Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
Orvosi tanácsadás: „Kedves egészségére“ ? A társadalmi érintkezések illemtanával újabban sok könyv, cikk, előadás foglalkozott. Mégis: sok, magát műveltnek tekintő ember, akinek öltözéke és társaságbeli magatartása kifogástalan, könnyen túlteszi magát az egészségügyi illemtan legalapvetőbb szabályain is. Ügy tesz az ilyen, mintha nem hinné el, hogy valóban vannak baktériumok, hiszen saját szemével még nem látta azokat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nemcsak az sérti meg a társadalmi együttélés szabályait, aki az ajtóban félrelöki az előtte állót, aki a villamoson durván sértegeti utastársát, aki rágalmaz, sikkaszt, vagy lop. Éppígy megsérti embertársa személyét, illetve testi épségét az is, aki az üzletben piszkos kézzel kezeli 3 csomagolat- lan élelmiszert, vagy aki köhögéssel, tüsszentéssel megfertőzi környezetét. Az ilyen fertőzés útján terjedő betegségek — még ha nem is tartanak soká —, de testi szenvedést és anyagi kórt idéznek elő, sőt olykor még maradandó egészségkárosodáshoz is vezetnek. Ha a nyálkahártyát izgató anyag (pl, porszem) jut az orrba, vagy az orrnyálkahártya gyulladásos, akkor tüsszentés a válasz. Elterjedt szokás, hogy ha egy társaságban valaki tüsszent, akkor a többiek ezt „kedves egészségére” kívánják. Ez a szertartás sokak szemében annyira a jólneveltség követelménye, hogy tüsszentés után szétnézve várják a jókívánságokat, és ezek elmaradása esetén komolyan megsértődnek. Való igaz, hogy a tüsszentés a szervezet védekező működése, mely a légutak legkülső részén gondoskodik az oda bekerült idegen anyagok eltávolításáról. A hirtelen létrejövő görcsös kilégzés azonban a tüsszentőtői több méter távolságra is szétpermetezi az orrváladék apró láthatatlan cseppjeit a rajtuk elhelyezkedő kórokozókkal együtt. Biztos tehat, hogy az influenzás beteg tüsszentése a társaságban levőknek nem válik egészségükre. Ideje volna, hogy a XX. században éppúgy elterjedjen a köztudatban a tüsszentés fertőzést terjesztő hatása, mint ahogy világszerte közismert és szinte „kötelező” az azt követő gratuláció!!! A hűvös, esős időben az influenza azért a leggyakoribb, mert ilyenkor a szervezet védekezőképessége lecsökken, ugyanakkor pedig a cseppfertőzés lehetősége megnő. A kiköhögött nyálka- cseppek kevésbé száradnak ki, a vírus hosszabb ideig maradhat rajtuk életben, és mindez megkönnyíti a fertőzés terjedését. Köhögéssel, vagy tüsszentéssel a levegőbe került fertőzött nyálkacseppek e'.őbb- utóbb a földre ülepednek, ott kiszáradnak és takarításkor, vagy huzat következtében a szoba porával együtt ismét a levegőbe kerülnek. A betegségek terjedésének ez a porfertőzésnek nevezett módja különösen a tuberculosis terjedésében játszik szerepet, mert a gumókor bacilusa — fokozott el- lenállóképessége miatt — a szokásosnál tovább őrzi meg kórokozó képességét. Dr. Sándor Hébert Horgolt táska Zefir- vagy még vastagabb kártolt gyapjúfonalból horgoljuk. Két színben is elkészíthető, a minta bébitakarónak is alkalmas. Első sor: 5 láncszemből gyűrű. Második sor: A gyűrűben 3 egyráhajtásos pálca és 2 láncszem váltakozik négyszer. Harmadik sor: Az első kétláncszemes ívbe 3 egyráhajtásos pálca, 2 láncszem és 3 egyráhajtásos pálca kerül, 1 láncszem után ismétlünk. Negyedik sor: A kétláncszemes ívbe ismét 3 egyráhajtásos pálcát, 2 láncszemet és 3 egyráhajtásos pálcát horgolunk, 1 láncszem után az egyláncszemes ívbe 3 egyráhajtásos pálca kerül, 1 láncszem után ismétlőnk. ötödik sor: Mint az előző sor, de most a 2 egyláncszemes ívbe 1—1 háromtagú pálcacsoport kerül, közöttük 1—1 láncszemmel. Ha 2 színnel dolgozunk, a 3—4. sor vagy a 3—5. sor sarkain horgolt kétszer háromtagú pálcacsoportot készítjük a második színnel. Nyíláshoz 2 pálca és 1 láncszem váltakozásával lyuksort horgolunk, ide kerül a fogantyú rúdja. A táskát vízhatlan műanyaggal béleljük. Új házakba szép otthonokat ! A felszabadulást követő időszaknak van egy olyan egészségügyi eredménye, mellyel vajmi kevés hivatalos beszámoló foglalkozott: több levegő jut az új otthonokba költözött falusi embereknek; nagy ablakokkal épül a parasztházak legtöbbje. Azt már a statisztikák is számontartják, hogy viszonylag milyen sok új épületbe kerül fürdőszoba, mennyivel szaporodott az átiagos paraazthaj- lékok helyiségeinek száma s régebbi építkezésekhez képest stb. Arról — érthetőé« — egyetlen statisztika vagy jelentés sem adhat számot, hogy e nagy költséggel, rengeteg fáradalommal tető alá hozott épületeknek csekély részébe került csak ízléses bútor, szép szőnyeg, művészi dísztárgy, valóban gyönyörködtető fénykép vagy festmény. Tagadhat® tlanrf fontos szerepe van ebben az ízlésbeli pdllérozatlanságnak A parasztember régebben otthona vagy a mező között töltötte as életét, legfeljebb katona volt más vidéken, vagy a házmesterlakásokba, külvárosi szoba-konyhákba szorult rokont látogatta Pesten. Ott nem alakulhatott jó irányba az ízlése. A régi idők falusi ezermestere,, aki maga készítette a karosló- eát csakúgy, mint a borotválkozó dobozt, ivócsa- nakot vagy csizmahúzót, művész volt, a maga nemében és ízlése, kézügyessége, valamint türelme határai között díszítette is otthona berendezéseit, használati tárgyait Ennek a népi díszítő művészetnek, pingáló-faragó kedvnek az eredményéből már csak a régi lakások szobáiban láthatunk valamit Az újak berendezése jelentős részben azokból a kombinált szekrényekből, heverőkből, toalett-tükrös hálószobabútorokból áll, amelyek Pesten egyes utcák asztalos-kirakataiban díszelegnek. Lehetséges: ezer meg ezer hasonló garnitúra kerül ki vidéki városaink asztalosainak műhelyéből is, ám divatalakító szerepük elsősorban a korábban említetteknek van. S így terjed a „világító rekamiék” a behemót kombinált szekrények, a többnyire minden formaszépséget nélkülöző kárpitozott székek vagy fotelek divatja mindmáig. Annál inkább bosszantó ez, mivel éppen ezekben az években fejlődött nagyot a magyar iparművészet, amelybe a kerámiák, szőnyegek, szobadíszek mellett a bútortervezés is tartozik. A nálunk Járó külföldiek általában (Ecsérík ipari formatervezésünk teljesítményét. Olyan ízléses eszpresszógépeket, tv-dobozo- kat, olyan érdekes vonalú autóbuszokat motorkerékpárokat nem mindenütt láthatnak, mint Magyarországon. Tudatos törekvés szülöttei ezek az eredmények — hadd vegyék körül az embert élete mindé» időszakában szemet gyönyörködtető tárgyak. Abba — helyesen — senkinek sincs beleszólása, hogy kJ mivel bútorozza be és díszíti otthonát. Viszont társadalmi kötelesség: minél több alkalmat teremtsünk főként a falusi lakosság számára, hogy megismerje, megkedvelje a korszerű formájú bútorokat a ma igényeinek _meg- felelően tervezett művészi értékű használati tárgyakat Érdemes megfigyelni, hogy például csak az evőeszközök formája mekkorát változott, egyszerűsödött, kecsesült az elmúlt évek folyamán! És hogy mennyi lelemény van a modern vázákban, kovácsoltvas szobaeszközökben. Utoljára említem, de nem kisebb aggodalommal, mint az előbbieket: noha a Képcsarnok Vállalat évente sok ezer képet rézkarcot ad el falun, az új falusi otthonok falára mégis elmondhatatlan számban kerülnek a közönséges kontárok által mázolt gics- csek: rózsaszínű tengerszemek; gitározó cigánylányok; galambot etető Madonnák; a tavon úszkáló hattyúk. Tapasztalható, hogy a szépre vágyó egyszerű emberek olykor az ügyeskedő kufárok „jóvoltából” szemétrevaló silányságokra adják ki nehezen megkuporgatott pénzüket. Az utóbbi időben hallunk néha faltra is elkerülő lakberendezési kiállításokról. Képeslapjaink is közölnek ilyen jellegű szemléltető képeket. A tv és a filmhíradó ugyancsak foglalkozik ilyen problémákkal. Mégis . azt mondhatjuk minderre — kevés. Nehéz és hosszú folyamat annak megértetése valakivel, hogy egyetlen szál élővirág milliószor több szépséget áraszt, mint egy csokor művirág; hogy nincs az a színes fotográfia — bármily kedves rokont is ábrázoljon — amely fölérne szépségében akárcsak egy klasszikus festmény többszínnyomatú, reprodukciójával Is. Keserves és körülményes dolog befolyásolni azt az embert, aki esetleg húsz esztendeje vágyik egy olyan szobadíszre, amit valaha „Pesten látott.. .* nehéz megmagyarázni, hogy az a szobadísz már akkor ízléstelen volt, napjainkra pedig végképp túlhaladt stílusa fölött az idő. Vajon ki beszéljen erről az érdekelteknek? Mindenki, akinek ízlése, szava és alkalma van. A művelődési otthon igazgatója egy-egy vetítettképes előadással. A helybeli tanács azzal, hogy saját helyiségeit értő emberekkel rendezteti be és nem tűr meg a hivatali szobák falán giccset. A földművesszövetkezet alkalmasint azzal, hogy kirakataiban méltóbb helyet biztosit a formás lakásdíszeknek, mint a dock rum palackjainak. És nem ártana talán egy képes füzetben megférő tanácsadó melyet esetleg ingyen nyújtanának át az építési engedéllyel egyült minden falusi embernek, aki új otthont teremt magának, (B) Hydrangea (Hortenzia) A Saxifragaceae családba tartozó az 1800-as években Európába hozott igen kedvelt növény. A meddő, különböző színű (fehér, rózsaszín) virágaival díszítő növény szaporítása januártól kezdődően a virágzó tövek tőhajtásainak fel- használásával történik. A visszacsonkított levelű dugványok folyami homokban három hét alatt meggyökeresednek, ezeket szaporítóládába tűzdeljük, majd újabb három hét múltán 8-as cserepekbe cserepez- zük. A nyár folyamán még kétszer átcserepezve tűző napon neveljük. A csere- pezésekhez savanyú kémhatású földkeveréket használunk (moór föld) és a mészklorózis elkerülése végett vasgáldcot keverünk földjébe. Szeptember közepétől a vizet levonjuk és visszahúzódtatjuk a növényeket Az első dér a lombhullást teljessé teszi. Fagymentes teleltetés után a hajtatást január hónaptól kezdjük meg. A levi- rágzott töveket kertbe fél- árnyékos helyre kiültethetjük és téli lombtakarással védve a fagytól szép díszítő hatású évelő növényt kapunk. Hajtatásban kék virágszínű egyedek előállítása timsó felhasználósával történik. Kertész János Nyíregyházi Kertészeti Vállalat Könyvek — nőknek Faragó Ilona: A főzőkanáltól az estélyi ruháig. Bármennyire is tagadják a férfiak, az élet sokkal többet követel a nőktől, mint tőlük. A nő állja meg a helyét a munkában, legyen jó háziasszony, társasági ember, feleség, anya... Bizony, nem köny- nyű feladat ez. Teljesítésében nyújt segítséget Faragó Ilona könyve, amelynek sikerét és hasznosságát bizonyítja, hogy negyedik kiadásban jelenik meg, a Móra Ferenc Könyvkiadó gondozásában. Dr. Porpáczy Aladár- né: A választékos konyha Érdemes tanulmányozni és a gyakorlatban használni ezeket a recepteket, amelyek harminc esztendei gaz- dasszonykodás eredményeként gyűltek egybe. Az egy tál ételek kedvelői épp úgy sok recept közt válogathatnak, mint a parádés ünnepi vendéglátásra készülők. A könyvet szellemes illusztrációk és gusztusos fényképek díszítik. Dr. Kovács Lajos: A nőorvosnál A könyv nem orvosi tanulmány, nem enciklopédiája a nő egészségtanának, hanem azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek a —leggyakrabban hangzanak el a nőorvosi rendelőkben, terhességi tanácsadáson és a szülőszobán. BEFŐZÉS Körte és birs sűrű cukorszörpben Mindkét gyümölcsöt úgy készítjük elő, ahogy általában szoktuk. Sűrű cukor- szörpben külön is, együtt is eltehetjük. Ha külön főzzük be őket, a körtéhez ízesítőül kilónként negyed rúd vaníliát és negyed szeletelt citromot adunk, a birsalmához pedig, kilónként 3—4 szem szegfűszeget. (Természetesen, ha együtt főzzük be a két gyümölcsöt, a fűszerezés is vegyes lesz.) Egyébként, mindkettőnek befőzése azonos és következőképpen végezzük: Húzatás: Minden kilogramm gyümölcshöz egy kilogramm cukrot és 4 dl vizet veszünk (a körtéhez külön 2 g citromsavat is.) Az oldatot felforraljuk, lehabozzuk, majd az előfőzött gyümölcsöt a forrásban lévő szörphöz töltjük, 3—5 percig tovább főzzük. Utána a lábast félretesszük, s másnapig pihenni hagyjuk (I. huzatás). Másnap a gyümölcsöt a húzatott szörpből kiszedjük, és a leszűrt szörpöt ismét felforraljuk (ilyenkor adjuk hozzá a bevezetőben említett fűszereket). Miután a szörpöt 5—6 percig főztük, a gyümölcsöt visszarakjuk bele, további 3—5 percig főzzük. Utána egy napra ismét félretesszük hűvös helyre pihenni (II. húzatás.) A következő napon a gyümölcsöt ismét kiszedve, a leszűrt szörpöt felforraljuk, literenként 1 g szalicilvagy benzoe-savat adunk hozzá. Közben a hideg gyümölcsöt meleg vízbe állított, előmelegített üvegekbe rakjuk, majd a forrásban lévő szirupot rá- töltjük. Utána az üvegeket gondosan lekötjük. Külön csírátlanításra nincs szükség, mert a nagy töménységű cukorszörp enélkül is jól tartósítja a gyümölcsöket
