Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

MEGIEGYZESEK ■ m „Súlyos“ eset A dolgok nem olyan egyszerűek, mint ahogy azt mi laiku­sok elképzeljük. Igaz, persze, hogy mindenek előtt pénz kallett. Száztízezer forint. Aztán meg kivitelezői kapacitás, amellyel ki lehet alakítani egy súlyfürdőt Sóstón- Végül egyikből sem volt hiány, haladt a munka, s ez év augusztus tizenkettedikén átadták a létesítményt. Csakhogy egy súlyfürdő megnyitása a nagyközönség előtt nem könnyű feladat. Jól utána kell nézni, vajon meg­van-e minden kellék, nehogy aztán menet közben súlyos problémák adódjanak. Képzeljük csak el, milyen botrány lenne, ha a súlyfürdőből éppen a súlyok hiányoznának. Azon­ban ez az akadály is elhárult, kéznél volt a legnehezebb súly is. Am a legsúlyosabb probléma még ezután következett A gyógyulni vágyó betegeket jogos büszkeséggel váró fürdővál­lalat augusztus közepén egységár megállapítási kérelemmel fordult a városi tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osz­tályához, Mellékelte javaslatát is, melyben — több fürdővál­lalat gyakorlatának alapján — 9 forintban képzeli el az egyszeri szolgáltatás díját..- A városi tanácstól a megyei ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztályára vándorolt a javaslat — több szem többet lát! —, majd itt megcímeztek egy borítékot a városi tanácsnak, s gondosan elhelyezték benne a javaslatot. Egyszóval: visszaküldték a feladónak. Nemrég pedig a sóstói fürdővállalathoz kopogott a postás a a városi tanács szakosztályának átiratával, melyben „rész- ; letesebben” kidolgozott egységármegállapítási javaslatot kér. j Szombaton ez a kívánság is teljesült. Teljesen bizonytalan azonban, hogy vajon mikor telje- ! sül a gyógyulni vágyó betegek kívánsága, akik előtt az1 ármegállapításig csukva marad a súlyfürdő ajtaja. Fogy- 1 tán már a türelme annak a két szakembernek is. aki bizo­nyítani szeretné jól elsajátított képességét, s augusztus kö­zepe óta készenlétben áll. Napi száz forintos átlagot számítva, eddig 5—6 ezer forintnyi bevételtől esett el a vállalat. „Ezt még lehet pótolni, de a betegek eddig elmaradt gyógyítását aligha” — sajnálkozik a fürdővállalat igazgatója. Valószínű, ő sem tudta egykor, hogy a súlyfürdővel ilyen nagy terhet vesz a nyakába. Angyal Sándor Elveszett garancia A gép készen áll, de az alkotói pihennek. Csak éppen a nagycserkesz: Uj Élet Tsz rovására, aki úgy döntött, hogy hideglevegös szénaszárítót épít■ Nagy szüksége lenne erre a kö­zös gazdaságnak, hiszen több, mint száz hold földön termelnek -pillangós takarmánynövényeket, A berendezés üzemeltetéséhez szükséges gépi berendezést a múlt év decemberének végén vásárolta a tsz az AGROKER- től• Ez év május végéig várt beszerelésre, melynek a mun­kálatait a Kisvárdai Gépjamtó Állomás villanyszerelő rész­lege végezte el, A hideglevegős szénaszárító átadására 1966 jú­nius 18-án került sor, de csak két napig volt üzemképes, az­tán felmondta a szolgálatot. A tsz vezetői szaladgáltak fű- höz-fáhaz. Felkeresték az AGROKER-t. Itt azzal utasították el őket, hogy a berendezés garanciális javítása nem rájuk, hanem a Kisvárdai Gépjavító Állomásra tartozik. írtak Kisvárdára. Nem kaptak választ. Beszéltek velük személye­sen. Közölték a tsz vezetőivel, hogy nem az 6 feladatuk. Elzárkózik az eladó, mossa kezeit a berendezést szerelő gépjavító. De hát, akkor kire tartozik? Ki vállalja a garan­ciális javítást? Ezek után 1966. szeptember 9-én levelet írtak a Szellőzőművek budapesti igazgatóságának, melyben kérték a berendezés megjavítását. A válasz sürgős, de nem kielégítő. Többek között ezt írták: „A szénaszárító ventillátor meg­hibásodását nem vehetjük tudomásul, mivel az 1310-es szá­mú gépnek a garanciális határideje lejárt.” De a részére járt le? Hiszen a tsz összesen két napig tudta csak üzemeltetni. És most újra kezdődik elölről minden. A tsz keresi, kire tartozik hát a garanciális javítás, hiszen a berendezés több, mint kilencvenezer forintjába ke­rült a közösségnek, s ott áll kihasználatlanul. Döntsék el végre ki javítja meg a meghibásodott berendezést, mert, a kár közvetve igaz, hogy a nagycserkeszi Uf Elet Tsz-t érin­ti, de erre a huzavonára ráfizet a népgazdaság ts. Farkas Kálmán Sértés — közöny Furcsán ejtette ki a szavakat az idős parasztember. A tuzalöki járási pártértekezleten szólalt fel, látszólag egyéni sé­relméről beszélt. S elmondta milyen tortúrát járt meg Nyíregyházán a fog­pótlás közben, hogyan sértették meg többszörösen emberi ön­érzetében mert egy könyvecskét nem hozott magával. Le­kezelően, bántóan elküldték. Mellesleg egy becsületben meg­öregedett, munkaérdemrendes parasztemberről van szó. Röstellkedve ült le az idős ember a pártértekezleten, hogy egyéni gondjaival, bajaival megzavarta a tanácskozás menetét. Talán nem is gondolta, mennyire közérdekű problé­mát említett, mennyire nem egyéni, személyes ügyről be­szélt. Az emberi közöny és lekezelés nemcsak az orvosi ren- i delőben ölthet testet. Épp úgy a tejboltban, ahol nem gon­doskodnak záróráig tejről, a háztartási edényboltban, ahol fél órával a zárás előtt már eltűnnek a bolti eladók, a pénz­táros a pénzt számolja és a vásárlók tanácstalanul várakoz­nak. De előfordul a gyógyszertárban is. ahol egy percek alatt összeállítható hintőporért háromszor kell visszajönni, pusztán közönyből, kényelmességből. . . Nem küzdhetünk eredményesen a vadhajtások ellen, ha szerénységből, tapintatból egyéni sérelemként, személye» panaszként kezeljük a nagyon is közérdekű, bürokratikus, az emberi érintkezés elemi szabályait sértő eljárásokat A vidéki ipartelepítés nyomán Tudósítónk ír la Tanszergyártás Szabolcsban 1968 közepén mástél ezren dolgoznak a nyíregyházi gumigyárban A népgazdaság évek óta nagy erőfeszítéseket tesz a vidék iparának fejlesztésé­re, hogy ezzel is tehermen­tesítse a fővárost, s minél jobban felhasználja a vi­déken még meglévő erőtar­talékokat. Ennek az erőfe­szítésnek eredménye már Szabolcsban is kézzel fog­ható. A gumigyáron, alma­tárolón, konzervgyáron kí­vül tucatnyi kisebb üzem létesült. A legkevésbé ipa­rosított megyékben 12,7 százalékról 15 százalékra nőtt az ipari dolgozók ará­nya. örvendetes, hogy ezenbelül megyénkben öl­ven százalékkal többen dolgoznak az iparban, mint öt évvel ezelőtt. Lassú a költözködés A vidék iparának fejlesz­tése szempontjából az új beruházások és a meglévő üzemek bővítése a legjelen­tősebb. Ha nem is nagy­mértékben, de hozzájárul ehhez az egyes budapesti üzemek, ipari részlegek vi­dékre telepítése is. A ki­költöztetésnek igen sok, gyakran anyagi akadálya A termelőszövetkezetek szociális, kulturális alapjá­nak felhasználását vizsgál­ta a vásárosnaményi népi ellenőrzési bizottság. A já­rás öt termelőszövetkezeté­ben vizsgálták, hogyan ké­pezik a szociális, kulturális alapot, a tsz-közgyűlés mi. ként határozott, megfelelően történik-e az alap felhasz­nálása, a szociális alapból valóban a rászorultak let­tek-e segélyezve. Megállapították, a járás­ban 1 millió 436 ezer forin­tot készpénzben, és 942 ezer forintot pedig természetben helyeztek a szociális alapba. Célellenes felhasználást ta­láltak a népi ellenőrök a csaroda—tákosi Uj Élet Termelőszövetkezetben, ahol az egyik dolgozónak 400 fo­rintot fizettek ki a jó mun­kájáért a szociális, kulturá­lis alap terhére. A szociális bizottságok általában az alapszabály előírásainak megfelelően működnek, de ez alól is van kivétel. A tiszaadonyi tsz- nél nem minden eset. van, s a tervet nem min­den esetben lehet megolda­ni. Az elmúlt öt évben például a tervezett 43 he­lyett 37 üzemet, vagy üzemrészt helyeztek át más városba, vagy községbe. Szabolcsba, mely ipari­lag elmaradott megyének számított, elsősorban pro­filokat hoztak. Gondolunk itt például a Nyírbátori Növényolajipari Vállalat mosószerelőállító részlegére, a nyírbélteki mérőszalag­üzemre. Igaz, ezek az üzemrészek kezdetben nem nagy munkaerőt igényel­nek, de a későbbiek során van lehetőség a további fejlesztésre. A gazdasági bizottság segít A vidékre telepítés kér­désével nemrégen a gaz­dasági bizottság is foglal­kozott, Az eddig megjelent rendelkezéseket áttekinthe­tőbben összefogta, s felül­vizsgálta a korábban elha­tározott kitelepítéseket. A ben, a kisvarsányi ter­melőszövetkezetben pe­dig egyáltalán nem vették figyelembe a szociá­lis bizottság véleményét, javaslatát A csaroda-táko- si tsz-ben a szociális bízott, ság egész évben egyszer sem számolt be a közgyűlésnek az ajap helyzetéről. Több termelőszövetkezet­ben mozibérleteket vásárol­tak a tagoknak a kulturá­lis alapból. A vezetőség megfelelően gondoskodik a munkaképte. len, idős tagok rendszex-es támogatásáról. A háztáji földön, szalmán, tüzelőn kí­vül öregségi nyugdíjban, já. radékban részesülnek. Ahol a népi ellenőrök sza. bálytalanságot találtak, ott megtették a szükséges ja­vaslatot. Elsősorban arra hívták fel a termelőszövet­kezetek vezetőinek figyel­mét, hogy a jövőben jobban támaszkodjanak a szociális bizottságokra, kérjék ki vé­leményüket. mielőtt dönte­nének. <bf) harmadik ötéves terv idő­szakában, tehát 1970-ig 106 budapesti üzem, üzem­rész, ipartelep teszi át szék­helyét kevésbé iparosított országrészekbe. Mégpedig az idén hét, jövőre tizen­nyolc. A Könnyűipari Minisz-, térium felajánlása nyomán Szabolcsba költözik többek között a tanszergyár, ahol rajztáblákat fognak elő­állítani. Mint ismeretes, ja­vában dolgoznak a nyír­egyházi gumigyár bővíté­sén. Az új részlegeket 1968 közepén adják át rendelte­tésének, ahol 1500 ember­nek nyílik munkalehetősé­ge. Az új üzemrészekben jónéhány olyan termék elő­állítását kezdik meg, ame- lyeket eddig csak Budapes- j ten készítettek. Bővül a VAGÉP profilja és már tárgyalnak olyan 30—40 j milliós nagyságrendű be­ruházásokról, melyek szin­tén Budapestről kiköltöző üzemrészeket fogadnak majd. Budapest részesedése csökken A kitelepítésekkel és az itteni beruházásokkal to­vábbi eltolódás lesz a foglalkoztatottság megosz­lásában. A becslések sze­rint Budapest részesedése az ország iparából a har­madik ötéves terv végére a jelenlegi 41 százalékról 39 százalékra csökken Mindez azt is jelenti, hogy Szabolcsban több ember jut helyben munkához, s csökken az ingázók száma. Bogár Ferenc Segítettek Jól haladnak az őszi betakarítási munkálatokkal és a szántással, vetéssel a kisvárdai Rákóczi Tsz-ben. A holdanként 110 mázsás átlagtermést adó burgonyát 400 holdon szedték fel. Én­nek válogatása és szállítá­sa a hónap végére befeje­ződik. 50 vagon vetőburgo- nyát már elszállítottak és még hatvan vagonnal szál­lítanak el. Megkezdték a 180 hold kukorica és ä 22 hold cu­korrépa betakarítását. Ezt a munkát is a hónap végé­re fejezik be. Az eddig el­szállított 40 vagon export és 3 vagon belföldi érté­kest tésű alma útbaindításá- nál jelentős társadalmi munkát végzett a tszKISZ­A NEB megvizsgálta Prémium a szociális alap terhére? Társadalmi ' ünnepségek a községekben A családi események szocialista formáinak el­terjedését vizsgálta meg legutóbbi ülésén a Tisza- löki Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A községi tanácsok, a társadalmi- és tömegszer- vezetek összefogásának eredményeként növekedett a társadalmi ünnepségek száma a tiszalöki járásban. Amig az elmúlt évben 378 alkalommal került sor ilyen ünnepségre, addig ebben az évben már közel 600 rendezvényi tartottak. Megfelelő az ünnepségek tartalmi színvonala is, a névadóknál és a házasság- kötéseknél az úttörőcsapa­tok ének- és zeneszámok­kal lépnek fel, virágokkal köszöntik a hozzátartozó­kat. A községek közül külö­nösen kiemelkedő eredmé­nyek születtek Tiszalökön és Tiszavasváriban. Ebben a két községben már min­den negyedik újszülöttnek névadó ünnepséget, minden második házasságot kötő párnak pedig társadalmi esküvőt rendeznek. Az el­múlt évhez viszonyítva leg­nagyobb emelkedés tapasz­talható Tiszaeszláron, ahol egy év alatt megnégyszere­ződött a társadalmi házas­ságkötések száma. Ebben az évben már kö­zel 600 fiatalnak osztották ki ünnepélyesen a személyi igazolványokat, 28 nyugdí­jast búcsúztattak el, két esetben rendeztek 50 éves házassági évforduló ünnep­séget, két ízben tairtottak „öregek napját”, nyolc eset­ben pedig úttörőavatást. Doszlop Miklós Tiszalök a fiatalok szervezete. De segítettek a tsz őszi betakarítási mun­kálataiban a Császy Lász­ló Gimnázium és szakkö­zépiskola tanulói is. 14 na­pot dolgoztak; burgonyát válogattak és almát szed­tek. A tsz vezetősége elé­gedett a munkájukkal, s a jutalom sem marad el. A munkájukért több fo­rintot kapnak. Jó ütemben folyik az őszi vetés és a talajelőké- szités. A talajba kerül 450 holdon a kenyérgabona, s végeztek a takarmánygabo­na-vetéssel is. Egyidőben végzik az őszi mélyszántás alá a műtrágyázást, eddig már 160 holdon szórták el. Vincre Péter Kisvárda LELTÁR SZERINT (Lázálom) A cukrosládányi irodába csak két ellenőr fért be. A többiek széthömpölyög­tek a gyártelepen. — Egy lokomobil. Leltá­ri száma hat per kettes. Hol van itt gőzgép? Vala­mi nem stimmel! Az írópolc mögött fo­gas állt. Mikor megszólalt, akkor derült ki, hogy em­ber. Egy kopott Ids radír- gumit tett elébük. — Ez az kérem. Elírás történt. Hasonhangzású. Lo­komobil jött helyette. Az­tán kicserélték. Mikor a leltár felvétetett, a loko­mobil itt volt még. A gu­mi sehol. A számozást, persze, aztán átcseréltük, de a listán változtatni már nem lehetett. Hát így történt. Hümmögtek a hivatalo­sak: — Keres zteiőmedence! Nos? — Ja? Ez a hamuszelen­ce. Magyarul hamutartó. Az úgy volt, hogy a régi gazdasági vezető szerette a szép szavakat és ráadásul olvashatatlan írás* volt. Sok fura dolog jött ide akkorában... — A hajnyírógép? Ez mi? — Az a zajtalan írógép. Javítják. — Ismerjük ezt. Meny­nyit vesztett a lóverse­nyen, kedves... — Pitelka, Pitelka ké­rem. Már mire tetszenek gondolni? Én harminc éve dolgozom itten.. — Elhisszük, de hol a bizonylat? — Tessék. Még át is világították, aztán csak visszadták nagy kelletlenül. — Hát igen. Esteledett. Az ellenőrök felkattintották a villanyt, hazagondoltak, szeretteikre ám ez egyáltalán nem lát-. szott meg kóberemekelt arcukon. — Továbbá egy létra. Mi ez? Gémkapocs talán? — Ez valóban létra. — Akkor hol van? — A leltárban. Ragyogtak a szemüvegek: — Hogyhogy? — Hát az úgy volt.. — Ne kerteljen, csak őszintén. Vallomása a to­vábbiakban... — Nincs itt mit bevalla­ni... Egyszerű eset, kérem. A létra elkészült, beleltá­rozták, aztán kisült, hogy rövid. Erre visszavitte a háziműhely. Azóta se lát­tuk. Mindig csak ígérik. Tessék utánanézni. Mind­járt a szomszédos helyi­ség... — Bennünket csak a létra érdekel. A leltár ok­irat! A létra tehát nin­csen... — De van, egyetlen fal választ el tőle bennünket. — Nincs! — Van! — Könnyítsen a szívén. Vallja be, hogy nőkre köl­tötte a létrát. Sokba kerül­nek a nőcikék. — De kérem. Erre leültek. — Most % pedig felvesz- szük a jegyzőkönyvet! A neve? — Ruhafagas. Hiába tet­szik nézni! A leltárvezető, aki rövidlátó volt, fogas­nak nézett. Még sorszámot is kaptam, itt viselem az ingemen... Tessék megte­kinteni. De. de... — Egy tárgyat nem lehet felelősségre vonni. Én pedig tárgy vagyok, lep tárban. Már így van ez. Az ellenőrök búsan tettén el golyóstollukat. Nem te? tehettek semmit az ü&’bevs Darázs Eadr* Páll Gém

Next

/
Oldalképek
Tartalom