Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 256. szám
Friss szemmel Az új titkár korábban is tagja volt a párt vezetőségének. Most mégis — mond. ja — új szemszögből vizsgálja feladatát. A taggyűlésen elhangzott észrevételeket is felhasználják, és máris több olyan terület van, ahol — úgy látja — másként kell dolgoznia a vezetőségnek, mint eddig. Jóval több törődést kívánnak például a szocialista brigádok. Erősíteni kell a pártépítő tevékenységet, ész. revenni azokat a fiatal munkásokat akik kommunista módon dolgoznak, vélekednek. s egyengetni számukra az utat a párthoz. Egy átfogó feladatra is most ébredt igazán rá: céltudatosabban kell mun- kálkodniok a kollektíva egvbeforrottságának erősíté. sén az elvtársi közösségi szellem fejlesztésén. A másik alapszervezetben a vezetőség új tagjának volt néhány jó ötlete, el is mondta azokat a vezetőségi ülésen A többieknek is tetszettek a gondolatok, s úgy döntöttek; megvalósítják. Friss szemmel mérik fel most feladataikat az újjáválasztott vezetőségek. Nem utolsósorban azért mert új emberek is soraikba kerültek, akik új ötleteket, elképzeléseket, gondolatokat hoztak magukkal. Ez természetes is hiszen éppen ezért tisztelte meg őket a tagság bizalmával: mozgékony, kezdeményezésre kész vezetésre termett embereknek mutatkoztak. Az összetétel felfrissítése tehát új színeket elképzeléseket hoz a pártmunkába. Nemcsak az új. tagok néznek körül most friss szemmel. Akiket megújítottak tisztségükben, azok zöme is azzal a. szándékkal folytatja a munkát hogy az eddigieknél is jobban, okosabban dolgozzék. És ez nagyon fontos, hiszen a régi vezetőségi tagok többségét újjáválasztották, a zöm tehát korábban is ott állt posztján. A tisztújítás nemcsak erkölcsi megerősödést és megnyugtató érzést jelentett nekik — (alapjában elégedettek velük a párttagok, továbbra is bíznak bennük) —. hanem serkentést, ösztönzést is. Hiszen a taggyűlést megelőző felmérések, beszélgetések, a taggyűlési felszólalások fényt derítettek munkájuk gyenge pontjaira, elhanyagolt területeire is. Most mindezek következményeként, mondta egy párttitkár, aki egyébként már hét éve látja el tisztét — másként látnak egyet, s mást. Olyasmit, amibe már belenyugodtak amit tudomásul vettek, most a megvizsgálandó, megváltoztatandó. megoldandó kérdések listáiéra vesznek fel. Korszerűbb, rugalmasabb munkamódszereket . keres-, nek, az eddigieknél is többet kívánnak foglalkozni az egyes emberek gondjaival, problémáival. Nem arról van természetesen szó hogy ezután mindent másként kell látni, csinálni. Alapjában, lényeÁ szabolcsi műszaki napok Gépesítik a termény szállítását és feldolgozását Dr. Dimény Imre a* MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg Nyíregyházán a gazdag programú műszaki napokat. Mellette: Káí!aj Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Kuhár András, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője. , Foto: Hammel József Nagyarányú villamosítási tervek a mezőgazdaságban Pénteken délelőtt Nyíregyházán a MTESZ előadótermében a Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendezésében Futó István az OVILEF igazgatója tartott előadást: Villamos energia szerepe a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében címmel? Az előadó bevezetőjében elmondta, hogy a magyar falvak villamosítása 1888- ban kezdődött. A felszabadulásig 1255 községet villamosítottak, 1945-től a befejezésig, 1963-ig a fiatal, szocializmust építő társadalmunk 1940 községei villamosított. Más a falu és más a mezőgazdaság villamosítása, de egy bizonyos területen fedik is egymást, mert jó néhány községben még a közhálózatra van kötve a termelőszövetkezet da. rálója, vagy más villamos gépe. A faluvillamosítás tehát kezdetben egy minimális üzemi villamosítást is jelenthet. A mezőgazdaság villamosításának a története szinte egybeesik a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével. 1951- ben kezdődött a szövetkezetek villamosítása. A népgaz. daság más ágaihoz viszonyítva szinte összehasonlíthatatlan gyorsasággal növekedett egyik évről a másikra a villamosítás, ma huszonháromszor annyi energiát fogyaszt a mezőgazdaság, mint 15 évvel ezelőtt és 100-szor annyit, mint a felszabadulás előtt. A fejlett európai országokhoz képest még van mit pótolnunk, viszont az 1980- ig szóló távlati tervünk végén háromszor annyi villamos energiát kap a mező- gazdaság, mint most a legfejlettebb országokban jut egy termőegységnyi területre. Távlati terveinkben legtöbb energiát az állattenyésztés és a vele kapcsolatos takarmányfeldolgozás igényli. Szabolcsban jelentős igénye lesz a gyümölcs- termelésnek is. A villamosítás a legfejlettebb technikát jelenti, de csak akkor jövedelmező, ha szakértelemmel és takarékossággal bánnak vele. Sok a veszteség jelenleg a termelőszövetkezetekben, mert nem megfelelő a gépek és a transzformátorok • üzemeltetése. A termelőszövetkezetekben 1,86 forintba ■ kerül egy kilowatt áram, az állami gazdaságokban, ahol hozzáértőbben hasznosítják, alig több mint egy forintba. A szövetkezetekben például a szénaszárítókhoz beépített villanymotoroknak 20 százaléka a múlt évben egyáltalán nem működött, 50 százaléka pedig évi 200 órát üzemelt. Sok esetben olyan gabonatisztítóhoz is 20 kW-os motort használnak amihez 7—8 kW-oe is elég lenne. Pazarolják az energiát, másrészt a kihasználatlanság miatt nagy az amortizációs költség. A díjtételek azért is magasak, mert nem tervszerűen üzemeltetik a villanymotorokat, sokszor indokolatlanul a csúcsidőben végeznek olyan munkát, amit máskor is csinálhatnának. Az alapdíjas szerződés sem volt kedvező. Az új mechanizmusban csak azért az energiáért kell fizetni a szövetkezetnek, amit valójában el is fogyasztottak. Olcsóbb lehetne 4 villamos áram a szövetkezetekben, ha megfelelő szakemberek lennének mindenütt. Jelenleg nem megoldott sem a szakember-utánpótlás, sem pedig a karbantartás. Kevés megyénkben is az egy gépjavító állomás, amely a termelőszövetkezetekben a karbantartást végzi. Cs. B. ében eddig sem volt baj szemlélettel. Egyes dolgost, módszereket azonban - mert a társadalom élete, z emberek gondolkodása >lyton változik — hasznos új módon vizsgálni. És ezt teszik most a legtöbb pártszervezetben, — friss szemmel mérik fel teendőiket, még elmélyültebbé, hatékonyabbá teszik a munkát. Az ifjúság parlamentié A Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület rendezésében csütörtökön délután Az anyagmozgatás helye a gabonafeldolgozó iparban címmel tartottak előadást Nyíregyházán,, a MTESZ irodaházi előadótermében. Az előadó Varga Konrád, a GABONATRÖSZT osztályvezetője volt. ' Az előadó elmondotta, hogy az elmúlt négy évben, országosan 122 millió forintot fordítottak a gabonaipar gépesítésére. Ennek eredményeképpen a gépesített átvevőhelyek száma hatvanról 400-ra, a hídmérlegek száma 18-ról 230-ra emelkedett. A nagyarányú gépesítés következtében ma már mintegy négyszáz speciális anyagmozgató géppel rendelkeznek, s a malomipar gabonamozgató berendezései sokat fejlődtek. Amíg 1963-ban a gabonaiparban az anyagmozgatást 52 százalékban kézi erővel végezték, ez az arány az elmúlt évben már 26 százalékra csökkent Fokozottabban szükséges fejleszteni a gépesítést a szemes takarmányok, elsősorban a kukorica tárolásánál, szárításánál és feldolgozásánál. Meg kell oldani a kukoricánál a csöves termés szabadtéri tárolásának morzsolásának és feldolgozásának komplex gépesítését Terv szerint országos viszonylatban a gabona szállítását és tárolását már a jövő év végére száz százalékig gépesítik. Nem távoli az az idő sem, amikor a tárolótelepektől a fogyasztóig Mint lapunkban arról korábban hirt adtunk, Nyíregyházán ülésezett a megyei ifjúság parlamentje. Napirenden az ifjúság érdekvédelme szerepelt Pillanatkép az ifjúsági parlament nézőteréről. • Foto: Hammel József megoldják az anyagmozgatás. feldolgozás teljes gépesítését is. Ennek érdekében a jövőben fokozott mértékben alkalmazzák már az úgynevezett ömlesztett anyagmozgatást Megyénkben a különböző anyagmozgató gépek, berendezések értéke 1962-ben még csak félmillió forint volt. Ma már eléri a hárommillió forintot. Többek között a három hídmérleg helyett ma már 21 hídmérleggel rendelkezik ‘a Szabolcs megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése szükségszerűen megköveteli a gépesítés további, erőteljesebb fokozását, hiszen a betakarítás dandárjában naponta 25— 40 vagon termést is át kell venni, jórészt magas víztartalommal. A szárítókapacitás fokozására ebben az évben épült Nyíregyházán nagy teljesítményű, a korszerű követelményeknek megfelelő. úgynevezett oszlop; s szárítóüzem. A következő ilyen korszerű szárító M - tészalkán épül, és ezt kö vetően még kettőt helyeznek üzembe a közeljövőbe., a megye területén. Ezzel jelentősen megköny- nyitik majd a termelőszövetkezetek betakarítási munkáját is, hiszen a termés jelentős részét a kombájn alól is át tudják majd venni. Különösen előnyös lesz ez a kukorica és a napraforgó betárolásánál, anyag- mozgatásánál és feldolgozásánál. T. A. xxm. ÉVFOLYAM, 356. SZÁM Ära! 50 fillér 1966. OKTOBER 29, SZOMBAT
