Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-20 / 222. szám

Amit az áj mechanizmusról tudni keil (II.) HoB és miért hasznos a gazdasági verseny ? Amennyiben a tervgaz­dálkodás rendszerében új elem lesz a piaci mechaniz­mus aktív felhasználása, annyiban új gazdasági je­lenség lesz a verseny, a konkurencia is. A verseny hatásos ösztönzője lehet a folyó termelés hatékonysága növelésének a kereslethez jobban idomuló kínálat ki­alakításának, sőt, előnyösen befolyásolhatja a technoló. giát és a gyártmányfejlesz­tést is. A kérdés árnyalt megíté­léséhez tartozik, hogy má­sok a versenyeztetés lehető­ségei a reform végrehajtá­sát követő átmeneti időszak­ban és mások akkor, ami­kor az új mechanizmus már az egész gazdasági életet átfogja, „bejáródva” mű­ködik, és amikor — s ez talán a legfontosabb — gaz­dasági életünk kiegyensú­lyozottan fejlődik, a piacj helyzet stabil. A gazdasági verseny olyan objektív ösztönző, amely újra és újra arra kénysze­ríti a vállalatokat, hogy még tökéletesebbet, na­gyobb használati értéket képviselő terméket gyártsa­nak, hogy minél jobban ki­elégítsék a vevők igényeit. A versenyben ugyanis egyes vállalatok — kollektívák — nagyobb haszonra tesznek szert és így gyorsabban fej­lődnek, míg más vállalatok elmaradnak és piaci pozí­ciójuk az előbbiekkel szem­ben meggyengül. A verseny főként és első­sorban a fogyasztói cikkek piacán — termelésében és értékesítésében — kívánatos az állami vállalatok, vala­mint az állami vállalatok és a szövetkezetek között. Ezért a jövőben a kisipari szövetkezetek megkülönböz­tetése (pl. az anyagellátás­ban) megszűnik. A feldolgozó ipar sok ágában igen nagy szerepe van a rugalmasságnak, a speciális, egyedi igények gyors kielégítésének. Ezért itt is indokolt a piaci ver­seny feltételeinek megte­remtése. Ugyanez vonatko­zik a szolgáltatások terüle­tére, ahol gazdaságilag ká­ros, a fogyasztó szempontjá­ból pedig hátrányos lenne nagy, monopóliumot élvező vállalatok kialakítása. A kereskedelmi monopó­lium kialakulását megaka­dályozva, tágabb teret kell biztosítani a különböző ter­melő vállalatok (állami vál­lalatok szövetkezetek) min­taboltjai és a belkereskedel­mi üzlethálózata, sőt a ter­melői és a magánkereske­delem közötti versenynek. A termelőeszközök piacán, a forgalmi folyamatba ak­kor kapcsoljuk be a keres­kedelmet, ha azok a költsé­gek, amelyek a kereskedel­mi szervezetben jelentkez­nek, megtakaríthatók a fel­használó és a termelő válla­latoknál. Ennek megvalósu­lását elősegíti, ha a terme­lőeszköz-kereskedelmi válla, lat is eszközlekötési járulé­kot özet, és ha érdekelt a nyereség növelésében. A vevőnek így módja nyílik arra, hogy válasszon a ke­reskedelem és a termelő ál­tal kínáltak között, attól függően, hogy miből szár­mazik nagyobb előnye. A választás lehetősége a tér. melók és a kereskedelem között egészséges versenyt teremt, amely a vevők igé­nyeinek jobb és rugalma­sabb kielégítését szolgálja. Az elmondottakból levon­ható a következtetés: a ver­senyt és a monopóliumot differenciáltan kell meg­ítélni és mérlegelni a belő­lük fakadó előnyöket és hát­rányokat. Ugyanakkor a dif­ferenciált megoldási forma és a kör, amelyben a ver­seny vagy a monopólium ér­vényesül nem egyszer s mindenkorra adott; a gaz­dasági feltételek változásá­val módosul. Tény, hogy a fejlődés irá­nya a termelőerők koncent­rációja, nagy termelőegysé­gek kialakulása felé mutat. Ezt a folyamatot káros len­ne mesterségesen feltartóz­tatni, mert hátráltatnánk a gazdasági fejlődést, csökken­tenénk a gazdaság haté­konyságát. A nagy termelő­egységek kifejlődésévé^ szükségszerűen együttjáró negatív monopólista törek­vések elhárításának kulcsa az importban van. Ezért lehetőségeink gyarapodásá­val párhuzamosan növelni kell a versenyző import arányát. Ennek az az előnye, hogy a nemzetközi piacok versenyét azok a vállalatok is közvetlenül érzékelhetik, amelyek nem szállítanak a külföldi piacokra, vagy amelyek monopólhelyzetben vannak a hazai piacon. A Zrínyi Ilona utca! űj háztartási boltban. Foto: Hammel Jőzseg Megnyílt Pál Gyula festőművész nyíregyházi önálló kiállítása Ünnepélyes keretek között nyitották meg vasárnap dél­előtt Pál Gyula festőművész nyíregyházi önálló kiállítá­sát, melyet a Nyíregyházi Jósa András Múzeum, a Műcsarnok és a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya ren­dezett a múzeum Felszaba­dulás úti kiállítótermében. A megnyitáson jelen volt Orosz Ferenc elvtárs a me­4000 mű 45 millió példányban Négyezerféle írásmű 45 milliós példányszámban — ez a két legjellemzőbb ada­ta a magyar könyvkiadás egy esztendei termésének. A statisztika tanúsága szerint az új kiadványok körülbelül egynegyed részben tanköny­vek. Szépirodalmi vonatko­zásban az együttes példány­szám az elmúlt évben meg­haladja a 12 milliót. A mai költők versgyűjteményei há­romezer fölötti átlagos pél­dányszámban jelennek meg, az Olcsó Könyvtár sorozat kiadványai a példány- szám-rekorderek — öt- venezres mennyiséggel. A Művelődésügyi Minisz­térium jelentése szerint 1965-ben több mint 2500 fé­le olyan könyv tanulmány, tájékoztató füzet került ki a nyomdákból, amely széles skálán nyújtott ismereteket az olvasóknak. Az összesített példányszám csaknem elérte a 18 milliót. A magyar szerzőkön kívül bolgár, csehszlovák, dél­szláv, kínai, kubai, lengyel, mongol, NDK-beli, szovjet, román és vietnami írók költők, tudósok munkái, s egy sereg angol, arab, auszt­ráliai, belga, dán, dél-ame­rikai, finn, francia, görög, holland, indiai, iráni, izlan­di, izraeli, japán, kanadai, mexikói, NSZK-beli, norvég^ olasz, osztrák, spanyol, svájci, svéd és török szerző könyve is eljutott a ma­gyar olvasókhoz. A könyvkereskedelem ta­valyi forgalma 778 millió 139 ezer forint volt, ebből az összegből 209 millió fo­rintot jelent a falusi könyv­forgalom. Gyógyult: Sóstón OTTHONÁBAN AMGYVIÚf Már csaknem három he­te, hogy Sóstón meg-meg- jelenik egy idős házaspár. Minden reggel kimennek, azután sétálgatnak az év­százados fák alatt, jobbról a fekete kalapos ember, balról a fekete kendős asz- saony, Később fürdőbe mennek, kádfürdőbe, mert a férfinek azt javallta az orvos, hogy naponta fél órát töltsön a sóstói kutak gyó­gyító vizében. És ő így is tett. Ez az idős házaspár nem más, mint a nagydobronyi kolhozparaszt, Szanyi Sá­muel és felesége. Megláto­gatták Nyíregyházát, és a Sóstót, amelyről annyit hallottak már az Itteni rá­dióból. Szanyi Sámuel néhány éve már járt itt, de té­len. Egy ismerőse ajánlot­ta neki az egyik nyíregy­házi orvost, aki gyerekko­rát Nagydobronyban töltöt­te. Meg is gyógyította a doktor, de később, már ott­hon, egyre inkább zsibbadt a lába. Ahogy ő mondja, a végén már nem tudott be­csületesen járni sem. Akkoriban találkozott egy delegációval, akik a Kár- pátontúll területen voltak vendégségben, és összeis­merkedett egy nyíregyházi asszonnyal, Fenyvesvölgyi Jánosnéval. — Mennyibe kerülhet, azon a Sóstón a szálloda? — kérdezgette az asszonyt, de bizony ő nem tudta megmondani. Szanyi Samu bácsi meg egyre hajtogatta, hogy ő egyszerű parasztem­ber, és szeretne valami ol­csóbb helyet találni. Mert bár elmúlt hatvanéves, de az egészség, mégiscsak egészség, és ne éljen az ember nyomorultul. Hiszen már két kilométert sem tud megtenni, olyan gyenge a lába. Fenyvesvölgylné felírta Samu bácsi címét. Samu bácsinak azonban élnek a Rozsrét-bokorban, meg Oroson rokonai, — el­jött hozzájuk, hogy törőd­jön Sóstón. A Rozsrétben szálltak meg a feleségével, s ahogy első nap kimentek beszédbe is elegyedtek a kádfürdő egyik dolgozójá­val. Kérdezgették ismét a szállást, mert a Rozsrét messze van, a lábak gyen­gék... És Fenyvesvölgy iné — mert ő volt, akivel ismét találkoztak — felajánlotta, hogy lakjanak nála. — Sohasem voltam én, kérem, ilyen jónéven vett ember sehol. Elmentek az orvoshoz, jártak Sóstóra, Samu bácsi hízott, egyre erősebbnek érezte magát. Azután ki akartak látogatni az orosi ro­konokhoz is, de lekésték a buszt. S ekkor Samu bácsi azt mondta a feleségének, hogy ő olyan jól érzi magát, menjenek ki gyalog. Már csak úgy próbából, hogy bírja-e a gyaloglást. Ki­mentek, a megfiatalodott lábak kiállták a próbát. — Hatvan elmúltam — mondja most az öreg. — De ide minden esztendőben el jövök, mert meg kell be­csülni ezt a helyet. A héten már visszautaz­nak Nagydobronyba, siet­ni kell, mert lassan érik az öreg gondjára bízott szőlő. Meg el kell mondani a fa­luban mindenkinek, milyen csoda esett Szanyi Sámuel­lal Sóstón. Kun István gyei pártbizottság első tit­kára, Figula György, a me­gyei tanács vb. művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője, valamint megyénk művészeti életének képvi­selői. A kiállítást dr. Erdész Sándor múzeumi tudomá­nyos főmunkatárs üdvözlő szavai után Gulyás Emilné dra megyei tanács vb. elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében szólt a művészetek tudatformáló hatásáról, a megye képző- művészeti életének fejlődé­séről, s méltatta Pál Gyula festőművész munkásságát. Ezt követően dr. Rozvá- nyi Márta művészettörté­nész ismertette a tárlat ké­peit, kommentálta a művész alkotásainak értékét. Pál Gyula nyíregyházi művész-tanár alkotásainak ezt a kiállítását Borsod, Bé­kés megyei, fővárosi és nyírbátori tárlatok előzték meg. Termelési gyakorlaton Szamostatár­íalván A Nyíregyházi Tanító­képző Intézet évek óta jó kapcsolatot tart a szamos- tatárfalvi Ady Termelőszö­vetkezettel. A kapcsolat az intézet részéről a közös munkában való segítésben és kulturális tevékenység­ben, a szövetkezet részéről zászló adományozásban, az intézeti megmozdulásokon való részvételben nyilvá­nul meg A korábbi megállapodás­nak megfelelően az inté­zet hatvan elsőéves hallga­tója szeptember 12—17 kö­zött egy hetet töltött a ter­melőszövetkezetben, s az almaszedéshez és válogatás­hoz nyújtottak segítséget. Munkájukról a szövetkeze­tiek elismeréssel beszéltek, s a hallgatók is jól érezték magukat Ugyanakkor még azzal a haszonnal is járt, hogy betekintést nyertek egy jól gazdálkodó termelő- szövetkezet életébe. Október első napjaiban az intézet másodéves hall­gatói töltenek majd egy he­tet a közös gazdaságban, ök már felkészülnek arra, hogy kultúrműsorral is szó­rakoztassák a szövetkezet tagjait. (h. 1.) Apróhirdetések aprohirdetesek díjszabása Hétköznap: 9 szóig 10.— Ft, minden további szó l,— Ft Vasárnap: 9 szóig 20,— Ft minden további szó 2,— Ft Mély fájdalommal, megtört szívvel tudatjuk, hogy drá­ga jó édesanyánk özv. GÖDÉNY BERTALANNÉ elhunyt. Temetése f. hó 21-én 14 órakor lesz az Északi te­mető ravatalozójából. Gyászoló család Férfi segédmunkába - kát teljesítménybéres munkára felveszünk. IX. kér. Gubacsi úti fatelepünkre Munkás- szállást, napi egyszeri étkezést biztosítunk. Jelentkezés ÉM. Építő­ipari Anyagellátó és Készletező Vállalat, munkaügyi osztályán. Budapest, X. Jász he­rényi u. 3fl. (Bp. 2902) Férfi segédmunkáso­kat betonelemgyártási munkakörbe, azonnali belépésre felvesz * szentendrei betonáru- gyár. Tanácsi igazolás szükséges. Munkásszál­ló és üzemi étkezés van. Jelentkezni sze­mélyesen lehet a gyár­egység munkaügyi osz­tályán. Szentendre. Dó­zsa György út 34. s/ám alatt. (Sze. 65134) Az ÉM. 31. sz, Ál­lami Építőipari Válla­lat 18 sz. Főépítésve­zetősége berentei munkahelyére felvesz ács, állványéból vas­betonszerelő, hegesztő, lakatos és betonozó kubikos dolgozókat. Munkásszállás, étkezés térítés ellenében bizto­sítva van. Jelentkezési Berentén: 54 lakás <f épület munkaügyi cső- portnál. Társasház építésébe» társat keres"'1 Vü utca 30. | .63721 Nagyméretű kisipari konyhabútor eladó. Arany János utca 9. GI. 29. (103722) Eladó iker cserép­prés, 1500 db lemez­zel, kútgyűrűforma minden méretben. Tor­nyospálca, Kossuth út 49. (103720) Városhoz közel gyü­mölcsös eladó. Érdek­lődni : Piac téri tra­fikban. (2380) Skoda Oktávia Su­per jó, első kézből el­adó. Karcag, Bajcsy- Zs. u. 6. (K. 58351) Bútorozott szoba két nő részére kiadó. Vi­rág utca 88. (103715) Figyelem! őszi szál tításra szőlőoltvány szükségletét lugasnak í és tőkésítéshez besze- j rezheti. Magony Imre Abasár. Rákóczi út 16. | (Bp. 6827) 1 Felveszünk autóvil- j lamossági szerelő • dömper- és benzines ? tehergépkocsihoz ka­( • rosszéria lakatosokat és autószerelő szak­munkásokat, budapes- ] ti és vidéki munkahe- j lyeinkre. A vidéki ’ munkahelyeinken kt- | küldetési átalányt fi­zetünk. Jelentkezés helye: 21. sz. Autó­közlekedési Vállalat l.1 ■ sz. Főnöksége Búd . j pest, XIII. Jász út ja i 38. I Beköltözhetően áron, alul sürgősen eladó egyedülálló kétszobás! mellékhelyiséges ker-j tes ház. Cím a Kiadó-' ban. í (2412) Hengersor 31 számú ház 16 ezerért eladó. (2409) Két diák részére szo­ba kiadó. Vasvári Pál utca 32. (2410) Üres szoba konyhát keresek albérletbe má­jus l-ig. Cím a Kia­dóban. (2411) A Nagy káliói Járá­si Rendőrkapitányságra egy kerékpárt szolgál­tattak be, melyet igazolt tulajdonosa át- | vehet. 1 A Nyíregyházi Városi ! és Járási Rendőrkapi- I tányságra 2 db női ke- . rékpárt szolgáltattak be. Igazolt tulajdonosa a fenti kapitányságon átveheti. Négyszoba összkom­fortos házrész eladó, vétel esetén beköltöz­hető. Szarvas utca 21. (2417) Vízhúzó motor eladó. Délután 2 órától. Sós­tói út 32. i (2415) Konyhagarnitura új­I szerű állapotban ol- j csőn eladó. Puskin ut- i ca 19. j (2416] Eladó jó állapotbar lévő szőlőprés daráló­val. Pápai Dezső, Ro hód. (2414 A Nyíregyházi Dohány-, fermentáló Gyár változó munkahelyre felvesz lakatos, kőműves, vas­■ betonszerelö, ács, festő szakmunkásokat. Jelentkezés a gyár mun­kaügyi osztályán. <3071

Next

/
Oldalképek
Tartalom