Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-07 / 237. szám
NAPIREND: A FALI SORSA, JÖVŐJE A PIAC PARANCSA; bővebb választék, jobb minőség Helyéiparunk termékei — a vevő szemével Tanácskozott a Valóban a falut érdeklő és előrehaladásáért, gondjaiért felelősséget érző tanácskozás volt a rakamazi községi pártértekezlet. Hatvan küldött szenvedélyes es a hibákat bátran bíráló vitáját eredményezte. Nemcsak a több irint két és félszáz kommunista, hanem az egész falu nevében. Indokolt volt, hogy a beszámolóban a legfőbb helyet a Győzelem Tsz gondjai, poblémái foglalják el. A felszólalók is ezzel foglalkoztak behatóbban, hiszen a közös gazdaság sorsa egy kicsit az egész falu sorsa, jövője is. Szerényen említették az eredményeket, s ez nem mellékes, hiszen négy aszályos esztendő ellenére. sok gonddal munkaerő- hiánnyal küzdve érték el. Szóltak arról, hogy éppen a nehézségek közös leküzdésében kovácsolódott össze a tsz-tagság, s emelkedett az egy tagra jutó jövedelem az 1952-es évi 9800 forintról 1965-ben csaknem 14 000 ezerre. Gyarapodott a közös vagyon is. Tavaly már elérte a 18 és fél milliót. Építettek 8 tehénistállót, vásároltak 37 traktort és évről évre növekedtek a termésátlagok is. Hiányolni lehetett azonban, hogy a híres rakamazi burgonya termesztésével kapcsolatos problémákról nem esett szó, A beszámoló említette, hogy a rakamazi fiatalság előtt ma már nem az igát húzó, primitív eszközökkel dolgozó paraszt áll példaként, hanem életmódjában, felfogásában egy sokkal fejlettebb. Ennek ellenére dr. Tuzson Géza orvos és több tsz-tag arról szóltak, hogy rohamosan elöregszik a falu. Az elmúlt években több, mint ezren hagyták el Hakamazt. Sürgették, hogy az elvándorlás megszüntetése, illetve a hazatalálás érdekében sokkal többet kell tennie a tsz gazdasági és pártvezetőinek. Nem használják ki az adott lehetőségeket megfelelően. És csak akkor várható visszaáramlás a faluba, ha a fiatalság megtalálja a számítását, biztosítja a közösség a létalapjukat. Ehhez azonban sok fontos kérdésben közös nevezőre kell jutnia a tsz gazdasági és pártveze. tőségének. rakamazi községi Több helytelen elvi nézet gátolja a vezetők közötti kapcsolatot. Ezt megemlítette a beszámoló is. Egyes gazdasági vezetők részéről tapasztalható olyan nézet, hogy a pártszervezet ne szóljon bele a gazdasági kérdésekbe. Akad a tsz-ve- zetők között olyan is, aki ellenzi a munkaversenyt. Ez volt az oka, hogy nem is bontakozott ki, s a szociális, ta brigádmozgalommal is csak látszólagos a foglalkozás. Nincs teljes és helyes elvi alapokon nyugvó megértés a vezetésben, s ez gátolja az előrehaladást. Ez vonja el a figyelmet az egész tsz-tagság előrehaladását biztosító teendőkről is. Többen szóvá tették, hogy jó természeti adottságokkal rendelkezik Raka- maz, hiszen itt folyik a Tisza. Bővíteni lehetne a konyhakertészetet, szárnyastelepet létesíteni, s növelni az öntözéses legelő- gazdálkodást. Nem rendezett a mezőgazdasági szakmunkások javadalmazása, s ezért nem is jelentkeznek. Ipari tanulókat csak a műhelyekben foglalkoztatnak. Pedig nagyon kevés a szakember, a traktoros, s ennek most a betakarításnál érzik hiányát. Kanyuk Ferencné arról szólt, hogy sokszor fél napokat is állnak és várnak, hogy elszállítsák a burgonyát, de kevés a szállító- eszköz, vagy a traktoros. 1965. március 1-én egyesült két beregi szomszédos falu, Csaroda és Tákos közös gazdasága Uj Élet néven. A két tsz kis területein nem tudott komoly ered- * ményt elérni. Egyesülés után a vezetőség és a tagság között jó bizalom alakult ki. Megerősödött a pártszervezet is, tekintélye van a tagság körében. Alig egy év alatt 10-en kérték felvételüket a kommunisták soraiba. Az egyesüléstől eltelt idő óta jelentősi a gazdasági eredmény. Idén 105 hízott szarvasmarhát értékesít a tsz, a tavalyi 72 helyett. Nagyobb arányú lett a ser- téshízlalás, javult a kocatartás helyzete. A malac- szaporulat elhullási aránya pártértekezlet Talán éppen ezért szólt az idős kommunista Kuhár Mihály árról, hogy a párttagoknak sokkal érzékenyebben kell reagálni a hibákra és segíteni azokon. Többen szóltak a párttagok megbecsüléséről, s arról, hogy a jövőben adjanak több jogot a pártbizottság tagjainak. Pék Frigyes a különböző szervek pártellenőrzésének a növelését hangsúlyozta. Szóvátette: esetenként tapasztalható, hogy a kommunisták nem becsülik eléggé egymást. Pedig ez is a pártdemokrácia elvének következetes alkalmazásához tartozik. E tanácskozás abban is példát mutatott, hogyan kell egymásnak segíteni. Hiányolták a község kommunistái, hogy ez sokszor elmarad. Pedig egy-egy nagyobb dolog elintézése érdekében az alapszervezeteknek, s a tsz mellett a dohánybeváltó, a két ktsz, a MÁV és az fmsz szervezeteknek is össze kell fogni. A cipész ktsz felajánlotta segítségét a tsz-nek a betakarításban. Biztosítanak munkaerőt, gépkocsit is. A pártértekezlet az erők összefogására hívta fel a figyelmet, s meghatározta azokat a teendőket, amelyek elősegítik Rakamaz fejlődését minimálisra csökkent, az elválasztási átlagsúly 27 kiló. Tavaly napraforgó termése nem volt a szövetkezetnek, most 700—800 mázsára becsülik a termést. Burgonyából mintegy 40—50, kukoricából közel 10 mázsa átlagterméssel takarítanak be többet, mint az elmúlt esztendőben. Mintegy félmillió forinttal növekszik a közös ár bevétele. Lelkesítőleg hat az egész tagságra a kommunisták példamutatása. A tákosi üzemegység kommunistáinak a pártkongresszus tiszteletére többek között arra is vállalásuk van, hogy a búza vetésének október 25- re való befejezését minden igyekezetükkel elősegítik. Marczi Albert Csaroda Mi kell a vevőnek? Jó minőségű, tetszetős, praktikus áru. Az ilyen terméknek nem kell cégér, míg a megunt, korszerűtlen ruha. cipő, háztartási cikk az olcsó kiárusítás sorsára jut. Ez a piac vastörvénye, melyhez mindenkor igazodni szükséges. Különösen a helyiipari vállalatoknak, a kisipari szövetkezeteknek, mélyek közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal. A gyártmányfejlesztés szóval fejezik ki ezt az igyekezetüket a vállalatok, melynek célja a vevő, a megrendelő igényének lehető legjobb kielégítése. Kockázat — sikerrel Utóbb hallhattuk: a ti- szalöki és a mátészalkai faipari vállalatok kemping faházak gyártásával próbálkoznak, a szikvízipariak a hűsítő italok választékának bővítését szorgalmazzák, a falburkoló lapok változatosságára, minőségének javítására törekednek az építőanyagipar szakemberei. Igaz, nem hoz ez a fáradozás máról holnapra fényes sikereket, de gondoljunk csak az üvegtechnikai készítményekre: rövid időn belül új gyárat jelent ez a korábbi bátor kezdeményezés a megyének, miközben termékei importot pótolnak, sőt, nő- _ vélik az exportot, nagy hasznára a népgazdaságnak. Persze, a piackutatást követő gyártmányfejlesztés korántsem ilyen egyszerű. Számtalan műszaki probléma megoldását követeli, s emészti a pénzt. Mégis megéri az áldozat, mert amelyik üzem hosszú távon életképes akar .maradni kutatnia kell a termékbövités lehetőségeit, tökéletesíteni a meglévő gyártmányokat. Maradjunk lakosságkiözel- ben, lássunk néhány példát a kisipari szövetkezetek helyzetéből. Eddig aligha érhette szó a faipari ktsz-eket saját készítésű bútoraik miatt, hiszen keresett cikk volt az „Erzsébet” és a „Józsefvárosi” hálószoba garnitúra, az irodabútor, a hagyományos üzletbereridézés. Egyhangúság, kereslet Már tavaly érezni lehetett azonban, hogy az érdeklődés mindinkább a Varia-féleségek, a köny- nyen kezelhető bútorok irányába tolódik, leszűkül a hagyományos gyártmányok piaci köre. A Kisvárdán készített cipők is mind több kívánnivalót hagytak maguk után tavaly, s a minőségi kifogás jórészt az elavult technológiából származott. Nagykállóban á textilkészítmények fejlesztése, bővítése elmaradt, s nem tudott lábrakapni a méretes tevékenység. Pedig ezek nélkül — hiába a szép üzemház, — nem j Farkas Kálmán Olvasónk írja: Hasznos összefogás Tabi László: Ap ró drámák LL_ — Tudja, mit jelent az, uram, apa nélkül felnőni ? — Keserves dolog lehet. Elhiszem. — Es még hozzá éppen tizenhat éves koromtól, a legkritikusabb években! — Kétségtelen. De azért nem mindenkiből lesz zsebtolvaj, aki apa nélkül nőtt fel, már ezt megengedi, ugyebár? — „Apa nélkül” — ez tág fogalom. Ha az ember apa nélkül nőtt fel, attól még lehetett az anyjának bátya vagy barátja, vagy bárki, aki az elveszett apát pótolni tudta. De az én anyámnak senkije sem volt? Érti! Senkije! Tudja, mit jelent az, amikor egy anyának senkije sincs? — Fogadja őszinte részvétemet. No de azért nem kellett volna autókat fosztogatni ! — Volt magának apja tizenhat éves korában? — Volt, hálistennek. — Akkor maga könnyen beszél. Akkor maga nem tudja, mi az, amikor egy fiú hazatér este a szülői házba és se szülő, se ház, csak egy nyomorult társbérlet és az anyja a mosókonyhában. Heten voltunk gyerekek, anyám reggeltől estig mosott. A könnyeiben mosta a sok ruhát szegény, képzelje csak. — Szomorú dolog. De azért nem kellett volna kirabolni azt a postakocsit Cegléden. Beláthatja, hogy nem volt helyes dolog. — Ma már tudom én is. De ne feledje, hogy nekem nem volt apám. Nem volt, akire felnézhettem volna, nem volt akivel megbeszélhettem volna az én ifjúságom apró-cseprő gondjait. En, kérem, csak bámultam kifelé a liohthót- ablakon napestig, s nézhettem fájó szívvel a torsaimat, akik az apjukkal fogócskéztak. — Hát igen... És hogyan vesztette el az apját? — Agyonütöttem. HL — Megvolt már az esküvője, Szedlacsek kartárs ? — Ne is kérdezze. Elmaradt. Az utolsó pillanatban. — Ejnye. Pedig azt hallottam, hogy a kislány nagyon csinos. — Csinos? Több, mint csinos. Szép. Mint a nyíló rózsa. És fiatal. És okos. Boldogtalan leszek nélküle. — Talán nem is szerette magát eléggé? — Eléggé? Imádott. A nevemmel aludt el, a nevemmel ébredt fel reggel. Szeretett és viszontszerettem. ö lett volna az igazi. — Talán a lakáskérdést nem tudták megoldani? — Megoldani? Ne tréfáljon. Nekem is van egy főbérleti lakásom, a Rózsadombon, neki is van, a Margitsziget legszebb pontján, az autóbuszmegálló mellett. Nem ez volt a baj. — Sejtem már. A lány nyílik mód nagyobb szériák gyártására. Nyírbátorban a ruha készítmények megszerettetését akadályozza a szín és a választék egyhangúsága. Nemcsak a lakossággal közvetlenül érintkező üzemeknél sürgeti az idő a szakítást a megkövesedett, idejétmúlt módszerekkel. A Kisváröai Gépipari Ktsz fő terméke, a szállítószalag jövőre már nem kell az eddigi megrendelőnek. A nyíregyházi testvérszövet- kezet által készített perli t- duzzasztó berendezések is csak úgy tudják megtartani a külföldi piacot, ha lényegesen javítják a termékek minőségét. Éppen ezért megnyugtató a megyei ipar jelentős részét kitevő ktsz-ek megyei irányító szervének a legutóbbi elhatározása a gyártmányok gyorsabb ütemű fejlesztésére. Nemcsak pénzösszeget teremtenek erre s nemcsak kötelezik az üzemeket, hanem példát is mutatnak. Egy hasznos pályázat Pályázatot írtak ki például a Varia bútorféleségekre. a legjobb pályamunkákból prototípusokat készítenek közelesen. Az új fényezési eljárás, a poliészter technológia bevezetésére Nyírbátorban egy üzemrészt épíienek es speciális gépeket szereznek be az új módszer érdekében. Közben a szakmunkásokat tanulmányutakra küldik a fővárosba a legkorszerűbb termelési eljárások elsajátítására. Rendszeresebb segítséget adnak a kisvárdai gépipariaknak a vevő által felajánlott kombinált faipari gyalugép gyártásánál. Preciz, — a megyei műszaki iroda által elkészített — tervdokumentációk megtartására kötelezik a nyíregyházi vasipariakat a trans/.forrra- torházak készítésénél, kiküszöbölve így a bizonytalanságot. Hasonlóan követelik meg a jövőben a „Nyírség” motoros áruszállítóknál a tervdokumentáció állandó szem előtt tartását, mert a most követett gyakorlat veszélyeket rejt magában. Hosszan lehetne sorolni a példákat a tanácsi és a szövetkezeti iparból arra, hogy a piac fokozódó hatása miként szorítja 3 gazdasági vezetőket új utak keresésére. Jó dolog ez, hasznát veszi a vásárló, mert színesedik a választék és jól jár a termelő üzem is, mert gyorsabban gjtarapodik bevétele, nyeresége. Angyal Sándor Készül a Mártírok tere rendezési terve jj! Emelet a „vasalóház“ helyén I Megkezdik az új szálloda kiviteli tervezését H Akadályok az ABC-áruház építésénél A közelmúltban adták át rendeltetésének Nyíregyházán az Illetményszámfejtő Hivatal impozáns épületét a Mártírok terén. A legfrissebb elképzelések rendezik a teret, a sarokra modern irodaházat építenek. A Rákóczi útra néző frontja négy, a Mártírok terére néző oldala pedig hét emelet magas lenne. A tervek szerint ez lesz városunk legszebb irodaháza. Eddig tizenkét nyíregyházi vállalat — többek között a gabonafelvásárló, a patyolat, a sütőipari vállalat, a statisztikai hivatal és a levéltár — társulna az építkezésbe. Ha elkészül az épület tucatnyi iroda szabadul fel Nyíregyházán, me. lyeket egyéb célokra jól fel lehet használni. Például a gabonafelvásárló helyiségeit minimális költséggel lakásokká lehet átalakítani. Ugyancsak élénken foglalkoztatja a városrendezőket az úgynevezett „vasalóház” sorsa. A posta és a hatalmas bérház közé ékelődött. földszintes üzletsor régen megérett a lebontáscsaládja ellenezte a dolgot. — Ellenezte? Sírtak a boldogságtól. Olyan vőről álmodtak mindig, mint én. Becsületes, káros szenvedélyektől mentes vőről. — Talán bizony világnézeti különbségek merültek fel? — Különbségek? De hiszen éppen ellenkezőleg! S emiatt vagyok úgy elkeseredve. Hol találok egy ilyen szép és okos lányt még egyet, aki éppen olyan haladó szemléletű, mint én, aki a materialista világnézetet vallja, éppen úgy mint én, akit a szocializmus eszméje hat át, épp úgy mint engem. Manapság egy házasságban döntő kérdés ez! — De hát akkor mi volt a baj? — Az, hogy én katolikus vagyok, ő pedig református. ra. A külső tatarozás ellenére is a több emeletes épületek szomszédságában rontja a városképet Lebontását már korábban elhatározták, azonban máig sem tisztázott, hogy mi épüljön a helyére. Egyelőre az az elképzelés, hogy egy ötemeletes ház kerül oda, mely összhangban lesz a jelenlegi postával, az új Zrínyi Ilona utcai épülettel és a mellette lévő bérházzal. A földszinten és az első emeleten a posta kapna helyet a többi szinteken pedig lakások lennének. A debreceni postaigazgatóság már kiadta a tervezési megbízást, azonban a KPM Postavezérigazgatóság még nem nyilatkozott Hosszas tárgyalások után tisztázódott a 120 férőhelyes nyíregyházi szálloda sorsa is: a Dózsa György úton, a Szabolcs-szálló szomszédságában építik fel. Ennek feltétele, hogy új helyre költöztessék a gyógyszertárat. a vasnagykereskedelmi vállalatot, a virágboltot. Erre már konkrét tervek vannak. A szálloda építésére a végleges területfelhasználási engedélyt a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya a napokban kiadta. Ennek alapján a tervezők hozzákezdhetnek a részletes kiviteli tervek elkészítéséhez. A nyíregyháziak örömmel értesültek az ÁBC-áru- ház építéséről. Az Állami Áruházzal szemben már régen lebontották az épületeket, azonban a kivitelezés máig sem kezdődött el, pedig az építési engedélyt már közel háromnegyed évvel ezelőtt kiadta a városi tanács. A szennyvízcsatornát és a vizet már bekötötték, s ez évben hatszázezer forintot kellene beépíteni, hogy biztosíthassák az 1967. október 31-i befejezési határidőt. Azonban addig nem indulhat a munka amíg nem biztosítják a munka- területet. Ez a feladat elsősorban a beruházókra — elsősorban a városi tanácsra — vár Nyíregyháza lakóinak viszont nem lehe* közömbös, hogy mikor nyit- ja meg kapuit az ABC-áru ház. bt.
