Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

A kívülállók ▼«a, aki már nem '*á­lasztja ketté a kötelessé­get és az önzetlenséget, s van olyan is, aki még csak szűkén vett kenyérkereseti kötelességét teszi meg, s többel vagy restségből, vagy — közömbös ügyként —, nem törődik. Van, aki a gép mellett, a földön végzett munka után a közösségért fáradozik: szakszervezeti ak­tívaként segélykérelmek tel­jesítéséért futkos, tanács­tagként választóival beszél­getve ismeri meg kívánsá­gaikat, véleményüket, társa­dalmi munkát szervez, s van, aki mindettől távol tartja magát Vannak kívülállók, akik kirekesztik magukat a tár­sadalom nagy részét átfogó, mind mélyebbé váló emberi kapcsolatok áramköréből: szemlélődnek csupán, s me» csak bíztatni sem bíz­tatják azokat, akik többet vállaltak és többet tesznek. Többségük becsülettel el­látja a munkáját, felveszi érte a megérdemelt fizetsé­get, s ezzel — véli — egyén és társadalom kölcsönös kapcsolata befejeztetett. Az új gazdaságirányítási rend­szer — igen helyesen — az anyagi ösztönzés elvének fokozott érvényesítésével többet biztosít annak, aki jobban dolgozik. A közösség és az egyén érdeke nemcsak a termelő- munkában, a javak előállí­tásánál kell, hogy találkoz­zék: azonosnak, vagy leg­alábbis közelállónak kell lennie életünk minden te­rületén. Szocialista társadal­munk fejlődésének alapvető irányzata: közös üggyé, köz­üggyé tenni országos gond­jainkat, feladatainkat, s így kezelni az egyén igényeit, sorsát is. A társadalom, mint egész, s az egyes em­ber, mint rész értelmi és érzelmi azonosulása — ez jellemzi fejlődésünket. Nap­jainkban a városi ember is figyel a falvakra: közügy az ország kenyere. A paraszt- embernek is ügye, hogy időben elkészüljön valame­lyik nagy ipari üzem, s kö­zös gazdagodás, ha valahol átadnak rendeltetésének egy kórházat, egy iskolát. Köz­ügy — de még nem min­denki ügye. A „kívülálló” munkája igen, de vélemé­nye, akarata, alkotásvágyá­nak teljes kibontakoztatása ma még nem járul hozzá, hiányzik a társadalmi mér­leg serpenyőjéből. Szocialista társadalmunk nagyszerűsége abban rejlik, hogy a történelemben elő­ször teremti meg az egész társadalmat érintő érdek- azonosságot. A gazdaságirá­nyítás új rendszere életünk minden területén növeli, erősíti a társadalmi aktivi­tás jeletőségét, a demokra­tizmus szerepét. Alapvető igénnyé teszi, hogy minden munkás aktívan részt • ve­gyen gyára, vállalata fejlő­désének meghatározásában, a tervek alakításában; a ter­vezőmérnök, az irányitő műszaki ne elégedjék meg „munkaköri kötelessége” teljesítésével, hanem tehet­sége egészét kamatoztassa a maga és a köz javára. Az anyagi feltételeket az új mechanizmus megadja eh­hez: az erkölcsieket ma­gunknak kell megteremte­nünk. Tsz-újítók kiállítása Alkotmányunk ünnepére készül a megye Btszku Béla elvtárs a nyíregyházi nagygyűlés ünnepi szónoka Több mint öt ven szabolcsi községben lesz nagygyűlés és gazdag kulturális program Alkotmányunk ünnepének tiszteletére a megyében öt­venkét helyen rendeznek ünnepi nagygyűlést. Nyír­egyházán a szabadtéri szín­padot jelölték ki a központi ünnepség színhelyéül, ahol 19-én délután hat órakor Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tart ünnepi beszédet. Ezt követően egy­órás műsor kezdődik, mely­nek keretében fellép a Jó­zsef Attila népi tánccso­portja és a márki paraszt­kórus. Rossz idő esetén’ a nagygyűlést a Móricz Zsig- mond kőszínházban tartják meg. Ezen a napon kerül sor az ünnepi nagygyűlésre Kis­várdán is, ahol 19 órakor Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, ország- gyűlési képviselő lesz az ünnepi szónok. Ugyanebben az időpontban Halász Péter, az MSZMP KB mezőgazda. sági osztályvezetője Tarpán emlékezik meg alkotmá­nyunk ünnepéről. Kovács Károlyné, a megyei nőta­nács titkára, országgyűlési képviselő Olcsván tart ün­nepi beszédet. Augusztus 20-án általában délelőtt tíz órakor kezdőd­nek az ünnepi nagygyűlé­sek. Tiszalökön Gombás Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Csen- gersimán Bánóczi Gyula, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kára, Demecserben Polcz János, a Hazafias Népfront megyei elnöke tart ünnepi beszédet, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb elnök­helyettese Ófehértőn, Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettese Nagyhalász­ban, Aporligeten Szabó Pál író, a Hazafias Népfront alel- nöke, országgyűlési képvi­selő, míg Mátészalkán Sze­gedi József, a Központi Bi­zottság munkatársa lesz a nagygyűlések ünnepi szó­noka. Markovics Miklós, a me­gyei pártbizottság propagan­da és művelődési osztályve­zetője Tiszabercelen, Szilá­gyi Menyhért, a megyei partbizottság párt és tömeg­szervezeti osztályvezetője Balkányban vesz részt az alkotmányunk tiszteletére rendezett nagygyűlésen. Az országgyűlési képvise. lök közül Czigler Elek Nyir- madán, Hensperger Péter Bújon, dr. Hornung Mátyás Nyírderzsen, Madarász Ist­vánná Nagykállóban, Macz- kó Gábor Tiszadobon,, dr. Kovács Magdolna Szabolcs- bákán lesz az ünnepi nagy­gyűlés szónoka. Csorvá,si Sándor országgyűlési kép­viselőnk 20-án este fél nyolc órakor Fehérgyarmaton tart ünnepi beszédet. Sóstón augusztus 20-án, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon egész­napos kultúrműsor szóra­koztatja az ünneplőket. A szocialista mezőgazda­ság megteremtésével fel­szabadultak a falusi em- rek szellemi képességei is. Erről tanúskodik a terme­lőszövetkezetekben, gépja­vító állomásokon fejlődő és erősödő újítómozgalom is. Méltó hírverése volt en­nek az alkotó kedvnek az az újító bemutató is, amelyet Nyírteleken, a nyíregyházi járási szántóversennyel egy- időben rendeztek meg. A jelentősebbek közül 21 újítást mutattak be, olya­nokat, amelyeket egyszerű tsz-tagok, gépjavító állomás dolgozói készítettek, s ma már a termelés fejlődését szolgálják. A sok érdekes alkotás közül kettőt muta­tunk be. Ezek is példáz­zák a falusi emberek al­kotó vágyát, szorgalmát, te­hetségét A kombájngabona tisztítására alkalmas nagy telje­sítményű gabonatisztító már szabadalomnak is tekintheti Ez a gép négy cséplőgép tisztító munkáját képes helyette­síteni, s irányításához egy ember szükséges. Készítette: Ru- dolf Károly, a rakamazi Győzelem Tsz tagja. A IX- pártkongresszus tiszteletére Tőbbleíeredmény, bővülő választék az üzemekben Tiszalöki versenyfelhívás o felvásárlási tervek túlteljesítésére Oláh János kombájnos: 377 hold Értékelték a mátészalkaiak versenyét Bartal Lipótnak, a nagy'■serkeszi Üj Élet Tsz tagjá­nak újítása: egy Kálió-3-as burgonyaszedőt alakított át, melyet kiválóan alkalmazhatnak a traktorosok az erőgépek beindítására. (Foto: Hammel József) Gáspár Sándor saj tótáj ék ózta tó] a Egyre gyakrabban érkez­nek a hírek arról, hogy me­gyénk üzemei sikeresen tel­jesítik a párt IX. kongresz- szusára tett vállalásaikat. Jó eredményekről adhat­nak számot a Szabolcs-Szat- már megyei Gabonafelvá­sárló és Malomipari Válla­lat dolgozói. Év elején azt ígérték, hogy 1966-ban az energia-, a fuvar, és az anyagköltségek csökkentésé­vel, nagy fokú takarékos­sággal egymillió 250 ezer forintos többleteredményt érnek el. A kongresszusi versenyfelhíváshoz tíz ki- rendeltség, tizennégy ma­lom- és hét keverőüzem dolgozói csatlakoztak. Eddi­gi jó munkájukat bizonyít­ja, hogy a félévi 547 ezer. helyett 687 ezer forint ter­ven felüli eredmény birto­kosai lettek. Ennek közel felét — 370 ezer forintot — a fuvarköltségek kedvező alakulása hozott. A mal­mok között a csengeri, az összevont egységek között a mátészalkai, a keverőüze­mek versenyében az ajaki, a kirendeltségek között pe. dig a csengeri érte el a leg­jobb eredményt az év első hat hónapjában. A párt- kongresszus közeledtével a tiszalöki kirendeltség, a ti- szavasvári keverőüzem és a tiszalöki malom dolgozói újabb versenyt kezdemé­nyeztek a felvásárlási ter­vek túlteljesítésére. A TITÁSZ Nyíregy­házi Üzletigazgatóságá­nak dolgozói ebben az évben több mint 200 milliós teljes termelési érték elére, séért dolgoznak. Ennek je­lentős részét — 46 millió forintot — teszi ki a háló­zatszerelési munka. Év ele­jén a dolgozók arra vállal­koztak, hogy ezt a szerelési tervet 2 százalékkal, tehát 920 ezer forint értékkel túl­teljesítik. A fél év tanúsága szerint a túlteljesítés meg­közelíti a 3 és fél millió forintot. Másik lényeges vállalásuk a termelékenység növelésére irányult. Az egy főre jutó termelési érték igen kedvezően alakult ed­dig: 176 ezer forint helyett A Mátészalkai Gépjavító Állomás kongresszusi ver­senyében, a legutóbbi érté­kelés szerint a kombájno- sok között Oláh János vezet 377 hold teljesítménnyel. Második Földi Miklós 346,5, harmadik Jakab I. János 345 holddal. Az állomás ré­széről végzett összes idei kombájnaratás egyébként közel tízezer hold. kevés híján közel 200 ezer forint jut egy dolgozóra, amely a termelékenység 13,24 százalékos növekedését jelenti. A tervezettnél 9 százalékkal kedvezőbben alakult az üzletigazgatóság költséggazdálkodása. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat dolgozói elhatároz­ták: A tervezett ered­ményüket év végéig 960 ezer forinttal haladják túl. A félévi értékeléskor ki­tűnt, hogy ebbői már 478 ezer forintot teljesítettek. A siker fő részesei azok a dol­gozók, akik jelenleg 15 bri­gádban szeretnék teljesíteni a szocialista cím követelmé­nyeit. (a. s.) Rendrevágó aratógépek ve­zetői közül Csák József az első 437 holddal, második Lőrincz György, harmadik Szabó György 397, illetve 366 hold teljesítménnyel. A kévekötőgép-kezelők versenyében Szondi István vezet 288,5 holddal Király József 224 és Gál Mikló6 193 holdas teljesítménye előtt. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára hétfőn a Magyar Sajtó Házában is­mertette a szakszervezet te­vékenységét, a gazdasági mechanizmus reformjává) összefüggő feladatait és vá* laszolt az újságírók kérdé­seire. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! aCXHL ÉVFOLYAM, 193, SZÁM Ara: 50 fillér • 1966. AUGUSZTUS 16. KEDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom