Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-06 / 185. szám
Senki nem tud semmit A Kórház utcában az utóbbi időben rendszeresen visszatérő jelenség, hogy a lakók kancsókkal, tejes- kanákkal felszerelve róják az utat, vizet keresnek. Az történik ugyanis, hogy szertelen időközönként szünetel a vízszolgáltatás. Ezen a héten például kedden nem volt víz, szerdán volt, csütörtökön már újra nem volt és pénteken reggel is a munkába sletők hiába vallatták a vízcsapot, száraz maradt.. Ebben az időközönkénti vízhiányban a legkellemetlenebb, hogy a vízmüvek nem értesíti előre a lakókat, hogy mikortól, milyen időre szünetel a vízszolgáltatás. Senki nem tud semmit, ezért van, hogy a lakók nem vesznek előre vizet, a vízhiány készületlenül találja őket és kénytelenek fúrott kutakat keresni, hogy főzni, tisztálkodni tudjanak. Mi a Kórház utcai lakók azt szeretnénk ha legközelebbi vízhiányról előre értesítenének bennünket. Ügy gondoljuk ennyit elvárhatunk. Kórház utcai lakók Nincs csoda — csak jói gazdálkodnak Eredményes évek a vajai Béke Tsz-ben Kellemetlen lerakat A tiszavasvári népi ellenőrzési csoport nemrégiben a község strandfürdőjének kötv.yékét vizsgálta meg. Tapasztalatuk nem volt meglepő, hiszen ezt már sokan szóvá tették. A környék ugyanis tele van különféle szeméthulladékokkal üvegcserepekkel, melyet a vállalatok és intézmények hordtak oda. De találtak más hibát is. A strandfürdőhöz vezető út és a medence gondozatlan. A népi ellenőrök javasolták, hogy a vállalatok, intézmények hulladékainak tárolására új szeméttelepet jelöljenek ki, a régihez a lejáratot sorompóval zárják el. Reméljük, hogy a javaslatot sürgősen megvalósítják és nem fordul elő, hogy a strandolást zavaró, az egészségre ártalmas szemetet a strand környékére hordják. Szabó Alfréd Tiszalők Az új évadra készül a mátészalkai járás művelődésügyi, mezőgazdasági osztály, valamint a TIT járási szervezete. Az ismeretterjesztés változatlan irányelvek mellett az 1966/67-es oktatási évben az eddigieknél is nagyobb ■göndot fordítanak a köz- gazdasági előadásokra, Va- lemennyi község tervében szerepel az új gazdasági mechanizmus fogalmát, szükségességét, feladatait — a községekre vonatkoztatottan — tartalmazó előadás. Az eddigieknél több etikai, filozófiai előadást tartanak majd a községekben. Nyírparasznyán, Nyírkátán, Kántorjánosiban, Mérken, Nagydoboson, Opályiban, Fábiánházán és Nyírcsa- holyban öt-öt filozófiai előadást tartanak. A népművelői programban kiemelkedő a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megismertetése. Kocsordon, ökö- ritófülposön, Opályiban, Ho- dászon, Mérken, Nyírcsa- holyban és Nyírmeggyesen mezőgazdasági szakköröket szerveznek. Valamennyi község az új évadban eredményesebben kívánja felhasználni a tv és a klubok nyújtotta ismeretterjesztési lehetőségeket. Toronicza Gyula Mátészalka A megyei tanács végrehajtó bizottsága az országos termelési versenyben elért eredményei alapján díszoklevéllel és 15 000 forint pénzjutalommal tüntette Ki a vajai Béke Termelőszövetkezetet. Kevesen gondoltak erre 1961-ben, amikor Vaja termelőszövetkezeti község lett. Ha lehet jól is . . . Nehezen indult a közös munka. A közös gazdálkodás első évében mérleghiányos volt a termelőszövetkezet. A középparasztokból többen nem mentek dolgozni; éltek a tartalékból és a háztájiból. De már a második évben 49,76 forintot fizettek egy munkaegységre prémiummal. Az eddig tartalékból és háztájiból élöx is látták, hogy érdemes dolgozni a közösben, s munkára jelentkeztek. 1963-ban már 66,40 forintot, 1964- ben 83,96 forintot, 1965-ben pedig 70,— forintot ért egy munkaegység prémiummal. De hogyan érték el? Elsősorban a tagság szorgalmas, odaadó munkája sikereik forrása. Minden munkát időben és jó minőségben végeznek el. Úgy gondolkoznak, hogy „ha jól meg lehet csinálni valamit, ne csináljuk rosszul!” Ez a gondolkodásmód jellemzi a vezetőket és dolgozókat egyaránt. Alma, burgonya A magas munkaegységérték második forrása jelentős almatermelésük. S ebben tükröződik a vajai dolgozó parasztok előrelátása, közgazdasági gondolkodása. Tervek a nyírbélteki kultúrházban A megye egyik legszebb és legmodernebb kultúrhá- za a nyírbélteki. Eddig a kultúrház igazgatását csak másodállásban végezték, s ez nem kismértékben hátráltatta a kulturális, népművelési munkát. 1966 júliusától azonban örömteli változás történt, mert Ra- dács Mária társadalmi ösztöndíjas lett a kultúrház igazgatója .A népművelési és könyvtárszakot végzett igazgató igen szép tervekkel fogott munkához. Többek között jobban bevonni az ifjúságot, de a felnőtteket is a klubfoglalkozásokba. Szakkörök alakulnak és ezekben ismerkednek meg a foto, a csillagászat, az irodalom kérdéseivel. Több politikai és természettudományi ismeretterjesztő előadást rendeznek. Általános gazdasági, mező- gazdasági, állattenyésztési, kertészeti kérdésekkel is foglalkoznak majd. A tervek szerint a gyerekek foglalkoztatását is szélesítik. Egyelőre játéktanulás, könyvismertetés, kes- kenyfilm vetítés, szórakoztató játékok bevezetése lenne a program. A nyírbélteki kultúrház jelenleg még sok gonddal küzd. A nemrég megtartott népművelési értekezleten ígéretek hangzottak el. A tanács, a szövetkezet, az állami gazdaság, az erdészet, a faipari vállalat képviselői Ígérték, hogy segítik a kultúrház munkáját. Kovács Endre Nyírbátor Régen rájöttek arra, hogy a nyírségi homok legjövedelmezőbb terméke a téli alma. 1965-ben még csak 116 katasztrális hold termő almásuk volt, de néhány év múlva újabb 340 katasztrális hold fordult termőre. Ez azonban nem jelent a va- jaiak számára gondot, mert az őszi munkacsúcs leépítése egyszerű üzemszervezési probléma. Ezt úgy oldották meg, hogy az aranyalma fajtájú burgonya helyett — melynek szedési ideje az almáéval egybeesett — fokozatosan áttérnek a kis- várdai rózsa fajta termesztésére, amelyet szeptember elején fel lehet szedni. Már ebben az évben is az 510 ka- tasztrális hold burgonyájukból 150 katasztrális hold kisvárdai rózsa fajtájú. A jövőben teljesen ezt fogják termelni. Ennek felszedése a munkacsúcs előtt megtörténik. Közgazdasági elemzés Sikereik további forrása a komoly közgazdasági elemző munka. A tsz főkönyvelője 1962-tői folyamatosan elvégzi a fő termékeikre vonatkozó jövedelmezőségi számításokat. Látja, hogy az egyes termékek mennyi bruttó és nettó jövedelmet hoznak. A munkacsúcs leépítése mellett ezt a célt szolgálta a kisvárdai rózsa fajtájú burgonya termesztésére való áttérés is. Az aranyalma fajtájú burgonya mázsájáért 100 forintot kaptak, Most a Nyírségi Kísérleti Gazdaság részére termelnek kisvárdai rózsa fajtájú vetőburgonyát és mázsájáért 295 forintot kapnak. Korábban burgonyából 1,2 millió forint árbevételhez jutottak, ez évben pedig 2,5 millió forintra, vagy még többre számítanak. Közgazdasági elemzésük bizonyítja, hogy egy katasztrális hold téli alma 1962 —1965. év között évenként 36 860, 26 440, 37 803, 24 707 forint bruttó jövedelmet hozott. Az ilyen jövedelem lényegesen hozzájárult a magas munkaegység-érték eléréséhez. Sípos Sándor a Nyíregyházi Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetem tanára SÍRKÖVEK nagy választékban kaphatók beépítéssel, beépítés nélkül Helyben és vidéki szállítással. Régi sírkövek felújítását, sírok virággal való beültetését és gondozását vállalja a Szabolcs-Szatmár megye! Temetkezési j Vállalat. Megrendelés felvétele sírkőre:! Irodaház III. emelet 329. ajtó. Sírgondozás- : ra, régi sírkövek felújítására az Északi te- j metőben. (113328) Figyelem! A mákgubó gyógyszereink fontos alapanyaga! Betakarítása megkezdődött. Szedjünk össze minden kilogrammot, ÉRTÉKESÍTSÜK a helyi földművesszövetkezet felvásárlójánál. Mákgubó ára: 1 kg 3.—Ft ÜTTÖRÖK FIGYELMÉBE: Szedjünk össze minden mákgubót! Érdemes, mert 20 kg gubó áráért 1 db töltőtollat, 17 kg gubóért 1 db napszemüveget, 26 kg gubóért 1 db iskolaköpenyt lehet vásárolni. ÉS ÖN MIT TENNE? Ez volt a címe annak az újszerű riporteri vállalkozásnak, amely kötetlen, kommentár nélküli villanásokban kért véleményt a „másik” nemről. Férfiak mondták el, mit tennének, ha nők lennének, és megfordítva. Tükröt akartak tartani elénk a riport szerkesztői, ha nem is mélyen, de gondolkoztat- ni akartak, figyelmeztetni tipikusabb hibáinkra. A keret persze magával hozott naiv, felületes válaszokat és egy kis mesehangulatot, „mit tennék, ha...” Talán az a válasz állt legközelebb a kitűzött célhoz, amely a férj és a feleség családon belüli egyenrangúságát, a munkahelyről „hazavitt” gondok megosztását boncolgatta. ANGYAL KALANDJAI. Egy kicsit sok a krimi a tv-ben, azaz nem mindig arányos a megoszlás. Néha tetőzik, ilyenkor álarcos banditák, bérgyilkosok, a Kék expressz és társai, s persze Angyal, ébren tartják a család apraját-nagyjét. A „Kiadó szoba” gáláns gengszterei, a mindig az események után kullogó detektívfelügyelő, az elpusztíthatatlan Angyal jó szórakozást nyújtott. Ez a sorozat azért is vált népszerűvé, mert egy sajátos műfajt képvisel a krimin belül, komoly külsőben jelenik meg, mégis érezteti, nem szabad túl komolyan venni, mindig nyugodtan ülhetünk a készülék elé, kedvenc hősünk életéért nem kell aggódni. UDVARI KALAP. Sok évtizedes csipkerózsika álmából ébresztette fel a Vígszínház művészkollektívája Csíki Gergely: Udvari kalap című cselvígjátókát. Igyekeztek eltüntetni róla a rárakódott port, zenével, versszövegekkel gazdagítva hívták életre Phülibert kamarást (Bilicsi Tivadar) és társaságát. A múlt század végén mutatták be legutóbb az Udvari kalapot. A rendező mindent megtett, hogy élvezhetővé tegye a ma közönségének az udvari kör' nyezetben játszódó, a nagyobb méltóságra vágyó, mindenütt cselszövést, ösz- szeesküvést gyanító kamarás mulatságos históriáját. Talán nem ő és nem a szereplőgárda tehet róla, hogy az Udvari kalap a zenei és verses „injekció” után sem keltett osztatlan sikert. KESERŰ ARATÁS. Angol filmen láttuk a régi témát, egy fiatal lány tragédiáját. A faluról a nagyvárosba felkerült lány csillogás utá ni vágyakozása, keserű kiábrándulása formálódott ki előttünk Janet Munro, Jenny alakitójának játékában. A téma nálunk is aktuális lenne bizonyos vonatkozásban, hisz a városra áramlás világprobléma, s ez számos emberi konfliktus hordozója is. Ez a film azonban adós marad a társadalmi környezet hiteles, kritikus megrajzolásával. Leszűkíti a bukást az emberi jellem gyengeségeire, anélkül, hogy ábrázolná azt a folytó társadalmi légkört, a hamis csillogást, az embertelenség világát, amely döntően hozzájárul Jenny bukásához. A történet csattanója, a lány öngyilkossága, arra mutat, a film készítői látják; nincs kiút a felőrölt idegek pontot tesznek a tragédia végére. A GOLDEN GATE EGYÜTTES. Sajnos a műsoridő végén kapott „képet” a tv-ben a Golden Gate néger együttes, így valószínű csak a klasszikus könnyűműfaj rajongói nézték meg a kitűnő együttes műsorának első részét. Eredeti néger folklór dalokat, spirituálékat, munkadalokat, balladákat, sőt táncdalokat is csodálatos hangkulturá- val, precíz ritmussal adtak elő a vokálkvartett tagjai. Mintha a színpad lenne az otthonuk. Érdeklődéssel várjuk az együttes műsorának második részét. P. G, A következő televíziós hét ismeretterjesztő és szórakoztató műfajokban, film és színházi műsorokban egyaránt bővelkedik. Amolyan „mindenki kedvére” készült műsorhét következik. A szombat este jó szórakozást nyújt a könnyűzene kedvelőinek, 21 óra 10 perckor kezdődik az Olasz tv nyilvános könnyűzenei műsora „Stúdió Unó” címmel. Népszerű előadóművészek lépnek fel; Milva, Milly, Alice és Ellen Kessler. Első alkalommal mutatja be a tv a rádióból már ismert művészt — Adriáno Celentá- not. A vasárnap esti műsorban újra látjuk, halljuk a Golden Gate vokálkvartettet. Műsoruk második felében (21 óra 45 perckor) spirituálékat, blusokat, néger balladákat, táncdalokat adnak elő. A harmincas évek közepén az „Uj Thália” nevű haladó szellemű együttes mutatta be először Tamási Áron színpadra vitt székely történetét, az „Énekes madár”-! Most tv játék műfajában ismerkedhetünk meg a darabbal vasárnap 20 óra 20 perckor. A szép kis Magdót —• az „énekes madarat” — nővérei üldözik és a vénlányok udvarlói szívesen elmarnák mellőle szívbéli jegyesét, a derűs és okos Kömény Mókát. De a szerelem és a furfang végül is győzedelmeskedik, s a falusi környezetbe* i játszódó tündérjáték; végén ki is mondják: „A madarat senki sem bánthatja”. Főszerepben Halász Ju ka és Cs. Németh Lajos. Ibsen; John Gábriel Bork- man című három részes színművét kedden 20 óra 20 perckor közvetíti a tv a Vígszínházból, felvételről. A darab tartalmáról csupán annyit; Borkman a dúsgazdag bankár, nagyszabású terveket forgat fejében ezek megvalósításához azonban átmenetileg idegen pénzhez nyúl. Egyik barátja elárulja, Borkmant börtönbe zárják, vagyonát elveszti. Egyebe? i reménye fia marad. aki jóváteheti apja bűneit... A svéd irodalom klasszikusának darabja egyébként kitűnő szereposztásáért is figyelmet érdemel! Filmet is láthatunk a héten. A „Királyok királya” című csehszlovák vígjátékot szerdán este 20,20-kor vetíti a tv. A filjn témája érdekes: egy szocialista ország polgá ra számára merőben szokatlan körülmények közé sodorja a főszereplőt egy jó cselekedete, a Távol-Keleten. A csütörtök esti filmösz- szeállításban (21,20: Tengeren innen, tengeren túl) forgatás közben látjuk Jean Maraist, az ismert francia színészt; megnézhetjük a „Kék express” sorozat újabb darabját és egy jugoszlá rajzfilmet, „Az ezei’arcú detektívet”. Sz. Sz. A ^Y -ben láttuk A YV-ben látjuk Községi klubok, tv az ismeretterjesztés szolgálatában
