Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

Csak elvállalták... Mint tanácstaghoz fordul* tak panasszal hozzám vá­lasztóim. Elmondták, hogy kilenc családnál vállalta el a lakóházak belső villany- szerelési munkáját Czirják János nyírbátori villanysze­relő kisiparos. Másfél hó­nappal ezelőtt a szerelés dí­ját is kifizették, s azóta fe­léjük sem néz, hiába ké­rik, hogy kezdje el a mun­kát. A TITÁSZ is csak meg­kezdte a munkát az utcá­ban. Az oszlopokat felállí­tották, de a vezetékek felsze­relését már nem végezték el. Itt az ősz, rövidülnek a nappalok, s a hosszú estéken ismét csak sötétség borul az utcára, ha továbbra is így haladnak a villanybeveze­téssel. Fügedi Imre tanácstag, Nyírbogát Vasárnapi műszak Dombrádon Sürget az őszi mezőgaz­dasági munka, ezért minden percet ki kell használni. Ennek tudatában, a kommu­nisták kezdeményezésére, vasárnapi műszakot tartot­tak a dombrádi termelőszö­vetkezetekben a IX. pártkong­resszus tiszteletére. Ennek eredményeként a Vörös Csil­lag Tsz tegnap befejezte a 80 hold rozs vetését, és 30 holdat készítettek elő a ve­téshez. Azokon a területe­ken, ahol késő tavasszal is víz állt, a tsz babot vetett. A fiatalok, meg az asszo­nyok a babot szedték fel e területekről. A Szőke Tisza Tsz-ben 300 mázsa lóherét szállítot­tak be vasárnap. Emellett 30 holdat le is kaszáltak harmadik kaszálásban. A Kossuth Tsz-ben háztáji napot tartottak. Húsz fogat és négy erőgép hordta a ta­gok szénáját. Szinte az egész falu peasgett a munkától, szüreteltek, hogy hétköznap ne kelljen elmaradni a kö­zös munkából. Szabó Endre Dombrád Az aporligeti tejeladók érdekében Aporliget lakosai rendsze­resen keresik fel tanácstag­jaikat különböző problé­mákkal, panaszokkal. A be­jelentések zöme már hosz- szabb ideje a helyi tej be­gyűjtő magatartása ellen irányul, aki anyagi hátrányt is okoz egyes lakosoknak. Már egy ízben a járási ta­nácsnak kellett közbelépnie, amikor a tejbegyűjtő vezető­je az egyik dolgozó munka- viszonyát önkényesen, fel­mondás nélkül megszüntet­te, s munkakönyvét három hónapig visszatartotta. Ezzel az üggyel párhuzamosan történtek bejelentések, hogy a bevitt tejmennyiségnél kevesebbet számol el, ugyanakkor a tej után járó korpa árát 3,30-ért számolja el 1 forint 80 fillér helyett. A most érkező bejelentések­ből arra lehet következtet­ni, hogy a tejbegyűjtő to­vábbra is önkényeskedik a termelőkkel szemben. Kérjük szigorítsák meg az ellenőrzést az aporligeti „ tejbegyűjtőnél. Hollik András főelőadó Nyírbátori Járási Tanács ÉRETTSÉGIVEL és ADMINISZTRATÍV gyakorlattal rendelkező munkaerőt keresünk a megüresedett gondnoki állásra Jelentkezés: önéletrajz beküldésével nyíregyházi mentőállomás, Vöröshad- sea-eg út 70. Fmsz szocialista brigádok tapasztalatcseréje Megtartották a tiszalöki járás földművesszövetkeze- teiben dolgozó szocialista brigádok vezetőinek első ér­tekezletét. Az utóbbi években a föld­művesszövetkezeti hálózat­ban is egyre nagyobb tért hódított a szocialista brigád­mozgalom, s ma már össze­sen 23 brigád, 163 taggal vesz részt a mozgalomban. Ezek egy része már több­ször is elnyerte a szocialis­ta címet, Tiszavasváriban például két olyan brigád is tevékenykedik, amelyik már ötödször mondhatja magáé­nak ezt a kitüntető címet. Jelenleg az alkalmazottak­nak mintegy ötven százalé­ka tagja a szocialista, vagy szocialista címért küzdő brigádoknak. Termelési ter­vüket a brigádok rendszere­sen 100 százalék felett telje­sítik, de akad olyan kiemel­kedő brigád is, mint például a tiszalöki vas- műszaki boltban dolgozók, , akiknek félévi teljesítménye 164 százalék. Túlteljesítették ter­veiket a brigádok a tagszer­vezés és a társadalmi mun­ka terén is, már a fél év végéig eleget tettek- egész évi vállalásuknak. A brigádok jó munkájának köszönhető, hogy a kongresszusi ver­senyben Tiszalök a második, Tiszavasvári pedig a negye­dik helyen áll a megye föld­művesszövetkezetei között. Nagy szerep vár a szocia­lista brigádokra az új gaz­dasági reform bevezetésénél, ezért a tiszavasvári ruházati bolt szocialista brigádja egy hasonló profilú csehszlovák brigáddal vette fel a kap­csolatot, hogy a tőlük át­vett tapasztalatokat az el­adásban és piackutatásban hasznosítani tudják. A könyvtárak és művelő­dési házak bibliográfiákkal, színházi és filmviták rende­zésével, könyvismertetések­kel segítik a kulturális vál­lalások teljesítését. Doszlop Miklós Tiszalök Nyugdíjasok, asszonyok és diákok segítsége Javában folynak a vetési előkészületek termelőszövet­kezetünkben is. Traktoro­saink mindent elkövetnek, hogy a vetésre kijelölt terü­leten minél jobb minőségű munkát végezzenek. Az őszi árpát rövidesen elvetjük, és nyomban utána vetjük a bú­zát is. Ilyenkor ősszel elkél min­den munkaerő: az asszonyok, az idős nyugdíjasok is segí­tenek, hogy minél előbb be­fejezzük e fontos munkát. Sőt, a nyíregyházi tanítókép­zősök is eljöttek hozzánk is­mét. Nagy segítség ez ne­künk az őszi munkák so­rán. Ha kell paprikát, almát szednek, vagy csomagolnak, amire éppen szükség van. A közeli napokban kezdő­dik nálunk is a piros alma szedése. Együttes erővel lá­tunk hozzá e nagy gondos­ságot igénylő munkához, hiszen jelentős bevétele lesz ebből közös gazdaságunk­nak. Király Béla Szamos tatárfalva Zenei oktatás, hasznos tanfolyamok Fehérgyarmaton Megkezdődött az új nép­művelési év Fehérgyarma­ton. Az új évadban a műve­lődési ház gitár, dob és tan- góharmónika oktatást indít debreceni szaktanárok irá­nyításával. Eziránt máris igen nagy az érdeklődés. Októberben gyor- és gép­író, szabó-varró és társastánc tanfolyam indul a művelő­dési házban. Ezenkívül már elkészítettük az ismeretter­jesztő előadások — amelyek­nek a korábbi években rend­kívül nagy sikerük volt, — programját is. Jó hír még az érdeklődőknek, hogy meg­kezdte működését a báb- szakkör, ami eddig még nem működött Fehérgyarmaton. Kósa Pál Fehérgyarmat Olyasóink panaszára yálaszol az illetékes Rendezik az Árpád utcai töltést A közelmúltban közölte a Kelet-Magyarország Fórum rovatában „Bokáig érő víz, térdig érő sár” címmel egyik nyíregyházi olvasójá­nak levelét. Nyíregyházán, az Árpád utca térségében végzett ivóvíz főnyomóvezeték ki­vitelezésével egyidőben a szinte több évtizede vál­tozatlan talajszerkezetben, a csapadékvizek hatására, lé­nyeges változás követke­zett be. A levélben sérel­mezett töltéseket a lakos­ság korábbi kérésére vé­geztettük. Jelenleg az Ár­pád utca — a Népként — és Kiss Ernő utca közötti szakaszán — két oldalán lévő nyílt árok rendezésével tudunk segíteni a problé­mán. E munkát már koráb­ban megrendeltük a Vá­rosgazdálkodási Vállalat­nál. Nyíregyháza Városi Tanács VB építési és közlekedési osztály Nem teljesíthetik a nyírbátori kérést A lap szeptember 3-i számában „Helyes intézke­dés” címmel, a Fórum ro­vatban megjelent olvasó­levélben foglaltakra, a je­lenlegi helyzetről és a táv­lati lehetőségekről, az aláb­biakban adunk tájékozta­tást: Tévedésen alapulhat a lap nyírbátori olvasójának az a megállapítása, mely szerint a megye több vo­nalán próba járatokat rend­szeresítenek a különböző termelvények postai szállí­tásának zökkenőmentesebbé tétele érdekében. A külön postai gépkocsi­járat beállítása tervszerűen folyik. A gépkocsik terén az ellátottság a beruházási lehetőségektől függ, s első­sorban azokon a vonalakon közlekedtethetők, ahol autó- buszjárat nincs, vagy olyan időben közlekedik, hogy postai szállításra nem ve­hető igénybe. Ismeretes előttünk a nyírbátori járás községeinek jobb postai szolgáltatásának szállítási szükséglete, ez azonban jelenleg csak a rendelkezésre álló autóbusz­járatokkal oldható meg. Árra vonatkozóan, hogy a nyírbátori járásban mikor rendezhetünk be külön pos­tai gépkocsijáratot, időpon­tot megközelítőleg sem fe­dünk közölni. Postaigazgatóság Debrecen A széltörő erdősávok szerepe niegyen It mezőgazdaságában A megyénkben eddig ki­alakult szakosodási irány helyes, de új ágak inten­zívebb fejlesztésére is lát­szik lehetőség. Már nagy­üzemi tapasztalatok is eredményesnek mutatják a széltörő erdősávokon és ön­tözésen alapuló homoki ta­karmánytermesztést. Dr. Si­mon László, a Földrajzi Társaság főtitkára tanulmá­nyéban megemliti, hogy 40 q/kh lucernaszéna hozamot takarítottak be olyan homokon, ahol ed­dig lucernatermelés még nem is volt. Az új gazdasági mechanizmusban meg lesznek a lehetősé­gek a még színvonalasabb homoki mezőgazdasághoz. Pl. a homoki takarmány­termesztés kialakítása ré­vén jelentősen növelhető lesz a szarvasmarha-te­nyésztés. Ennek megvizs­gálásra érdemes tényezője a címben említett széltörő sáv, továbbá az öntözés. Nekünk gazdaságföldrajz művelőinek kötelessége a nagyközönséget tájékoztat­ni és a szakemberek fi­gyelmét a kérdésre irányí­tani. A Nyírségi Mezőgaz­dasági Kutató Intézet ha­sonló problémával tudomá­som szerint foglalkozik, de ennél sokkal nagyobb bázi­son kellene nyugodni e ku­tatásoknak. Több mint egv év­tizede, hogy általánosan hazánkban is foglalkoznak a fásítási módszerek gyakor­lati megvalósításával A z elmúlt időben sokén kétked­ve fogadták a védő fásítás eredményeit. Egészen rövi­den nézzük meg, kinek is van igaza. Az idei nyáron módom volt Csehszlovákián át a Német Demokratikus Köz­társaságban járni, ahol ál­talánosan elismert az úgy­nevezett „széltörő erdősá­vok” jelentősége. Ugyanígy vélekednek Nyugat-Német- országban is. A csehszlová­kok végeztek érdekes kí­sérleteket a széltörők sze­repéről. Kimutatják, hogy a gazdálkodási eredmény­ben nagyon jelentős eszköz a széltörő erdősáv — a ta­laj és a mikrok'ima védel­me folytán. Szeretném javasolni hogy Szabolcs-Szatmárban végezzünk ilyen irányú kí­sérleteket mert sikerrel lehet-e alkalmazni a nyír­ségi homokon a széltörő sávokat az öntözéssel pár­huzamosan, figyelembe véve a mi földrajzi adósságain­kat. Miben mutatkozik meg a széltörö sáv újszerűsége az eddigi mezővédő erdősávok­kal szemben? A pártfogók és ellenzők­nek egyaránt azt vá­laszolhatjuk, hogy a cseh­szlovák példán keresztül a szabolcs-szatmári területnek is speciális széltörő erdő­sávra van szüksége, hogy az eredmény kézzelfogható legyen. Ezt ki kell kísér­letezni. Tehát nem lehet egyik vagy másik eltérő földrajzi táj széltörő sáv­ját automatikusan átvenni. Eddig azt tettük és a kí­vánt eredmény nem min­dig mutatkozott meg. Szük­ségessége ezért válhatott kétségessé. Kutatással igazolni kell gazdaságosságát. Szeretnék hivatkozni újból a csehszlo­vák példára. Bratislavában a Mezőgazdasági Tu­dományos Akadémia Ku­tató Intézetében 7 esz­tendőn át végeztek mé­réseket hidrológiai, erdé­szeti, meteorológiai, föld­rajzi és mezőgazdasági szakértők közreműködésével. A kutatás feladata volt, hogy adott területen meg­állapítsa a legjobb típusú széltörőket. Náluk legjobb, ha a védésé vök ritkábbak, ahol a szél erejéből 50—70 száza’ék jut át. Jó, ha az át­eresztőképesség a széli örő egész magasságában egy­forma. Jobb, ha kissé emelkedik a föld közeiében. Nem kell bokrokat ültetni. Ilyenfajta sávnak a rendes nyárfafajok (Populus oa- nadaenis) felelnek meg leg­jobban, amelyeket 3—7 sorban szoktak ülteini. A széltörők hatása az általuk védett terület levegőjének és talajának hőmérsékletére is sokoldalú. Nem lenne értelme a széltörő erdősávok problé­májára a figyelmet felhív­ni, ha a csehszlovák kuta­tás nem mutatta volna ki a nagyüzemi mezőgazdasági termelésben való gazdasá­gossását. A kutatások iga­zolták. hogy a széltörők hatására — a szárazságra hajló területeken — a ter­méshozamok 10 %-kal nö­vekedtek. Szeretném, hogy a már említett új gazdasági mechanizmus adta lehetősé­gekkel élnénk a magasabb színvonalú homoki mező- gazdaság érdekében. Ügy érzem, ha az illeté­kes szakértők megértéssel fogadnák a most ©’hintett magot, ez néhány év múltán eredményes ter­mést hozna Szabolcs-Szat- márban • Dr. Vargha László. a földrajzi tanszék adjunktusa Növényvédelmi tanácsok: A talajkártevők elleni védekezés Az idei csapadékos év következtében arra számít­hatunk, hogy a kapás kultú­ráik nem érnek be időben, így olyan kényszerhelyzet áll elő, — a múlt évhez ha­sonlóan —, hogy az őszi ga­bonavetések nagy százalék­ban gabona után kerülnek elvetésre, sőt olyan terület is lesz, ahol harmadik évben is kalászos kerül (őszi búza, őszi árpa, rozs) kalászos után. Monokultúrás termesz­tés következtében a talajlakó kártevők — csócsárlók, drót­férgek, mocskospajor, szi­poly és cserebogárpajorok — jelentősen elszaporodnak, veszélyeztetve a biztonságos termelést. Laboratóriumunk eddigi felmérései alapján megálla­pítottuk, hogy a talajlakó kártevők megyeszerte nagy­mértékben elszaporodtak. Pl. az érpataki Rózsa Fe­renc Tsz egyes ez évi gabo­natábláin négyzetméteren­ként átlagosan a cserebogár- pajorok egyedsűrűsége elérte a 10—12 db-ot; sőt egyes fel­vételezési helyeken 100-nál több cserebogárpajort ész­leltünk. Több helyen jelen­tős mocskospajor és csócsár- ló egyedszámot tapasztal­tunk. Ha négyzetméteren­ként a felsorolt kártevőkből összesen csak 15 darabot számítunk, az azt jelenti, hogy kát. holdanként kb.- 85 000 talajlakó kártevő pusztításával kell szembe­néznünk. Ilyen nagy létszá­mú talajkártevő — talajfer­tőtlenítés elmulasztása ese­tén — egyenes úton vezet a vetések kényszerű kiszántá­séihoz és újravetéshez. Na­gyon fontos, hogy minden termelőszövetkezetben az őszi búza, őszi árpa vetésre kerülő táblák talaját vizs­gálják meg és amennyiben felsorolt kártevők száma el­éri a veszélyességi számot, a védekezést feltétlenül hajtsák végre. A felmérést a gazdaságokban az előzetesen megadott módszer szerint célszerű végrehajtani. Nagy szerepet játszanak a talajkártevők gyérítésében az aratástól a vetésig el­végzett talajműveletek (tar­lóhántás, tárcsázás, boroná- lás) melyek során egyrészt mechanikailag semmisítjük meg a kártevők többségét, másrészt a talaj állandóan gyommentesen való tartásá­val, az árvakelések meg­szüntetésével a kártevők tápanyagbázisát gyári tjük. Azonban csak a vegyi úton történő talajfertőtlení­tés oldja meg radikálisan a talajlakó kártevők megsem­misítését. E célra a követke­ző talajfertőtlenítő szereket lehet felhasználni: 1. Aldrinos Szuperfoszfát 100 kg/kh mennyiségben, 2. Lindános Szuperfoszfát 100 kg/kh mennyiségben, 3. HCH 20 százalékos porozó 20—50 kg kh mennyiségben, 4. L—7-es porozó 8—10 kg/kh mennyiségben. Az aldrinos szuperfoszfát­tal kezelt területen egy évig takarmánynövényt, 3 évig pedig zöldségfélét nem lehet termelni. A HCH tartalmú szer használatát lehetőleg kerül­ni kell, és csak olyan terü­leten szabad alkalmazni, ahová 2—3 éven belül gyök­gumósok, vagy zöldségfélék nem kerülnek. A felsorolt talajfertőtlení­tő szereket — kivéve az ald­rinos szuperfoszfátot az es­ti, éjszakai, vagy kora reg­geli órákban jutassuk ki a talajra. (Napfény hatására 1/2 óra múlva hatásukat vesztik.) Kiszórás után a szert azonnal éles tárcsával vagy diszktillerrel a talajba alaposan be kell dolgozni. A talajfertőtlenítő szerek alkalmazásakor a felhasznált szerre előírt óvó rendszabá­lyokat szigorúan be kell tartani! Növényvédő Állomás Kállósemjén Korszerűsítik a mezőgazdasági repülőflottát A mezőgazdaságban az elmúlt években mind na­gyobb szerepet kapott a nemrégiben felújított, kibő­vített repülőflotta, amely­nek Lengyelországból im­portált PZL gépei évente több mint félmillió holdon szórták ki a műtrágyát, il­letve szabadították meg kalászolás előtt a gaboná­kat a gyomoktól. Emellett szőlők és gyümölcsösök per­metezésénél, porozásánál tettek rendszeresen igen jó szolgálatot. Most tovább korszerűsítik az Országos Növényvédelmi Szo’gálat légi flottá.) át: a Szovjetunió­ból a következő hetekben 2. a tavaszig oedlg további 18 AN—2 rendszerű nagy teljesítményű repülőgép érkezik. Az AN—2-es gépek maximális hasznos terhe 1500 kilogramm, amely csaknem háromszorosa a PZL gépekének. Alkalmazá­suk tehát várhatólag gazda­ságosabb lesz az eddigieké­nél. Ezenkívül, a jövő év végéig két helikoptert is kap a mezőgazdasági flotta, s így lehetőség nyílik a merev szárnyú gépekkel alig megközelíthető dombol­dalak, erősen lej ős ferűle­tek nagyüzemi vegyszeres kezelésére. 1966. szeptember 3L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom