Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-27 / 202. szám

A gondolatok tisztaságáért „Isten bizony, milliomosok leszünk Megfordult a szekér rúdja Tornyospálcán Az elmúlt évben mintegy nyolcszázezer ember vett részt a pártoktatásban, kö­zülük csaknem 26 ezer pro­pagandistaként. Ez jóval meghaladja a párttagság létszámát, s több, mint a felnőtt lakosság 10 százalé­ka. Ez azt jelenti, hogy a párttagokon kívül is sok tízezer dolgozó érdeklődik a marxizmus—leninizmus idő­szerű kérdései, a szocializ­mus építésének elméleti és gyakorlati problémái iránt, figyelemmel kíséri és igyek­szik megérteni a nemzetkö­zi helyzet alakulását, a vi­lág haladó és forradalmi erőinek harcát Az elmúlt pártoktatási évben nagy lendületet adott a propa­gandisták és a pártoktatás­ban résztvevők munkájának az, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek feldolgoz­ták a Központi Bizottság irányelveit az időszerű jdeo. lógiai feladatokról. Ennek nyomán helyesebben ismer­ték fel és jelölték meg az ideológiai munka, a szocia­lista tudatformálás tenniva­lóit a maguk területén. A pártoktatás résztvevői élén­ken vitatták közéletünk, po­litikai és gazdasági mun­kánk aktuális elméleti kér­déseit, s a szocializmus épí­tésének nemzetközi össze­függéseit. A pártoktatás nemcsak és nem elsősorban ismeretter­jesztés: azon túl, hogy isme­reteket közöl, különböző tanfolyamokon megismertet a marxista—leninista po_ litlkai gazdaságtan és gazdaságpolitika fő kér­déseivel és tájékoztat a szocializmus építésének hazái és nemzetközi tapasz­talatairól, problémáiról, szo­cialista közéletünknek igen fontos fóruma is. Azzal, hogy a pártoktatást zömmel a munkahelyeken, a helyi pártszervezet közvetlen irányítása alatt bonyolítják le, s tematikája szorosad kapcsolódik a tényleges gaz­dásági, politikai és ideoló­giai feladatokhoz, a pártok- tátás nem lebecsülendő sze­repet tölt be közéletünk ala-' külásában, a párt és a tö­megek ' állandó kapcsolatá­nak egyik fontos formája­ként Ezért a pártbizottsá­gok, a párt felső vezető szervei is időről-időre elem­zik a pártoktatás tapasztala­tait, s kellő következtetése­ket vonnak le. Az elmúlt pártoktatási évben például fokozott ér­deklődés nyilvánult meg a gazdasági kérdések, külö­nösen a gazdaságirányítási rendszer készülő reformja és az ár. és bérintézkedések iránt. A vitákat á legcélsze­rűbb gyakorlati megoldások keresése, az ismétlődő ne­gatív jelenségek éles bírála­ta, a gazdasági munka ha­tásfokát növelő lehetőségek feltárására irányuló törek­vés jellemezte. A pártoktatás tematikájá­ban a párt és a munkásosz­tály vezető szerepe, a párt szövetségi politikájának kér­dése is szerepelt. A tapasz­talat szerint a hallgatók megértik és helyeslik a párt álláspontját ezekben a kérdésekben. Sokan tették viszont szóvá a helyes poli­tikát gátló jelenségeket, a munkásosztály vezető szere­Borús az ég. A pajtában meleg, dohényillat. Asszo­nyok fűzik a leveleket Ül­nek sorban hajnaltól késő éjszakáig. Egyikük ősz ha­ja koszorúként látszik ki a fe­kete ternókendő alól. Feláll. Látszik, hogy járását meg­törte az idő. Karját nyújt­ja keze helyett, mert az ragad a dohánytól. Öt kerestük, a hatvan­két esztendős Nagy Pálnét, a brigádvezetőt, aki úgy határozott az asszonyokkal, hogy megküzdenek a szoci­alista címért. Mezei Béla, á nyírteleki Szabad Nép Tsz elnöke nem győzte, di­csérni. „Nagyon össze tud­ja tartani az asszonyokat. Minden szava szent. Még a kenyérsütésre is ő oszt­pét lebecsülő nézeteket és itt-ott tapasztalható gyakor­latot. A pártoktatásban sok­oldalúan tárgyaltak ideoló­giai kérdéseket, a szocialista társadalmi tudat alakításá­nak feltételeit, eredményeit és feladatait. A szocialista hazafiság és internaciona­lizmus szerves egysége, a tettekben, magatartásban megnyilvánuló hazafiság és nemzetköziség, a szocialista erkölcsi felfogás és gyakor­lat térhódításának eredmé­nyei és nehézségei élénken foglalkoztatták a pártokta­tás résztvevőit. Általános volt a polgári-kispolgári mentalitás felélénkülésének elítélése, sokszor szóvátették a nacionalizmus különböző megnyilvánulásait. Általá­nos megelégedéssel fogad­ták Kádár elvtárs felszóla­lását az SZKP XXIII. kongresszusán a magyar— szovjet barátság elvi alap­jairól. Egyházpolitikánkat általában helyeselték, bár elvétve még mindig meg­nyilvánultak a vallásos em­ber iránti politikai bizal­matlanság és türelmetlen­ség jelei, dé a vallás iránti ideológiai békülékenység je­lei is. A vitákban nagyori élesen bírálták a gyakran megfigyelhető fegyelmezet­lenséget, az önzés, a hará- csolás, az anyagiasság megnyilvánulásait Az SZKP xxill. kong­resszusa anyagának tanul­mányozása nagy segítséget nyújtott ahhoz, hogy az emberek reálisabban érté­keljék a nemzetközi erővi­szonyok alakulását. A kongresszus mértéktartó hangja, tudományos hely­zetelemzése, az új ötéves terv imponáló feladatai és az életszínvonal növelésére hozott és tervezett intézke­dések egyértelmű felisme­rést váltottak ki. A pártok­tatás résztvevői egyértel­műen elítélték az amerikai imperializmus vietnami szennyes háborúját és he­A Tyukődi Gépjavító Ál­lomás szerelői és műszaki dolgozói már a márciusi termelési értekezleten elha­tározták, hogy a közelgő pártkongresszus tiszteleté­re kongresszusi műszakokat szerveznek és értékes fel­ajánlásokat tettek. Az azóta eltelt időszak eredményei bizonyítják, hogy az állomás kollektívája valóra váltja adott szavát. Az állomást — az egyéb feladatok mellett — a per­metezőgépek speciális javí­tására jelölték ki a megyé­ben. Tavaly még csak 101 „Rapidtox” permetezőgépet javítottak ki az állomáson, s az idén e tervét már 400 százalékra teljesítette. Év végéig még mintegy félSzaz permetezőgép javítását vég­zi el. A szalagszérű javítás idejét tovább csökkentette azzal, hogy előre felkészített szerkezeti egységek cseréjét vezette be, s a szerkezeti ja­ja be Őket, nehogy az erő otthon maradjon”. És hallgatnak rá. Amikor azt kérdezem tő­iéi, hogyan adta a fejét ilyesmire hatvankét évével, az öregek bölcsességével mosolyog, s így válaszol: — Jött hozzám lelkem az elnök, s mondja, hogy olyan komolynak nézi ezt a csapatot, érdemes lenne ha megpróbálnánk... Nem kel­lett ám az én asszonyaim­nak kétszer sem monda­nom. Kész volt rá mind... De micsoda verseny is lett — néz az elnökre. — Hoz­tak le az éjszaka még vihar­lámpát is, úgy fűztek. Ne­hogy elmaradjanak. Már újra a brigádjáról, a „Győzelém”-ről beszél, di­cséri, újságolja, hogyan is lyeselték a vietnami népnek nyújtott segítséget. Helyes­léssel fogadták az SZKP és más pártok törekvését a nemzetközi kommunista mozgalom egységének hely­reállítására. A pártoktatásban felme­rült és megtárgyalt kérdé­sek ilyen tömör összefogla­lása is érzékelteti, milyen nagy és fontos munkát végeztek a propagandisták, a marxizmus—leninizmus elméletének és pártunk po­litikája gyakorlati kérdései­nek — többségükben — ki­váló ismerői és lelkes nép­szerűsítői . _ Huszonhatezer olyan aktivista ez, aki a munkája mellett, sokszor anyagi hátrányokat is Vál­lalva hétről hétre, hónapról hónapra újra és újra csata­sorba áll, hogy fejlessze sa­ját elméleti és gyakorlati tudását, hogy megértse és megértesse, végrehajtsa pár­tunk politikáját és százezre­ket mozgósítson ugyanerre. A pártbizottságok és párt- szervezetek jelenleg nagy munkát végeznek a jövő évi pártoktatás előkészítésében, megszervezésében. Megtör­tént már a propagandisták kiválogatása, megkezdődött felkészítésük, informálásuk, továbbképzésük. Szerveződ­nek a különböző tanfolya­mok is a pártszervezetek­ben, a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. Nagy munka vár a pártok­tatás szervezőire, propagan­distáira, résztvevőire. Való­színűleg minden eddiginél nagyobb létszámú hallgató­ság fogja tanulmányozni a párt IX. kongresszusának anyagait, a harmadik Ötéves terv irányelveit, a gazda­ságirányítási rendszer re­formjának kérdéseit — pár­tunk, népünk programját, feladatait a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcban. Kovács Ferenc, az MSZMP KB ágit. prop. ósztély munkatársa vitással külön műhelyrész foglalkozik. A termelőszö­vetkezetek által bevitt per­metezőgépek főjavítás után bejáratva, teljesen átfestve kerül vissza a termelésbe. Az RS—09-es eszközhordó traktor javítása is erre a gépjavítóra Van profilozva, aminek a csatolt permete­zők javításával együtt tesz elégét. A téli főjavításra már a jövő hónapban meg­kezdik a tsz-ek a gépek be­vitelét A kongresszusi műszakók sikerét mutatja az is, hogy az erőgépek főjavítási idejét 15 órával csökkentették a javítóállomás dolgozói. így terven felül 16 főjavítást tudnak elvégezni. 400 ezer forintos alkatrés2felújítási tervüket 10 százalékkal túl­teljesítik. Anyagmegtakarí­tással pedig 110 ezer forint értékben növelik az állomás gazdaságosságát dolgoznak együtt nagy megértéssel. — Kérem, az én brigá­dom olyaii, hä felhúznám az órát még az sem lenne pontosabb... Ha munka van, mondtam, te nem maradsz otthon kenyeret sütni, főzz meg hajnalban. Bele is nyugodtak. Csak így lehet állni a versenyt. Tizenhár­mán vagyunk. Két iker kis­lány van közöttünk. A Bu- dalik Mariska, meg az Anci- ka. Először megmutogattam nekik, mit, hogyan csinál­janak. Olyanok mint a macskák, az összes pőrét ők kötözik a két férfiem­berrel. Dohányt hordják a szekérrel, Itt lepakolják, szóval megy minden, mint a karikacsapás... — Van nekünk brigád­naplónk is, csak otthon tartom. Eddig még irosgat- tam belé az elnökünk se­gítségével... Ügy hetéhként írok bele, mi is történt. Házról házra járunk a faluban. Nyitva a kapu, de ember alig. És ez a leg­jobb válasz arra a kérdés­re, mint élnek ma itt az emberek? Dolgoznak. Öregasszonyt látunk egy tornácon. Na, mi újság, hogy megy a fiataloknak? Ügy hírlik, egyre jobb lesz, — válaszol az asszony, — megy a fiam, mint a ki­lőtt nyíl, mindennap a tsz-be. Most is odavannak. Én meg nyugdíjas vagyok már. A férje már mást mond Megyünk tovább, na csak kapunk itthon valakit? öregek, és öregek, ha van­nak egyáltalán a ház körül. És a vélemény: bizony, jobb már az élet és még jobb lesz. Szumutku Fe- rencéknél végre a fiatal­asszonyt találjuk. Kenyeret süt, csirkét kopaszt, egy pillanatra abba nem hagy­ja. Nevet, váltig kacag, alig lehet szóra bírni. — Nem tudok én sem­mit! Az uram tudja! Én nem tudom, csak a férjem! — ez minden második mondata. — Ha ad pénzt, ad, ha kell. Mindig oda van! Meg Vagyok ért elé­gedve, akárhogy volt, akár­hogy lesz! Kérdezzék a férjemet! Most már kíváncsian né­zek Bereznai Gézára, a ta­nácstitkárra, amikor ott­hagyjuk a csinos házat. — Egyéni gazdálkodó az apja — mosolyog a titkár. Ezért hát az óvatos vá­lasz. *-<■ De bezzeg, a férje már nem így. nyilatkozik! — te­szi hozzá a titkár. Az ilyen óvatos véle­mény már olyan ritka, mint a fehér holló. Még azok is jól vélekednek, akik két éve csak dühvei legyin­tettek, hogy a „kincses” — a tsz, a közös, — csak be­veszi a forintot, de ki nem ád Senkinek, Mert éveken át mérleghiányos volt ez a Rákóczi Tsz. 1964-ben két­millióhétszázezer forint re­kordhiányt mutattak ki! És 1965-ben kigazdálkodták! Egycsapásra megfordult a szekér rúdja Tornyospál­cán, hogy megváltozott a vezetés. Népszerűtlenség, majd becsület Szokványos történet a többi. A régi vezetés hatá­rozatlan volt. Az elnöknek csak 52 unokatestvére él Itt, — azazhogy a volt el­nöknek. De az új elnök megfogta a munkát, az első évben népszerűt­lenség, aztán becsület. Üj agronómus, aki Fejben tartom én, nem felejtem, mit csináltunk... Benne van, miből mennyit vállaltunk, még a sóstói ki­rándulás Is — mosolyog. — Hát az nagyszerűen sike­rült. Mindennel elláttak bennünket.,i Olyan nagy hi­bákat nem tudok beírni, nem mondhatok rájuk rosz- szat. Ismerem is őket, hi­szen tizenhét esztendeje vagyok én lelkem ennek a szövetkezetnek a tagja. — Mondtam már, Vegyé­tek ás a csapatvezetést, tuszkoltam a lányomra, de nem, nem, mindenki azt mondja, én vezessek... Há­romszázharminc forint nyugdíjat kapok, de nem kell még engem félteni lel­kem... Igaz, hogy az idén még csak 200 egységem van, de volt tavaly 430. Igaz-e elnök elvtárs? Leg­alább 80 000 forint jár a csapatnak. másutt már kormánykitün­tetett lett, aki minden em­ber véleményét kikéri, és úgy javasol. Üj tanácsve­zetők. És szakértelem. Szokványos történet, mon­dom, mert ahol ilyen gyors változás következett, ott mindenütt ezeket kell el­mondani. Jön kerékpáron az egyik brigádvezető. Lelkendezik. — Idefigyeljen, titkár elvtárs! Bizony isten, ha így haladunk, milliomosok le­szünk! Két vontatóval 6—7 ember prémiumát, alig tu­dom beszállítani! (Ez bur­gonya.) Holdanként 120 mázsán alul a gülbabát nem adom! ötvenkilenc éves vagyok, de ennyi és ilyen gyönyörű krumplit én Tornyospálcán még nem láttam! A titok, ha ugyan titok: a jó talajmunka. Az agro­nómus tevékenysége. Csató Zsigmond az agronómus neve, ma sokkal többen áldják, semmint elhallgat­hatnám. Mert az olyan em­ber, hogy... És áldják az el­nököt, Legény Imrét, s csak kevesen elégedetlenéit. Azoknak persze jó okuk van rá. Erről viszont még­iscsak hallgassunk, az ő érdekükben. Bliért nem hamarabb ?! És azt mondják az em­berek szerte mindenütt — többjük kint a határban, a krumpliban, mintegy félez­ren, — hogy miért nem az első pillanattól kezdve volt így? Miért kellett ezt az öt esztendőt végigszenved­ni? Ragyák János csak mos­tanában lett egyik brigád­vezető. Három hold krump­lit vállalt még egyszerű tag korában. Hogy ezen mit keres, szinte remeg az örömtől, hogy erre gondol. . Számoljunk mi is. Tudni kell, hogy ebben a tsz-ben készpénzfizetés van. Tehát egy hold bur- gohya munkájáért 1200 fo­rint jár. 45 mázsás volt a terv, viszont most átlag­ban több terem száznál. De számoljunk százat. 45 má­zsáig a prémium 4,5 má­zsa burgonya, ezen túl a sízázlg 16,5 mázsa. Egy hódról százmázsás átlag­termés esetén 21 mázsa burgonya jár a munkáló- jának. Három hold ese­tén hatvanhárom mázsa. Csak ebből. Hagyjuk most a többit, nézzük csak a háztájit. Mert itt a háztájiban gyü­mölcsösök vannak. Mint Nagy Imrénél, akit otthon találunk. Gyönyörű, gondo­— Jó brigád ez. Tavaly, amikor a szakmunkásképző beindult, mondtam az iro­dán, engem is írjanak be. Huszonhatan iratkoztak be utánam a fiatalok... De én már hatvankét éves va­gyok. Biztatni akartam őket, hát nem abbahagyták, hogy én nem jártam! Az Idén újra indul. Csak azért is megmutatom! Feláll. Elgémberedett de­rekát tapogatja. Hangjában szomorúság vibrál. — Csak egy irigység van bennem: hogy nem most vagyok húszesztendős. Én lelkem húszéves koromba mentem férjhez, de addig még ágyon sem aludtam, csak a sutban, mert tizen­egyen voltunk testvérek. Mindnyájan élünk még. Én vagyok a legfiatalabb, — mondja, S ősz hajszálait a kendő alá simítja. F. K. zott almás, amiből becslés szerint úgy meglesz a 30 ezer forintja, mint a pinty, összjövedelme 70 ezer fo­rint, vagy ennél több. Ha így megy tovább, jó lesz Nagy Imre felesége nagy halom paszulyt válogat. Rengeteg aprójószág, hízó az udvaron. A gazda ko­moly, így is mondja, meg­fontoltan : — Nehéz volt az öt év, ez a kis háztáji tartotta bennünk a lelket. De ha így megy tovább, nagyon jó lesz. Nem az emberek­ben volt a hiba, mert aka­ratja van mindenkinek, ha látja, van értelme, miért dolgozik. És most már lát­ja. — Lepipáljuk a gyümöl­csös tsz-eket — mondja égy tsz-tag a sok közül. Háromszázötven hold burgonya, törzskönyvezett sertésállomány, 100 gümő- kórmentes tehén, málna, fekete ribizli... A községből 560 ember jár el dolgozni. Sokan vlsz- szafelé jönnek már. A fia­talok el se mennek. Most már attól tartanak a tagok, hogy jövőre kevés lesz a terület. Már aratáskor töb­ben fent jártak a tanácson, hogy ne adják a kombájn­nak a munkát. Dehát így nem csírázott ki a ter­mény, mégis jobban járt a tagság. Isten bizony, milliomosok leszünk —- mondta a friss brigádvezető, s röviden ennyi a történet a közel hárommilliós mérleghiány óta. Szokvány. t>e nem szokvány annak, aki öt éven át dolgozott semmiért, és csak abban látta a jövőt, amit a kert­jében láthatott, a szép, de mégiscsak kis darab ház­táji gyümölcsöst. Hogy ki­tárul a nagy kapu! És meg­nőtt a jövő. Ezért láttam én olyan vidámnak a tornyospálcai udvarokat 8. B. Műszakok versenye a cipőgyárban A Nyíregyházi Cipőipari Vállalat vezetőségének na­pokban lezajlott tanácsko­zásán az I. számú műszak főművezetője, Ferenczi István versenyre hívta a pártkongresszus tiszteletére a II. műszakot. A verseny feltételei szerint az a mű­szak nyer, ahol jobbak lesz­nek a minőségi mutatók az év végéig. A minőség javítása érde­kében szélesítik a „Ne adj tovább hibás terméket!” mozgalmat, s ezzel nemcsak meg tudják akadályozni a minőségileg gyengébb ter­mék további megmunkálá­sát, hanem felfedik a rossz munkát végző dolgozókat is. A minőségi verseny díja­zását a Vállalat vezetősége úgy oldotta meg, hogy a nyertes műszak dolgozóinak a terven felüli első osztályú cipőkért százalékonként két százalék többletnyereség­részesedést fizet majd. Qlayy, nini 16 főjavítás térvára felül Kongresssusi műszak a Tyukodi Gépjavító Állomáson 1966. augusztus 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom