Kelet-Magyarország, 1966. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-18 / 221. szám

Felelősség az ifjúságért SnCTII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM ARA: 80 fillér 1966. SZEPTEMBER 18, VASÁRNAP Szabolcsi almáskertben (MTI foto — Fehérváry felvételei A békeharc és az internacionalizmus jegyében Újabb százezrekhez szól a magyar békemozgatom P ártunk megyei végre­hajtó bizottsága együttesen a KISZ Végrehajtó Bizottsá­gával pénteken tárgyalta Szabolcs-Szatmár ifjúságának helyzetét, a KlSZ-szerveze- tefc munkáját. Ifjúsági szer­vezetünk vezetői mélyreha­tó, elemző útmutatást kap­tak feladatukhoz: megyénk ifjúságának politikai, gazda­sági, világnézeti nevelésé­hez. Az alábbiakban ezekhez kapcsolódóan néhány fon­tos, megvalósításra váró feladatról írunk. A fiatalság munkájáról napjainkban egyre többet hallunk. Sokasodnak a po­zitívumok, ugyanakkor fel. lelhetők bizonyos nem kívá­natos jelenségek Is. A fia­talok, az ifjúsági szövetség munkájának megítélésében a vélemények alapvetően jóindulatúak, segítőkészek, de nem ritkán szélsőséges nézetek is helyet kapnak közöttük. A fiatalok gondol­kodásában, magatartásában tapasztalható hiányosságo. kért, hibákért, kizárólag az ifjúságot, az ifjúsági szö­vetséget teszik felelőssé. A gondok valós problé­mákat tükröznek, de a reá­lis szemlélet kialakítása ér­dekében elsősorban a domi­náló eredményeket, pozití­vumokat kell alapul venni. Az ifjúság helyes megítélése azt követeli, hogy ne a szél­sőséges nézetek, s ne egyedi esetek alapján alkossunk az ifjúságról elmarasztaló vé­leményt A fiatalok döntő többsége becsületesen helyt­áll a munkában, tanulásban, tevékenyen vesz részt a szó. cialLvta társadalmunk építé­sében. Ifjúságunk többsége őszinte, kritikusan ítéli meg a világ dolgait, teljesíti kö­telességeit, s nyíltan, pozi­tívan foglal állást korunk égető társadalmi, politikai és világnézeti kérdéseiben. A negatív jelenségek kö­zött elsősorban a politikai, közügyekkel szembeni kö­zömbösség, az „arany kö­zéputat” kereső magatartás említhető. Ezek mellett ta­pasztalható a szélsőségesnek ítélhető „sajátos mérlege­lés”,' amelynek során tár­gyilagosságra hivatkozva be. csülik le a hazánkban a szocializmus építésében el­ért eredményeket, s emelik mindenek fölé egyes vezető kapitalista országok életvi­szonyait, eredményeit, a reális alapok megkerülésé­vel hasonlitgatnak. A hibás nézetek feltárása és megszüntetése, az egész­séges, haladást szolgáló te­vékenység megismerése és azok sokirányú fejlesztése sokrétű, megfontolt, előítéle­tektől mentes szemléletet kíván. Az ifjúság megítélé­sében csak mindenre kiter­jedő, gondos felmérés, ala­pos ismeretek birtokában le. hét állást foglalni a rossz és a jó tulajdonságok tekinte­tében egyaránt. S ha már birtokában vagyunk ezeknek az ismereteknek, elkerülhe­tetlenül ismételten fel ■ kell tennünk a kérdést, lehet-e a hibákért kizárólag az ifjú­ságot, az ifjúsági szövetsé­get felelőssé tenni. A való­ságos helyzet határozott pemleges választ ad. Ezen a ponton elkerülhe­tetlen egy i újabb probléma felvetése. A KlSZ-szer- vezetek munkájában bizo­nyos aránytalanságok ta­pasztalhatók. Az ifjúsági mozgalom tevékenysége számottevően fejlődött a gazdasági építőmunka terű. létén, ugyanakkor az ideoló­giai munka elmarad a kí­vánalmaktól. Ezért a KISZ- vezetőkön kívül felelősek az üzemek, intézmények, ter­melőszövetkezetek gazdasá. gi vezetői, akik erkölcsileg és anyagilag csak a gazda­sági fejlesztésre ösztönözve, egyoldalúan tüntették fel a legfontosabb feladatokat. Ennek kapcsán — a fia­talok iránti felelősség gyö­kereit kutatva — a gazdasá­gi, hivatali vezetők egy ré­szénél fellelhető hibákra is érdemes felhívni a fi­gyelmet. Számos vezető be­osztású dolgozó leginkább csak gyűléseken, értekezle­teken találkozik a fiatalok­kal. A találkozás ténye, a kapcsolat keresése már alapvető pozitívum. Ugyan, akkor arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy mindez — még kevés. Ne csak beszél­jenek a KISZ-ről, hanem segítsenek odahatni, hogy a fiatalok érezzék: bizalom­mal fordulhatnak problé­máikkal, gondjaikkal ve­zetőikhez és eredményeiket is meghallgatják. Mert nem elég az ünnepi asztal mö­gül átnyújtani a fiataloknak a dicsérő okleveleket — a fiatalokért, az ifjúságért felelősséget érző jó vezető­nek a munkahelyen, a szó­rakozásban, az egymás kö­zötti közvetlen kapcsolat­ban is ismernie kell a , rá­bízott embereket A vezetők körét a szó leg­szélesebb értelmében ért­jük, mert ugyanúgy felelős az ifjúságért a KISZ, az üzem, vállalat, intézmény vezetője, mint a művezető, az iskolaigazgató, a tanácsi dolgozó, a pedagógus, és mindenki, akinek közvetlen, yagy akár közvetett kap­csolata is van az ifjúsággal. Ideértve nem utolsósorban a szülőket. És ha ez a felelős­ség, a fiatalokkal való fog­lalkozás nem kényszerűség, neun formális kapcsolat, rendkívül gyümölcsöző lehet mindkét fél számára. Az ifjúsággal kapcsolatos nevelőmunkában a gazda­sági vezetők — esetenként még az ifjúsági vezetők is — egyoldalúan csak azt hangsúlyozzák, hogy mire kell nevelni az ifjúságot, de ennek hogyanjára mar kevesebbszer kerül sor. Nem mindenütt igénylik a fiata­lok véleményét, és veszik figyelembe az őket közvet­lenül érintő társadalmi, gazdasági kérdések vitájá­ban, eldöntésében, A KlSZ-szervezetek poli­tikai munkájának elenged­hetetlen része — és ennek mielőbb érvényt kell sze­rezni —, a fiatalok töme- ’geinek bevonása az őket érintő és foglalkoztató tár­sadalmi, politikai, gazdasá­gi, szociális és más kérdé­sek vitájába —’ lehetőleg a döntések, meghozatala előtt. Ezzel kapcsolatos tapaszta­lat, hogy az állami, gazdasá­gi és társadalmi vezetők egy része nem tekinti a KISZ-t az ifjúság képviselőjének. Ez is gátolja többek között az ifjúsági szövetség érdekvé­delmi tevékenységét. Nem egy esetben előfordul, hogy megyénk üzemeiben, terme­lőszövetkezeteiben a nagy munkákban segítő középis­kolások, ifjúsági kollektí­vák például nem kapják meg a munkájukért járó teljes értékű bért. Ugyan­csak figyelemre méltó az is, hogy nemcsak a diáko­kat, hanem ifjúsági brigád, jainkat, munkacsapatainkat is olyan munkaterületre osztják be, amelyet más már nem vállal. Hasonló jellegű problémák adódnak a szociális jellegű kérdé­sekben is. Egyre több azonban a pozitív megnyilvánulás. A párt ráirányította a figyel­met az ifjúsági szövetség nevelőmunkájára. • Ennek eredményeként a KISZ ve­zető szerveit már egyenran­gú partnerként ismerik el a legtöbb fórumon. Ennek a gyakorlatnak további széle­sítése elsőrendű feladat A lehetőségek korlátozot­tak a kultúrházak, sportlé­tesítmények igénybevételé­ben. Ezt számos helyen akadályozzák a bevételi tér. vek, szemléleti problémák a meglévő rendelkezések, vagy azok nem mindenkor rugalmas alkalmazása, akár a termek, televíziók igény- bevételében, akár más kér­désekben. Mindezek azt is előtérbe helyezik, hogy a lehetőségek határain belül növelni kell a KISZ eszközeit, az első­sorban az ifjúság nevelését szolgáló objektumok számát. A megyeszékhely feltételei is rövidesen megérnek arra, hogy az ifjúság megfelelő aktív támogatásával ifjúsági ház épüljön, vehesse azt birtokába a város fiatalsá­ga. Addig is megfontolandó, hogy Nyíregyháza két mű­velődési háza közül az egyiket érdemes lenne foko­zottabban, lényegesen na­gyobb részben bocsátani az ifjúság rendelkezésére, az ifjúsági szövetség igazgatá­sa alá. A fiatalokkal szembeni követelmények növelésével együtt a KlSZ-szervezetek- nek szélesíteni szükséges a tagok jogainak érvényesíté­si lehetőségét. Fontos fel­adat segíteni, hogy a KISZ- tagság akarata érvényesül­jön a vezetők választásában, a programok kialakításá­ban, a KISZ egész tevé­kenységének ellenőrzésében. A taggyűléseknek a KISZ- tagok tényleges politikai fórumává kell válniuk. Az ifjúság nevelésé­ben, a KISZ munká­jának fejlődésében el­ért eredmények alapvető forrása a pártvezetés, a párt politikája. A pártbi­zottság és pártszervezetek foglalkoznak az ifjúsági szövetséggel: rendszeresen értékelik a szervezetek te­vékenységét, mind több he­lyen adnak állandó, konkrét segítséget. A követelmények növekednek, s ezeknek a magasabb követelmények­nek az ifjúsági szövetség csak úgy tud megfelelni, ha az eddigieknél hatékonyab­ban, rendszeresebben segí­tik pártszervezeteink, álla­mi szerveink. Ezzel össze­függésben szükséges a párt- szervezetek hatékony ellen­őrzése az állami, gazdasági és a tömegszervezetek kom­munista és nem kommunis­ta vezetőivel szemben az ifjúság neveléséről, az érde­keit védő törvények és ál­lami rendelkezések megtar­tásáról, az ifjúsági szövet­ségre vonatkozó párthatáro­zatok végrehajtásáról és a KISZ munkájának segítésé­ről. M indezek az ifjúság iránti felelősség sok­rétűségét bizonyítják és egyben azt, hogy a fiatalság, az ifjú­sági szövetség munká­ja, annak javítása mind­annyiunk ügye. Az ifjúság kommunista nevelése, fel­készítése a jövendő felada­tokra állami, társadalmi érdek, s az egész társada­lom feladata. A béke ügyének magyar munkásai az őszi—téli hó­napokban is arra töreked­nek, hogy — méltón leg­jobb hagyományaikhoz — kivegyék részüket az em­beriség békéjének megvé­désére kibontakozott össze­fogásból. A gyűlések, találkozók, csaportos beszélgetések és egyéb összejövetelek fó­rumán újabb százezrekhez szól majd békemozgalmunk. Továbbra is széles körben ismertetik hazánk, a Szov­jetunió és a velük azonos álláspontot képviselő többi szocialista ország külpoli­tikáját, valamint a béke, a haladás ügyét szolgáló kez­deményezéseit, javaslatait. Folytatódik a* Egyesült Ál­lamok vietnami agresszió­jának hírére kibontakozott nagyszabású eseménysoro­zat, amelynek fórumán ed­dig is százezrek bélyegez­ték meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság 1- Leni légitámadásokat, a dél-vietnami hazafiak ül­dözését, az 1954-es genfi egyezmények dúrva meg­sértését és a háború lép­csőzetes kiterjesztésének politikáját. Tovább gazdagítják a né­pek barátságának erősíté­sét szolgáló találkozók, ösz- szejövetelek és más esemé­nyek sorozatát. Megemlé­keznek a testvéri szocialista országok nemzeti ünnepei­ről, kiállítások sorozatán ismertetik a szomszédos or­szágok éleiét, művészetét. Ezenkívül országszerte széles körben vetitik azokat a filmeket ame­lyeknek alkotói a há­ború ellen, a béke mellett emelték fel szavukat. Több növényi olaj az országnak, külföldnek Nyírbátorból A kongreü^xii^i eddigi eredményei 14 milliós femiirlteljesítés Szabolcs megyében meg­kezdődött a napraforgó­szüret. A Növényipari és Mosószergyártó Országos Vállalat nyírbátori olajgyá­rába a termelők eddig 20 vagormyi napraforgót szállí­tottak. Becslések szerint a termés a tavalyinak há­romszorosa, 1500—1600 va­gonnal lesz. A napraforgó feldolgozását a „Bóni” te­lepen szeptember végen kezdik meg. Az extrakciós üzemmel, óri­ás betonsilóval, nagy kapa­citású szárítóval korszerűsí­tett vállalatnál a többlet­termés feldolgozása nem okoz gondot. A korszerűsítés most már lehetővé teszi, hogy az elmúlt évek 60—70 milliós termelési értékének kétszeresét teljesítsék. Ar­ra is lehetőség nyílt, hogy a napraforgón kívül szója­babból, káposztarepcéből, olajlenmagból készítsenek olajat. A gyár idei új ter­méke a káposztarepce olaj. A repceolaj egyik fő hasz­nosítója a MÁV, de ezen túlmenően fontos ipari alapanyag. Olajlenmagból 300 vagonnal érkezett a vál­lalathoz. Az ebből készült olajat legnagyobb részt a lakk- és festékipar haszno­sítja. A nyírbátori vállalat fej­lesztése, a kapacitás növe- velése azonban nemcsak a termelés nagyarányú felfu­tását tette lehetővé, befo­lyással van az olajmagvak termesztésére is. Nemrégen még komoly gondot oko­zott a termés átvétele, tá­rolása, illetve tároltatása. A 450—500 vagon napraforgó tárolására alkalmas beton­siló, szárító lehetővé tette a megtermelt magok átvéte. lének gyorsítását. Idén a nedvességtartalomtól függetlenül a vállalat a szántóföldön veszi át a ter­mést. Ebből a termelőszö­vetkezeteknek olyan elő­nyük származik, hogy sem a kezelésre, sem a tárolásra nem kell gondot fordítaniuk, nem következik be súly- csökkenés, minőségromlás. A „Bóni” telepen a napra­forgóolajat csaknem 100 százalékosan exportra ké­szítik. Nyírbátorban a bőséges magtermés következtében a terv jelentős túlteljesítésére számolnak. Ebben nagy ré­szük van a szocialista bri­gád vállalásainak is. Hét szocialista brigád dolgozik 95 taggal a gyárban. A IX. kongresszus tiszteletére a termelési terv 7,5 milliós túlteljesítését vállalták. Ezt az első fél év so­rán közel 14 mil­lió forinttal teljesítették túl. <•. e.) Megkezdték a kukorica betakarítását a csengeri járásban Az elmúlt napok kedve­ző időjárása a mély talajú csengeri járásban is meg­gyorsította az őszi betakarí­tási és vetési munkák fo­kozását. Nyújtott és kettős mű­szakban láttak a járás kö­zös gazdaságai elsősorban az őszi árpa vetéséhez, amely leginkább igényli a korai befejezést, vetik a ro­zsot és a búzát is. Meggyorsult a beérett kapások sorrendi betakarí­tásának menete is. A bur­gonyának több, mint SO százalékát felszedték, a cu­korrépaterületnek közel fe­léről takarították be a ter­mést, Hozzálátott a szövet­kezeti tagság a napraforgó csépléséhez, kukorica töré­séhez. Előbbit a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky, utóbbit a szamosbecsi Dózsa Ter­melőszövetkezet kezdte meg a járásban eddig. Eredmé­nyeik: 45, illetve 20 hold. Az egyéb munkák köze­pette több, mint 4000 köb­méter silót is készítettek már a járás tsz-ei. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom