Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-15 / 218. szám
Katonák és gépek próbatétele Szeptember 14-én hajnalban a Magyar Néphadsereg csapatai megkezdték a menetet a Vltava” hadgyakorlaton. Á csehszlovákiai gyakorlaton a Varsói Szerződés tagállamai közül a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és a Magyar Népköz- társaság egységei veszne!; részt. Reng a föld, kék füstben úszik a harckocsi gyakorlótér s a néző lenyűgözve nézi ember és gép félelmetes próbatételét. Meredek hegyoldalon kapaszkodik felfelé a harckocsi, majd a gerincen nagy csörömpöléssel billen egyet és sziklát törve, gyökeret tépve zúdul a meredek lejtőn lefelé. Félúton azonban elkanyarodik. Mély ároknak vág neki s egy pillanatra eltűnik odalenn. Az ember azt gondolná, nincs tovább, végleg megrekedt az iszapos patakmederben, ám a következő pillanatban, mintegy őskori szörny, dübörögve 17emelkedik a páncélos a mélyedésből. Két oldala merő sár, tornyán bokormaradványok lógnak. Hirtelen kicsapódik a vezető- nyilas ajtaja: olajtól masza- tos képpel, kék bukósisakban 'emelkedik ki a vezető és elégedettem mosolyog. Hiba nélkül küzdötte le a gyakorlótér legnehezebb szakaszát. — Nehéz volt? — A csehszlovák hegyek között bizonyára lesz még nehezebb is — mondja mosolyogva. — Nem lehet ott semmi baj. A harckocsik jók, az előkészítés alapos volt, s csak az indulási parancsot vártuk. A harckocsizóktól nem messze a híradók gyakoroltak. Ha benéz az ember a rádióskocsit boritó ponyva alá, elámul a sok műszer láttán. A legmodernebb technikát használják a híradók, s Solymosi István tizedes nagy szakértelemmel kezeli a készüléket. Éppen közleményt továbbít. Boszorkányos gyorsasággal ütögeti a billentyűt. Amikor beszélgetni kezdünk, lejön a kezelőülésből, bajtársa veszi át helyét* Kiderül, hogy tulajdonképpen nem is rádiótávirász, hanem a rádiós gépkocsi .vezetője: kifogástalanul folytatja az adást. — Megtanultuk már egymás helyettesítését, — mondja Solymosi tizedes — Mi távirászok megszereztük a jogosítványt, s tudunk gép- okcsit vezetni, a gépkocsivezető pedig megtanulta a rádióállomást telepíteni, behangolni cs kezelni. így van ez ma már a legtöbb rádióskocsinál. A híradókat tehát nem érheti meglepetés a gyakorlaton. Úgy készültek, hogy minden körülmények között helytálljanak, méltóképpen képviseljék a Magyar Néphadsereget a baráti országok katonái és népe előtt. Erős motorzúgás hallat-' szik: parancsnoki helikopter érkezik, magas rangú tisztek szállnak ki belőle. A parancsnoki sátrak felé veszik útjukat. A helikopter pilótája, Wiling százados kikászálódik a vezetőülésből. Arca fáradt, borostás; nyújtózik egy nagyot, kora hajnal óta a levegőben van. — Fárasztó a gyakorlat? — Megszoktam — legyint mosolyogva. — Nem először készülök ilyen fontos gyakorlatra. Ott voltam annak idején a Varsói Szerződés tagállamai hazánk területén tartott hadgyakorlatán is 1902-ben. Ez a legszebb katonaélményem eddig. — S ezután? — A mostani „VLTAVA” hadgyakorlat még emlékezetesebb. Most még modern- nebb a technika, még csiszoltabb az együttműködés és nagyobbak a követelmények is. Mi katonák, ezt szeretjük: a férfias munkát, a kemény próbatételt. Már alkanyodik, amikor elindulunk a távoli laktanya felé, s a legtöbb gyakorlatozó egység már megelőzött bennünket. A telephelyen rendben sorakoztak a harci gépek, a katonák pihenéssel töltötték el a jól megérdemelt szabad időt. A barkács szakkör helyisége például tele volt fúró-faragó katonákkal. Balogh János szakaszvezető és Orosz Miklós tizedes apró harckocsi maketteket fabrikált. Végtelen gonddal, türelemmel illesztették össze a fából készült alkatrészeket. De készült itt díszes cigarettásdoboz, gyufatartó, sőt, né- hányan még hímeztek is. Gyönyörű térítők készültek a szomszédos testvéri országok nemzetiszín zászlóival díszítve. Ezeket az emlék- és ajándéktárgyakat azoknak a katonáknak, akarják majd átadni, akikkel' együtt küzdenek a gyakorlaton. Ügy vélekedtek a gyakorlatra készülő katonák, hogy a barátkozás, a közös feladat megoldása közben rí m lesz akadály a nyelvi különbözőség sem. Szerintük nem a nyelvismeret a legfontosabb, hanem a barátság érzése, az akarat, a cél, a szándék azonossága. Azt tartják, ez adja az igazi egyetértést és a korszerű félelmetes fegyverek mellett ebben van a baráti szocialista országok hadseregeinek igazi ereje. Ezt az erőt, helytállást, felkészültséget akarják a mi katonáink is bizonyítani a „VLTAVA” hadgyakorlaton. B, L. HIRDESSEN a Relcí-Magyarorszájj HASASAIN! SEGÍTENEK A DIÁKOK Őszi építőtáborok megyénkben Összehívják a szabolcsi diákparlamenlet Új mezőgazdasági könyvek Jeszenszky Árpád A gyümölcsfák metszése Megjegyzés: A hiba a Közvetítő vonalban van? Az úttörők és kisdobosok, valamint a középiskolai KISZ-szervezetek életének időszerű kérdéseiről, s a következő programokról kér tünk tájékoztatást a KISZ megyei bizottságán. Halász András a megyei bizottság osztályvezetője el. mondta, hogy megyénk 327 úttörőcsapata jelenleg az általános iskolások több mint 80 százalékát tömöríti. 84 ezer kisdiák csatlakozott a kék- és vörösnyakkendősök táborához, közülük 41 ezren kisdobosok, a többiek az úttörőmozgalomban vesznek részt. Az úttörőcsapatok, úttörőközösségek az elmúlt tanév végén a végzett 10 ezer nyolcadikosból több mint 9 ezret találtak méltónak arra, hogy szeptember első heteiben az úttörőcsapatok ajánlóleveleivel jelentkezzenek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség soraiba. Az ifjúsági szövetség tagjainak megyénkben több mint a fele tartozik a középiskolai és iparitanuló-is- kolai KISZ-szervezetekhez. A gimnáziumok és technikumok tanulói közül több mint kétezren vettek részt két-két hétig a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban. Ugyancsak az iskolák tanulói közül sokan az ősszel első ízben megnyitott őszi építőtáborokat népesítik be. A KISZ-szervezetek továbbfejlesztik a már több éve kialakított munkakapcsolatokat. Megyénkben részben már az elmúlt napokban, részben pedig a közeljövőben mintegy 20 ezer általános iskolai 7—8. osztályos tanuló és 12 ezer középiskolás segít a nagy őszi mezőgazdasági munkákban. Több helyen már jó körülményeket is biztosítottak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői a fiatalok fogadására. Ezek közé tartozik az Apagyi Állami Gazdaság, ahol a nyíregyházi Zrínyi és a Kölcsey, valamint a nagy- kállói gimnázium tanulói dolgoznak. A konzervgyárban a Kölcsey gimnázium KISZ-esei vesznek részt a munkában, a demecseri gimnáziumbeliek pedig a helyi Aranykalász Termelőszövetkezettel alakítottak ki gyümölcsöző kapcsolatokat. Folytatják a tavaszi hónapok nagysikerű esemény- sorozatát, a KISZ „Vádoljuk az imperializmust!” akcióját. A különböző oktatási j intézményekben vietnami őrségeket alakítanak, s november hónapban szolidaritási gyűléseken tesznek hitet a szabadságukért és függetlenségükért harcoló hősi vietnami hazafiak igazságos ügye mellett. összehívják a megyei, majd az országos diákparlamentet. A KISZ többek között az érettségiről, a pályaválasztás és az elhelyezkedés gondjairól kibontakozó vitákban is hallatja szavát. Kedden este a televízió közvetítette Móricz Zsig- mond parasztkomédiáját, a Sári bírót.. Az előadás alatt azon gondolkoztunk, hogy melyik gyengébb, az előadás, vagy a tv-adás? Aztán megállapítottuk, hogy mind a kettő. A gyenge előadás feletti bosszankodásunkat erősen fokozta a tv-adás. Az utóbbi időben ismét gyakran fordul elő — kedden este ez fokozottabban jelentkezett —, hogy az adás szürke, az alakok alig kivehetők és a beszéd is sustorgós. Nem tudjuk, hogy a közvetítővonalban volt-e a baj, — vagy az adásban következett a képhiba. Egyik hibát jelző felirat sem jelent meg a képernyőn. Éveken át vártunk arra, hogy megépüljön a tokaji nagyadó és ezzel megoldódik a tv-adások problémája is. Vannak időszakok, amikor a közvetítés kifogástalan. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a képek szürkék, a hang hibás és olyan jelenségek mutatkoznak adás közben, mai bizony az előfizetőknek bosszanko- dásra ad okot. Térzene Farkas Pál Hammel József felv. Fogászati arcképcsarnok „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel” — talán ez lenne a legalkalmasabb jelmondat a fogászat várótermében, ahol öten üldögélnek mélán, komoran, búsan, keserűen, gyámoltalanul... NYULSZIVÜ OROSZLÁN. Dagadt félarccal üldögél a pádon N. N., a rettenthetetlen hivatali csoportvezető. Aláíráshoz szokott újjai görcsösen markolásszák a fehér padot. Lámcsak épp őt szólítják. Meggörnyedve, félénken indul a rendelő felé. Reszketve nyúl a kilincs után, majd félszegen becsukja az ajtót. A jelenet, ismerős, csakhogy ezt eg.v félórával ezelőtt az ő irodájában láttuk: akkor egy beosztott lépett be így őhozzá. A RETTENTHETETLEN. De itt van a kis fogászati arcképcsarnokban a bölcses ségfog-sajdította beosztottportré is. ö az, aki mindig serkenti munkatársait a jó munkára, s úgy tűnik, szivén hordozza a vállalat ügyelt. Itt, ebben a kis szenvedő társaságban is a bátor, a bíztató szerepét vállalta. „Nem kell ettől félni! Mi ez nekem! Túlleszünk rajta, csak fel a fejjel!” Most ő következne. Udvarias és átadja a helyét másnak, s egy pillanatra távozik... vissza sem jött! A LÓGÖS. Most a méla zó tekintetű fiatalember lép be. Aztán percek telnek el. a rendelőben síri csend. Nagy sokára hallatszik ki egy reccsenés, egy artiku- látlan jajdulás. Na, mái nyílik is az ajtó. A fiatalember esdeklő hangon visszaszól: „Doktor úr! Tényleg nem kaphatok a mai napra igazolást?” A GYAMOLTALAN. K. K. kartárs most sem egyedül jött. Itt van vele örök bá- torítója, D. D. Hosszú harcába került, míg eltuszkolta idáig munkatársát, napok óta tündérmesékkel trak- tálta, s e mesék főhőse mindig egy biztos kezű fogorvostündér volt. Újra üres a rendelő, be kell menni! D. D. biztos mozdulattal löki be K. K-t. Biztos gyakorlott mozdulat: hányszor átsegítette ez a kéz a főnök szó- I bájának ajtaján. A BQSSZÜVÁGYÓ. Már csak egy páciens reszket a váróban. Jóságos mosolyával kinéz a fogorvos, odalép az utolsó reményét vesztetthez: „Jöjjön barátom nyugodtan”. S a barát szeme el- ködösül, fejében ilyen gondolatok keringenek: ..Len. < nék csak a helyében! Húznám csak én az ő fogát! Meglátnám, milyen a nyugalma — barátom!” Szilágyi Szabolcs képekben A könyv a termesztők legszélesebb rétegeihez szol. Egyszerűen. pontokba foglalva, sok fénykép segítségével tanítja meg az olvasót a gyümölcsfák nevelésének, ápolásának bonyolult és hozzáértést kívánó munkájára. A könyv két részből áll. Az első. és egyben kisebbik rész, a gyümölcsf-k növekedéséről, a má od k a gyümölcsfák korom alakító és termőre metszéséről szól. A szerző legrészletesebben az almafa metszéséről ír. A többi gyümölcsnem metszését az almafáéhoz hasonló felépítésben ismerteti, és ha ápolásuk megegyezik az almafáéval a szerző csak a megegyező pontok sorszámaira hivatkozik A harmadik kiadás felöleli a legújabb kutatások eredményeit. összefoglalja a törpe fák előnyeit és gazdaságossági számításokat ad. Ismerteti a termőkaros orsófa és a gyümölcssövények kialakítását. A könyv mind a kezdő, mind a gyakorlott kertész, illetve érdeklődő számára hasznos útmutató. Horváth László Vidám rajzos sertéstenyésztés A munkában elfáradt dolgozó munkaidő után szívesen olvas olyan könyvet, amely amellett, hogy tanít, szórakoztat is. Ezt a célt szalgálja az olvasók táborában népszerűvé vált, csevegő modorban megírt olvasmányos, tréfás, de szakszerű rajzokkal illusztrált vidám rajzos állattenyésztési könyvsorozat, amelynek a sertéstenyésztést ismertető kötete már negyedik kiadásban jelenik meg. A tenyésztés, tartás, hizlalás, takarmányozás korszerű módszereit ismertető könyv nagyon jó szolgálatot tesz az állami gazdaságok dolgozóinak, tsz-tagoknak. háztáji sertéstartóknak egyaránt. A tudnivalókat 224 ábra és 16 táblázat szemlélteti. Terts István A zöldségfélék trágyázása Terts István, több kitűnő munka szerzője, ismert talajtani és trágyázási szakember, mintegy másfél évtizede tanulmányozza közelebbről a zöldségfélék trágyázási kérdéseit. Munkájának gyakorlati vonatkozásait e könyvben foglalta ösz- sze. A zöldségtermesztésben, főként a korai és öntözéses zöldségtermesztésben egyik leghasznosabb ráfordítás a szerves- és műtrágyázás. Ezek jelentős beruházást és egyéb ráfordítást kívánó ágazatok, s e ráfordítások között a trágyázás összegében nem tartozik a jelentősek közé, de hatásában annál inkább, feltéve, ha kellő időpontban, aránvban és módon adjuk a tápanyagokat. Terts István, elsősorban erre a három kérdésre igyekszik választ adni. A szerző összegyűjtötte a leghitelesebb eredményeket. kiegészítette saját adataival, és mindezt ösz- szevetve a széles körű általános tapasztalatokkal, ha nem is receptet, de konkrét útmutatást ad a trágyázásra a tsz-ek és állami gazdaságok közép-, vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező kertészeinek. 1966. szeptember 15.
