Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-04 / 209. szám
Szeptember 5 és 15-e között, tíz napon át rendezik meg szovjet testvérmegyénkben. a Szovjetunió Kárpát on- túli területén a magyar kultúra ünnepét. Ebből az alkalomból testvérlapunk, a Kárpáti Igaz Szó közli szerkesztőségünknek Szabolcs-Szatmár kulturális életéről készült összeállítását és mi közreadjuk a Kárpátontúli terület lapja munkatársainak írásait. A magyar kultúra ünnepe Ukrajnában A berehovoi kultúrkombinát Barátság-együttese magyar táncot mutat be. Zala András (elf. Franko Iván és a magyarok Magyarországon tavaly szeptemberben ukrán kulturális napokat tartottak, melyek során magyar barátaink megismerkedhettek az ukrán népnek a kulturális, a gazdasági és tudományos haladásban elért vívmányaival. Az idén pedig Ukrajnában tartják meg szeptember 5—15-én a magyar kultúra ünnepét. E napokban a szovjet emberek szeretettel fogják tanulmányozni testvérnépünk kulturális eredményeit. A magyar kultúra napjai örvendetes eseményt jelentettek a Kárpátontúli terület dolgozói számára is, hisz szoros baráti kapcsolaté*; épültek ki területünk és a szomszédos Szabolcs-Szatmár megye dolgozói közt. Egyre nagyobb lendületet vesz a küldöttségek, a sport- és mezőgazda- sági szakcsoportok, a közoktatási, a kereskedelmi, a közlekedési stb dolgozók cserelátogatása. A barátságvonatok és autóbuszok területeink dolgozói tapasztalatcseréjének rendszeres formájává lettek. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság Kárpátontúli területi osztálya 50 tagjának többsége szoros baráti kapcsolatokat tart fenn a Magyar Népköztársaság egyesületeivel. Szoros barátság alakult ki például a beregrákosi XXII. Párt- kongresszus Kolhoz és a vassurányi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Mu- kacsevói Kötszövgyár és a Hódmezővásárhelyi Kötszövgyár munkásai, az uzshorodi úttörőotthon és a salgótarjáni bányászok stb. közt. Az Uzshorodi Állami Egyetem rendszeresen kicseréli munkatapasztalatát a budapesti, a szegedi és a debreceni felsőfokú tanintézetekkel. Ugyanilyen kapcsolatok épülnek ki a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával is. Tartalmas munkát folytatnak az internacionalista klubok. A szlatinai Barátság-klub tagjai élénk levelezést folytatnak a budapesti, a gyöngyösi, a siófoki, a kisvárdai, a miskolci, a veszprémi és a tatabányai dolgozókkal. A klub tiszteletbeli tagja Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB- jának első titkára. Évről évre egyre jobban Majdnem tízéves voltam, amikor Siófokon egy szélhü- dés végzett az íróval. De találkozásom Karinthy Frigyessel sokkal később történt — jó harminc évvel az író halála után. Bevallom őszintén; az élő Karinthyt nem láttam. Fényképen — igen. De ha már idáig jutottam, meg kell magyaráznom, hogy is lehet találkozni valakivel, akit az ember csak fényképen látott. Lássuk, hogy segít magán ilyen esetben maga Karinthy, íme egy idézet a „Századom gyermeke” című humoreszkjéből: „Ma megint tettem egy kis utat az időgépben, ezúttal visszafelé. Délután ültem be a masinába, másodpercenként fényévnyi sebességgel indultam, s egy jó negyedóra múlva állítottam meg a motort. A dátummérő 1487 február 8-at mutatott.” Hát igen, egy Időgép segítségével csekélység visszaszilárdulnak a szovjet és magyar iskolások, úttörők baráti kapcsolatai. A be- rehovói 4. sz. Kossuth Lajos Középiskola úttörői a nagyszénási Kossuth úttörőőrssel leveleznek. Az uzshorodi 10. sz. Zalka Máté Középiskola és más iskolák tanulói a magyarországi iskolákkal folytatnak levelezést. Az uzshorodi úttörőotthon szakköreinek tagjai saját készítésű festményeket, hímzéseket és szobrokat küldtek Szabolcs- Szatmár megyei barátaiknak. A köztársaságunkban megredezésre kerülő magyar kultúrnapokra készülve, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kárpátontúli osztályának vezetősége érdekes rendezvényeket vett tervbe. A pártszervek irányításával és segítségével baráti esteket, előadásokat, esz. mecseréket, tematikus esteket rendeznek a vállalatoknál, a kolhozokban, a hivatalokban, az. iskolákban. A társaság tagjai be fognak számolni a magyar dolgozók eredményeiről. Tervbe vették, hogy Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős és Csap városok dolgozói találkoznak a Magyarország felszabadításának részvevőivel, azokkal a szovjet szakemberekkel, akik segítettek Magyarországnak a szocializmus építésében. A Kárpátontúli Állami Tájmúzeum készül a magyar festőművészek, szobrászok és grafikusok müveinek kiutazni — akár az őskorba is. Nekem legfeljebb egy félévszázadnyi utat kellett megtennem, hogy ott legyek, ahol annak idején Karinthy járt-kelt, hősei között; ahol tárcáit, novelláit és humoreszkjeit írta, ahol nevetett, sőt — „röhögött” az egész osztállyal együtt, szeretett, gyűlölt, hitt, bíztatott — magát és másokat is. A múlt évben ültem bele az időgépbe egy szép tavaszi napon. Jegy nem kellett. Megelégedtem egy szerződéssel, melyet a kijevi „Ve- szelka”, a gyermek- és ifjúsági irodalom ukrán könyvkiadója kötött velem, s megbízott, fordítsak ukránra egy kötetnyi Karinthy-mű- vet — a „Tanár úr, kérem” című kisregényt, meg vagy húsz humoreszket, novellát. Szóval, szép napsütéses tavaszi nap volt, rügyeztek a fák, én meg a gépben ültem és utaztam, utaztam, állítására. A területi rádió- és televízióbizottság a magyar nép sikereivel foglalkozó anyagokat készített elő, a területi filmhálózat- j igazgatóság Uzshorodon I magyar filmfesztivált fog I rendezni. Régi hagyomány, hogy területi lapunk, a Kárpáti Igaz Szó és a Kelet-Magyar- ország szerkesztősége időről időre cikkeket, fényképeket tesz közzé a szomszédos két terület testvéri kapcsolatairól. A területi könyvkereskedelmi vállalat kezdeményezésére az uzshorodi, a mukacsc- vói és berehovói üzletekben megrendezték a magyar könyvek, kották és lemezek kiállítását és árusítását. A szovjet és a magyar nép barátságának történelmi gyökerei vannak. Népeink századokon át váll - vetve harcoltak a közös ellenség ellen, segítettek egymásnak, együtt örültek sikereiknek. A továbbiakban is erősíteni fogjuk a szovjet és a magyar nép barátságát és együttműködését, fejleszteni fogjuk kulturális, tudományos, sport- és turisztikai kapcsolatainkat, szélesbíteni fogjuk kapcsalatainkat a Magyar—Szovjet Baráti Társasággal és ennek széleskörű aktívájával. Hiric Ludvig, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kárpátontúli osztálya vezetőségének elnöke, a Kárpátontúii Területi Bíróság elnöke. utaztam — fordítottam, meg gépeltem, gépeltem, meg fordítottam. Minden új mű egy új találkozás volt vele — Karinthy Frigyessel, a ^humoristával, a csodatevővel. E találkozásaimnak kézzel fogható bizonyítéka az a könyv, melyet „Darujte, pane vcsitelju” („Tanár úr, kérem”) címmel nemrég adtunk ki Kijevben mi ketten; Karinthy meg én. így történt, hogy az izzig-vérig magyar író huszonnyolc évvel fizikai halála után Kijevbe utazott és külföldi sikereit sokszorozva, megkezdte dia- dalútját Ukrajnában, éspedig annak sokmilliós iskolás fiatalsága között. Megértik-e Karinthyt az ukrán fiúk és lányok? Bízom benne, hogy igen. Hiszen őt gyorsan szívébe fogadja mindenki, aki tud nevetni. Márpedig Tárász Bulba és Gogol is tudtak nevetni. És milyen humorérzékük volt a kozákoknak, a török Az idén emlékeztünk meg Franko Iván, a kiemelkedő ukrán író születésének 110 évfordulójáról. Aligha van az irodalomnak és társadalomtudományoknak egy olyan ága is, amelyhez ne járult volna hozzá ez a kivételes tehetségű író. Franko Iván költő, prózaíró és műfordító, drámaíró és publicista, széles érdeklődési körű tudós: történész, nyelvész és irodalomtörténész, etnográfus és folklorista volt, azonkívül neves gondolkodó, közéleti személyi, ség és politikus is. írói hagyatéka meghaladja a 100 kötetet. Ehhez hozzá kell még tennünk, hogy Franko Iván az. ukrán nép jobb jövőjének bátor harcosa, nagy internacionalista, humanista volt, aki szívén viselte a/, összes elnyomott népek sor. sát. Az író ez évi jubileuma nagyszerű alkalom, hogy beszámoljunk a magyar olvasóknak arról, mennyire érdeklődött Franko a magyar nép kultúrája, történelme és irodalma iránt, hisz művei közt egész sor magyar tárgyú alkotásokkal találkozhatunk. Az író 1894-ben írta „Kossuth és a kossuthi háború” c. cikkét, melyben felhasználta a Kossuth Lajosról szóló történelmi okmányokat és népköltési alkotásokat. Frankónak ez a műve arról tanúskodik, hogy behatóan tanulmányozta a magyar nép Habsburg-elle- nes harcáról szóló műveket és népköltészeti alkotásokat, s hogy igen érdekelte őt Kossuth személye. Az író szerint a forradalorú vezetője nemcsak a magyarok körében volt népszerű, hanem Galícia, a Kárpáton, túl és Bukovina ukrajnai körében is. A későbbiekben Franko négy változatát tette közzé a Kossuth Lajosról és a forradalomról szóló, Galíciában följegyzett daloknak. A következő esztendőben, 1859-ben az író ellátogatott Magyarországra. Egy év múlva megjelent „A tiszta szultánhoz intézett világhírű levél szerzőinek! Nem kétséges, hogy a levélírók utódai sem vesztettek humorukból. Igaz, ennek a kérdésnek van egy másik, számomra elég kényes oldala. T. i. a budapesti születésű, tősgyökeres magyar Karinthy Frigyes tiszteli az illemtan szabályait és nem magyar, hanem ukrán köntösben kopogtatott be a kijevi, dnyepro- petrovszki, poltavai és más iskolásokhoz. Ezt a köntöst én szabtam rá. Én tanítottam meg a magyar írót ukránul beszélni, hogy megértse őt az ország apraja- nagyja. És nemcsak megértse, de nevessen is vele együtt, oly jó izüen, mint a magyar olvasó. Az apró népség majd megítéli munkámat, elmondja szigorú véleményét Karinthy ukrán köntöséről, ukrán beszélőképesr ségéről. Mint fordító, kénytelen vagyok bevallani, hogy Karinthy humorát nagyon nehéz átültetni más nyelvre. Néha ez n humor valahol ott lappang a sorok között, mint némely embereknél a faj” c. elbeszélése, melyben az író magyarországi élmenyeit írta le. Ugyanebben az esztendőben az író levelezést folytat Hermann Antal neves magyar néprajzkutatóval, aki a Magyar Etnográfiai Intézet egyik megalapítója volt, és könyveket cserél vele. Franko könyvtárában, melyet most az USZSZK Tudó. mányos Akadémiájának Irodalmi Intézetében őriznek, számos magyar kiadvány lelhető fel: A Nádor-Codex (1857), Zrínyi Miklós „Elégia fiam halálára” c. müve, „Magyar népmesék” (1901), „Kossuth Lajos a ruthén népköltészetben” c. gyűjtemény, az író néhány magyar nyelvre lefordított munkája. Nemrég az író hagyatékában Váradi-Stengberg János docens meglelte Franko egyik régebben nem ismert, magyar tárgyú cikkét. „A magyar nemzeti ősmonda” c 1914-ben írt cikk kéziratáról van szó. E cikkben az író a magyar történelmi mondákat jellemzi, s az Álmosmonda három részét verses formában fel is dolgozza. Meg kell említeni, hogy Franko ukránra fordította Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és más magyar klasszikusok műveit is. S végezetül szeretnék röviden említést tenni Franko műveinek még az író életében megjelent magyar nyelA Magyar Melódiák Ukrajnában. A Kárpátontúli. Területi Filharmónia Magyar Melódiák esztrádegyüttese július 15-től az USZSZK városaiban vendégszerepei. Turnéjukat Zsitomirban kezdték, majd Kirovográd- ban léptek fel. A hamar népszerűvé vált együttes vendégszereplése első hónapjában 25 sikeres fellépést rendezett. Októberig mosoly. Látjuk az ajkán, hogy mosolyog, de a szeme csupa komolyság. Néha felharsan a nevetség, és úgy zeng, hogy majd megszakad a dobhártyánk. A nevetés rázza a testet, s a fordítónak nehéz a dolga... Reszket a keze és nem találja el az írógép billentyűjét. így volt ez, amikor Karinthy egy találkozásunk alkalmával elmesélte nekem a Visszakérem a tandíjat című humoreszkjét és bemutatta egyik kedvenc ismerősét, Wasserkopf urat. Szóval érdekes, tanulságos és mulattató volt az én találkozásom Karinthy Frigyessel. Nem mondtam el minden benyomásomat az új ismerősömről. És nem is mondhattam el egy cikkben, amelynek csak az volt a célja, hogy bebizonyítsam, igenis, én találl/jztam Ka- rinthyval. Elérem-e célomat? Hiszem, hogy igen. Skrobinee Jurij, a Szovjetunió írószövetségének tagja. vű fordításairól. 1898-ban jelent meg a Budapesti Hír.' lapban Franko „Hricz iskolai tudománya” című elbeszélése Zsatkovics György Kálmán kárpátontúli fordító tolmácsolásában. A műfordító későbbi szavai szerint ezt az elbeszélést kedvezően fogadták. A továbbiakban a Kárpá- tontúlon megjelenő Kelet, Bereg és Kárpáti Lapok című magyar újságok hasábjain a jeles ukrán író egész sor elbeszélése látott napvilágot. A 900-as évek elején Budapesten különkiadásban jelentették meg a „Hricz és az úrfi” (1902) és ,.A világosság felé” (1916) című elbeszéléseket. megjelent azonkívül a költő Kőtörő című verse is. A magyar olvasó azonban csak a felszabadulás után ismerkedett meg szélesebb körűen Franko műveivel, Az író munkái most rendszeresen jelennek meg a lapokban, a folyóiratokban, azonkívül különkiadásokban is. 1949-ben látott napvilágot magyar nyelven Franko ,,Zahar Berkut” c. történelmi regénye, 1954- ben pedig válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye. Elbeszéléseiből két válogatás és a „Boriszlav nevet” című Frankó-regényt a kárpáton- túli kiadók juttatták el a magyar olvasókhoz. tartó kőrútjukon Ukrajna számos városában fellépnek. Barátaink hangversenye Augusztus második felében a budapesti színházak, a Magyar Rádió és Televízió szólistái, valamint Id- ványi Iván zenekara nagy sikerrel lépett fel Bereho- vón a Kooperátor stadionban. A hangversenyen több mint 3000 néző volt jelen. Viharos tapssal jutalmazták Lorenc Kornélia, Kun Zsuzsa, Sipeki Levente fellépését, úgyszintén a zenekar egyes számait. Ezzel a fellépéssel befejeződött a magyar művészek nyári szovjetunióbeli turnéja. Képek exportra Magyarország Csehszlovákia, Olaszország és mát külföldi országok művészetkedvelőinek az utóbbi években már volt alkalmuk megismerkedni a kárpátontúli művészek alkotásaival. Sok tájképet vásárolnak a turisták az uzshorodi kiállítószalonban. Művészeink képei nemsokára ismét nagy útra indulnak. Kanada, az USA, Kuba, valamint Francia- ország egyesületei és műgyűjtői érdeklődtek a kárpátontúli festők alkotásai iránt. Ezért a Szovjetunió Képzőművészeti Szövetsége központi szalonjának megrendelésére export végett 36 képet küldenek Moszkvába. Köztük találhatjuk Boksay József, Kassai Antal, Glück Gábor, Soltész Zoltán é* sok fiatal festőművész ké- I peit. Horváth Anna Ismert be rehovol szobrászmüvésznő egyik új műve:’ „Női arckép” Sáradi László felv. Találkozfant KariMihy Frigyessel Kocsij Jurij Kulturális hírek
