Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

yym. évfolyam, 237. szám Ára: 50 fillér 1966. OKTÓBER 7, PÉNTEK A Minisztertanács ülése Jól sikerült hadgyakorlat a Sunántnicn Kállai Gyula nyilatkozata A felderítő egységek nyolc harminckor megér­keztek a feltételezett ellen­ség alakulatainak perem­vonaláig, majd nyolc har­mincötkor a meghatározott körzetben sötétszürke, gom. ba alakú felhő jelezte, hogy a rakétaegység atomcsapást hgjtott végre — így kezdő­dött a néphadsereg október 1—6 között tartott hadgya­korlatának az a része, ame­lyet párt- és állami veze­tőink is megtekintettek. A figyelő állásban ott volt Kállai Gyula, a kormány elnöke, Fehér Lajos, a kor­mány elnökhelyettese az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Czinege La­jos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Ko­rom Mihály, a Központi Bi­zottság titkára, Benkei And­rás belügyminiszter, Papp Árpád, a munkásőrség or­szágos parancsnoka, Bor- bándi János, a Központi Bizottság osztályvezető-he­lyettese, továbbá több me­gye párt és tanácsi vezetője, valamint a néphadsereg tá­bornoki karának számos tagja. Megtekintette a gya­korlatot I. V. Tutarinov ve­zérezredes, a Varsó Szerző­dés egyesített fegyveres erői főparancsnokságának ma. gyarországi képviselője és G. V. Szregyin vezérőrnagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának képvise­lője. A tartalékosok részvételé­vel lezajlott gyakorlat — amelynek színhelye a Du­nántúl volt — terv szerinti, szerves része, mintegy záró­akkordja volt a kiképzési évnek, s jó alkalmat nyúj­tott a legkülönbözőbb fegy­vernemek parancsnokainak, harcosainak, hogy számot adjanak felkészültségükről, a kiképzésben elért ered­ményeikről. A gyakorlat után Kállai A Tiszatelek halásztanyai belvízátemelő berendezést, amely a napokban készült el, csütörtökön, a délutáni órákban ünnepélyesen át­adták rendeltetésének. Az átadási ünnepségen részt vett dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke, Gulyás János, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Vadas András, az Or­szágos Tervhivatal főosztály- vezetője. Szászhelyi Pál, az OVF főigazgató-helyettese, Jancsó Gyula, a Felső-Ti- szavidéki Vízügyi Igazgató­ság igazgatója, Kovács Ist­ván, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályve­zetője Alexa László, a Nyíregyházi Járási Pártbi­zottság első titkára, Vincze Gyula elbeszélgetett az egyik harckocsi személyze­tével — Bircsák László fő­törzsőrmesterrel, Paulik Gyula tizedessel, Uchlár Ist­ván és Ostyáni Bálint hon­véddel — és gratulált telje­sítményükhöz. A kormány elnöke a jól sikerült hadgyakorlaton szerzett benyomásairól, ta­pasztalatairól elmondta a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — A gyakorlat megtekin­tése — azt hiszem, ezt va­lamennyi vendég nevében mondhatom — nagyon ta­nulságos volt számunkra. Meggyőződtünk arról, hogy néphadseregünk tagjai fegyelmezettek, magas fokú képzettséggel rendelkeznek, s a nehéz feladatot jelentő gyakorlatot szocialista or­szágunk fegyveres erőihez méltó módon hajtották vég­re. — Közvéleményünk élénk érdeklődéssel kísérte azt a közelmúltban befejeződött nagyobb szabású hadgya­korlatot is, amely a baráti Csehszlovákia földjén zaj­lott le, s amelyet katonáink több testvérország hadsere­gével együtt hajtották vég­re. Fiaink ott is kitűnően megállták helyüket, külön külön és a harci együttmű­ködésben egyaránt. A Vltava gyakorlat.azt mutatta, hogy a szocialista országok had­seregei kiváló felkészültség­gel rendelkeznek, s a népek közötti egység baráti szel­lemében, igazi internacio­nalisták módjára lesznek eleget a legmagasabb köve­telményeknek is. Kállai Gyula ezután az imperialisták békebontó tö­rekvéseire utalva kijelentet­te: — A nemzetközi béke megőrzése, népünk történel­mi vívmányainak, építő munkája nagyszerű ered- I ményeinek védelme megkö- I vetelí tőlünk, hogy a politi- I József, a Nyíregyházi Járási Tanács VB. elnöke, Bogdá- nyi Ferenc, a Beruházás: Bank megyei igazgatóságá­nak vezetője, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság számos munkatársa, dolgo­zója. Jancsó Gyulának, a Fel- ső-Tiszavidéki Vízügyi Igaz. gatóság igazgatójának meg­nyitója után Szászhelyi Pál, az OVF főigazgató-helyette­se mondott ünnepi beszédet. A huszonnyolcmillió fo­rintos beruházással készült belvízátemelő berendezés, épületek amelyeket több, mint hárommillió forintos megtakarítással építettek fel — százezer katasztrális hold, belvízmentesítését. kai, diplomáciai eszközök mellett megfelelő szinten tartsuk hazánk fegyveres erőit is. Néphadseregünk — együtt a testvéri szocialista országok fegyveres erőivel — békénk legfőbb biztosí­téka. — Pártunk Politikai Bi­zottsága, kormányunk, né­pünk nevében ezúton is el­ismerésemet és köszöneté, met fejezem ki néphadse­regünk katonáinak, tisztjei­nek és tábornokainak; to­vábbi jó munkát sok si­kert és boldogságot kívánok az egész személyi állomány­nak — fejezte be nyilatko­zatát Kállai Gyula. (MTI). A Magyar Tudományos Akadémia növénytermesz­tési szakbizottsága évi ren­des ülését október 6-án, — a szakbizottság tevékenysé­ge során első ízben — Nyír­egyházán, a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet­ben tartotta. A bizottság ülésén részt vett dr. Mócsi János akadémikus, a nö­vénytermesztési szakbizottság titkára, dr. Láng Géza, az akadémia levelező tagja, a szakbizottság elnöke, Izin- ger Pál, az FM növényter­mesztési főigazgatója, dr. Förgeteg Sánaor, a Dél-ai- földi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézet igazgatója, dr. Bócz Ernő, a Debreceni Ag­rártudomány; Főiskola tan. székvezető professzora, dr. Sipos Sándor, a Nagykun­sági Mezőgazdasági Kísérle­ti Intézet tudományos igaz­közelebbről negyvenezer katasztrális hold tehermen­tesítését szolgálja ennek kulcspontja. Az 1963. óta tartó vízügy; építkezések során a szivattyútelep mel­lett bekötő utakat, szolgála. ti lakásokat, transzformá­torállomásokat építettek, egyedi tervezésű, vízáteme- lési gépeket építettek be. Ezzel megoldották a felső­szabolcsi vízátemelési rend­szer legfontosabb problé­máit. A nagy teljesítményű szivattyúkat már villamos energiával működtetik. A most megépült és üzembe helyezett létesítmény, a szi. vattyúmű és egy zsilip csü­törtökön megkezdte mun­káját Marik Sándor ' A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett az alkalmazotti létszám alakulásával foglalkozó vizsgálat tapasztalatairól. A kormány a jelentést meg­vitatta és elfogadta. A Fővárosi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke Budapest ez évi fejlesz­tési tetve megvalósításának eddigi eredményeiről és az ez irányú munka további közvetlen céljairól, az épí­tésügyi miniszter a meglé­vő és épülő házgyárak ka­gatója valamint számos kutató, tudományos munka­társ. A szakbizottság nyíregy­házi ülésén a burgonya­termesztéssel, illetve neme­sítésével kapcsolatos ered­ményeket és problémákat vitatták meg. Előadást dr. Klenczer Imre, a mezőgaz­dasági tudományok kan­didátusa, a Nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatója és Forgó Sándor, tudományos munkatárs tar­tott. Dr. Klenczner Imre töb­bek között elmondta, hogy a nyíregyházi kutatók mun­kája által sikerült elérni: ma a vetőburgonya 40—50 százalékkal egészségesebb, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Ennek eredménye a nagy­üzemi termelésben is meg­mutatkozik. Javultak a burgonyatermesztés egyéb feltételei is. Az idei ter­mésátlag kedvező alakulá­sa csak részben függött az az időjárástól, fontos szere­pe volt a tápanyagellátás­nak, a védekezésnek, a mű­velésnek, amely a kutató­munka hatásaként egyre eredményesebb. Számottevő eredményeket értek el a burgonyatermesztés gépe­sítésével kapcsolatban is, amelyről az előadó szintén részletesen beszámolt. Az előadásokat konzultációs megbeszélés követte, majd a szakbizottság résztvevői megtekintették a kísérleti intézet laboratóriumait, munkahelyeit. A látottakról a korszerű és fejlett mű­szerezésről technikai se­gédeszközökről, s nem utol­sósorban a kutatók munká­járól elismerően nyilatkoz­tak. '•». e.) pacitásáról és termékeik felhasználásáról tájékoztat­ta a kormányt. A Minisz­tertanács a beszámolókat megtárgyalta és tudomásul vette. Meghallgatta és elfogad­ta a kormány a földműve­lésügyi miniszternek a me­zőgazdasági munkák mene­téről és az élelmezésügyi miniszternek a mezőgazda- sági termékek felvásárlá­sáról szóló jelentését. A pénzügyminiszter a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának Ulánbátorban tartott IX. üléséről, a külkereskedelmi miniszter a kanadai keres­A megyei oktatási ta­nács csütörtökön délután ülést tartott Nyíregyhá­zán, a megyei tanács vb termében. Az ülésen Figula György a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályának helyettes vezetője tájékoz­tatta a részvevőket az új iskolai év beindulásáról, a tárgyi és személyi feltéte­lek biztosításáról, majd Szabolcsi László, a Nyír­egyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola igazgatója számolt be az intézet mun­kájáról. A kereken 160 éves intézet 154. évében kezdték meg a szakközép­iskolai képzést. 1960-tól fo­kozatosan nőtt a szakkö­zépiskolai osztályok szá­ma, s a múlt tanévben már kimondottan csak ilyen osztályok működtek. Ezekben az években épí­tették fel — nagyrészt tár­sadalmi munkával, nagy­arányú összefogással — a korszerű műhelytermeket, amelyben csupán a gépek értéke 2,5 millió forintot ér. A szerszámok és mun­karuhák értéke is csaknem egymillió forint. Az iskola évi költségvetése most már meghaladja az évi három­millió forintot. 24 tanuló- csoportban 830 diák 5 szakmát tanul a legoptimá­lisabb körülmények kö­zött. Az iskola nagyarányú tevékenységére jellemző még, hogy a levelező és esti tagozatot végzők szá­ma is kb nyolcszáz. Ezek oktatását jórészt a tantes­tület tagjai látják el. Az oktatási tanács ülésén — a megyei tanács vb munkaügyi és mezőgazda­sági osztályának előterjesz­tése alapián — megvizs­gálták még az ipari es mezőgazdasági szakmunkás- képzés helyzetét, is. Felmé­rések szerint a 11 000 általá­nos iskolát befejező fiatal kedelmi miniszterrel foly­tatott tárgyalásokról szá­molt be. A kormány a beszámolókat tudomásul vette. A Minisztertanács elfo­gadta a Kulturális Kapcso­latok Intézete ügyvezető el­nökének jelentését a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának és a Francia Köztársaság kormányának képviselői által aláírt kul­turális, valamint műszaki- tudományos együttműködési egyezményekről és felha­talmazta a külügyminisz­tert, hogy megerősítésük céljából előterjesztést te­gyen a népköztársaság El­nöki Tanácsához. közül 6640, a végzősök GO százaléka tanul tovább a megye gimnáziumaiban, technikumaiban, szakkö­zépiskoláiban, kereskedel­mi, ipari és mezőgazdasági szakiskolában. Az iparitanuló-intézetek első évfolyamodra 2000, a kereskedelmire 130, míg a mezőgazdaságira 440 fia­talt vettek fel. Az iparita- nuló-intézetekben felvett tanulók száma 600-zal több a múlt évinél, s magasabb a tavaly végzettekénél, s ezért igen nagy a zsúfolt­ság. Az iparitanuló-kép- zésben bekövetkezett válto­zás így is szembetűnő. 1960-ban például mindössze 2781 ipari tanuló volt a megyében, számuk ma el­éri a 4500-at. A nevelek száma 33-ról 49-re emelke­dett A harmadik ötéves terv­ben tovább javulnak az iparitanuló-képzés feltételei, •ízen idő alatt a hálózat 46 *üj tanteremmel bővül. A ^hálózatfejlesztés befejezése után évenként 2300 tanulót vehetnek fel az első évfo­lyamra, s az intézetekben egyszerre (1—3 osztályban) 6500—7000 fiatal kap kép­zést. Figyelemmel a megye várható ipari fejlődésére, ennek szakmunkásszükség­letére, növekszik majd a vegyipari, faipari, valamint a szolgáltatói iparba tarto­zó szakmákban a képzet­tek száma. A tiszaberceli, nyíregyhá­zi és baktalórántházi is­kolák beindulásával vár­hatóan eredményesebb lesz a mezőgazdasági szakmun­kásképzés is. Tavaly még a 935 mezőgazdasági szak­munkásképző iskolákban lévők közül 500-an megyén kívül tanultak, s igen nagyméretű volt a lemor­zsolódás. A fenti iskolák megnyitásával ez az arány sokat javult, 1000 fiatal közül már csak 80 tanul megyén kívül. Hódi László Átadták a Tiszatelek halásztanyai belvízátemelő berendezést Nyíregyházán tartotta ülését a Magyar Tudományos Akadémia növénytermesztési szakbizottsága A harmadik ötéves tervben 46 új iparitanuló-intézeti tanterem épül a megyében Ülést tartott a megyei oktatási tanács VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f

Next

/
Oldalképek
Tartalom