Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

iVera termelünk a raktárakra A vásárló érdeke minden előtt Beszélgetés az új szállítási szerződésről dr. Mélykúti Attilával, a megyei döntőbizottság elnökével Tegnap lépett életbe a 10/1966-os számú kormány- rendelet, amely a szállítási szerződések Új rendszerét szabályozza. A szállítási szerződések igen lényeges tényezői a vállalatok közöt­ti szerteágazó kapcsolatok­nak. Különösen, ha hozzá­tesszük, hogy a rendelet el­veiben és konkrét intézke­déseiben is összhangban áll a gazdasági mechanizmus reformjával, s így hatályba lépését az előkészítés fontos állomásának tekinthetjük. A 10/1960-eg kormányren­delet lényegesebb pontjai­ról, gyakorlati kihatásairól kérdeztük dr Mélykúti At­tilát, a megyei döntőbizott­ság elnökét, — A jogszabály és a re­form elveinek rokonságát nem nehéz felfedezni. Alap­vető jellegzetessége, hogy a szükségletek kielégítésé- bői indul ki: arra az elvre épül ugyanis, hogy a szer­ződések alapja a valóságos népgazdasági szükséglet, A szükségletek kielégítése a szállító feladata, a megren­delőé pedig, hogy a szükség­leteket kellő időben és kellő realitással felmérje, például a konzervgyár köteles kielé­gíteni a keresletet, a keres­kedelemnek viszont előre kell tájékozódnia, hogy mi­lyen konzerv féleségből mi­lyen as igény, A szállítási szerződés megkötésére éné­nek alapján kerülhet sor. — A régi szállítási rend szigorúan ragaszkodott az egyes naptári időszakokhoz, fia például év végéig nem tői tent meg a szalmás, ak­kor az egész meghiúsult, En­nek nem kis szerepe volt abban, hogy a vállalatoknál felesleges készletek halmo­zódtak fel. A 10/1066-05 szerint a rendeléseket többé nem kell olyan időpontban feladni, amikor a megrende­lő még maga sem tudja, hogy partnerei vele szem­ben milyen igényeket tá­masztanak. Most a szerző­déseket olyan időpontra kell megkötni, amely legjobban megfelel a szükségleteket képviselő vásárlő érdekei­nek és az eladó termelési lehetőségeinek. —• Eddig a szerződés meg­kötését ki lehetett kénysze­ríteni adminisztratív úton, tehát elsősorban a szállító érdekei érvényesültek. Csü­törtöktől kezdve már a felek kölcsönös megállapodása az irányadó. Sőt, a megrendelő módot kap arra, hogy a szükségletek változása ese­tén módosíthassa a szerző­dést, esetleg bizonyos felté­telek mellett elálljon attól. — A rendelkezés módosí­totta a kötbérkulcsot is, Megjegyzés: ikadály“ Fehérgyarmaton y? Fehérgyarmati fiatal há­zasok panaszolják nehéz la­káshelyzetüket. Kiutalás alig akad, szövetkezeti laká­sok nem épülnek a külön­ben fejlődő járásszékhelyen, s mindennek tetejébe senki sem fesz lépéseket KIj3Z- lakások készítésére. Főleg ez utóbbi lehetőség elhalasztá­sa bosszantja őket, hiszen — mint mondják — ami megy Nyíregyházán, miért ne me­hetne Fehérgyarmaton? Lássuk, miért? Községi tanács: „A távlati terv a Bocskai utcát jelöli meg többszintes házak építési helyéül. Csak egy hónappal ezelőtt készült el a 70 la­kás építésére alkalmas terü­let felértékelése. Kimondani is félünk az összeget! 1 millió 400 ezer forint! Egy lakás helye tehát 20 ezerbe kerülne átlagosan, s akkor hol van még az építés költ­sége? Ez a legnagyobb aka­dály...” És még az — mond­ják tovább — hogy a köz­ség évi „kofája” mindössze 460 ezer forint, nem tudnak hozzálátni a kisajátításhoz. Pedig a Bocskai utca kivá­ló lehetőség: közel a kórház, viszonylag könnyen meg tudnák oldani a közműve­sítést. Másik — lényegesen kedvezőbb — lehetőség a sportpálya jobb oldalán adó­dik: Itt 76 telekhelyet ala­kítottak ki, zömében állami tartalék és tsz-területből, értékesítésükre még az idén sor kerülhet itt azonban csak családi kertes házak épülhetnek, többszintesek nem. Valóban megerőltető vol­na, ha a fiataloknak egy összegben kellene megfizet­niük a Bocskai utcai telkek árát. Azt viszont „nem tud­ják” az illetékesek Fehér- gyarmaton, hogy az OTP nemcsak az építés, hanem a telekvásárlást is meghitelezi a fiataloknak: csupán a 20 százalékát kell induláskor fizetni, a többi az építési költségekkel együtt részle. tekben törleszthető. így már a feltűnően (!) magas ház­helyár is kedvezőbbé válik. A tanács hitelt vehet fel a kisajátításra: ezt az összeget visszakapja az OTP-tői, nyomban az értékesítés után. Azt viszont semmi sem indokolja, hogy az egész Bocskai utcai részt egyszerre sajátítsák ki: fo­lyamatosan, a jelentkezések­től függően is e! lehet azt végezni, Csak el kell kezdeni a szervezést. Méghozzá mi­előbb, a KISZ-bizottság és a tanács közreműködésével. Úgy, ahogy a megyeszékhe­lyen tették évekké} előbb: az illetékesek vállalták a többletmunkát, s ma már egész kis lakótelep fémjel­zi az igyekezetek Fehér- gyarmaton és más járásszék­helyen is megvan a lehető­ség arra, hogy bekapcsolód­janak a KISZ lakásépítési akciójába s mielőbb otthon­hoz juttassák az albérlet­ben, szűkös helyen meghú­zódó ifjú házasokat. Angyal Sándor mely végső soron egy égésé* séges önkritikára kényszerű ti a vállalatot, Mi volt a helyzet eddig? Hibás áru szállítása esetén következtek a végnélküli jogügyi viták, utána pedig a kötbér még akkor is, ha a vállalat tud­ta, hogy tossz minőségű árut szállított, Most ilyen esetben a korábbi kötbér dupláját kell fizetni. Lás­sunk egy gyakorlati példát. A vállalat hibás bútorokat szállít, a megrendelő fel­hívja rá a figyelmét, s ha az a hibásokat kicseréli, ki­javítja — félretéve a peres­kedést — akkor a kötbérnek csak felét kell fizetnie. Még kedvezőbb a helyzet, ha ha. táridő előtt szállít, és a ki­fogásolt árukat az eredeti határidőre kijavítja, akkor egyáltalán nem kötelezhető kötbérfizetésre. Joga lesz a megrendelőnek arra is, hogy ha a szállító kötele­zettségének nem rendelte­tésszerűen tesz eleget, visz- szatartsa az ellenértéket, vagy visszakövetelje azt. — Nagyobb lehetőség lesz az ú,i kezdeményezés ér­vényesítésére is. Ha a vál­lalat kihoz például egy új terméket, melyet a keres­kedelem fél átvenni, erre az esetre a vállalat bizományi szerződést köthet a kereske­delemmel. A felelősséget te­hát az esetleges kudarcért a gyártó pég vállalja. Termé­szetesen fennállhat ennek az ellenkezője is. Aligha szükséges további adatokat felhozni a csütör­tökön életbe lépő szállítási szerződések fontosságának igazolására. Azt azonban hadd tegyük hozzá mindeh­hez: az új szállítási rend­szer csak lehetővé teszi, hogy a vállalatok mostantól kezdve valóban csak a tény­leges szükségletnek megfe­lelően termeljenek, Nem ke­vés múlik azonban azon, hogy egyik-másik vállalat­nál mennyire fogják fel a rendelkezés tartalmi lénye­gét, hogyan alkalmazzák a kapott eszközöket. Ideje ki­alakítani ehhez az igények felmérésének legmegbízha­tóbb módját és a vállalati anyaggazdálkodás hatékony rendszerét is. Bogár Ferenc Négyszáz hold őszi vetés a nyíregyházi járásban Megkezdték a nyíregyházi járásban az őszi gabonák vetését. Eddig közel 400 holdon végeztek vetést. A nagyhalász! Petőfi Tsz-ben 60 hold őszi árpát és 100 hold rozsot vetettek ei, A tisza- berceli Bessenyei Tsz 60 holdon vetett őszi takar­mánykeveréket, a kéki Bú­zakalász 40 holdon, a tisza- rádi Uj Élet 20 holdon ve­tett őszi takarmánykeveré­ket. A nyírturai Zöld Mező Tsz 20 holdon őszi árpa ve­tésével végzett, Szükség van-e a diplomára Cseiiffcrííjfalui tapasztalat: IGEft Hárem fiatal diplomás került csaknem egyszerre Csengerűjfalüba: Major Pénes általános agrármér­nök, Varga János gépész- mérnök és dr. Pajesies Kál­mán állatorvos, Térképről ismerték csak a kis szatmá­ri falut, varosban végezték tanulmányaikat. Katona Gyula, a Béke Tsz elnöke kereste meg őket, s elfo­gadták a felkínált ösztön­díjat, Tanulmányaik befe­jeztével, így kerültek a megye távoli csücskébe. Hogyan alakult sorsuk? Bizonyítani keit Major Dénes érkezett legelőbb, Egyéves gyakorló- idejét eltöltötte, két hónap óta főmezőgazdász. — Olyan közös gazdaság­ba Vágytam, ahol gyümölcs- termelés is van, Jelenleg 130 hold a tsz ilyen terüle­te, de a távlati elképzelés szerint, 1966-ban tpvábbi 50 holdat telepítünk. — Közel ezer hold lépi területünk van, Ezen a részen nagyon bizonytalan a gazdálkodás: a mély fek­vést gyakran borítja, víz, kockázatos a termelés. Lé­nyeges változás akkor le­hetséges, ha elkészül a ter­vezett csatornarendszer az Ecsedi-láp területén. Ennek hiánya okozta eddig is nem kis mértékben, hogy mérleghiányos évei voltak a szövetkezetnek. Különö­sen fiatalok vándoroltak el távolj munkahelyekre, egyes időszakokban nincs elég dolgos kéz. — Arra sem számítottam kezdetben, hogy a műtrá­gyák használatában, a kor­szerű kemizálás és gépesí­tett művelés terén bizonyos vádaskodások érnek. Tartja még magát a régi, kis­üzemből örökölt gazdálko­dási szemlélet. Nem elég ellene a szóvita, puszta be­széd w bizonyítanom kell! Vállalom. Eredetileg két évi ittlét kötelezett, de márjs öt évre szóló szerző­dést írtam alá. Csak még az kellene, hogy az ígért egy hónapon belül a lakás- problémám tényleg megol­dódna. Ifjú házas vagyok, s a feleségem a megye­székhelyen dolgozik. I „Nem bántam meg..“ A gépészmérnök Varga János, Tanulmányai idején Elmondja egy sofőr Azóta „fregoli" vagyok. Ez azt jelenti, hogy nincs állandó posztom, mindig gda irányítanak, ahol sző­rit a cipő. Hogy mióta? Amikor a fiúk megcsinál­ták a bajt, Nyereséget osz­tottak, utána a Vesszősnél ittak, sokat, nagyon sokat, Nem bírtak magukkal, bot- rányoztak, verekedtek. Bör­tön következett, feloszlott a brigád, amelyiknek én voltam a vezetője. Máma sem tudom, mi ütött belé­jük! Hát így lettem én min­denes. A vezetőség ezt mondta, te Andrási Gyula nem vagy hibás, számítunk a jó munkádra. Teherko­csin maradtam, sofőrnek. Több, mint tíz év van már énmögöttem, a kilométere­ket ki sem tudnám szá­molni hirtelenjében. Arra viszont jól emlékszem, hogy amikor még csak épült a Nyíregyházi Konzervgyár, s a paradicsomot Kecske­métre szállítottuk, húsz nap alatt 11 ezer kilométert is megtettem. Ott aludtunk, ahol elálmosodtunk, erdő szélen, árok parton. Egy­szer megyek hajnalban, ar­ra gondoltam, most me­lyik falu következik. Na­gyon megijedtem: csalt a következő község jelzőtáb­láját vettem észre. Átmen­tem egy falun, hogy köz­ben aludtam- Csúszott a gumi, úgy bevágtam a fé­ket, s nem ' mozdultam, míg ki nem pihentem ma­gamat. Mert nekem eddig sose volt karambolom, ké­rem. Igyekeztem jól meg­tanulni a közlekedés sza­bályait, egyszer megyei KKESZ-versenyt is nyer­három óven át kapott a tsz-től ösztöndíjat. Ugyan­annyi időre vállalta, hogy a tsz-ben marad. Az idén, július elsejével került Csengerújfaluba. *— Jól jött, hogy a szö­vetkezet segítette tanulmá­nyaim gondtalan, sikeres befejezését. Az anyagi tá­mogatást igyekszem legjobb tudásom szerint meghálál­ni­— Huszonhat erőgépe van a tsz-nek, meg a hozzáva­ló munkagépek. Talán úgy tűnik: ennyi gép mellett pazarlás egy mérnök állan­dó jelenléte. Nem igaz. S fő az, hogy a tsz sem úgy látja. A gépek jó karban­tartása, maximális kihasz­nálása döntően kihat a fej­lődésre, boldogulásra. Hi­szen, ahogy hallom, eddig eppen az volt a baj, hogy nem így történt. Gépek je­lentéktelen hiba miatt is sokat vesztegeltek, holott a munkák követelték őket. — Irányítani, szervezni a gépek üzemeltetését, ügyel­ni az üzemanyag-, alkat­részfelhasználósra igen vál­tozatos teendője, felelőssé­ge van a mérnöknek. — Magamtól annyit: nem bántam meg, hogy elfo­gadtam a tsz ajánlatát. Még nőtlen vagyok, kerese­ti lehetőségemmel — mint kezdő mérnök megelég­szem. Pontosan kapom- És jó, hogy mindjárt így kez­detben egy olyan közösség­be kerültem, ahol a szak­mai tudás mellett a helyt­állást, az önálló tevékeny­séget is meg kell tudnom tanulni- Ez a két bizonyít­vány tesz teljes emberré. 4 tsz bízik bennük Dr- Pajesies Kálmán sza­badságának utolsó napjait tölti feleségével Budapes­ten; onnan kerültek mind­ketten az ország távoli sar­kába. A tsz elnöke, Ka­tona Gyula szólt a fiatal állatorvosról. Két évig ösztöndíjaziuk. Annyi időre ia szerződött hozzánk- Szeptember ele­jén jár le a gyakorlóideje. de már kérte a járási ta­nácsot, öt évre maradhas­son. Számára azonnal tud­tunk szolgálati lakást ad­ni. Felesége a könyvelés­ben dolgozik­—« Ügy tervezzük, a kö­vetkező években az adott­ságoknak jobban megfele­lően szervezzük át állatte­nyésztésünket. A fő súlyt a szarvasmarha-hizlalásra, tej­termelésre és a juhállo­mány továbbfejlesztésére helyezzük- Utóbbinál törzs­könyvezett kosokat neve­lünk és értékesítünk, Pr­Pajcsics helyesli és támo­gatja ezt az elképzelést. Azt meg ő tervezi, hogy a* állattenyésztés a legmi­nimálisabb önköltséggel kö­zös gazdaságunk egyik erőssége legyen- s mi bí­zunk benne. Mint mindhár­mójukban. A vezetőség, a pártszervezet segítünk ab­ban, hogy ne faradjának el a még található vádaskodás­ban- Reméljük, hogy ered­ményeik igazolni fogják Őket, s egy egész életre a falué maradnak­Asztalos Bálint Üzembővítés, korszerűsítés a Húsipari Vállalatnál Milliókat takarítónak meg ti vállalat dolgozói Az elmúlt tíz év alatt szinte ugrássze* ü fejlődést ért el a Szaboics-Szatmár megyei Húsipari Vállalat. Az alig harminc embert foglak koztató kis üzem ma már 170--180 embernek biztosít állandó munkát A terme, lési érték az akkori kilenc­millióról az idén már 150 millióra emelkedett. A vál­lalat termékei már nem­csak a megyébe, hanem Bor, sódba, sőt a fővárosba i§ eljutnak. Az idén — első ízben — Olaszországba szál­lítottak birkahúst A szükségletek kielégíté­sét szolgáló beruházások eddig elsősorban a termelés tem a szabadtéri színpa­don. Hát micsoda szégyen lenne az én könnyelműsé­gem. És otthon, a Széche­nyi utcán a család; a fele­ségem, meg Marika a kis­lányom, Mi lenne velük? Most például éjszaka két­szer fordultam Kohászról paradicsommal- Egy szál­lítmány 65 mázsa. Ha egy sofőr keresni akar, sietnie kell. Minden forduló vas- tagítja a borítékot. Én vi­szonylag nyugodt ember vagyok, de nem állok meg a felső céig, ha tehetetlen- kednek a rakodók. Nekem az állásidő minden perce veszteség Kinn a tsz-eknél nincs is baj: nekik is ér­dekük, hogy minél előbb bejusson az áru a gyárba, frissen, jobb pénzért. Ha­nem a gyárkapunál akadt már jó néhány kellemetlen órám, főleg addig, míg a mi emberünk hiányzott a szállítások irányításától. Most már ott van, nincs is olyan hosszú kocsisor a be­járatnál. Képzelje, nekem ezek az áildogálások havi 300 forintot húztak ki 4 zsebemből. De én jól tu­dom, hogy ez a kisebb veszteség, megérzi- az állam is, ha első osztályú anyag helyett ötöd-, tizedrangú jut a gyárba... Azért minden évben jobban-jobban megy a munka, gyorsul a szál­lítás. Mostanában is észre lehet ezt venni, pedig nya­kig benne vagyunk a sze­zonmunkában. Ha egész nap úton volnánk akkor is jutna áru a platra. Dehát a sofőr, a fregoli- váltó is ember, elfárad. Most reggel kilenc az idő. Hazamegyek, „megebéde­lek", ledülök egy kicsit, s kettőkor mór újra indítom a kocsit. Irány a konzerv­gyár, s a menetlevélen jelzett uticél. (a. s.) és a feldolgozás meggyorsí­tását segítették elő. Elma­radtak a járulékos beru­házások — raktárak, szo­ciális létesítmények —- épí­tése, bővítése. Éppen ezért a vállalat dolgozói elhatá­rozták, hogy társadalmi munkában is elősegítik a hiányosságok megszünteté­sét A Budapesti Húsipari Tröszt által nyújtott 220 ezer forintos felújítási kere­tet felhasználva, ez évben hozzáláttak egy 15 vagon áru befogadására alkalmas zsírraktár építéséhez. Ennek a raktárnak az építése — külső kivitelező esetén — mintegy hárommillió forint­ba került volna. A dolgozók vállalták, hogy a pártkongresszus tiszteleté­re, november 7-re átadják rendeltetésének. A rendel­kezésükre bocsátott beru­házási keretből annyit ta­karítanak meg, hogy azon egy nyitott tárolót építenek­A vállalat kollektívája jövőre újabb, nagyarányú társadalmi munka elvégzé­sére vállalkozik; tervbe vet­ték a fürdő-öltöző bővítését és korszerűsítését. Külső vállalat megbízásával ez a munka mintegy ötmillió forintba kerülne, A vállalat kapacitását is tovább akarják bővíteni. Az exporttermék fokozására egy tízvagonos mélyhűtő kapa­citás bérbevételét tervezik. (ti) 1066. szeptember 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom