Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

Ismeretterjesztő hangversenyek diákoknak Háztartási gépjavítás tanfolyamon Bemutató mezőgazdasági foglal kozások Jo fog ás a Túron Szeptember végén az el­múlt év folytatásaként újra indulnak, az általános is­kolák és középiskolák ré­szére az ismeretterjesztő hangversenyek. Megkezdődnek az isme­retterjesztő előadások Nyír­egyházán és vidéken is. Az előadásokat dia-, vagy kis- fiim levetítésével fogják szemléletessé tenni. Nyíregy­házán a József Attila me­gyei Művelődési Házban az önálló filmvetítéseket film- ankéttal kapcsolják egybe. De a tv-előadások közös megvitatását is tervbe vet­ték. Az új népművelési évben több táncos klubestet ren­dez a megyei művelődési ház. A klubteremben sok új társasjáték áll a klubta­gok rendelkezésére. Az au­gusztus 20-i ünnepségekre szatmárököritói táncokkal készül a népi tánccsoport Az elkövetkezendő időkben növelni kívánják a tánccso­port vidéki fellépéseinek számát Nemrégen Nyir- bélteken szerepelt nagy sikerrel a tánccsoport A jövőben saját gyűj­tésű szatmári táncok­kal fogja szórakoztatni a tánccsoport a népi tánc és népdalkedvelőket. A me­gyében a népművelési dol­gozók szakmai továbbkép­zésére a különböző művé­szeti csoportvezetők részére kéthetes tanfolyamot szer­veztek a nyár folyamán. Té­len a csoportvezetők havon­ta részesülnek továbbkép­zésben. Az új népművelési idény­ben sokkal nagyobb gondot fordít a művelődési ház, a megye mezőgazdasági osz­tály agropropagandistájával karöltve a termelőszövetke­zeti dolgozók továbbképzé­sére. A mezőgazdasági szo­cialista brigádvezetők, szak­munkásképző tanfolyamok vezetői és mezőgazdasági szakkörök vezetői részére bemutató foglalkozásokat, tapasztalatcsere kirándulá­sokat szerveznek, melynek célja a mezőgazdasági dol­gozók továbbképzése. Az elmúlt évekhez vi­szonyítva sokkal nagyobb súlyt fektetnek a megyében a mezőgazdasági, műszaki ismeretterjesztésre. Elsősor­ban a mezőgazdasági és háztartási gépeknél előfor­duló kisebb hibák javításá­ra és a hibákkal járó bal­esetek elhárítására oktatják a dolgozókat. Ebben a munkában a speciális szak­emberek, és műszaki taná­rok segítségére számítanak. M. M. Legtöbb a házasság májusban Több születés, kevesebb haláleset Az első fél év statisztikai mérlege Ez év első felében — a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva — 74 százalék­kal emelkedett a népesség természetes szaporulata — állapították meg a Központi Statisztikai Hivatal munka­társai, akik részletes de­mográfiai mérleget készítet­tek 1966. első hat hónapjá­ról. Az adatok szerint Ma­gyarország lakóinak száma június végén 10 179 000 volt. Több éves stagnálás után észrevehető emelkedést mu­tatnak az élveszületésekröi szóló statisztikák. 1962-ben 130 053, 1903-ban és 64-ben évenként több mint 132 000, tavaly 133 000 élveszületés volt, ez év első felében pe­dig 71 594 újszülött nevét jegyezték be az anyakönyv­be. Örvendetesen javuló tendenciát mutatnak a ha­SZEGED — 66 lálozási arányszámok is — jórészt ennek tudható be a természetes szaporodás nagyarányú növekedése. Sokéves tapasztalat, hogy a házasságkötések zöme az esztendő második felére jut. Tavaly például csaknem 90 000 ifjú pár állt az anya­könyvvezető elé, de közülük mintegy 53 000-en július 1-e és december 30-a között. Az idén június végéig pontosan 37 852 házasságkötés volt — s a fiatalok abban is hűek maradtak a hagyományok­hoz, hogy legtöbben május­ban fogadtak hűséget egy­másnak. A hét elején 37 kilós harcsa akadt Lukács András­nak, a fehérgyarmati Halászati Tsz halászának varsájába. Az ügyes és főleg szerencsés halász közel 500 forintot ka­pott kézhez a nagy halért. Foto: Hammel József Egyre több a könyvtarát megyénkben Nagy összegű vá:árlás a (sz-ekben Az utóbbi hónapokban to­vább nőtt a könyvvásárlók, könyvbarátok száma a me­gyében. Házról házra áru­sítással 100 ezer forint ér­tékű könyvet juttattak el az olvasókhoz a földműves- szövetkezett dolgozók, társa­dalmi könyvbizományosok, úttörők. A becsületkosaras terjesztést a községekben az úttörők végezték. Eddig az országban 13 ezer tagja van a mezőgaz­dasági könyvbarátok köré­nek, megyénkben 600-on fe­lül van a kör létszáma. A körnek Békés, Győr, Pest, Szabolcs-Szatmár, Somogy megyékben van a legtöBb tagja. A termelőszövetkeze­tek számos helyen vásárol­nak mezőgazdasági könyve­ket a kulturális alapból. A kisvárdai járás 23 tsz-e ed­dig 30 ezer forint értékű könyvet vásárolt, köztük a tuzséri Rákóczi 3000, a mán- doki Uj Élet 2000, a tisza- bezdédi Kossuth 2000, a tor- nyospálcal Rákóczi 1500 fo­rintot költött szakkönyvek­re. A mátészalkai járásban 21 tsz 25 ezer forint értékű mezőgazdasági könyvre kö­tött megállapodást, a köny­vek 95 százalékát a boltok már ki is szállították. Kislányoknak maroko vászon iskolaköpeny ^ ^ ^ ^ Nyionköpeny 133.- Ft-tól - 250— Ft-ig. Fiúknak kék vászon iskolák öpeny_ ^ ^ FMg. (Bp 1802) Aki ezekben a hetekben Szegedre érkezik — s már korábban is járt itt — aligha ismer rá a vá­rosra. Utcái transzparens­erdővel, színes sok nyelvű plakátokkal, úton-útfélen idegenforgalmi szolgáltatá­sokkal fogadják a hazai és külföldi látogatót. Nap köz­ben sport és kulturális ren­dezvények, este a Dóm tér előadásai nyújtanak sok­színű, gazdag programot Szeged vendégeinek. Sze­ged a kultúra ünnepét tart­ja ezekben a hetekben. A szegedi reggelnek han­gulata van: a régi és új vá­rosrészt összeölelő hídon tejeskannákat csörgető ko­csik karavánja halad. A hídfőnél oszlik a karaván tejivók, szállodák, étter­mek elé kanyarodnak a te­jeskocsik. A hidat újabb karaván veszi birtokba, a munkába induló kerékpáro­sok. Csinos munkáslányok igyekeznek a ruhagyárba. A Szőke Tisza Szálló ide­látszó strandján az ünnepi játékok színészvendégei ke­resik a reggeli felfrissülést a tegnap esti előadás után. Az utcák délelőtti forga­tagában munkaszüneti na­pot, ví kendet sejtene az ember. Zsúfolt a korzó, gombostűt sem lehetne le­ejteni a Virág presszó te­raszán. Nem hétvégi pi­henők üldögélnek, sétálnak, hanem a város vendégei, akiket a Szegedi Szabad­téri Játékok öt bemutató­ja — 16 előadása — és mintegy száz egyéb rendez­vénye vonz ebbe a dél-ma­gyarországi nagyvárosba jú­lius 23 óta. A presszó egyik asztalánál nemzetközi tár­saság ül. Magyarok, csehek, és egy görög turista ha­jol a prospektus fölé. Régi jó barátok: az eszperantó világkongresszusról érkeztek ide, a szegedi utókongresz- szusra. Százezrek fogadására ké­szült Szeged. A vendég hi- «Vnycikkmentes üzleteket, X-nélküli étlapokat, gyak­ran locsolt és portalaní- tott utcákat, udvariasságot talál a Tisza jobb és bal partján. A legszigorúbb kri­tikus is nehezen talál el­marasztalni valót. De ha keres, azért mégis talál! A város egyik nevezetessége, a híres füvészkert szinte megközelíthetetlen. A busz nem közlekedik arrafelé, mert felszedték az utat. De éppen most?! ★ „Mindenkinek valamit és színvonalasat” — ez a gon­dolat indíthatta az idei sza­badtéri játékok szervezőit, Lapozzunk bele a szegedi műsorfüzetbe: öt bemutató a Dóm té­ren: Kodály: Háry János, Madách: Az ember tragé­diája, Gounod: Faust, Macsavariani: Otelló, To- radze: Gorda. Múzeumolt, kiállítások: A Tisza élővilága, Szeged a magyar irodalomban, hely- történeti kiállítás a vár­múzeumban, iparművészeti bemutató, építőművészeti kiállítás, fotóművészeti ki­állítás, iskolai szemléltető eszközök kiállítása, Ipari ki­állítás, virágkiállítás, őszi­barack és borkiállítás, stb. Az ünnepi hetek minden­napján öt-hat féle rendez­vény. önkéntelenül felvetődik a kérdés: hogy győzik mindezt energiával, lelkese­déssel a vendéglátók, a népművelők, a kereskede­lem, a vendéglátás és az idegenforgalom szakembe­rei? Ki tudja!? De győzik! ★ A hazatérők uticsomagját prospektusok tömik kövér­re, s a szegediek már a jövőre is gondoltak: egy röplapon közlik az 1967-es ünnepi játékok programját. Legközelebb 1967 július 22-én harsannak fel a Dóm té­ri fanfárok. Az első bemu­tatót — Erkel: Hunyadi László című operáját — négy követi. Verdi: Don Carlosa, a Majszejev mű­vészegyüttes vendégjátéka, Shakespeare: Hamlet je és Strauss: Cigánybárója. Szilágyi Szabolcs NYELVLECKE Gyerekek fürödnek a me­leg vízben, csapkodnak, ug­rálnak. Különösen egy hir­telen szőke hét-nyolc év körüli fiúcska fickándozik, akár egy engedetlen kis ör­dög. A felnőttek kiabálnak, fe­nyegetőznek, egy éltesebb asszony büntetésből barac­kot akar nyomni a fiú fejé­re, de az kisiklik a karjai közül. — Nem értei te magya­rul? — mondja az asszony felháborodással. A fiú értetlenül néz rá: — No... — Hogy-hogy no... — néz farkasszemet az asz- szony, még »zemtelenkedsz is? Hamarosan kerül közön­sége is az incidensnek. Va­laki közbeszól: — Nem magyar az, hal­lottam, hogy nem magyar... A felnőttek kegyes megbo­csátással napirendre térnek a dolog felett. Akkor lu­bickolhat kedvére. Nemso­kára megjelenik a mama és a papa, angolul beszélnek. — Nő, Mama, Nő... — a gyereknek nem akarózik kimenni a vízből. A szülök engednek. A gyerek újra belefeledkezik a lubickolás­ba, de most már nem hagy­ják a fürdőzők, kérdezgetik, hogy hívják, honnan jött, meddig marad. Versengés, haszonnal ötéves hagyománya van a mátészalkai járásban Ko- csord és Ököritófülpös szö­vetkezeti községek páros ver­senyének. A két község la­kossága és határa lényegé­ben azonos, a vetélkedés cél­ja pedig: ki termel tervsze­rűbben többet és olcsóbban. Az idei első értékelést a napokban tartották meg Ko- csordon, amelyen a járási pártbizottság és tanács is képviseltette magát. Az értékelő bizottság miután gépkocsival bejárta a kocsordi Üj Élet Tsz ha­tárát, megtekintette a ta­nyaközpontot, a gépjavító és egyéb műhelyeket, összegez­te tapasztalatát. Megállapí­totta, hogy a hasznosítható területek mindenütt bevetés­re kerültek, s a növénykul­túrák jól ápoltak, szépen fejlettek. Feltűnést keltett ezúttal, hogy a táztáji te­rületek „nem válnak el” a közöstől, emez éppen olyan gyommentes, egyenlő nö­vényzetű, mint amaz. A legfontosabb kapások — ku­korica, burgonya, cukorré­pa, napraforgó — előrelát­hatólag megadják a terve­zett hozamot. Takarmány pedig már annyi van asz- tagba rakva a kocsordi tsz portáján, mint még egyszer sem. A hideglevegős széna­szárítón több, mint ezer mázsa esőmentes lucernát szárítottak meg már az idén a szövetkezeti gazdák, s ezt a lucernát télen darálni fog­ják a sertéseknek. Az aratást befejezték Ko- csordon a szemle idejére. Különösen jól fizetett a Be- zosztája búza: egyik 40 hol­das táblán átlag 20,5 mázsa termett holdanként; egy má­sik táblán pedig 22 mázsát adott a Bezosztája holdan­ként. Kedvező pontnak számit, hogy a nyári munkák köze­pette a bizottság egyetlen erőgépet sem talált tétlenül ácsorogva — mind végez va­lamilyen hasznos munkát. Ennek eredménye a leara­tott gabonaterületek szántá­sa, tárcsázása, másodvetések, különböző szállítások végzé­se. Kifogásolta azonban a bi­zottság, hogy szarvasmarha- hizlalásnál 1 kiló hús eléré­séért magas takarmányada­got használnak fel a tsz- ben. Kedvezőbb már a hely­zet a sertéshízlalásnál, ahol 1 kilogramm húsért 4,29, baromfinevelésnél 3,67 kiló takarmánykeményítő értéket etetnek meg az állatokkal. Javult tavaly óta a tsz-ben a tejtermelési átlag, s eh­hez képest növekedett az ér­tékesítés mennyisége is: míg az elmúlt év első felében 418 hektoliter tejet értéke­sített a szövetkezet, idén már 775 hektoliterre növe­kedett az értékesítés. Gyap­júhozamból 4,25 kilogramm nyírási átlagot értek el a kocsordi szövetkezetben. A „visszavágó” értékelő vizsgálatot ma tartják a másik riválisnál, az ököri- tófülpösi Szamos menti Tsz- nél. — ab —* — Aj em, hangri... — mondja a kisfiú. Akik meg­értik, csóválják a fejüket, „dehogy vagy te magyar, mi vagyunk a magyarok Te, angol, amerikai, New York, Chicago, Lon­don? — Londoni — feleli a gyerek. És ismétli, hogy áj em... hogy 6 magyar. Aztán megjönnek a szü­lők és most már nincs ke­gyelem, viszik a kisfiút... Valaki megszólal, csende­sen, nehogy az „angolok” meghallják: — Ismerem a szülőketj Tíz éve mentek ki... P. Gl 1966. augusztus 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom