Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Egész megyénk érdeke Nyíregyháza fejlesztése Városi pártériekezlet Nyíregyházán A tanácskozáson felszólalt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára A városi pártértekezlet elnöksége. Balról jobbra: Murczkó Károly (összefoglalja a vitát). Dr. P Szabó Gyula, a me­gyei tanács vb. elnökhelyettese, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottsága első titkára, Biró László, a városi tanács vb. elnöke, Elek Lászlóné, a Nyíregyházi Konzervgyár dolgozója, Juhász Gábor, a TÜZÉP nyíregyházi párt- szervezetének titkára és Faludi Károly őrnagy. Nyíregyháza 120 párt- alapszervezetének közel 300 küldötte tanácskozott csü­törtökön a IV-es számú is­kola dísztermében. Négy­ezer kommunista megbízá­sából 63 000 városi lakos öröméről, gondjáról, a meg­tett útról a következő évek feladatairól tanácskozott nagy felelősséggel a pártér­tekezlet. A pártbizottság beszámo­lója és a vitában felszólaló tizenöt küldött egybehang­zóan állapította meg: vá­rosunk életében pártunk VIII. kongresszusa óta, an­nak határozatai végrehajtá­sával jelentős változás tör­tént. Kétszeresére nőtt az ipari termelés, ötven szá­zalékkal nőtt a munkásosz­tály létszáma. Különösen jelentős fejlődést hozott a konzervgyár és a gumigyár beindulása. A második öt­éves terv kezdetén csak a dohányfermentáló és két ktsz termelt exportra, 1965- ben pedig már öt vállalat és négy ktsz szállít nyíregy­házi árut a világ szinte valamennyi országába. Az exporttermelés a múlt év­ben 9,6-szerese volt az 1960 évinek, a forintértéke 433 millió. Dicséretes, hogy a ter­melés nagyobb arányban növekedett, mint a foglal­koztatottak száma. Az egy főre jutó termelés 29 szá­zalékkal nőtt, ezzel meg­előzte az országos 27 szá­zalékos emelkedést. Ebben a fejlődésben nagy szerepe van az újítómozgalomnak és a szocialista versenynek. 1961-ben 71 brigád ver­senyzett a szocialista cím elnyeréséért, 1965-ben már 222, több mint 2400 taggal. Ma már kibontakozóban van a szocialista üzemrész elnyeréséért folyó verseny. E cím elnyeréséért 10 üzemrész vetélkedik. Több vállalat már teljesítette kongresszusi vállalását és most újabb felajánlásokat tettek, mint például a gép­javító vállalat munkásai. Nagy megelégedéssel érte­sült a pártértekezlet a konzervgyár küldöttének bejelentéséről, hogy az üzem október 18-án teljesí­tette éves termelési tervét. Az év végére az előirány­zott 3500 vagon konzervvel szemben, mintegy 4000 va­gonnal készítenek. A felszólalók többen el­mondták, hogy a meglévő üzemekben is további ter­melésnövelést tudnának el­érni, ha áttérhetnének a háromműszakos termelésre. Ennek elsősorban akadálya, hogy nincs éjjel-nappalos bölcsőde és óvoda. Különö­sen érezteti negatív hatását a bölcsődehiány a dohány- fermentálóban, ahol már a második műszakot is kevés anya tudja vállalni, pedig itt a dolgozók nagyrésze nő. A második ötéves terv idején a ktsz-ek javító­szolgáltató tevékenysége megháromszorozódott a vá­rosban. Az igényekkel azon­ban nem tudtak lépést tar­tani. Ezt elsősorban a rossz elhelyezés akadályozza. Nincs elegendő műhely és a meglévők többsége korsze­rűtlen. A ktsz-ek a válla­lási határidőkkel és ese­tenként a vállalási árakkal sem öregbítik minden eset­ben a kisipari termelőszö­vetkezetek hírnevét. A har­madik ötéves tevben még jelentősebben növekszik a lakosság igénye a háztartá­si gépek javítása, autójaví­tás, ruhatisztítás és egyéb szolgáltatások iránt. Ezért nagyobb segítséget kell nyújtani a ktsz-ek elhelye­zésében. Különösen fokoz­ni kell a szolgáltatást az új lakónegyedekben és a pe- remterületeken. A ipari beruházások mel­lett jelentős volt az egész­ségügyi és kulturális célokat szolgáló építkezés. Ilyen többek között a véradóál­lomás, a 300 ágyas tbc-sza- natórium, anyás csecsemő- otthon, a Zrínyi gimnázium, a Vécsey közben épült is­kola, a zeneiskola, több gimnázium és általános is­kola bővítése. Megépült a víz- és csatornamű főbb hálózata, 1000 korszerű lám­pahellyel bővült a közvilá­gítás és 2278 lakás épült. A harmadik ötéves terv­ben felépül a tanárképző főiskola, egy 20 tantermes MTH-iskola, az új filmszín­ház, három ÁBC-áruház, bővítik a kórházat, a gu­migyárat, cipőgyárat, VAGÉP-et és így tovább. Megállapította a pártérte­kezlet, hogy a város kis­kereskedelmi áruforgalma a második ötéves terv idején 21,5 százalékkal növeke­dett. Legjelentősebben az élelmiszerforgalom és a tar­tós fogyasztási cikkek vá­sárlása növekedett. A város kereskedelmének fejleszté­sére 25 millió forintot köl­töttek, ennek ellenére elég sok az egy-két fővel üze­meltetett korszerűtlen bol­tok száma. A kereskedelmi dolgozóknak 95 százaléka rendelkezik az előírt szak- képzettséggel. Ennek ellené­re úgy foglalt állást a párt­értekezlet, hogy a kereske­delem kulturáltságát to­vább kell fejleszteni. A város területén koráb­ban 9 termelőszövetkezet gazdálkodott, egyesülés kö­vetkeztében jelenleg 4 tsz van. A nagyobb szövetke­zetekben szilárdabb a veze­tés, növekedett a termelés. A tagság részesedése 42 szá­zalékkal nőtt, az egy tagra eső jövedelem eléri a 16 000 forintot. Itt gazdálkodik az országos hírnévre szert tett Ságvári Tsz is. Ebben az évben ők kezdeményez­ték megyénkben a termelő- szövetkezetek kongresszusi versenyét. A vitában el­hangzott, hogy ez a szövet­kezet holdanként két mázsa húst ad az államnak, a be­vételek 60 százalékát az ál­lattenyésztésből nyeri. A föld elhelyezése pedig nem a legkedvezőbb, az 1500 hold 20 kilométer átmérő­ben 37 táblában fekszik. Az 1500 hold kevés is ahhoz, hogy igazi nagyüzemi gaz­dálkodást folytassanak. Ezen egyesüléssel segíthetnének. Bizonyos feladatok, mint például a gépjavítás elvég­zése a tsz-közi társulással sokkal jobban megoldható lenne, mint külön külön. A Ságvári Tsz az áruit első­sorban az állami kereske­delemnek adja, ezt az új mechanizmusban is így látják helyesnek. Vi_ szont a közvetítő ke­reskedelem egyes lép­csőit ki lehetne iktatni, másrészt érdekeltebbek len­nének a szövetkezetek, ha a MÉK a tiszta jövedelemből 50 százalékos visszatérítést fizetne a szövetkezeteknek. A termelőszövetkezeti cso­portok fejlődése nem volt töretlen az elmúlt négy év­ben. Több helyen alapsza­bály-ellenesen gazdálkod­nak, nem növekszik a közös vagyon. Nyíregyháza terü­letén felépült az ország egyik legmodernebb mező- gazdasági kutatóintézete. Az intézet 57 millió forin­tos beruházásából több mint hatmillió forintot tesz ki a kutatást segítő mű­szer. Az itt dolgozó szak­emberek között többen tu­dományos doktori és kandi­dátusi címmel rendelkez­nek. A táj termelését se­gítve jelentős eredményeket értek el a burgonya vetőgu­mó javításában, a gyü­mölcstelepítési rendszerek kimunkálásában, az alma­termés szabályozásában, nagy segítséget nyújtottak az Ecsedi-láp vízgazdálko­dási tervének elkészítésé­vel. A tanácskozás hozzászólói megállapították, Hc^-y az eredmények elérésében oroszlánrésze van annak a 4000 párttagnak, aki áldo­zatos munkájával magával ragadta a feladatok végre­hajtására a pártonkívüliekel is. A bonyolultabb és mi­nőségileg egyre magasabb szintű feladatokat csak úgy volt képes megoldani a vá­ros lakossága, hogy a ter­melő munka mellett nagy gondot fordított a pártbi­zottság a dolgozók művelő­désére is. A világnézeti nevelés te­rén jelentős lépés, hogy 300- an végezték el az esti egye­temet. A elmúlt pártokta­tási évben 174 tanfolyamon 4000-en képezték magukat. Megállapította azonban a pártértekezlet, hogy a szak­mai képzést sok gazdasági vezető előtérbe helyezte a politikai képzés rovására. Nem megfelelő még az ideológiai tevékenység a pártszervezetekben. Töb­ben vitatkoznak azon, ho­gyan érvényesül a párt ve­zető szerepe és vitatják a származás szerinti katego­rizálás eltörlésének helyes­ségét. Előfordul több eset­ben, hogy jó beosztású és fizetésű emberek, sőt ese­tenként vezető beosztásúak is kapzsivá, anyagiassá válnak, nem az anyagi szük­ség kényszerű hatására, ha­nem nagyobb haszonszerzés érdekében. A vitában elhangzott, hogy tovább kell erősíteni a dolgozók internacionalis­ta szemléletét. Az alap­szervezeteknek nagyobb gondot kell fordítani az emberek egyéni, szóban va­ló meggyőzésére. Nem sza­bad válasz nélkül hagyni egyetlen helytelen véle­ményt sem, akár tudatlan­ságból, akár ellenséges szándékkal hangzik el. A tanácskozáson felszó­lalt Orosz Ferenc, a . megyei pártbizottság első titkára. Bevezetőjében ismertette a nemzetközi élet legfonto­sabb eseményeit. A Köz­ponti Bizottság legutóbbi ülésének szellemében ki­emelkedően foglalkozott a vietnami kérdéssel és a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom prob­lémáival. A felszólaló azután Nyír­egyháza város szerepét elemezte. Elmondotta, hogy fontos feladat Nyíregyháza politikai, gazdasági súlyá­nak további növelése. Ez nemcsak a város rangját emeli, hanem kedvező kisu­gárzással lesz az egész me­gye életére. Tehát a me­gyének is érdeke, hogy Nyíregyháza gyorsabban fejlődjön. Első lépés a város erősí­téséhez a munkásosztály számbeli növelése és politi­kai, szakmai továbbképzé­se. A munkásosztály a szo­cializmus építésének első vonalában küzdött eddig is. Ha előre kellett lépni — mint például a mezőgazda­ság átszervezése — ők min­denütt ott voltak és hirdet­ték, segítették a párt poli­tikájának érvényre juttatá­sát. További üzemekre van szükség, hogy növekedjen számban is a munkásosz­tály. A Politikai Bizottság 1965. évi augusztusi határo­zata nyomán — amely kü­lön Szabolcs-Szatmár iparo­sításával foglalkozott — minden reményünk meg­van, hogy az országos átlag fölött kapunk új beruházá­sokat. Az öntudatos, kultu­rált munkásság kialakulásá­hoz olyan üzemekre van szükség, amelyek állandó foglalkoztatottságot nyúj­tanak. Az új pártbizottsá­goknak alapvető feladata lesz egy erős, politikailag képzett munkásosztály lét­rehozása. Ne tévesszük szem elől, hogy az iparosí­tás nemcsak foglalkoztatott­ságot, hanem — ha jól dol­gozunk — politikai súlyt is jelent. A parasztság helyzetével foglalkozva elmondta Orosz elvtárs, hogy a IX. kong­resszus olyan határozatokat hoz, aminek nyomán a gyenge termelőszövetkeze­tekbe sok fiatal munkaerő visszajön, az erős termelő- szövetkezetek pedig újabb munkaerőt szabadítanak fel az iparnak. Egyik ilyen je­lentős lépés lesz a munka­béralap megteremtése. A város termelőszövetkezeti csoportjaiban meg kell gyorsítani a közös alapok növelését. Politikailag, gaz­daságilag egyaránt erősíteni kell őket, hogy magasabb fokra léphessenek. Hosszan elemezte Orosz elvtárs az értelmiség hely­zetét. Számbelileg is, szín­vonalban is nagy előrelépés történt az elmúlt években. Különösen megnövekedett a műszaki értelmiség sú­lya a városban. Egészséges kezdeményezések szú • t- tek. Klubok kellenek a Kü­lönböző értelmiségi csopor­toknak. Sürgőssé vált egy kultúrközpont felépítése, ahol helye lenne az értel­miségnek, a megyei könyv­tárnak és az értekezleten annyit vitatott központi if­júsági szórakozóhely is itt kaphatna helyet. Nincs ki­állítóterem a városban. He­lyet kell biztosítani az iro­dalom, a zene és a képző­művészet művelőinek. Az értelmiség politikai súlya olyan lesz a jövőben, aho­gyan a városi vezetés ve­lük törődik. Szólt Orosz elvtárs a vá­ros kommunális gondjairól, a lakásépítésről, a gőzfür­dőről, Sóstó fejlesztéséről. Szép és nagy feladatok áll­nak előttünk, megvalósítá­sának legbiztosabb bázisa az a 4000 kommunista, aki a városban él és dolgozik. A pártértekezleten fel­szólalt még: Horváth Já­nos, Ivanov István, Szász József, Czimbalmos István, Hechmann László, Tóth Já­nos, dr. Pivarnyik Jánosné, Sallai József, Folkmayer Tibor, dr. P. Szabó Gyula, Faludi Károly, Hertelendi Sándorné, Pálkövi József és Bartha Sándor. Az új pártbizottságba 51 tagot, a megyei pártérte­kezletre 60 szavazati és 3 tanácskozási jogú küldöttet választottak. Az új végre­hajtó bizottság tagjai: Murczkó Károly, Pokro­venszki József, Biró László, Hernádi Ferencné, Horváth János, Bogdány Ferenc, Folkmayer Tibor, Szemersz- ki Miklós, Galló András, Czapár Mihály és Szokolai Sándor. A pártbizottság el­ső titkárává Murczkó Ká­rolyt, titkárává Pokro- venszki Józsefet választot­ták. A napirendi javaslatot szavazza meg a városi pártértekezlet. Hammel József felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom