Kelet-Magyarország, 1966. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-22 / 250. szám
ki egyszemélyi felelősség és a nagyobb demokratizmus feltételezi egymást Járási pártértekezlet Vásárosnaményban A tanácskozáson felszólalt Péter Ernő, a Központi Bizottság tagja Megvalósultak a nagyüzemi termelés feltételei Járási pártértekezlet Csetigerben A tanácskozáson felszólalt Benkei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter Akaratlanul hs szimbólummá vált az a tény, hogy a vásárosnaményi járás másfél ezer párttagjának a képviseletében tanácskozásra összeült 140 küldött az új vásárosnaményi gimnáziumban vitatta meg csütörtökön, a pártbizottság beszámolója alapján a csaknem 38 ezer lakosú járás tegnapját, jelenét és holnapját Annál is inkább kifejező volt ez, mert a művelődésnek ebben a fiatal intézményében a járási pártértekezlet legtöbb felszólalója a felnőtt lakosság a fiatalság szocialista tudat- formálásában jelölte meq, összegezte a következő évek feladatait, hangsúlyozva: a termelésben az anyagi lét gazdagításában akkor juthatnak gyorsabban előre, ha a közös gazdaságok, ipari üzemek és más intézmények dolgozói tisztán látják politikai, szakmai tennivalóikat, tisztában vannak személyük fontosságával a társadalom életében. A járási pártbizottság négy év munkásságát értékelő beszámolója méltán összegezhette, hogy nem volt hiábavaló az a nagy erőfeszítés, amit a kommunisták tettek, mert a dolgozók körében tovább nőtt a párt tekintélye. Ugyanakkor a vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai alapján a beszámoló teljes őszinteséggel rámutatott: elbizakodottságra nincs ok, mert a gondok, nehézségek még igen nagyok. Ez * kritikai szemlélet vonult végig az eredmények felmérésénél is mind a beszámolóban mind az e fölött elhangzott vitában, amely azt bizonyította: a pártbizottság és a járás kommunistái az elmúlt négy esztendő során nagyot léptek előre a helyzet reális megítélésében, valóban ■ felelős gazdáivá válnak a közösségek társadalmi és gazdasági életének. A vásárosnaményi járás — lényegében a beregi táj — sajátosan egyik legelmaradottabb területe volt Szabolcs-Szatmár megyének, s • társadalmi nehézségeket csak súlyosbították a mostoha természeti, gazdálkodási adottságok. A Tisza nyírségi oldalán a sivár homokvidék, a beregi részen pedig az időjárás szeszélyeit megérző makacs földek sorvasztották a lakosság reményeit. A párt segítségével, az ottani kommunisták erőfeszítései nyomán a naményj járásban, ahol korábban legfeljebb' csak kisipari szolgáltató tevékenységről beszélhettek, ma azt mondják, hogy megkétszereződött — í 500-ról több mint 3000-re nőtt négy év alatt — a munkások száma. Uj üzemek jöttek létre mint amilyen a ládagyár, az ÉRDÉRT fatelep, s ipari bázissá fejlődik a Tisza- szalkai Gépjavító Állomás. A 16 millió forinttal bővített lédaüzemben még ez év végén megkezdik a próbatermelést s jövőre,200 milliós költséggel lerakják egy új, modem üzem, a forgácslemez gyár alapjait. A járásban tudják, hogy Be- reg nem válhat országosan számottevő ipari bázissá, azonban arra törekszenek, hogy megteremtsék a mezőgazdasági termékek számottevő részének helyi ipari feldolgozását. Az első termelőszövetkezeti társulás már komoly lépéseket tett ■ termékek gazdaságosabb ■ldolgozására, értékesítésé- Most, a pártbizottság ’etértésével és támogatási újabb szövetkezeti ilásnak rakják le az ait. E törekvések az járás lakossága érde- arra irányulnak, hogy kellően felkészüljenek-^ közös gazdaságokban is az új gazdaságirányítási rendszer fogadására és alkalmazására. Noha örvendetes a járás iparosodásának az üteme, várható további fejlődése is, a pártértekezlet résztvevői, a felszólalók a fő figyelmet a falu dolgaira, a mezőgazdaságra fordították. A kezdeti bizonytalanságok, sokszor a párttagokban is felötlő kétségek után. a szövetkezetek vezetésében jelentkezett hiányosságok ellenére is megállapíthatta a pártértekezlet, hogy mind a közösségi gondolkodásban, mind a gazdálkodásban olyan változások következtek be a falvakban, amelyekre bátran építhetik a következő évek gyorsabb Ütemű fejlődését. A megtett út nagyságát jelzi, hogy kétharmadával csökkent a gyenge termelőszövetkezetek száma, s a még meglévőkben sem a tagok szorgalmának, a vezetők rátermettségének a hiánya a döntő akadály a bátrabb továbbjutásban, hanem a mostoha természeti adottság. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme megkétszereződött és elérte a kilenc és fél ezer forintot. A közös és háztáji gazdaságok egynegyedévei értékesítettek több árut, mint négy esztendővel ezelőtt, A jövedelemben, a termelésűién bekövetkezett kedvező változás forrása az volt hogy a közös gazdaságok túlnyomó többségében elfogadták és ma már helyesen alkalmazzák a párt- bizottság, a pártszervezetek javaslatait a gazdaságosabb termelésre. Többek között ötszörösére növelték a dohány és a zöldségfélék termőterületét. A talajjavítást, illetve az öntözést 11 ezer holdon oldották meg 200 kilométer hosszú csatorna- rendszert építettek. Ötszörösére nőtt a műtrágyafelhasználás. De a 181 milliós beruházásból arra is jutott erő, hogy megháromszorozzák a traktorállományt, 9000 sertés- és szarvasmarha-férőhelyet is építsenek. A pártértekezleten felszólaló küldötteknek egybehangzó véleménye volt, hogy legyen bár a legmodernebb gépesítés, gazdasági bázis, az tehetetlen anyag marad, ha nem töltik meg tartalommal az emberek, ha a kollektív bölcsesség nem érvényesül a közösség életében, egész tevékenységében, ha a szakmai szemléletet szembeállítják a politikai követelményekkel s megpróbálják a kettőt külön választani. Többen foglalkoztak a vezetők és dolgozók kapcsolatával és hangsúlyozták: az a szövetkezeti tag, aki most már mindinkább a szivét is bevitte a közösségbe, emberséget vár a vezetőktől. A tudatformálásnak egyik igen fontos része, hogy kommunisták és pártonkívüliek ne menjenek el szó nélkül a legapróbbnak látszó emberi gond mellett sem. Az emberség, a figyelmesség, az őszinte szándék még akkor is meghozza eredményét, ha esetenként „nem”-et kell mondani. Az egységes paraszti osztály kialakulásával kapcsolatban mondotta a márokpapi küldött, hogy még napjainkban is vannak párttagok, akik nem értik meg: miért vannak a különben rátermett középparasztok a tsz vezetőségében. A beszámolóban és felszólalásokban is hangoztatták: a párttagok példamutatása a munkában, a magánéletben könnyebbé teszi az emberek közösségi tudatának az erősítését. Helyeselték a pártértekezlet résztvevői, hogy az alapszervezetek kommunistái megfelelően büntették az utóbbi években azokat, akik személyi magatartásukkal meg. feledkeztek arról, milyen felelősséggel jár párttagnak lenni. A küldötteknek az volt a véleményük, hogy a járásban élő 1600 értelmiségi dolgozót még jobban be kell vonni a hatékony ideológiai és politikai munkába. A társadalmi érdek és a hivatásszeretet megköveteli, hogy ne csupán a pedagógusok nagy többsége hanem a közgazdasági- és agrárszakemberek, az orvosok js nagyobb riszt vállaljanak a falvakban az Ott élők tudatformálásából. A tarpaí kommunisták és más alapszervezetek küldöttei is elmondották: a közösségi szellem elmélyíté. sét fokozza a megtermelt javak igazságos elosztása, a helyesen alkalmazott anyagi érdekeltség. A tapasztalatok bizonyítják, hogy a pénzbeni munkadíjazás egy-két év alatt lényegesen ''javítja a munkaerkölcsöt, csökkenti a közös gazdaságokban az elöregedési folyamatot azáltal, hogy az ifjúság, megtalálva számítását nem vándorol el, a fiatalok egy része visszatér a termelő- szövetkezetekbe. A párttagok vásárosnaményi tanácskozásán elhatározták, hogy a pénzbeni munkadíjazást teszik uralkodóvá pár év alatt a közös gazdaságokban, A pártértekezlet munkájában részt vett és felszólalt Péter Ernő elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a pedagógus szakszervezet főtitkára. Péter elvtárs felszólalásában az ifjúság nevelésével, falun tartásával kapcsolatban, több felszólaló véleményére reagálva hangsúlyozta: a mai fiatalság tettrekész, csak szívvel kell foglalkozni sajátos gondjai megoldásával. A pártmunkáról a vezetésről szólva elmondotta: a mostani politikai és gazdasági feladatok igénylik az önálló cselekedetet ez pedig fokozza a kommunisták), a vezetők felelősségét. A kollektív vezetés. az egyszemélyi felelősség és a nagyobb demokratizmus nem zárja ki, hanem feltételezi egymást. A munkásosztály érdeke, az egész nép érdeke, helytelen tehát statisztikai mérlegeléssel azt latolgatni, hogy egy-ogy gazdasági poszton milyen a kommunisták és a pértonkí. vüliek aránya. Ahol a munkásosztály érdekeit képviselik, ott nincs baj a párt vezető szerepével, függetlenül attól, hogy az adott helyen ki irányít: párttag vagy pártonkíyüli. A lényeg: a gazdasági vezető legyen hű a szocialista eszmékhez. a néphez, tudjon bánni az emberekkel, jól értse a szakmáját. hivatását. A pártértekezlet vitájában felszólalt még Faggyas Jenő, Szép József, Illés Elemér, Gaál Dénes, Qerő Árpád, Mező Józsefné. Koncz Sándor, Mester Endre Ricsei István, Beck Károly, Siket Gyula Szvinta Jánosné, Szászi Bertalan, Spisála András, és Koroknál Ambrus. A küldöttek megválasztották a 49 tagú pártbizottságot, a megyei pártértekezletre a 22 küldöttet. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, s megválasztotta a tisztségviselőket. A vásárosnaményi párt-végrehajtóbizottság tagjai lettek: Czaká János, Danes Lajos, Gaál Dénes, Hegedűs Sándor, Koroknál Ambrus Spisák András és Szarka Sándor. A járási pártbizottság első titkára Hegedűs Sándor, titkára Czakp János lett. A esengeri járás kommunistái a pártéletben, a gazdasági és a kulturális fejlődésben határkőnek tekintik az 1962-es pártértekezletet és méltán állapították meg, hogy határkő a jelenlegi is, amelyet október 28-án a esengeri gimnáziumban tartottak. A négy évvel korábbi tanácskozás legfőbb feladatként határozta meg, hogy a járás sajátos helyzetéből adódóan a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodást kell erősíteni, szilárdítani. A pártértekezlet e határozat végrehajtásáról adott szá. mot. A esengeri járás a Porcs- almán létesített konzervgyári üzemen és a ktsz-en kívül iparral nem rendelkezik. A pártértekezlet érdemben ezekkel az egységekkel csak. úgy foglalkozhatott. hogy a konzervgyári üzem gazdasági hatása a közeljövőben jelentkezhet. Hogy ez kedvezően alakuljon, ahhoz az üzemi párt- szervezetnek, a járás vezetőinek komoly segítséget kell nyújtani elsősorban a szakmunkásgárda neveléséhez valamint az üzemeltetéshez szükséges nyersanyag biztosítósához. Megállapították, hogy a ktsz-nél az utóbbi években javult a termelőmunka, növekedett az össztermelési érték, ez to. vábbra is a feladat, de úgy. hogy a ktsz a jelenleginél nagyobb részt vállaljon a lakosság igényeinek a kielégítéséből. A járási pártértekezlet beszámolója és a beszámolóval kapcsolatos vita a legtöbb időt a mezőgazda- .sági nagyüzemi termelés eredményeinek, problémáinak elemzésére fordította. A járás földterületének 98 Százaléka a szocialista nagy. üzemek birtokában van. A Túr és Szamos folyók mellett 22 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság munkásai dolgoztak eredményesen. Különösen a termelőszövetkezetek fejlődése volt nagy. Négy év alatt 64 százalékkal, több mint 110 millió forinttal növekedett a kiözös vagyon, a tiszta vagyon mértéke ma mér megközelíti a 180 millió forintot. A tsz-ek 128 traktort vásároltak és a termelés egyéb feltételeinek javítására 89 millió forint értékben végeztek beruházásokat. Növekedett a műtrágyafelhasználás 3500 holdon végeztek talajjavítást, 154 holdról 1300 holdra növelték az öntözött területet. Mindez elősegítette, hogy az elmúlt évek rossz időjárása ellenére is növekedett a mezőgazdasági termelés. Nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme. Az egy tagra jutó részesedés járási átlaga éves szinten 600 forinttal több, mint 1962-ben volt. Voltak viszont olyan évek is, hogy a bázishoz viszonyítva a termelőszövetkezeti tagok keresete két-háromezer forint, tai volt magasabb. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés erősödött az. által, hogy javult a tsz-ve- zetés a szakemberellátottság. Négy év alatt SS Ösztöndíjassal kötöttek szerződést a tsz-ek, s ezekből 23 már aktívan dolgozik. Mindez lehetővé teszi, hogy előbbre lépjenek a gépesítés fokozásában a gépek jobb hasznosításában, a kemizálásban, a jól bevált agrotechnikai módszerek alkalmazásában, elterjesztésében. A járási pártértekezlet nem túlzott, ami kmr úgy fogalmazott, hogy az eredmények párttagok és párton kívüliek összefogásából születtek. De abban sem volt túlzás, amikor az elismerő Szavakat minden ess*, ben követte a negatív jelenségek felemlítése. Növeke. dett a termelés de megállapították, hogy a legtöbb helyen igen drágán termeltek. Növekedett a termés, hozam, de hozzátették; egyes növényféleségeknél főleg kenyérgabonánál és kukoricánál egyhelyben topognak. Igen helyes volt az a megállapítás: ha a termésátlagokról van szó, az egyszinten maradásról, vagy csökkenésről, akkor ma már nem lehet mindent az időjárásra fogni. Tíz kilogrammal emelkedett ugyan az egy holdra eső műtré- gyafelhasználás, de ez nem kielégítő. Ha a tsz-ek több termést akarnak elérni^ nagyobb gondot kell fordítaniuk a talajerőutánpótlásra, bátrabban kell alkalmazni a vegyszerezést. A termelőszövetkezetek és általában a járás lakosai az állattartásról áttértek az állattenyésztésre. Ez pozitív változás, de nem szabad elfelejteni, hogy ezzel növekedtek a követelmények is. Egy kilogramm marhahús előállítása 1962-ben 24,19 forint volt, jelenleg 18,33 forint. Egy kilogramm sertéshús előállítása 26,84 forint, jelenleg 20,92 forint. Szarvasmarháknál négy év alatt az egy tehénre jutó fejési átlag 330 literrel növekedett. A számok szép fejlődést mutatnak, de nem takarhatja el, hogy a hús előállítási költsége még igy is magas, hogy a tejhozamot is lehet növelni. A termelőszövetkezetek jobb eredményt érhetnek el a szakszerűbb takarmányozással, a gépi fejőssel és nem utolsó sorban azzal, hogy az állattenyésztéshez szükséges takarmányt önmaguk termelik meg. Az állattenyésztés fejlesztésének legfőbb gátlója az volt és ma is az, hogy a termelőszövet, kezetek nem termelnek elegendő takarmányt az abraktakarmány nagy részét hitelből vásárolják. Különösen erőssége volt a járási pártértekezletnek és a vitának, hogy nem általánosított. Amikor . a munkafegyelemről, a közös tulajdonhoz való viszonyról volt szó, nyíltan kimondták, hogy Komlódtótfaluban, Garbolcon le kellett váltani a tsz-elnököket. mert megsértették a köztulajdont, szabálytalanságokat követtek el. Javult a tsz-veeetés, a munkafegyelem, a közös tulajdonhoz való viszony, De ez nem azt jelenti, hogy mindenütt, minden rendben van. Név szerint említették azokat a termelőszövetkezeti vezetőket, akik bár jó gazdasági szakemberek, de változtatniuk kell eddigi magatartásukon. A munka- fegyelem javulásának, a további eredmények elérésének ez fontos feltétele. A munkafegyelemben történt változásnál a pártértekezlet nagy figyelmet szentelt az anyagi érdekeltség helyes alkalmazásának. Ahol a premizálást jól alkalmazták, ott a munka végzésével még csúcsidő- szakokban sem volt baj. Ahol az anyagi érdekeltséget helytelenül alkalmazták ott kapálatlan maradt a kukorica, baj volt és baj van a szántóföldi növények betakarításával. A pártszervezeteknek továbbra is feladatuk, hogy foglalkozzanak a munkafegyelem megjavításával, ilyen irányban végezzenek nevelőmunkát ugyanakkor vigyázzanak ar. ra, hogy az anyagi érdekeltséget mindenütt helyesen alkalmazzák. Az állami szektorok munkájának értékelésekor a járási pártértekezlet elismerte a Tyukodi Gépjavító Állomás eredményeit, hogy komoly segítséget nyújtott a termelőszövetkezetek fejlődéséhez. Nem feledkeztek meg azonban annak megemlítéséről, hogy a gépjavító állomás fő feladata a tsz-ek gépparkjának rend- bentartása, a javítási munkák jó minőségű elvégzése. A gépjavító állomás dől- ' gozóinak, kommunistáinak e területen kell jobb eredményre törekedni. Igen sok a javítási hibából adódó gépállás. Az állami gazdaság munkájának tárgyalásakor pozitívan értékelték azt az eredményt, amelyet a rosz- szul dolgozó gazdasági vezetők leváltása után értek el. Az új vezetés sokat tett azért, hogy a gazdaságban rend legyen, javuljon a munkafegyelem, s ez a termésátlagok növekedésében is megmutatkozott. A esengeri járá6 gazdasági eredményei egyenes következménye anngk hogy az elmúlt négy évben javult a járásban a pártszervezetek, tömegszervezetele ideológiai, kulturális nevelőmunkája. Éves szinten több mint kétezren vettek részt szervezett pártoktatás, ban, de jelentősek az eredmények az állami oktatás területén is. A dolgozók általános iskolájának ötödik- nyolcadik osztályát több mint 1500-an végezték el. A kihelyezett mezőgazdasági technikumban 95 fő tanult és tanul. A csenged gimnázium levelező tagozatára 41-en járnak. Évenként nyolc-tíz mezögazdasa. gi szakmunkái tanfolvsmon 160—180 fiat:J tanul szakmát, Négy év alatt 214 felnőtt tett szakmur.kázviz.',- gát gyümölcs kertészeibe, állattenyésztésből, növény- termelésből Az elmúlt őt évben a járás területén 2200 ismeretterjesztő előadást tartottak, s ezeket több, mint 87 ezer ember hallgatta meg. A esengeri járás pártértekezletének vitájában felszólalt Benltei András, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter. Elmondta: a változás 1962 óta nagy. és ez a járás kommunistáinak, valamennyi becsületes pár- tonkívüli dolgozójának kemény munkájával lett ilyen. A esengeri járás területén 1200 kommunista él és igen helyes, hogy ezek a kommunisták tudatában voltak annak, nem önmaguk építik a szocializmust, hanem a többi 28 ezer dolgozóval, aki nem tagja ugyan a pártnak, de becsületesen dolgozik. A pár- tonkívüliek elismerik a párttagok munkáját, bíznak pártunkban, kommunistáinkban, Ez a bizalom annak jele, hogy pártunk politikája jó, jó az az út, ame. lyen haladunk. A pórtérta- kezlet alapján a további feladatot úgy lehet meghatározni: bátran kell előbbre lépni. E munka feltétele az egészséges demokratizmus. A pártértekezleten felszólaltak még: Szabó József, Jócsák László, Mester József, Tóth Margit, Bódi Sándor, Fábián Lássló Ka- nyó László, Pasku Károly, Szkokány János, Pintye Gábor és Szász Pál, Megválasztották a 43 tagú pártbizottságot é$ a megyei pártértekezleten résztvevő küldötteket. A járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a héttagú végrehajtó bi*í .'.íSágot: A járási vb. tagja lett: Danes József, Vasas Sándor, Jócsák László, Mestet József Fábián László, I4,n- czi János, Szkokány János. A pártbizottság első titkárának Danes Józsefet lasztották.
