez a megyei átlagnál 40 dekával kevesebb. Az állat- állomány fejlődését elősegítette hogy jelentősen javult a járás takarmánybázisa. A termésátlagok növekedése, az állatállomány fejlődése lehetővé tette, hogy javuljon a felvásárlás is. 1963-ban a felvásárlási tervet csak 78.1 százalékban tudták teljesíteni, 1965-ben már 100 százalékra. A fejlődés másik és igen lényeges hatása, hogy a szocialista szektorokban növekedett a dolgozók jövedelme, javult életkörülményük. A termelőszövetkezetben a tagok összrészesedése négy év alatt 35 százalékkal nőtt. Ennek hatása a kiskereskedelmi áruforgalomban az emberek takarékbetét-állo. mányának változásában mutatkozik. A kiskereskedelmi áruforgalom 28 százalékkal, a takarékbetét-állomány 15 millió forinttal nőtt. De szemléltető az is, hogy az eredményesebb gazdálkodás a magasabb jövedelem és a rendszeres előlegosztás hatására évenként több mint százzal növekedett a tsz-tagok száma. Az új belépők a fiatalabb korosztályhoz tartoznak, így javult az átlagos életkor, ami jelenleg 51.8 év. Eredményeihez, és sikereihez méltón értékelte a pártértekezlet a Balkányi Állami Gazdaság kommunistáinak munkáját, a gazdaságokban dolgozó emberek tevékenységét. A gazdaság termelési értéke négy év alatt több. mint 20 millió forinttal növekedett. Az egy tagra jutó termelési ér. ték_ 1965-ben már meghaladta a 65 ezer forintot. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset több mint négyszáz forinttal emelkedett. A Bal. kányi Állami Gazdaság kommunistáinak, dolgozói, nak becsületére válik, hogy az elmúlt évek során 12 esetben nyerték el az Élüzem címet 1964-ben a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Fel. becsülhetetlen értékű az a tevékenységük is, amellyel segítik a járás termelőszövetkezetének, tszcs-inek fej. lődését. A nagykállói járási pártértekezlet beszámolójában és vitájában túlzások nélkül adott számot az eredményekről és éberen vigyázott arra, hogy a sikerek mellett a hibákról, a fejlődést gátló tényezőkről is szó essen. A járás gazdasági, politikai és kulturális helyzetéből adódóan az irányítás és ellenőrzés kemény és szívós munkát követel és ez néhol törést szenvedett. A magántulajdonon alapuló kisáruterme- lés miatt a kispolgári gondolkodás és szokásmód is erősebben hat, mint másutt. Nem minden esetben volt következetes az anyagias- sóp. az egyéni önzés elleni harc. A járás szocialista szektorai sem használtak ki minden lehetőséget az ered. mények növelésére. Komoly fogyatékosságként említették, hogy a javuló élet- körülményekkel nem tartott lépést — bár sokat fejlődött — a lakosság áruellátásának minősége és általában a szolgáltató tevékenység. Mindez meghatározza a jövő feladatait. A nagykállói járás gazda, sági helyzete, az életkörülmények javulása kedvező feltételeket teremtett ahhoz hogy még jobb eredmények elérésével, a hibák megszüntetésével további sikereket érjenek el. A pártszervezeteknek, párttagoknak továbbra is feladatuk, hogy mint az elmúlt négy évben, a jövőben is az ideológia területén végezzenek hatékonyabb munkát. Az ideológiai munkával a járás pártszervezetei az élet adta lehetőségeket alkalmazta. Figyelembe vették a tanyai települések nagy arányát, a többszek- torúságot és differenciáltan alkalmazták az egyéni és csoportos megbeszélések1 különböző formáit. Ez jó hatással volt a tudatformálásra, ezen keresztül a gazdálkodás javítására. A tanyai ankétokon, tanyanapokon, a politikai pártnapokon megértették az emberek a párt politikáját, a célkitűzéseket. Ez elsősorban az állampolgári kötelezettség teljesítőben mutatkozott meg. Az út, amelyet a nagykállói járásban a kommunisták jártak, helyesnek és' jónak bizonyult. Erről beszéltek a vitában felszólaló küldöttek is. Ehhez adott hasznos kiegészítőt a Központi Bizottság propaganda és művelődési osztálya helyettes vezetőjének, Balló István elvtársnak a felszólalása. Elmondta, hogy figyelembe véve a járás sajátos helyzetét, a kommunisták munkája az elmúlt négy évben gyümölcsöző volt. így kell dolgozni továbbra is. A kommunistáknak naponta újra és újra ki kell állni a párt politikája mellett, ök legyenek a közvélemény irányítói. Az elmúlt években jelentősen javult a párt elméleti munkája, sok kérdés tisztázódott, így a kom. munisták bátran politizálhatnak. A párt vezető szerepe évről évre jobban érvényesült, s nemcsak központilag, hanem a helyi politikában is. Jó példa erre a nagykállói járás pártértekezlete. A pártértekezlet vitája, ban felszólalt még Benke Gyula, Dankó József, Szim János, Csongár Ferenc, Salamon Miklós, Pécsi Irma, Elek László. Zsíros János, Gerencsér József, Donka Péter és Szabó Pál. A pártértekezlet 43 tagú pártbizottságot választott. A pártbizottság megtartotta el. ső ülését és megválasztotta az MSZMP nagykállói járás végrehajtó bizottságának tagjait. Az új vb„ tagjai: Árvái Imre Bojtor Miklós, Csepei Tamás, Pécsi Irma, Radóczi János, Madarász Istvánná, Donka Péter. A járási pártbizottság első titkára Csepei Tamás, titkára Radóczi János lett. Építőipari kommunisták tanácskozása zajlott le csütörtökön az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat központi Székhazának tanácstermében. A közel négyezer munkással dolgozó megyei vállalat 264 párttagjának képviseletében vitatta meg a nyolcvantagú pártértekeziet a párt Politikai Bizottságának határozata alapján közel két éve létrehozott építőipari pártbizottság beszámolóját. A pártértekezlet munkáját a nagyfokú aktivitás. a szép eredmények mellett is még meglévő hiányosságok feltárása a tettekre serkentő bírálat és az egyszerű, közvetlen szavak jellemezték. Már az írásos előterjesztés és az ezt kiegészítő szóbeli beszámoló is fémjelezte: helyénvaló volt a párt intézkedése, amikor az építőipar segítésére, az egyre növekvő feladatok maradéktalan elvégzésére ebben az iparágban létrehozták a járási szintű MSZMP bizottságot. Annak ellenére, hogy a pártbizottság munkája rövid időszakot ölel fel, a beszámoló értékelte a párt VIII. kongresszusa óta eltelt négyéves időszak munkáját is. Nem ok nélkül. hiszen a megye építőipari kapacitása szinte évről évre megduplázódott, s a beruházások megvalósítása során az iparág jelentős szerepet vállalt a megye ipari és egyéb elmaradottságának felszámolásában. A Központi Bizottság határozatának megfelelően a vállalat arra törekedett, hogy a műszaki és egyéb feltételek megteremtésével folyamatos, szalagszerű termelési feltételeket' biztosítson az arra alkalmas beruházásoknál. Ennek pozitív hatása elsősorban a lakás- építkezéseknél érezhető. Az utóbbi két évben már jellemzővé vált, hogy a lakásokat több héttel, sőt hónapokkal előbb átadják rendeltetésének. Gátolja ezt a munkát a megye tervezői kapacitásának hiányossága és az a tény, hogy a tervezők sok esetben a több munkát igénylő terveket, szerkezeteket választják a beruházásoknál. Kedvezőtlenül befolyásolta ezenkívül a kivitelezések tervszerűségét, gazdaságosságát a hiányosan elkészített tervdoku. mentáció és a gyakori terv- módosítás is. A végrehajtó bizottság — létrehozása után — több ízben is tárgyalta a termelés műszaki irányításának problémáit. Elősegítette, hogy a vállalat vezetőségének különböző tisztségében olyan személyi változások történjenek, amely alapfeltétele lett az eredményes politikai és gazdasági munkának. így került sor például képzett, nagy műszaki tudással és szervező készséggel rendelkező főmérnök beállítására. Jelentős változások történtek több gazdasági és termelő egységek vezetőinek személyében is. Ez eredményezte azt például, hogy az elmúlt évre tervezett létesítmények át adását határidőre elvégezték. Éppen ezért már az 1966-os munkák is lényegesen jobb alapokról indultak A megjavult feltételek között végzett munka azt eredményezte, hogy a válla, lat első féléves tervét jelen, tősen túlteljesítve, országos viszonylatban is az elsők közé tartozik. A szakszervezettel és a gazdasági vezetőkkel kialakult jó összhang eredmé. nyeként a pártkongresszus tiszteletére indított versenyben olyan vállalások .történtek, amelyek további lendítő kerekei lettek a munkának. Különösen szép eredmények születtek a lakásépítéseknél, ahol a félévi 122,8 százalékos tervteljesítés révén kilencven lakást fJdtak határidő előtt átadni rendeltetésének. A kimagasló eredmény sem ok az elbizakodottságra. A beszámoló de a felszólalók többsége is olyan hiányosságokra hívta fel a pártértekezlet figyelmét, amelyek még eredményesebbé tehetik a munkát. Javult ugyan a vállalatnál a foglalkoztatottság aránvo. de azt a 87 százalékos eredményt tovább kell fokozni. Vállalati szinten jónak mondható a munkaerőgazdálkodás, de a főépítésvezetőségek között már hiányzik a megfelelő kooperáció ezen a területen Meg. történt már az is, hogy az egyik helyen kényszerszabadságra küldték a kubikosbrigádot, míg másutt — mint például a Fehérgyarmati Téglagyárban — hiányoztak. Ennek hiánya arra vezethető vissza hogy egyes építésvezetőségeknél a műszakiak nem rendelkeznek megfelelő politikai tisztánlátással. Az építésvezetőségen belül nem látják a nagy népgazdasági feladatokat. A pártbizottság — hangzott el — a jövőben még fokozottabb gondot fordítson a szakkáderek nevelésére. A káderhelyzet javítása. érdekében különösen a fiatalok nevelésére van nagy szükség. A vállalatnál még mindig fennáll ugyanis az a jelenség, hogy egyes műszakiak elvágynak a kivitelezés területéről, és . úgynevezett kényelmesebb munkakörbe vágynak. Holott jelenleg is az a probléma hogy a megyében lévő építő műszaki szakemberek jelentős része a beruházó és ellenőrző szerveknél tevékenykedik. A bevezetésre kerülő bérügyi intézkedések hatása, a politikai és gazdasági munka színvonalának növelése, az emberekkel való törődés fokozása ma már érezteti hatását. A vállalati törzsgár. da nemcsak számban, hanem minőségben is sokat javult, kisebb a fluktuáció. A vállalati összlétszámból például jelenleg kétezer- nyolcszázan a törzsgárdához tartoznak. További teendő; még fokozottabb mértékben érvényre juttatni az anyagi ösztönzést. Ä javulás ellenére ugyanis a bérezésnél még sok az egyenlősdi. Ez a gyakorlat károsan hat a jó dolgozók hangulatára munkához való viszonyára, mert sérti a szocialista bérezés elvét. A beszámoló több, gazda, sági természetű jelenségre is felhívta a pártértekezlet figyelmét Többek között arra, hogy még mindig nincs megoldva a vállalati központi telep. Hozzávetőleges számítások szerint ez a városban épülő létesítmények esetében mintegy ötmillió forinttal csökkentené az építkezések költségét. To. vább kell fokozni a kisgépesítési nagyobb gonddal kell előkészíteni a teljesítést. A pártbizottság politikai munkáját értékelve megállapítható, hogy az elért eredmény kielégítő. Nagyobb önállóságot és tekintélyt kell teremteni azonban a pártalapszervezetek- nek. Ugyanis megesik, hogy az egyes főépítés vezetőségeken még mindig nem egyenlő partnerként kezelik az alapszervezet titkárát, vezetőségi tagjait. A pártépítési munka fokozása is elérte a kitűzött célját A tagság létszáma az elmúlt két év alatt 47-tel emelkedett. A felszólalók többsége a pártmunka és a gazdasági vezetés színvonalának emelésénél fontos teendőnek tartja, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben törődjenek a dolgozók problémái, val, a lehetőségekhez képest el kell intézni a jogos panaszokat. Többen is felvetették a bírálat fontosságát. Azt, hogy ezek személyhez szóljanak, kerüljék az általános frázisokat. Mindig nevezzék meg a hiba elkövetőit mert így a kijavítása is lehetővé válik. Kanda Pál felszólalásában az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának üdvözletét és elismerését tolmácsolta. A továbbiakban a fontosabb belpolitikai kérdéseket érintve ismertette' a megye gazdasági eredményeit. Hangsúlyozta; a pártbizottság feladata, hogy elérjék: minden párttag egységesen álljon a párthatározatok végrehajtása mellett. Ne tűrjék el a torzításokat, a párt politikájának félremagyarázását. A munka során a legfontosabb láncszemet továbbra is az alapszervezetek alkotják, ott kell elsősorban fokozni a politikai tevékeny, séget. A jól munkálkodó alapszervezetekre mindig biztosan építhet a pártbizottság. A pártértekezlet vitájában felszólaltak még; Benczúr Lajosné, Varga Lajos, Gyurján András, Bezerédi Antal, Kindrusz Pál, Turcsik Mihály Tóth Kálmán, Havacs János, Fedor László, Sándor László és Servenyák József. A válaszadás után került sor a 25 tagú pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztására. A megyei pártértekezlet küldöttei; Darvas Lajos, Gyebroszki László, Poór Sándor'és Szabó Gyula, valamint a tanácskozási joggal megbízott Sarvai János. A pártbizottság első ülésén ezután megválasztották a héttagú végrehajtó bizott-- ságot. Tagjai: Ambrusz János Árnyas József, Beze- rédi Antal, Gyebroszki László, Rózsást János, Somorjai Béla és Szabó Gyula. A végrehajtó bizottság titkán Szabó Gyula lett — Barátkozás (MTI foto, Friedmann felv.)
