Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Pártmunka az emberért SSGQ-tót Í365-Í&: Ötször annyi porszívót, tízszer annyi hűtőszekrényt vásároltak Nagyarányú építési, korszerűsítési program a megye kiskereskedelmében Ezt a gondolatsort tulaj­donképpen B. S. indította el bennem. B. S. nyugtalan, serkenő bajuszú fiatalem­ber, szemében a kíváncsiság és közömbösség fényctvöze- tével. Már régebben tart kö­zöttünk a beszélgető-társal­gó barátság, amelyben én, a negyedik X-et vállán hor­dozó generáció képviseleté­ben, az egyetmást átélt fel­nőtt felvilágosító hivatástu­datával igyekszem élővé tenni azt, ami számára ke­véssé ismert, tanulni mu­száj történelem csupán. Be­szélgetünk, s meg-megdöb- benek a közönyös vállrán­dításon, amellyel egy-egy „Bezzeg a mi időnkben”-t Álét, a cinikus ajkbigigyesz- tésen, amit a „Mi a te ko­rodban nyomorogtunk”-sze- rű mondatok kiváltanak. Pedig megdöbbenésre csak az un osan ismételt közhe­lyek miatt lenne ok, ame- lyek elpufogtatásában időn­ként rajtakapom magam. Hiszen mit mondanak azok számára, akik nem él­ték át a felidézett múltat, semmilyen emlék, élmény, emóció nem rezdül meg a hatásukra? Pedig B. S. va­lóban kíváncsi az elmúlt eseményekre, helytállásra és hőstettekre, a gyávaság és a bátorság, az aljas ösztö­nök és az igazi eszmék összecsapásának példáira — s ha a maguk megközelítő teljességében, romantiká­jukban, hűségében mesélek róluk, máris az a másik fény gyullad ki a szemé­ben, az érdeklődésé, a be­fogadás izgalmáé. A locus communis, a nyel­vi közhely fogalmát így határozza meg az Értelme­ző Szótár: „Általánosan is­mert, minden eredetiség nélküli kifejezés, mondás; gyakori, közönséges, elcsé­pelt kifejezés; frázis”. Van aki érzékletes hasonlatokat talál mondanivalójához, de ötödször, tizedszer, század- szőr ismételve ugyanezt, a hasonlat veszít érzékletessé- géből, nyelvi kacattá silá­nyul. Mindannyian talál­koztunk már olyan ember­rel, aki minden második mondatában átesik a ló túlsó oldalára, harcol a hi­bák ellen, amelyek a fejlő­dés nehézségei, s a nyitott ajtónál feltétlenül maga előtt tuszkol be, megkoc­káztatván a szellemszipor­kát: „Parancsolj kérlek, csak elhalálozási sorrend­ben”! Miért, miért nem, az ilyen társalgás kínossá, fá­rasztóvá váMÉ, a közhelyek­kel „szellemKkedőről” rend­szerint kiderül, hogy önál­ló gondolkodásra képtelen, mások díszével ékeskedő, üres ember. A közhely használata nem minden esetben a stílus gyengeségére vall, sokkal inkább a gondolatok, az ér­Még a parancsnokság ka­pujában vagyunk. A pa­rancsnoki gépkocsi rádiósa vételre áll: az egységpa­rancsnok azt mondja: — No, meghallgatjuk, hogy dolgoznak... Jó tíz kilométernyire in­nét láthatatlan párfcélosok dübörögnek egy-egy harc- cselekmény részletét gyako­rolják, míg óraműpontos­ságúvá, félelmesen egysé­gessé nem alakul a sok harckocsi mozdulata. Itt a kocsiban csak a különös vezényszavakat hallani a zi­zegő hangszóróból: — Védőgát! Itt Rezeda... jelentkezzen... vétel! — Itt Mosó egy... itt Mo­só egy... A parancsnok elégedetten bólint: dolgoznak a fiaim. Dolgoznak, mint hónapok óta mindennap, készülnek a Vltava-hadgyakorlatra. — Ez ma az egyik utolsó ellenőrzés. Felberreg a motorunk. Mi­re odaérünk, már együtt vek, az ismeretek hiányá­ra. Ezért ártalmas, különö­sen — a közhelyek politi­kai vetülete, használatuk a pártmunkában. Ha az em­beri kapcsolatokban a logi­kát, az egyszerűen okos szavakat, a meggyőző érve­ket semmitmondó nyelvi ál­talánosságok helyettesítik: a harmóniát és a megértést a bizalmatlanság és a meg nem értés váltja fel. Rossz álomként idézem fel az egyik kisvárosban tartott KISZ értekezletet, amelyen az üzemi aktivis­táknak a városi titkár „szá­molt be” a soron következő feladatokról. Negyvenper­ces „referátumban” igyeke­zett meggyőzni a hallgató­ságot, hogy a jelen helyzet­ben az erők összpontosítá­sa, a lazaságok megszünte­tése, a hibák kiküszöbölése „kerül előtérbe”, sőt, mi több, tudatosítani és ponto­sítani kell a feladatokat. Csupán a valóságos tenni­valókról feledkezett el, s a részvevő fiatalok lehajtott fejjel, unatkozva ültek a helyükön, az elpazarolt idő lelkiismeretfurdalásával tá­voztak a teremből. Később a KISZ-titkár kipipált egy pontot a munkatervében. Talán az úgy mondott „szürke hétköznapok” csá­bítanak a könnyebb megol­dásra, sablonokra? De aki a munka hétköznapjait egy helyben topogásnak véli, az építőmunka folyamatosságát a „Pihenj, szerelvényt iga­zíts” ! időszakával cseréli össze, az vajmi keveset ért meg korunk törvényeiből. Egyszóval akadnak, akik nem értik a forradalmi fel­adat fogalmát — pedig hát van-e bonyolultabb, nagyobb akarati és erőösszpontosí­tást, leleményességet, kitar­tást és bátorságot, igenis egyéni és kollektív bátorsá­got is megkövetelő forra­dalmi feladat, mint a mun­ka magasabb termelékeny­ségével legyőzni a kapita­lizmust; mint magasabb színvonalra emelni a gazda­ságirányítás rendszerét; mint a szocialista tudat, gondolkodásmód és viselke­dés kialakításával porba dönteni a burzsoá eszmei és erkölcsi normákat? Érdemes beszélni ilyes­miről pártunk közelgő kongresszusa előtt azért is, mert a hatalmon lévő kom­munista pártok kongresszu­sait ma általában nem a viharos szónoklatok, a lát­ványos események, hanem az elemzések, a szabatos, tömör definíciók, a munka- programok jellemzik. Meg­értetni mindenkivel a fela­datok és munkatervek tör­ténelmi távlatait, a hétköz­napi tettek és a világformá­ló célok összefüggéseit — ez szívós, meggyőző, em­berközelben folyó nevtSő­vannak az alegység parancs­nokai. Páncélostisztek sisakban, izzadtak, porosak. És büsz­kék. Mert a parancsnok érdemeikről beszél: — Ezt az alegységet vá­lasztottam, hogy részt ve­gyen a közös hadgyakorla­ton Csehszlovákiában. A szo­cialista versenyben 30 kivá­ló és 34 élenjáró katonájuk van, 5 harckocsi kezelősze­mélyzete érte el a kiváló címet, 4 élenjáró lett. Az egység egyik százada lett élenjáró, s egy szakasz az egység kiváló, kettő pedig az egység élenjáró szakasza, cí­met érdemelte ki. Ilyen ösz- szetételű alegység biztosan megállja a helyét. Az alegység parancsnoka bólint: — Igaza volt Zrínyinek annakidején: „Fegyelem nél­kül a had nem had”. Én­munkát igényel minden kommunistától. Valóban „könnyebb” a gondolatnélküliség légkö­rében, a megszokott sablo­nokkal „agitálni”, mint tü­relmes felvilágosítással, na­ponkénti meggyőzéssel, ba­ráti beszélgetésben igaz ér­veket győzelemre vinni. De a mai pártmunkás napon­ként tapasztalja, hogy tár­sadalmunk gondolkodó kö­zösséggé vált, az emberek a józan ész ítélőszéke elé ál­lítják a tényeket és az ér­veket, s jaj annak, aki semmitmondó közhelyekkel próbálja pótolni őket. Ne mondjon semmit inkább, aki nem tud többet ennél: „a múlt szörnyű, az élet ra­gyogó, a jövő napsütéses”. Nemrég beszélgettem az egyik építőipari vállalat párttitkárával. Idős, tapasz­talt elvtárs, „kijárta” az illegalitás és a felszabadu­lás utáni évek pártmunká­jának valamennyi iskoláját. Ezt mondta: — A taggyűléseken, mun­kahelyi tanácskozásokon mindent elmondtunk már a takarékosságról. Nem so­kat javult a helyzet, nagy volt az anyagpocsékolás. Ja­nuár egyik napján kimen­tem egy munkahelyre. Ma­gam mellé vettem a 12 tagú brigádot, többségük fiatal fiú és lány volt. Mentünk a kibontakozó épület körül. Kihúztam a hó alól négy nádpallót, leporoltam. ..Ott­hagytátok volna”? — kér­deztem. „Ott”. „Szárítsátok meg”! Mentünk tovább. Összegyűjtöttem a szana­szét heverő deszkákat. „Ott­hagytátok volna” ? Vállrán­dítás. Ácskapcsok, pallók, egyéb anyagok gyűltek ha­lomba. Láttam a csodálko­zás, a restellkedés jeleit. Nem szóltam semmit, csak felemeltem a szétdobált anyagokat, összeszámoltuk: 400 forintnyi érték — ne­gyedóra alatt. Éreztem, most nem kell semmit monda­nom. A példa ereje beszé­desebb minden frázisnál. Kezet fogtunk. Elbúcsúz­tunk. Azon a munkahelyen később példás rendet talál­tam. Elgondolkodtató szavak. Pártmunkásaink többsége szoros kapcsolatban él kör­nyezetével, ezért dolgozik eredményesen. Soha nem szabad elfelejteni: a párt­munka „tárgya” az ember. Megtalálni mindenki értel­méhez, szívéhez az egyet­len, legcélravezetőbb utat az adott helyzetben, alkotó harmóniában élni és for­málni a közösséget a párt eszméi szerint — ez jelenti a pártmunka tökélyét. A célt csak igaz, őszinte, tar­talmas szavakkal, tettekkel nek a gyakorlatnak is a fe­gyelem és a pontosság a kulcsa. Nálunk nagyon jó a kollektív szellem: mindenki együttesen igyekezett a legfegyelmezettebben felké­szülni. Az erdőben néhány lé­pésnyire alig láthatóan rej­tőzik a tábor. Rendezett so­rokban a sátrak, egyik má­sik mellett virágból, kőből ízléses dekoráció. Az egyi­ken a felirat most készül fehér kavicsokból: az al­egység a jó felkészülést a párt IX. kongresszusának tiszteletére végzi. A jóképű tizedes a többiek nevében is mondja: — Nekünk az egész egy­ségért kell helytállnunk odakint. A többieket is kép­viseljük, kétszeres a felelős­ség. — Nehéz terep, nem lesz könnyű. De azért... A lakosság életszínvona­lának emelkedése törvény­szerűen magával hozza a vásárlóerő növekedését, a kiskereskedelmi áruforga­lom fellendülését. A nö­vekvő forgalomnak kiha­tásairól beszélgetett mun­katársunk Márton Elekkel, a megyei tanács vb. keres­kedelmi osztályának beru­házási főelőadójával. — Az élelmiszerforgalom 323 millióval, az iparcikk­forgalom 259 millió forint­tal nőtt megyénkben 1960— 65 között. Az elmúlt évben porszívóból ötször, mosó­gépből háromszor, elektro­mos hűtőszekrényből tíz­szer többet vásárolt a la­kosság, mint 1960-ban. Üj személygépkocsi vásárlásá­ra 1965-ben 18 és fél mil­lió forintot költött a megye lakossága. — A forgalommal párhuzamosan fejlődött || a bolthálózat? — A II. ötéves terv idő­szakában a megye kiskeres­kedelmi boltjainak száma 134-gyel, területük több mint 16 és fél ezer négyzetmé­terrel növekedett. Legjelen­tősebbek a kereskedelmi létesítmények Nyíregyhá­zán: a Toldi utcában öt bolt, a Bocskai utcában há­rom, a Guszev és a Ságvá- ri lakótelepeken egy-egy kis ÁBC-bolt. A Pazonyi úton élelmiszerbolt nyílt. A város központjában rádió­televízió, jármű, önkiszol­gáló gyümölcs-zöldségbolt és bizományi áruház léte­sült. Üjfehértón, Nagyecse- den vegyes-, Csengerben ruházati áruház, Nyírbátor­ban bútorbolt épült. — Az áruforgalom növe­kedésével azonban nem arányos mértékű a fejlő­dés. A boitok száma, álla­ga és korszerűsége már 1960-ban sem volt kielégí­tő, s ez az állapot tovább­ra is fennáll. Üj cikkek tö­mege jelent meg és a vá­sárlók igénye is változott. Nyíregyházán elsősorban az iparcikkboltok száma és területe nem kielégítő. Üj profilú boltok létrehozása is szükséges, például lak- berendezés, úttörőbolt, ezer aprócikk bolt, autóalkat­részbolt, antikvár könyves­bolt és képcsarnok. Ellátat­lan terület még a város­ban az Ifjúsági lakótelep, Kisvárdán az Árpád utca és még számos terület a megyében. Mátészalka üz­lethálózata például telje­sen elavult, romos helyi­ségekben van. — Tudomásunk sze­rint már elkészült a III. ötéves terv bolthá- lózatfejlesztési terve. Milyen segítséget jelent ez a problémák megol­dásában? Egy másik katona gyorsan hozzáteszi: — Persze, hogy idáig ju­tottunk, abban a többi al­egység is segített bennünket. A technika előkészítésében is, meg érzi azt az ember... — Harckocsihoz! Villámgyors sorakozó a páncélosok előtt. A személy­zet és a technika egyaránt kész a gyakorlatra. — Harchoz! Már el is tűntek a harc- kocsiKban. A parancsnoki kocsiból érkezik az utasítás: — Indíts! Mint pontos össztűz, úgy robban ki a több tucat pán­célosból egyszerre a motor­hang. Az őrnagy elégedetten elmosolyodik. Talán arra gondol, hogy az alegységben egyetlen egyszer történt meg évek óta, hogy büntetni kel­lett. Késésért. Azt a katonát — A hálózatfejlesztési terv olyan íeiadatatokat tartalmaz, ameiyekneK a megoldása sürgős, es a la­kosság joub ellátása érde­kében reltétienül indokolt. Nyíregynázan például az északi- es aéli városnegye­dekben ABC-áruházaK épül­nék. A víztorony környé­kén ABC kisaruház építése szerepel a tervben. Lakbe­rendezési áruház is létesül. A tervben szerepel a Kossuth téri nagy ABC-áruház fel­építése, megnyílik az autó­alkatrészbolt is. Bővítik a gyermekruházati és a cipő- boltokat. Élelmiszerboltot kap az Úszőlő utca, bővítik a zöldségboltokat a Toldi utcában és a Széchenyi ut­cában. — Kisvárdán élelmiszer- és csemegebolt épül az Ár­pád utcában. Iparcikk áru­házát kap Nyírbátor és Fehérgyarmat. Kemecsén, Tiszalökön, Vásárosnameny- ban, Csengerben, Fehér- gyarmaton és Baktalóránt- házán ÁBC-üzleteket, Nagy- kállóban pedig üzletházat kell építeni. Keni elegendő a gázcseretelepek száma és kapacitása. Bővíteni és megfelelő helyre kell áttele­píteni a nyíregyházi töltő- állomást és cseretelepet. Földművesszövetkezeti cse­retelepek létesülnek Bakta- lórántházán, Nyírbátorban, Fehérgyarmaton. — Ezeken kívül természe­tesen több, kisebb alapte­rületű bolt épül fel újon­nan és sok régi bolt fel­újítására és korszerűsítésé­re és bővítésére is sor ke­rül. Bár ezekre a munkák­ra több millió forint áll a vállalatok, föídművesszö- vetkezetek rendelkezésére, ez még mindig nem oldja meg a problémákat. A ké­sőbbi évek során is nagy erőfeszítéseket kell tenni a sok évtizedes elmaradott­ság felszámolására. Szeptember 25-én ünnepük Esze Tamás születésének 300. évfordulóját. 24-én Nyíregy­házán a Magyar Történelmi Társulat és a TIT rendezésé­ben tudományos emlékülésre kerül sor a megyei tanács nagytermében. Az előadás tárgya A jobbágyok és a Rá­kóczi szabadságharc. A részt­vevők ezután megtekintik a vajai Kuruc Vay Ádám és a Nyírbátori Báthori István Múzeum gyűjteményét. most itthonhagyják: ez a büntetés. A Vltaván pontos emberekre van szükség. Egyszerre indul az oszlop, aztán — mint a kéz ujjai —, széthúzódnak az acélször­nyek; a sorból legyező lesz. Ellenséges támpont felszá­molása. Üldözés. Aknamező leküzdése. Innét a kocsiból úgy tűnik: egyetlen kéz ve. zeti a több tucat páncé­lost. Az őrnagy bólint: minden rendben van. Később felsorakozik az al- : egység több tucat páncélosa. Mintha zsinórral mérték volna a távközöket, s vo­nalzóval a lövegcsövek pár­huzamosságát. Rendben megy már ez is, az ellenőrző szigorú szeme sem talál hi­bát, A parancsnokok ismét felsorakoztak, tisztelgés: — Jelentem: a feladatokat végrehajtottuk! Ezt már úgy kell érteni: — Jelentem: felkészültünk a VItavára! Pontosan és fegyelmezet­ten. A magyar néphadsereg képviseletében. ti — Milyen sorrendben került sor a tervezeti lé­tesítmények megépíté­sére, illetve korszerű- II sítésre? — A terv végrehajtása már megkezdődött. Az ez évben és jövőre megvaló­suló, vagy már átadott lé­tesítmények Nyíregyházán; a Zrínyi utcai férfi konfek­ció és a háztartási boltok, a déli- es északi városne­gyedben, valamint a Kos­suth téren a három ABC- aruház. Megvalósult a lak- berendezési áruház, bővül­ni fog a Toldi utcai gyü­mölcs-zöldségbolt, a gyer­mekruházati bolt és a Zrí­nyi utcai cipőbolt. Már át­adták rendeltetésének a kibővített és korszerűsített Széchenyi utcai zöldségbol­tot. — Fehérgyarmaton meg­épült az átadás előtt álló iparcikk áruház és meg­kezdik egy ABC-áruhsz építését. Építés alatt van Nyírbátorban az iparcikk aruház. — Hogyan érvénye­sül a célszerűség ea a gazdaságosság a óolí- | hálózat fejlesztésénél? — Már a II. ötéves terv­időszakában is az volt a cél, hogy a fejlesztésnél a lakosság igényeit vegyük figyelembe, és elsősorban azt érvényesítsük. Ugyanez a cél, a III. ötéves terv időszakában már egyre in­kább a gazdaságossagga) is párosul. Az ABC-bollok számának növelése, illet­ve ennek a típusnak a meg­honosítása megyénkben azt a célt szolgálja, hogy a lakosság lehetőleg egy he­lyen, és könnyen szerez­hesse be több, a napi szük­séglet ellátását biztosító cikkeket. A tarpai Esze Tamás jubi­leumi ünnepségek szeptem­ber 25-én délelőtt tíz órakor kezdődnek. Több, mint ötezer vendéget várnak, sokan jön­nek a szomszédos Kárpát- Ukrajnából is. Az ünnepség kereteben ke­rül sor Esze Tamás szobrá­nak felavatására az Esze Ta­más téren. A délelőtt tíz órakor kez­dődő díszünnepség szónoka dr. Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője lesz. A szobor­avató beszédet dr. Eraei Fe­renc, a Hazafias Népfront fő­titkára mondja. A szobrot Csürke Sándor, a községi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke veszi át. Délután a temetőben meg­koszorúzzák Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre síremlékét. A községi tanács az ünnep­ségekre az Állami Pénzverdé­vel érmét nyomatott. Felira­ta: „Sigillum oppidi privile- giati hajdonicalis Tarpa.” Azaz: Tarpa kiváltságos haj­dúváros pecsétje. A kétféle kivitelben készült érméből 150—150 darabot nyomattak. A községi tanács végrehajtó bizottsága döntése szerint el­sősorban annak adják, aki önzetlenül sokat tett a köz­ségért. Délután a labdarúgó-pályán sportbemutatót tartanak, es­te a művelődési házban ren­dezik a járási kulturális se­regszemlét. A vendégek szó­rakoztatásáról két honvédze­nekar is gondoskodik. A gaz­dag programot este táncmu­latsággal fejezik be a köz­ségi művelődési házban. bl érhetjük el. Havas Ervin Jelentem: ffelkésKnEtiinl*! Tótli Árpád Ünnepre készül tarpa Köpeczi Béla és Erdei Ferenc beszél Esze Tamás születésének 300. évfordulótón Felavatják a kuruebrigadéros szobrát

Next

/
Oldalképek
Tartalom