Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-06 / 185. szám

Vietnami jelentés KUALA LUMPUR A malaysiai kormány pénteken bejelentette, hogy ezentúl Sarawak és Sabah volt angol gyarmatokat Ke- let-Malaysiának fogják hív­ni, az egykori Maláj Ál­lamszövetség pedig Nyu- gat-Malaysia néven fog szerepelni. LONDON Pénteken Londonban megszakadtak az angol és nyugatnémet kormány kép­viselőinek a rajnai brit hadsereg költségeiről folyó tárgyalásai. A részvevők csupán abban tudtak meg­állapodni, hogy a követke­ző ülést szeptember 12-én tartják, addig pedig diplo­máciai úton folytatják az érintkezést LAGOS Lagosban csütörtökön az új kormány rendeletére sza­badon bocsátottak 15 je­lentős politikust, köztük Michael Okparát, Nyugat- Nigéria volt miniszterelnö­két. A Gowon-kormány ha­talomra jutása óta ez a második csoport politikai fogoly, akik visszanyerték szabadságukat. Az amerikai légierő csü­törtökön 83 bevetésben tá­madta a VDK területét —, közölte Saigonban az ameri­kai katonai szóvivő. Pénte­ken a Guam szigetéről fel­szálló B—52-es légierőkkel a 17. szélességi foktól alig egy kilométerre délre is­mét támadták — egy héten belül immár negyedszer — a demilitarizált övezetet. A gépek egy másik csoportja pedig a kambodzsai határ közelében szórta le bom­ba terhét. A VDK légelhárítása csü­törtökön és pénteken nyolc amerikai gépet lőtt le, köz­tük kettőt Haiphong térsé­gében. Ezzel a VDK terüle­te fölött megsemmisített amerikai gépek száma 1295- re emelkedett. A VNA hírügynökség is­mertette azt a nyílt levelet, amelyet James Hutton és James Young, foglyul ejtett amerikai pilóták intéztek az amerikai hadseregben szol­gáló társaikhoz. Young és Hutton felszólítja pilótatár­sait, ne áldozzák fel hiába életüket, inkább írjanak képviselőiknek és a kor­mánynak, barátaiknak és a rokonaiknak, közöljék az igazságot, hogy minél hama­rabb véget érjen a háború. „Utasítsátok vissza a bevetési parancsokat, követeljétek hazatéréseteket!” — fejező­dik be a levél. Moszkvai jelentés szerint az Egyesült Államok nagy- követsége nem volt hajlan­dó átvenni a Haiphong ki­kötőjében állomásozó szov­jet hajók veszélyeztetése el­len tiltakozó szovjet jegyzé­ket. A jegyzéket, azzal uta­sították vissza, hogy annak nyelvezete úgymond —, el­fogadhatatlan. Ceausescu televlziónyiiatkozata a nemzetközi helyzetről, a bukaresti tanácskozásról NICOSIA Nicosiától 48 kilométer­nyire északnyugatra Ambe- liku körzetében csütörtökön este az egymást követő harmadik napon folyt ismét lövöldözés ciprusi görögök és törökök között. Hír sze­rint két görög katona meg­sebesült. DÜSSELDORF A düsseldorfi esküdtbí­róság pénteken ítéletet ho­zott hat volt SS-katona ügyében, akik 1941 nyarán és őszén Ukrajnában egy kivégzőosztag tagjaiként a zsidók ezreit gyilkolták meg. A két fővádlott közül az egyik, Guido Huhn hét évi, a másik, Karl Jung három és fél évi fegyházbüntetést kapott, a négy másik vád­lottat felmentették. VANDENBERG Szófia, (TASZSZ): A BT A ismerteti azt a nyilatkozatot, amelyet Nico- lae Ceausescu, a Román KP főtitkára adott a bolgár te­levízió tudósítójának. Ceausescu megállapította, hogy napjainkba»! rendkívül nagy jelentősége van az európai biztonság megszilár­dításának, a földrész 'népei közötti viszony normalizálá­sának. Az európai helyzet rendezése, amelyre Románia, Bulgária és a többi szocia­lista ország is törekszik, kedvező hatással leime a nemzetközi életre és előse­gítené a világbéke fenntar­tását. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének nemrég Bukarestben megtartott értekezlete a je­lenlegi helyzet mélyreható elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy mindei.i feltétel megvan az európai biztonság kérdésének új módon való kezeléséhez. Ceausescu rámutatott hogy napjainkban a békeharc szorosan összefügg az Egye­sült Államok vietnami ag­ressziója ellen vívott küz­delemmel, az amerikai in­tervenciósok eller» küzdő vietnami iiép megsegítésé­vel. Az Egyesült Államok kormányköré nek rá kell éb- redniök, a kiutat abból a zsákutcából, ahová jutottak, a VDK bombázásának hala­déktalan és feltétlein be­szüntetése, csapatainak és fegyverzetének elszállítá­sa Dél-Vietnamból, a genfi egyezmények maradéktalan betartása jelenti. Csak így lehet megoldani a vietnami problémát, csak így érhető el a vietnami háború be­szüntetése. Hirosimái értekezlet Az emerikai légierő je­lentése szerint pénteken rá­tért Föld körüli pályájára egy csütörtökön felbocsátott tudományos műhold, amely­nek feladata a Földet kö­rülvevő sugárzási övezetek tanulmányozása. MOSZKVA A Szovjetunió kiszélesíti gazdasági együttműködését Algériával. Az erről szóló megállapodást most írták alá Moszkvában. A Szov­jetunió műszaki együttmű­ködésével az algériai Anna- baban 1969-ben felépül a kohászati komplexum, amelynek évi kapacitása 1 000 000 tonna lesz. Hirosima, (TASZSZ) : A Hirosima és Nagasza- ki ellen 21 évvel ezelőtt in­tézett atombombatámadás évfordulója alkalmából Hi­rosimában pénteken nem­zetközi értekezlet nyílt meg, amelyen 50 japán kül­dött, valamint tíz ország és három nemzetközi szervezet harminc küldötte vesz részt. Az értekezleten meg­vitatták a nemzetközi bé­kemozgalom további kiszé­lesítésének és megerő­sítésének kérdéseit és fel­léptek az atomfegyverek betiltásáért, valamint a vi­etnami háború azonnali be­fejezéséért. Az értekezletem angol, in­diai, amerikai, francia, mongol és szovjet békehar- cosok, a Béke-világtanács, a Szakszervezeti Világszö­vetség és a DÍVSZ küldöt­tei vettek részt. Az NDK, a VDK és a DNFF küldöttei­től megtagadták a beutazó vízumot. Egy hét a világpolitikában © Az új szovjet kormány © Koszigin külpolitikai nyilatkozata 0 „í j nürnbergi per“ 0 A NATO és az USA Az elmúlt hét legfonto­sabb és az egész nemzetkö­zi közvéleménybe1.! legna­gyobb visszhangot kiváltó eseménye a szovjet parla­ment ülése, az új szovjet korma íy megalakulása és Koszigin miniszterelnök programbeszéde volt. Nem sokkal a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa ülésszakának összeülte előtt a nyugati sajtó előbb meglehetősen homályos, majd később nyílt célzásokat tett arra, hogy „Moszkvában készül valami; igen jelentős személyi válto­zások várhatók a kormány vezetésében”. Akadt olyan kommentátor is, aki azt ír­ta: értesülései szerint a szovjet kormánynak új mi­niszterelnöke lesz és számos tárcát eddig ismeretlen sze­mélyekkel töltenek majd be. Meg kell azonban jegyzni, hogy néhány nagyobb hír- szolgálati iroda moszkvai tudósítója becsületese*! meg­írta: mikor ezekről a hí­resztelésekről véleményt kértek szovjet hivatalos sze­mélyektől, azok csak moso­lyogtak. Ez a mosolykom- mei'.tár teljesen megalapozott volt: csak derűvel lehet fo­gadni azokat az újra meg újra felbukkanó híresztelé­seket. amelyek „személyi változásokról”, vagy „politi­kai változásokról” óhajta­nak tudósítani a Szovjet­unióból. Megalakult faz új szovjet kormány, miután az alkot­mánynak megfelelően le­mondott az előző parlament által megbízott Alekszej Ko­szigin — s ezt az új kor- métiyt, amely összetételében teljesen változatlan, újra Koszigm miniszterelnök ala­kította meg. Programadó beszéde a szovjet politika folyamatos­ságát, következetességét, el­vi alapja.;inak szilárdságát erősítette meg. A belpoliti­ka és a gazdasági építés kérdéseivel kapcsolatos kor­mányfői megnyilatkozás legfőbb tartalma az volt, hogy a szovjet politika fő feladata ezeken a területe­ken az SZKP XXIII. kong­resszusa történelmi jelentő­ségű határozatainak meg­valósítása, közelebbről szól­va pedig az új ötéves nép- gazdaságfejlesztési terv elő­írásainak teljesítése. Ami a nemzetközi politi­kát illeti Koszigin minisz­terelnök rendkívül határo­zottan utalt arra, hogy a szovjet külpolitika alapja a szocialista országok egysé­gének további erősítése és a szabadságukért harcoló né­pekhez, a fiatal fejlődő álla­mokhoz fűződő összekötő kapcsolatok erősítése — egyúttal a békés egy­más mellett élés el­veinek határozott érvényre juttatása, az imperializmus agresszív erőinek visszaszo­rítása és egy újabb világhá­ború kirobbantásának meg­akadályozása. Nagy figyel­met keltett a szovjet kor­mányfőnek az a nyílt és ha­tározott megállapítása, hogy a szocialista közösség nem­zetközi pozíciói sokkal erő­sebbek lennének, ha a Kí­nai Népköztársasághoz fű­ződő kapcsolatok megfelelné­nek azoknak a normáknak, amelyek természetszerüek és kötelezőek szocialista or­szágok között. „Az imperia­lizmus elleni harcról szóno­kolva. a kínai propaganda a támadások célpontjává egyre inkább az SZKP-t és a Szovjetuniót teszi és ezál­tal — ami teljesen nyilván­való — jó szolgálatokat tesz az amerikai imperializmus­nak” — mondotta a szovjet kormát :yfő, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió ezután is mindéit megtesz, a szov­jet nép és a szovjet állam, valamint a Kí nai Népköz- társaság közötti kapcsolatok megjavítására. A nemzetközi helyzet fon­tos kérdéséről szólva a töb­bi között erőteljes szavakkal emlékezik meg Koszigin mi­niszterelnök az amerikai im­perialisták újabb vietnámi eszkalációjáról, az agresszió további folytatásáról és k:- bővítéséről. Egyébként ez­zel a kérdéssel kapcsolatban a szovjet parlament fontos nyilatkozatot is tett, amely­ben az imperialiaták bűnös tevéké -ységéért minden fele­lősséget az Egyesült Államok kormányára hárít. A vietnami háború ese­ményei súlyos aggodalom­mal töltik el a világ béke­szerető embereit: az el­múlt héten ugyanis az amerikaiak tovább folytat­ták a demilitarizált öve­zet és Haiphong kikötőváros bombázását, Újra gyalázatos támadásokat intéztek a csatornahálózat ellen és így a bombák, gépfegyverek, amerikai vegyi és gázfegy­verek által fenyegetett vietnami népnek most szembe kell néznie a bom­bázások következtében fo­kozódó árvízveszéllyel is. A nemzetközi közvéle­mény rendkívüli érdeklő­dése mellett egyébként hoz­záláttak az „új nürnbergi per” előkészítéséhez is — minden valószínűség szerint már ennek az esztendőnek a novemberében Párizsban megkezdi munkáját az a vi­lágszerte ismert közéleti személyiségekből álló testü­let, amely nemzetközi bíró­ságként vizsgálatot folytat majd a Vietnamban elköve­tett amerikai háborús bű­nök ügyében. Az eddigi hí­rek szerint a bizottság munkájában Lord Bertrand Russel, Jean-Paul Sart­re Simone de Beau­voir, Lazaro Carde­nas volt mexikói elnök, Josué de Castro, az élelme­zési világszervezet volt fő­titkára, Danilo Dolci olasz és Peter Weiss német Író is részt vesz. A nemzetközi fejlemények egyik legérdekesebbje a he­ten az a meglehetősen el­lentmondásos jelentés, ame­lyet az amerikai képviselő- háznak a NATO kérdéseivel foglalkozó albizottsága ké­szített. Az albizottság egy­részt keserűen állapítja meg, hogy több tagállam politikusai (közöttük De Gaulle elnök) elégedetlenek a NATO-val, majd bizonyos mértékig tekintetbe véve a nemzetközi közvélemény ál­láspontját leszögezi, hogy kezdeményezni lehetne a NATO és a Varsói Szerző­dés tagállamai szárazföldi erői létszámának egyidejű és párhuzamos csökkentését. Ennek a javaslatnak mint­egy ellensúlyozására két rendkívül negatív gondolat is szerepel a jelentésben. Az amerikai képviselők az atomtitkok átadásának le­hetővé tételét javasolják — tehát az NSZK atomfelfegy­verzésére tesznek tulajdon­képpen javaslatot, más­részt pedig — hosszú idő után először a nagy nyilvá­nosság előtt, — felvetik Franco Spanyolországának esetleges NATO-tagságát js. A hét elején az Egyesült Nemzetek Szervezete Biz­tonsági Tanácsában meg­vizsgálták a Szíriái Arab Köztársaságnak Izrael éljen benyújtott panaszát. A Biz­tonsági Tanács tagjainak többsége elítélte Izrael ag­resszív akcióit, s többen — közöttük a szovjet kül­dött — azt javasolták, hoz­zanak végre olyan határoza­tokat, amelyek nemcsak hogy a probléma általános rendezése irányába hatnak, hanem meg is akadályoz­zák a jövőben intézendő iz­raeli provokációkat. Afrikából két országból is érkeztek hírek fegyveres összetűzésekről. Nigériában a Jakabu Go- won alezredes által veze­tett felkelő egységek lénye­gében átvették a hatalmat. Ez a csoport az északi Hausza törzsből származó tisztek és politikusok meg­bízásából kelt fel, Ironsi tábornok kormánya ellen (Ironsi sorsáról nincsenek hírek) és lényegében a törzsi ellentétek megoldását megkísérlő egységes kor­mányzat megdöntésével új­ra a Hausza törzsnek a töb­biek feletti uralmát óhajt­ják megszilárdítani. Tadeusz Kostecki: mmóí idllti tuba Fordította: Szilágyi Szabolcs (Bűnügyi regény) 98. — A háború idején. Hoz­tam egy-két apróságot Franciaországból, aztán az egyik kamerád az ő címét adta meg. Valóban jól fi­zetett, és láttam: megbíz­ható ember. ígértem, hogy még megszerzek valamit, de pontosan akkor dobtak át a keleti frontra. Onnan meg aztán milyen árut hozhat­tam volna? Egyedül a te tű­ből nem volt hiány. A há­ború után annyit gyötör­tek, mintha kettesével let­tek volna. Valahogy ráta­láltam Broniarekre. Nem mondom: segített a nehéz időkben. De utána is. ö ra­kott be a mentőkhöz. Ugyanis a háború legelején a szanitéceknél szolgáltam, csak később küldtek az el­ső vonalba. A kihallgatás sokáig tar­tott Egy óra múltán Zaczek telefonált, már a házi vo­nalon. — Uff... megtaláltuk. Bádogdoboz. Lakattal, Fel­törjük? — Igen — látott hozzá a tanulmányozásához. Még néhány perc — és a hatalmas doboz az író­asztalon csattant, elfoglal­va felületének mintegy fe­lét. Tartalma olajtól szinte csepegő rongyokba volt be- göngyölve. Kostrzewa kü­lönös érdeklődéssel néze­gette az önműködő fegy­vert. Konstrukciójában bi­zonyos hasonlatosság volt a kísérlet idején használt modellel. Mégiscsak egy egyszerű acélrúgó, és sem­miféle csoda... A készülék két, jelenleg szétszedett részből állt, és ilyen állapotában el lehe­tett helyezni egy közép- nagyságú bőröndben. Egy 7,65 mm kaliberű automata hangtompitós pisztoly, primitiv kivitel­ben. A kilőtt hüvelyek ösz- szegyűjtésére érdeke? mó­don kiagyalt tartály fedte el a cső oldalsó nyílását. — A magáé? — mutatta a fegyvert a kihallgatott- nak. Amaz vállat vont. — És ha azt mondom, hogy nem, elhiszi? Biztosan úgy is megtalálták a kilőtt golyókat. Ezeket a pótmi­csodákat Broniarek szerel­te rá. LXIII. — ...Piotr Korycinski, hu­szonhét éves, szakmája gépkocsivezető, jelenleg a a mentőszolgálat alkalma­zásában áll. — Ügy kerültem bele eb­be az egész ügybe, mint Pilátus a krédóba. Mit akarnak tulajdonképpen velem? Utasítottak, hogy menjek ki egy balesthez, Bonicha hozta a menetle­velet, én meg mentem. Nem is sejtettem, hogy nem arról van szó... — Gyakran mennek ki halesethez orvos nélkül? — kérdezte Kostrzewa. Korycinski még próbált lavírozni, de egy pillanat múlva lemondóan legyin­tett. — Megmondom a szin- igazat, a végén úgyis rá­jönnek. Valahogy ügyes­kedni kell az embernek... Tudja kérem, néha csiná­lunk amolyan privát fu­varokat a betegeknek, a saját zsebükre... Mindig le­esik néhány grosz. Teg­nap délután Banioeha azt mondja: — tudod Pedro, — mindig így nevezett — ritka, váratlan alkalom ez. Egy feketéző társaság gó- réját kell úgy kivinnünk a pályaudvarra, mint egy beteget. Ki az, aki nem ment volna bele ilyesmi­be? Többet azonban nem tudok erről az ügyről, ha életfogytiglan „bevarrnak”, akkor se. Úgy tűnt, hogy ezúttal nem hazudik. A bádogdoboz fenekén, a zsíros rongyok között ta­láltak egy kis lapos do­bozkát. Kivettek belője két celofán tasakot, s bennük valami bélyegzőfélék vol­tak. Rajzuk egy labirintus szaggatott vonalaira em­lékeztetett. Ez azonban nem labirintus volt. Egy szempillantás elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy ész­revegyék az ujjlenyomatok papilláris vonalait. Az ügy aktáiban ösz- szegyűjtött anyaggal való összehasonlítás teljessé tet­te az anyagot: az egyik borítékban a Rudzinskira vonatkozó készlet volt, a másikban Rolskié. Lám, innen származnak az ujj­lenyomatok azon a tőrön, amellyel Rudzinskit meg­gyilkolták. Mire akarta Broniarek felhasználni azo­kat a bélyegzőket, amelyek Rudzinski ujjlenyomatait pecsételték, és mi akadá­lyozta meg a felhasználá­sukban? Broniarek nem magya­rázta meg sem ezt a kö­rülményt, sem a többit. A továbbiakban rendíthetet­len és hűvös maradt. En­nek az embernek uralma az idegei felett egyenesen el­képesztő volt. Pedig tudta, hogy mi vár rá. — Nem ismerem el, nem is tagadom — tette át könnyed mozdulattal egyik lábát a másikon. Egyszerű­en megtagadom a vallo­mást. Nyomozzanak ki min­dent önmaguktóL • Talán még abban is segíteni kel­lene, hogy a kötelet a nya­kamra tegyék? — biggyesz­tette le megvetően az aj­kát. — Ne nevetessék ki ma­gukat uraim. Egyébként meg akartam önöket kí­mélni, nem kellett volna megzavarniok. Többet egy árva szót sem szólt, egészen a vizsgálat befejezéséig. De erre nem is volt szükség. ★ Kellemesen zizegett a frissen kikeményített or­vosi köpeny. Magára öltvén, Kostrzewa úgy érezte, mintha a bőrét cserélte volna ki. — Hogy töltötte szabad­ságát, kolléga? — kérdezte Sobieski doktor — nem bánta meg a cserét? — <*>... egyáltalán nem. — Remélem, kellemes volt? — Kellemes? — gondo­san megkötötte a köpeny szalagját. — Nem mond­hatnám, hogy éppen ez a legtalálóbb kifejezés. Ta­lán inkább... érdekes volt. A fehér sapka után nyúlt. A számára előkészített ope­rációk listája ezen az első napon elég tekintélyesnek látszott. Vége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom