Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-26 / 201. szám

A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Felha­talmazta a külügyminisztert, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Francia Köztár­saság között 1966. július 28-án Budapesten aláírt kon­zuli egyezmény megerősíté­se, majd — az igazságügy­miniszterrel egyetértésben — törvényerejű rendelettel történő kihirdetése céljából előterjesztést tegyen a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­hoz. Az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdaság első ' félévi fejlődéséről, a mun­kaügyi miniszter pedig az első félévi munkaügyi hely­zetről tett jelentést. A kor­mány a beszámolókat meg­vitatta és elfogadta. A Minisztertanács megtár­gyalta az Országos Tervhi­vatal elnökének tájékoztató­ját a jövő évi népgazdasági terv előkészítésének tapasz­talatairól és a tervezőmun­ka további feladatairól. A kormány tudomásul vet­te a földművelésügyi mi­niszter beszámolóját a me­zőgazdasági munkák mene­téről. Az ülnöki Tanács rendeletéi Az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről Az Elnöki Tanács leg­utóbbi ülésén módosította az ügyvédi hivatás gyakor­lásáról és az ügyvédek szer­vezeteiről 1958-ban hozott törvényerejű rendeletét. Az új jogszabály rendezi a gyakorlati munkában je­lentkezett különböző — szer­vezeti, működési, gazdasági kérdéseket, ezzel elősegíti az ügyvédi szervezetek to­vábbi fejlődését A munkaközösségek tervszerű, arányos fejleszté­se, a pénzügyi eszközök gazdaságosabb felhasználása érdekében úgy intézkedik, hogy az ügyvédi kamarák­nál — a munkaközösségek hozzájárulásaiból —- gazda­sági alapot kell létrehozni. Törvényerejű rendelet a szabadságvesztés- büntetés végrehajtásáról és a BTK módosításáról Mint a napokban hírt ad­tunk róla, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa legutób­bi ülésén törvényerejű ren­deletet hozott a szabadság­vesztés-büntetés végrehaj - tásáról és a büntető törvény- könyv egyes rendelkezései­nek módosításáról. Ez része annak a több éve folyó kodifikációs munkának, amely az egyes területekre vonatkozó jogi előírásokat megfelelő szinten egységes jogszabályban összesítse, il­letve, amennyiben szükséges — a mai viszonyokhoz és követelményekhez igazítja. A büntetésvégrehajtás kérdéseinek magas szintű jogi szabályozására most ke­rült sor először hazánkban. Már 1843-ban megkísérelték ugyan ennek a jogterület­nek a kodifikálását, de sem ez, sem a későbbi próbálko­zások nem vezettek ered­ményre. A felszabadulás után kormányhatározat fek­tette le a legfontosabb el­veket. Ezeket továbbfej­lesztve egységes szabályo­zást ad a most elfogadott törvényerejű rendelet. Eszerint: A szabadság­vesztés végrehajtásának alapvető célja az, hogy a szocialista nevelési elvek és módszerek gyakorlati alkal­mazásával az elítéltet tör­vénytisztelő emberré for­málják. A büntetés végre­hajtása során a szocialista humanizmusnak kell ér­vényesülnie. Az elítéltet a társadalom­ra hasznos munkával kell foglalkoztatni, a végzett munkát az általános bére­zési elveknek megfelelően kell díjazni. Az elítélt — külön részletes szabályozás­nak megfelelően — jogosult arra, hogy keresményét fel­használja. Intézményes oktatás kere­tében az 50. életévüket be nem töltött elítéltek számá­ra az általános iskola négy osztályának végzését kötele­zővé, s valamennyi elítélt számára az általános iskola nyolc osztályának végzését lehetővé kell tenni; emellett biztosítani kell a2 elítéltek önképzésének lehetőségeit. A szabadságvesztésnek négy fokozata van: bünte­tésvégrehajtási munkahely, szigorított büntetésvégrehaj­tási munkahely, börtön, szigorított börtön, illetőleg fiatalkorúaknái a fiatalko­rúak büntetés végrehajtási munkahelye és a fiatalko­rúak börtöne. A bíróságnaK kell majd ítéletében meg­határoznia, hogy a szabad­ságvesztést melyik fokozat­ban hajtják végre. Ennek általános elveit és részle­tes szabálykit tartalmazza a büntető törvénykönyv módo­sításáról szóló törvényerejű rendelet. A törvényerejű rendelet szabályozza az elítéltek kö­telességeit és jogait is. Rész­letesen foglalkozik azzal is, hogyan kell előmozdítani, hogy az elítélt szabadon bocsátása után beilleszked­jék a társadalomba és mun­kába állhasson. A fiatalko­rúaknál például arra kell törekedni, hogy még szaba­dulásuk előtt munkaszerző­dést köthessenek leendő munkáltatójukkal. A törvényerejű rendelet kimondja: Az előzetes le­tartóztatásba helyezett sze­mélyek nem vonhatók az elítéltekkel egyenlő elbírá- - lás alá, nem is őrizhetöK együtt az elítéltekkel, és megilletik őket a büntető eljárási törvényben megha­tározott külön jogok is, A . két új törvényerejű ren­delet 1967. március 1-evel lép hatályba. A vasutasok kongresszusi vállalásának eredménye: December 15-re elkészül a Szerencs—Nyíregyháza vonal villamosítása A MA V Vezérigazgatóság bemutatója és sajtótájékoztatója Csütörtökön sajtótájé­koztatót és bemutatót tar­tott a MÁV Vezérigazgató­sága a Nyíregyháza—Sze­rencs közötti vasútvilla- mosítási munkálatokról. Mint annak idején arról be­számoltunk, a pályamezők kicserélése. korszerűsítése május 9-én kezdődött Gö­rögszállásnál. Ma már Ra- kamaz környékén dolgoz­nak az építők. A MÁV a legkorszerűbb gépeket vonultatta fel a vil­lamosítás mielőbbi befejezé­se érdekében. A pályame­zők kiemelése, újak leraká­sa, a legnehezebb fizikai munka, a krampácsolás ma már teljesen gépesítve van. Például a krampácsológé- pek egy része ezen a sajtó- bemutatón szerepelt először. Ha egymás mögé állítot­tuk voina a felvonult gépe­ket, másfél kilométert ten­nének ki. Ez a hatalmas ap­parátus naponta 360 métert halad előre. Ebben termé­szetesen benne van a régi sínek felszedése, újak lera­kása, kavicsrostálás, kram­pácsolás is. A MÁV vezetői elmond­ták, hogy a tervek szerint ez év végéig befejezik a Szerencs—nyíregyházi vo­nal villamosítási munkála­tait. A villamosítás ezzel nem áll meg; hiszen 1967-ben már megkezdik a Nyíregy­háza—záhonyi vonal villa­mosítását is. A mostani ta­pasztalatokat felhasználva ezzel a munkával is készen lehetnek 1967 végére. 1970 december 31-ig pedig elvég­zik a Budapest—Nyíregyhá­za vonalon is a villamosí­tást. Nagy költséget jelent a belső energiát szolgáltató berendezések, transzformá­Megyénkbe érkezett a rzeszowi népi együttes Nyíregyházán és öt községben tartanak előadást Szerdán a délutáni órák­ban érkezett meg megyénk­be a rzeszowi művelődési ház népi együttese, hogy viszonozza a Mátészalkai Cigányegyüttes közelmúlt­ban történt, 10 napos len­gyelországi vendégszereplé­sét. A lengyel népi együttest a határon Aczél Béla, a MÉSZÖV megyei elnöke. Fekete Ferenc, a megyei ta­nács vb. művelődési osz­tályának képviselője, s Csiky Júlia, a Mátészalkai Cigányegyüttes tánckarának kiváló népművelő és Szo­cialista kultúráért jelvény­nyel kitüntetett vezetője fo­gadta, s tiszteletükre a ci­gányegyüttes zenekara is el­utazott a határra. A nagyszerű képességű lengyel népi együttes bemu­tatkozó előadására ma este 19 óra 30 perces kezdettel kerül sor Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon. Majd 27-én, szombaton a rzeszo­wi együttes Bábolnán, a földművesszövetkezeti együt­tesek fesztiválján fog szere­pelni, 28-án pedig ugyan­csak a fesztivál keretében Esztergomban, augusztus 29- ét pedig a fővárosban töl­tik, egésznapos városnézés­sel. A tulajdonképpeni Sza- bolcs-Szatmár megyei tur­nézásra ezek után kerül majd sor. Ugyanis augusz­tus 30-án, este 19 órakor Tiszavasváriban, 31-én 19 óra 30 perckor Ibrányban, szeptember 1-én 19 óra 30 perckor Mátészalkán, 2-án 19 órakor pedig Nyírbátor­ban mutatja majd be mű­sorát a rzeszowi együttes. A szereplések közben elláto­gatnak majd a Nyírlugosi Állami Gazdaságba, a va­jai vármúzeumba és a helyi termelőszövetkezetbe, továb­bá megnézik a nyírbátori és a Báthori Múzeumot. Lengyel vendégeink szep­tember 4-én utaznak vissza Rzeszowba. A megyénkben vendéges­kedő 47 fős lengyel kulturá­lis küldöttségnek előadá­saikra kívánunk nagyon sok sikert, s kívánjuk, hogy a küldöttség minden tagja érezze magát otthon Sza­bolcs-Szatmár megyében. torok megépítése. LegKomo- lyabb munka talán a sinme- zők kicserélése. Mindent összevetve a Szerencs—Nyír­egyháza közötti szakasz vil­lamosításának teljes beke­rülési költsége 222 millió forint. Az új pályatesten a sze­relvények — az automatikus térközbiztosító berendezé­sek mellett — 120 kilomé­teres sebességgel közleked­hetnek. Figyelembe véve a gyorsaságot, másrészt, hogy lényegesen kevesebb sze­mélyzetet igényel a villa­mosvonat, népgazdaságilag is rendkívül kifizető. Pél­dául Szerencs—Nyíregyháza között ma az üzemi költség évente több, mint 71 millió forintot tesz ki. Villamos­vontatás esetén ez az ösz- szeg 30 millióra csökken. A jelentős beruházási összeg­gel villamosított vonal épí­tési költsége öt éven belül megtérülhet. Túl a gazdaságosságon, fo­kozódik az üzembiztonság is, hiszen az időjárás vi­szontagságai kevésbé befo­lyásolják a villamos üzemet, mint a gőzvontatást. Elma­rad az előfütés. tüztisztitás, szén- és vízfelvételezés, mely mind a forgalom gyor­sabb lebonyolítását eredmé­nyezi. A felsővezetéki oszlopok részére a gödröket még most is kézi erővel ássák. Ennek megoldására elké­szült egy gödörásógép terve és az első hazai típus gyár­tása is megkezdődött. Re­mény van arra, hogy a gép 1967 közepén, a Nyíregyhá­za—záhonyi vonal villamo­sításánál már működhet is. A beruházási program szerint a villamosítási mun­kákat ez év december 31-ig befejezik.. Azonban valószí­nűnek látszik, hogy Mező- zombor és Nyíregyhaza kö­zött már december 15-era végeznek. A .befejezési ha­táridő megrövidítéséhez nagyban hozzájárultak a pártkongresszus tiszteleté­re tett felajánlások. B. F. 1130 ipari tanuló a kisipari szövetkezetekben A képzés javításáról tárgyalt a KISZÖV vezetősége A Szabolcs-Szatmár me­gyei KISZÖV vezetősége tegnap tartott ülésén töb­bek között foglalkoztak a kisipari szövetkezetek szak­munkástanuló-képzésével. Megállapították, hogy je­lenleg 1180 tanulót képez­nek egyéni, csoportos, és tanműhelyi képzés kereté­ben. Az ipari tanulókkal ál­talában a legjobb szakem­berek foglalkoznak. Ezek szakmai felkészültsége és pedagógiai gyakorlata bizto­sítja a sokoldalú és színvo­nalas iparitanuló-képzést. A második ötéves terv időszakában jelentősen meg­nőtt az ipari tanulók foglal­koztatottságának aránva. Míg 1960-ban 383, 1965 ben 960, idén pedig Í180 fiatal szakmai képzésével foglal­koztak a szövetkezetek. A nagymérvű növekedés tette szükségessé, hogy elemezzék a szakmunkásképzést és a feladatokat. A szövetkeze­teknek számolniuk kell ez­zel a nagylétszámú utánpót­lással, amely felelősségtel­jesebb munkára kötelezi a szövetkezetek vezetőit. Eb­ben az évben ugyanis a ter­melők létszámának harminc százalékát az ipari tanulók jelentik. Jelenleg 38 szakmával Is­merkednek a fiatalok, zö­mében lakatos, kőműves, cipész, fodrász, szabó, bútor- asztalos és elektrolakatos szakmában. Ugyanakkor ke­vés a jelentkező és a fog­lalkoztatottság olyan fon­tos szakmában, mint pl. a vízvezetékszerelő. Pedig építőipari szövetkezeteink­nek egyre inkább figyelem­be kellene venni a falvak közművesítését, az egyre nö­vekvő lakásépítési program végrehajtását, amelyek kü­lönösen igénylik a vízveze­tékszerelő szakmában az utánpótlást. Túljelentkezést tapasztalnak a fodrász, a fényképész és a kozmeti­kus szakmában. Igen sok még a megol­dásra váró feladat. Nem megengedhető például a De- mecseri Vegyes Szövetkezet gyakorlata, amely ebben az évben egyetlen ipari tanulót sem vett fel és jelenleg is mindössze csak kettőt fog­lalkoztat. Hasonló a hely­zet a Szatmárcsekei Vegyes Szövetkezetné] is, ahol mindössze négy ipari tanulót foglalkoztatnak. Egyes szövetkezetek elha­nyagolják a fiatalokkal va­ló foglalkozást, ezért osz­tályvizsga ismétlésre van szükség. Ennek a következ­ménye, hogy megyei szinten például legutóbb 81-en buk­tak meg. és ezek közül hu­szonegyen a szakmunkás­vizsgán. A KISZÖV vezetősége végül - az ipari tanulók balesetének alakulásával foglalkozott, majd határozatában hang­súlyozta a szövetkezetek fe­lelősségét a szakmunkás­utánpótlás nevelésében, kö­telezte őket az iskola, s>. szövetkezet és a szülőkkel való kapcsolatok elmélyffej­sére. *■ wr­mÁG MOUIÁRJAI. EGYESÜLJETEK» ÍXin. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Ára: 50 fillér 1966. AUGUSZTUS 26, PÉNTEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom