Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

Áz úttörők új mozgalma: A „Vörös zászló hőseinek útján44 Szabolcsi pajtások Salgótarjánban A salgótarjáni ünnepségen résztvevő kispajtások hallgatják a mozgalom meghirde­tését. 96 milliós építés idén községfejiesaetési alapból Az eddigi teljesítés kedvező Kezdődik az őszi csúcsforgalom Hatvanezer súlyvagon mezőgazdasági terméket kell elszállítani (Tudósítónktól) A nyáron Szabolcs- Szatmár megyei pajtások is őrizték azt a forradal­mi zászlót, melyet megőr­zésre a Magyar- Néphadse­reg adott át az úttörőknek. A zászló táborról táborra és megyéről megyére járt. Alatta a pajtások munkás- mozgalmi ismereteiket gya­rapították és ápolták hala­dó hagyományainkat. A Sza- bolcs-Szatmár megyei pajtá­sok Rákóczi szabadságharcá­nak forradalmi zászlaját őrizték. A zászlókat a napokban adták vissza a Magyar Néphadsereg kép­viselőinek Salgótarjánban, a Zaja ligetben megrendezett ünnepségen. Ekkor jelentet­— A történetemre vagy kiváncsi? Nincs abban sem­mi különleges, olyan mint százaké, ezreké az ország­ban, mint a többi magam­fajta fiatal mezőgazdászé.. Másfél éve kezdődött, de lehet hogy pár hónappal régebben. Akkor jöttem ide gyakornoknak öt évi ke­mény munka után, friss diplomával a zsebemben. Volt némi elképzelésem a nagyüzemről, hiszen az egyetem előtt Nyírlugoson dolgoztam az Állami Gaz­daságban. Gyakorlaton is voltam, de mi volt az ah­hoz képest, amit itt talál­tam. Amikor megjöttem nagyon kedvesen fogadtak, mutat­ták a falut, a határt és azt hiszem akkor dőlt el végér­vényesen, hogy ittmaradok Van egy szokásom. Este rendszeresen mérlegre te­szem a napomat. A máso­dik este mérlegeltem a le­hetőségeket: rendezett falu, szorgalmas emberek, no és » Szamos! Mindig szerettem « folyóvizet, ha hiszed, ha sem, főleg azért maradtam Itt akkor. te be a Magyar Úttörők Országos Elnöksége a „Vö­rös zászló hőseinek útján” elnevezésű új úttörőmozgal­mat. Ennek a mozgalomnak a célkitűzése, hogy a pajtások tovább ápolják munkásmoz­galmi hagyományainkat, felkeressék a ve'eránokat, gyűjtsék, gyarapítsák isme­reteiket a munkásmozgalom­ról. A „Vörös zászló hőseinek útján” elnevezésű mozgalom meghirdetése után a nagy­tanács megtartotta első ülé­sét, amelyre Karancsberény- ben, a nógrádi partizán-cso­port egykori főhadiszállásán került sor. Az első ülésen részt vettek Nógrád megye munkásmozgalmi veteránjai A második napi mérlegem jónak bizonyult. Szép gyü­mölcsös, jó földek és még jobb lehetőségek. Kezdtem tervezgetni, persze eleinte csak úgy magamban és ami­kor először kirukkoltam a terveimmel, hát bizony mel­léfogtam egy kicsit. Nem jól hangszereltem a mondó- kámat, nem szóltak ellene, csak szép csendesen elhall­gatták. Nem is nagyon szól­hattak, hiszen a gépi ara­tás, a mélyszántás, a vegy­szerezés, a műtrágyázás nem volt itt teljesen új — de én nagyot akar tam mar­kolni, mindent egyszerre... Sokat keseregtem estén­ként, amíg rájöttem, hogy nem megy minden úgy, mint a karikacsapás. Néha ott tartottam, hogy nem volt kedvem az egészhez... Kell ez nekem? Mentél volna állami gazdaságba Ko­vács Csaba — hajtogattam magamban, ott nyugodtabb is, kényelmesebb is, a fele­lősség is kisebb lesz... Kell nekem a hajnali kelés, a ké­Koppány György felv. és javaslataikkal, gazdag ta­pasztalata.kkal segítették a célkitűzések gyakorlati meg­valósítását. Többek között javasol ák, hogy az iskolák és az úttörőcsapatok mind több munkásmozgalmi vete­ránt hívjanak meg elbeszél­getésre. Harcát, elbeszélését jegyezzék fel, rögzítsék írásban, vagy hangszalagon és használjak fel azokat a megfelelő történelmi órá­kon. így neveljék hazafi- ságra, haladó hagyománya­ink tisztele' éré az iskolásko- ruakat. Azt is elmondták, hogy a KISZ-szervezetek is segítsék az úttörőelnökség nagyon helyes kezdeménye­zésének megvalósítását. (g. b.) ső esti lefekvés, az egész napi hajtás? Hányszor fe­küdtem Így le? Reggel meg? Mint a megszállott, gyerünk az elnökkel a határba, csi­náld a kimutatást, vitatkozz az emberekkel, harapj va­lamit a körmöd közül és ha van egy kis időd gyerünk haza megmutatni magad Fehérgyarmatra, este meg tanúid mégegyszer a gyü­mölcstermesztést, mert amit az egyetemen tanultál az kevés ide. Minden este itt akartam hagyni a falut és minden reggel újrakezd­tem. így telt el a gyakornoki időm, főagronómus lettem. Én, a mezei gazdász, főnöke a gyümölcstermesztőknek, állattenyésztőknek, minden­nek, ami csak a faluban van. No akkor majdnem el­szaladtam. Minden a nya­kamba szakadt, főleg a múlt... Nem érjed ugye? Itt évekig mindig magas munkaegységet fizettek, jól sikerült évről évre az al­ma, tavaly meg oda az A mezőgazdaság idei jq termése gondot jelent a megyei szállítási bizottság­nak is. A soron következő legfontosabb feladatokról kérdeztük Tóth Ferencet, a megyei szállítási bizottság munkatársát. — Az elmúlt ősszel mintegy 45—50 ezer súly- vagon mezőgazdasági ter­méket szállítottunk, az idén viszont 60 ezer súlyvagon­ra számítunk. Ez csak me­zőgazdasági termék, de csaknem hasonló mennyi­ségű az ipari szállítás is. El kell szállítanunk 14 ezer vagon almát, 18—19 ezer vagon cukorrépát, 8—10 ezer vagon burgonyát, hogy csak a legfontosabbakat említsem. — Milyen intézkedé­seket tett a szállítási bizottság az őszi csúcs- forgalom idejére? — Intézkedtünk, hogy a csúcsforgalom ideje alatt a termelőszövetkezetek saját erőgépeikkel segítsék ezt a munkát, örömmel köz­löm, hogy megkapjuk a villanyégőket, melyeket a ko­A járási tanácsok végre­hajtó bizottságai a közel­múltban értékelték a köz­ségfejlesztési tervek eddigi teljesítését. Megyénk ez évi községfejlesztési alapja a társadalmi munkával együtt meghaladja a 96 millió fo­rintot Az eddigi teljesítés kedvező képet mutat. A 9,3 millió forintos társadalmi munkából 6,6 milliót teljesí­tettek megyénk dolgozói. A 86,1 millió forintos bevételi tervet több, mint 90 száza­lékra teljesítették. Községfejlesztési alapból tíz fúrott kutat építenek, melyből hat már elkészült Nagy összeget fordítanak óvodai tantermek építésére. A 17 tanteremből eddig ket­tő készült el. Községfejlesz­tésből és vegyes beruházás­ból 32 általános iskolai tan­termet terveztek, megyénk művelődési otthonainak szá­ma pedig öttel növekszik. Az átadott épületek száma azonban nem fejezi ki a ké­szültségi fokot. Az építke­zések jelentős része ugyanis tavasszal kezdődött és az átadások csak az őszi hónar pókban várhatók. Közsé­egész. alig fizettünk vala­mit. Óriási kár anyagilag a szövetkezetnek — de még- nagyobb ami az emberek fejében maradt Az idén néha azok maradottak el leggyakrabban a munkából, akikre a legjobban számí­tottam. Az egyik este megint: tedd csak mérlegre Csaba, mi legyen a sorsod. Kezdem elölről, az adottságok jók, az emberekkel is csak tud­ni kell bánni... szóval a mérleg kellős közepén tar­tok és bumm, rá a fejem az asztalra. Reggel, mint más­kor, mentünk az elnökkel a határba,.. Csináltam egy tervet, azaz kettőt. Az egyik hivatalos, a másik csak úgy magam­nak szól. Untassalak vele? A gyümölcs mellé szép ál­latállományt akarok, bel­vízlevezető csatornákat, ön­tözőberendezéseket, min­dent ami csak egy korszerű nagyüzembe kell. Persze most már nem egyszerre, szép lassan, ahogy az erőnk­rábbi években nagyon nélkü­löztünk az éjszakai szállítá­súknál. Egyes i-usz-reKtói, vállaüa iáktól ideiglenesen megvontuk a kozhasznaiatu jármüvek igénybevételi jo­gát. Fontos íeladat, nog:> a nagy szállító es íeiüoigo zo vállalatok gép járni övei­ket a lehető leggazciaságo sabban használjak ki. El­sősorban a MŰK-re, ter- ményfoigalrni vállalatra, es a koü?érvgyárra gondolok. Nem fordulhat eló — amit a konzervgyárnál is tapasztaltunk —, nogy 40—50 gépkocsi sorakozott a bejárat előtt órákon ke­resztül, bebocsátásra vár­va. Felhívtunk minden vál­lalatot, hogy amennyiben szabad szállítási kapacitása van, azt bocsássa rendelkezé­sünkre. — Milyen segítséget kapnak a vasúttól? — Az év elején arra gondoltunk, hogy a sze­rencsi vonal villamosítása miatt fennakadás lesz a vasúti szállításban. Sze­rencsére sokkal pontosab­ban tudunk szállítani, mint korábban. Éjszakára ugyan­geinkben közel 57 ezer mé­ter járdát készítenek, mely­ből 18 ezer 400 métert már átadtak rendeltetésének. Megyénk 36 kilométer vil­lanyhálózattal lesz gazda­gabb az év végére, melyből 21 kilométernyit már elké­szítettek. Újabb tanulási lehetőség nyílt Nyíregyházán azoknak a fiataloknak, akik elvégez­ték az általános iskola nyolc osztályát, de munkába nem álltak és középiskolai vagy szakmai tanulmányokat nem folytatnak. Az 5. számú általános iskola keretében működő mezőgazdasági szakjellegű továbbképző is­kola első évfolyaméra eddig már 13 vidéki leány iratko­zott be, s az első tanítási bői futja. Olyan adottságok vannak itt, hogy két-három év alatt megyei elsők is le­hetünk. Emlékszel mit mondtam az elején? A rendezett falu, meg a Szamos marasztalt legerősebben, amikor idejöt­tem gyakornoknak. Most már többről van szó. Ideköt a munkám, az eddigi eredmé­nyeink. Néha esténként még menni akarok, de reggel midig újrakezdem... Másfél év kevés volt, csak éppen annyira elég, hogy tapaszta­latokat gyűjtsék, öt ke­mény, dolgos esztendőt szá­mítok arra, hogy a tervein­ket szépen csendesen meg­valósítsuk. Ennyi az egész. És ha írsz valamit a történetemről tedd hozzá, hogy Kovács Csaba gyökeret ereszt Nábrádon. Ha legközelebb erre jársz, este itt találsz az agronómus- lakásban, új még itt min­den, most akarok véglege­sen berendezkedni, most kaptam meg a letelepedési kölcsönt, abból futja a leg­fontosabbakra, a többi meg majd zárszámadás után... Pallai János is feloldják a vágányzárát, a szerelvények közlekedhet­nek. Legutóbb a MÁV Debreceni igazgatósága megígérte, hogy • megfelelő szánni vagont bocsát a rendelkezésünkre. Ez eddig meg is történi most már viszont a vállalatokon van a sor, hogy a vagonokat a letető leggazdaságosabban használják ki. Lényeges változást várunk attól a rendelkezésü nk tői, miszerint munkaszüneti napokon 18 lehet szállítani. így az egész heti elmaradást va­sárnapokon pótolják — Milyen segítséget várnak még a termelő- szövetkezetektől, vállala­toktól? — Túl azon, hogy a sza­bad kapacitásukat átadják, elsősorban is jobb és kö­rültekintőbb szervezést. Legszembetűnőbb hiba, hogy nem használják ki kellően a fordulókat. Például egy vállalat anya­got szállít az egyik járási székhelyre, ott lerakja, s a kocsi üresen jön visszafelé. Ugyanakkor a járási szék­helyről egy másik kocsi in­dul a városba anyaggal megrakva. Gyakorlatilag két kocsi végezte el azt a szállítást, melyet egy is megoldhatott volna. A szállítási bizottság bi­zonyos időközönként ér­tekezletet tart. Eljönnek a vállalatok szállítási meg­bízottai, de hiányoznak a vezetők. Pedig ezeken a tanácskozásokon gyakran azonnal dönteni kell, s a zavartalan szállítás a vállalatnak is fontos érde­napig — szeptember 12-ig — még tíz hallgató jelentkezé­sét fogadják el. A továbbképző iskolában jobbára mezőgazdasági jel­legű szakmai ismereteket kapnak a tanulók: gyakorla­ti képzésüket részben az is­kola jól fészereit tantermei­ben, másrészt a Baromfikelte­tő Állomáson és a Vörös Csillag Tsz-ben oldják meg. A mezőgazdasági ismerete­ken kívül leányoknak igen hasznos gyakorlati oktatást biztosít az iskola. Évente 20—22 nyíregyházi és vidéki leány tanul meg itt kézi­munkázni, gépen kötni, süt­ni, főzni, ismerkedik meg a szabás-varrás mesterségé­vel, a terítés művészetével. Heti két-két órában közis­mereti tárgyakat — magyar nyelvtant és irodalmat, gaz­daságföldrajzot, gazdasági számtant, történelmet —: ta­nulnak. Ez az iskola országosan egyedülálló szinten, heti hatnapos képzéssel nevel betanított munkásokat, míg a többi ilyen jellegű intéz­ményben csak heti hatófá* képzés folyik. A gyakorlati és elméleti képzést az iskolában mint­egy 100 ezer forint ér'ékű felszerelés: varrógépek, kö­tőgépek, gáztűzhelyek, edé­nyek és egyéb berendezések segítik. Az iskola célja az itt vég­ző tanulók olyan színvo­nalú képzése, hogy a mező- gazdasági szakmunkáskép­ző Iskolák átvehessék őket a harmadik évfolyamra, I így tanulmányaik befejez^ tével mezőgazdasági szak-* munkásbizonyítványt is sze­rezhessenek. fez) (bf) ke. Bogár Ferenc Újabb tanulási lehetőség leányoknak: Indul a mezőgazdasági szakjellegű továbbképző „Ezéri maradiam Nábrádon“

Next

/
Oldalképek
Tartalom