Kelet-Magyarország, 1966. augusztus (23. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-25 / 200. szám

Ügyességi brigádverseny Szombaton délelőtt a Kompolti Kísérleti Intézet füzesabonyi gazdaságának határában rajtol a IV. or­szágos szántőverseny 46 ta­gú mezőnye. A versenyzők között ott lesznek a megyei döntők első, második helye­zettjei, továbbá a korábbi országos versenyek legjobb- jaiból összeállított magyar válogatott keret tagjai. Pén. teken a hazai szántóverse­nyek új színfoltjaként, *— ügyességi brigádversenyt rendeznek. Ez alkalommal a traktorokhoz kapcsolható különböző munkagépek használatának mesterfogá­sait, szakmai bravúrjait mutatják be. Szép, új épületben, ízlésesen bútorozott helyiségben fogadják ügyfeleiket a tisza- vasvári OTP-fiók dolgozói. Foto: Hammel 1. 46 000 holdon termelnek minőségi vetőgumót megyénkben Növekszik az export — Vezet az étkezési borsó — Szabolcsi virágmagvak Hollandiába Megyénk híres a vetőmag termesztéséről is. Erről adott tájékoztatást Kiss László, a Vetőmagtermeltető és El­látó Vállalat nyírségi al­központjának vezetője. A nyírségi alközpont az elmúlt évben is 46 00Ö höld földön termeltetett hazai el­látásra és exportra minőségi vetőmagvakat, öt üzemünk­ben tisztítják, fémzárolják a vetőmagvakat, ahonnan a megye közös gazdaságai és állami gazdaságai részére biztosítják a szerződéses te­rületekhez a vetőmagszük­ségletet. Ezenkívül a terme­lőszövetkezetek megrendelé­sére, mintegy 60 féle vető­magot szállítanak. 1965-ben 2955 vagon burgonya és más vetőgumót küldtek a tsz-ek- nek és 329 vagon különböző vetőmagot szállítottak kül­földre. — Hogyan gondos­kodnak a tsz-ek őszi és jövő tavaszi vetőmag­ellátásáról? — Alközpontunknak rfiint- égy 42 nő vény féleségből kell á vetőmagtervet teljesí­teni. A hazai szükségleten kívül termeltetünk például csillagfürtet Dániának, áz NDK-nak és napraforgó-, bab-, borsó-, uborka-, hagy­ma-, saláta-, retek-, petrezse- lyetrimágot ugyancsak nyu­gati exportra. Ez évi fő feladatunk is, hogy Szabolcs-Szatmár tsz-ei részére biztosítsuk a minősé­gi vetőmagokat. Csak néhá­nyat a legfontosabbak kö­zül : burgonyából mintegy 54ÓÖ hold szaporító területre aduftk 400 mázsa minőségi vétőgdfttót, s 1400 vagonnal felújításra. Étkezési borsó vetőmagból 76, édes csillag- fürtmágtíól 22, keserű csil- lagfürtmagból 53 vagonnal szállítunk a tsz-eknek. Kü­lönösen említésre méltó a kéfider, árriélybol SZábölfeS biztosítja 98 százalékban az ország vetőmagszükségle­tét. Kendervetőmagot a rostlpar hazai ellátására 188 vagont, anyámagból 8,5 va­gont adunk a KÖZÖS gazda­ságnak. Napraforgó vető­magból 30 vagonnal biztosí­tunk hazai ellátásra. — A tavaszi bükkönyből a 7 vagonos tervezettel szem­ben 20 vagonnyi terem, s ézt mind a tsz-eink kapják meg. A szöszösbükkörty mag­jából 40 vagont biztosítunk részükre. A 3—3500 holdas szöszösbükkönyrrtag terüle­tet 1965-ben már 6000 hold­ra növeltük. Vörösheréből és lucemamagból együtt mint­egy 60 vagonnal termelte­tünk, amelyekből a tsz-ek cseretermény formájában a szükségletüket visszaigénylik, illetve ahol nem biztosítot­ták a magfogást, új telepítés­ről gondoskodunk. — Milyen és mennyi vetőmagot exportálnak? — Idén különböző vető­magvakból Szabolcs mintegy 600 vagont exportéi. Sokan nem tudják, hogy a virágjá­ról híres Hollandiának is szállítunk 6 féle virágmagot. Jelentős az étkezési borsó vetőmag exportunk, melyből nyugati országokba 286 va­gonnal küldünk, édes csillag- fürtmagból 139 vagont szállítunk, de ha a felvásár­lás növekszik, 1ÖÖ vagonnal többet exportálunk. Keserű csiliagfürtmagból Í0, nap­raforgómagból 25, szöszös- bükkönymagból ugyancsak <55 vagon Kerül exportra. — A szöszösbükkönyből a nyugati piacon korlátlan az igény, termesztésére me­gyénkben nagy lehetőségek vannak, dé még mindig nem élnek vele megfelelőén tsz- eink. Egy példát: az ajaki Bú- zákalász Tsz a múlt évben 204 mázsa szöszösbükköny- mágot értékesített, melyből a bevétel 87 900 forint volt. Éppen ezért most különbö­ző kísérleteket végzünk a többtermelés érdekében. — Ezenkívül egyes álla­mok, így az NDK és Dánia biztosít részünkre vetőma­got,. melyeket mi termelte­tünk meg Szabolcsban az ő megrendelésükre. Ez is je- lehtős devizabevételt jelfent népgazdaságunknak. Karós­babot magnak például az olaszok részére is termelünk Nyugati exportra szállítunk kendermagot, amely Szintén jó jövedelmet biztosít. Mind­ez azt bizonyítja, hogy Sza bölcs a Vetőmagvak terme­lésében is jelentős helvet föglai el — fejezte be tájé­koztatóját Kiss László. F. K. ÉRTESÍTÉS! A — . A Kossuth La|OS szakközépiskolában 1Ű66. augusztus 29-én reg­gel 8 órától javítóvizsga, augusztus 30-án reggel 8 órától pótbeiratás. Tanév­nyitó: szeptembéf i-éii 9 órakor. Igazgatóság. (258) Érettségizett fiúkat beis­koláz szerves vegyipari szakmára a Borsodi Vegyi Kombinát A tanulmányi idő 2 év. Je­lentkezni lehet szeptember 1-ig a Borsodi Vegyi Kom­binát szemólyzeíi és okta­tási Osztályán, Kazincbarci­kán. (Kb 36061) Sok a ineggoiiMaflanyi kötött házasság Ezer válás — az első házassági évforduló előtt Tovább emelkedett a fel­bontott házasságok száma — állapították meg az illetéke­sek. A válási statisztikák adatai szerint ugyanis 1965- beh több mint 20 500 házas­ságot bontottak fel jogerősen a bíróságok, míg egy évvel korábban 19 700, 1963-ban pedig alig több mint 18 000 válás volt. A most elkészült statiszti­kai mérleg egyébként arról tanúskodik, hogy változat­lanul sok a túlságosan fia­talon, rövid ismerettség után kötött — rehdszerint rövid életű ■— házasság. Ta­valy például több mint ezer válást az első házassági év­forduló előtt mondtak ki. Aránylag magas a két-há- rdtn-négyeSzténdős házas­ság utáni válások száma is. Viszonylag csendes kor­szaka a házasságoknak az esküvőt követő öt-tíz esz­tendő közé eső idő, a válá­sok száma ebben a pe­riódusban fokozatosan csök­kenő tendenciát tnütat. Az együttélés 10. esztendeje Utóit tovább jäVill ez az arány, így a legkritiküsabb évek az együttélés 1—4 esz­tendei közé esnék. A korábbi évtizedekben a házasságok felbontását kérők között túlnyomó több­ségben vbltak a férjék. A felszabadul ást követően fo­kozatosan emelkedett a nők áfánya, s Í965-bén rdáf kö­rülbelül ugyanannyi feleség adott be válókefésetet, mint ahány férj. Az elvált házas- társak között a férfiak több­ségé 30—34, a nők nagyré­sze pedig 20—24 év közötti volt. Figyfe] meztető adat a meggondolatlanul házasu­ló fiatalok számára: tavaly a házasság felbontásakor csaknem 800 feleség 15 éves, vagy még annyi sem volt’ 2150 férj pedig még a 25. évét sem töltötte be. Számottevő az újra pró­bálkozások aránya iá, főként a férfiaknál. Ezt bizonyítja, hogy az 1965-beh felbom­lott családi közösségek férfi- tagjai közül előzőleg egy­szer már elvált csaknem há­romezer, kétszer elvált több rhiht 400, háromszor, Vagy annál többször mintegy 70. A feleségeknél egyszer el­vált több mint 2606, a két­szer, háromszor elváltak száma pedig körülbelül öt­ven százaléka az ugyaneny- nyiszer házasságot bontó férfiakénak. Az elmúlt esztendőben fel­bontott házasságok nyomán — a Válófélek családi ada­tainak tanúsága szerint — sok ezer gyermek mäfadt édesapa, vagy édesanya nél­kül. Több mint hétezer el­vált házaspárnak ugyanis egy, több mint háromezer­nek kettő, és csaknem ezer­nek három gyermeke van. Több mint félezer olyan házasságot is fel kellett bontani, ahol négy) vágy fhég több gyerek Volt. Hogy mik is vannak ... Pénz, oklevél, rendfokozat — mint könyvjelző Érdemes belelapozni a megyei könyvtár kikölcsön­zött könyveibe, amiket az olvasók hoznak Vissza. A legtöbb Olvasó gondosan vi­gyáz mindenki közös kin­csére, a könyvre, óvja a rongálódástól. Vannak azonban másfajta olvasók is... — Sokan mégfeledkeznek arról, hogy a könyvet, amit klvisznek, mások is hasz- hální szeretnék. Vannak aláhúzgálók, akik képesek hosszú fejezeteket tintával megjelölni. Mások saját monogramjukat írják a könyvre, főleg idősebbek, hogy tudják, melyik könyv- volt már a kezükben, A legkártékonyabbak a könyvcsonkítók: lapokat, képeket vágnak ki a köny­vekből. A megyei könyvtár dol- gazói igyekeznek megakadá­lyozni a könyvek rongálá­sát, gondosan megvizsgál­ják a Visszahozott példá­nyokat. Mégis előfordul, hogy egy-egy forgalmas kölcsönzési napon elcsúsz­nak az ilyen megcsonkított könyvek is. —■ De egyesek csak azzal védekeznek, hogy elhagy­ták — folytatják a kölcsön­zési Csoport dolgozói. — Valójában így akarnak hoz­zájutni nehezen, vagy egyáltalán nem kapható könyvekhez. Azzal már nem törődnek, hogy ezzel egy közösséget akarnak meg­fosztani bizonyos könyvek olvasásától. Azt sem tud­ják, hogy a könyvtári köhyv — éppen ttieft közös tulajdon, publicitása van, mindenki hozzájuthat, — nagyobb értéket képvisel, mint az ára. Érthető, mikor elveszett könyv értékének megtéríté­sére kerül sor, sokan ha­lasztást kérnek, mondván, már nyomon vannak, meg­keresik a könyvet és visz- szahozzák. Az ilyen erősza­kos „könyvszerző” sokban különbözik a könyVröngá- iótól, mert szándékát a könyv iránti Vonzalom, a művelődés iránti igény dik­tálja. Mégsem pártolható. „Minőségileg” különbözik a könyvrongáló és könyv­szerző típustól a feledékeny, aki különböző tárgyakat hagy a könyvekben és úgy viszi Vissza. Miket talál­nak a könyvtárosok a la­pok között? —• A kötőtűtől az érett­ségi bizonyítványig min­dent. A fényképek, iratok a leggyakoribb talált tár­gyak. Szerelmeslevél is elő­fordul, mélyben bizalmas titkaiba avatja be a könyv­tárost a levél írója. Női szépítőszerek, papírpénz, s egyéb extra dolog: mint a szatyor fülé, függöny rojt, régi katonai rendfokozat, friss munkahelyi kinevezés. Kis gyűjteménye van a könyvtárnak a talált tár­gyakból: ki ki megtalálhat­ja a könyvekben felejtett sajátját. Bár nem lehet egy kalap alá venni a feledékenyt, a könyvrongálót és a könyv­szerzőt — valamiben közö­sek, mindnyájan hátráltat­ják a zökkertőmghtes könyvtári munkát, vámol­ják a könyvek értékét, kés­leltetik a könyvek „forgá­si” sebességét. P. G. A magyar zeneszerzők új termése A muzsika alkotóműhelyei­ben számok mű van születő­ben. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom közelgő év­fordulója több zeneszerzőt ihlet új alkotásokra. Kadosa Pál nagy kantáta terveivel foglalkozik: elképzelései szerint égy Ady-vers forra­dalmi hangját szólaltatja meg a zehé nyelvért, arra törekédVé, hogy a kórusmű méltó emléket állítson a nagy történelmi esemény­nek. Emellett fegy zongörá- concertin előkészületein is dolgozik. Ugyancsak az Októberi Forradalom jubileumára ké­szül el Mihály András új oratóriuma) ariiély á meg­próbáltatásokon szenvedé­seken diadalmaskodó ember hősiességét dicséri. Érdek­lődésre tarthat számot a szerző új dalciklusa is, amely ,,Az áhítat zsoltárai” címmel a tragikus sorsú Radnóti Miklós hat versét ülteti át a zene műfajába. A könnyűzene műfajában újszerű alkotás Kemény Egon az „Erdő mélye” című szvitje, amelyet még ebben az évben műsorra tűz a rá­dió, BéHár György á musicál műfajában jelentkezik, a Rácz György szövegére írott érdekes újdonságot ,.fiön Quijote Amerikában” cím­mel októberben sügárazza a rádió. Á ,,Legyen, vagy ne legyen ?” című tv-rfevüfilrft- hez ugyancsak Béftár György komponált szelle­mes, hangulatos zenét. Séta az emberkertben Mái sétánk közben talál­kozunk olyan emberekkel, akikben jől láthatjuk bará­taink, szomszédaink, főnö­keink és beosztottjaink vo­násait, de önmagunkra is ismerhetünk. A KIBIC Nem játszik, nem kockáz­tat, csak figyel. A fölényes, okos ember pózában tetsze­legve súgja másoknak, mit kellene tenni, vagy fejcsó- válgatva ismételgeti: ugye megmondtam, hogy ez lesz a vége?' A cselekvés órái­ban, a tettek idején tele van fenntartásokká], aggo­dalommal és másókát is iparkodik elcsüggeszteni. A bizonytálánságot kedveli, akkor Boldog, Rä äz éffiBé- rek fülébe teheti a bogarat: „Vigyázz, nehogy félreve­zessenek.” Előkelő, tartóz­kodó idegenként jár közöt­tünk. Független embernek hirdeti magát, aki meg­őrizte tulajdon véleményét. Különállását hangsúlyozva rendszerint harmadik sze­mélyben beszél a dolgozókról Aki áldozatvállalással, ve­rejtéke hullatásával küzd a kitűzött célokért az ő nyel­ve hegyén egyszerűen csak: „ezek.” A hibák láttán né­hány tőmondatban konsta­táljál „Ezt is elrontották”. S máris sorolja, itt vagy ott, ezt vagy azt mennyivel ol­csóbban és jobbárt csinál­ják. Saját dolgaiban talpra­esett. Jól él, mert különfé­le juttatásokat nem szé- gyellős elfogadni „ezektől.” Tele van mutatós ötletekkel, de a megoldás, a tettek fe­lelőssége alól ügyesen kibú­jik. Verejtékes hétköznapi munkára nem vállalkozik, ésifiálja má§, 6 majd súg neki, adja a tippeket. A ml jövőnkkel és anyagi esz­közeinkkel spekulál. A BOLOGATÖ Mindjg a főnöke szavát lesi. Értekezleteken, viták­ban az elnöklő arckifejezé­sét lesi. S ahhoz igazitjá mondanivalóját, mikor jele­nik meg főnöke arcán az a bizonyos „bölcs mosoly”, arpely hol az egyetértés, a helyeslés, hol pedig a gú­nyos megrovás megnyilvá­nulása. Csak olvasni kell tudni belőle, ö tud, mert a tökélyre fejlesztette az arc- kifejezésekből való olvasás művészetét. Megsejti belőle a vezető véleményét s aztán azt hfelydsli. függetlenül at­tól, hogy mi a meggyőződé­se. Érve, hogy nem jó ujjat húzni a főpökkel. Mindig akad a raktárában néhány példa, ami azt látszik bizo­nyítani, hogy még mindig érvényben van a „ne szólj szám, nem fáj fejem” köz­mondás. Magatartása egy fajtája a közömbösségnek, gyökere az, hogy szeret ké­nyelmesen, gondoktól, vi­táktól mentesen élni. Mindig csak önmagára gondol, s a saját pillanatnyi kényel­méért és előnyéért hajlan­dó feláldozni a közösség ér­dekelt. A TÜLÉRZÉKENY Nem az igazsápot keresi a bíráló szóban, hanem a feltételezett rossz szándékot, a leplezett hátsó gondola­tot. A jogos kifogás halla­tán azonnal lelki válságba esik. Lázong és méltatlan­kodik: „Ez a hála?” Bizal­matlanságot feltételez, sze­mélye ellen sáőtt összeeskü­vést sejt minden bíráló szó hallattán. Neííi cfcüpán megsértődik, de érVékét, adatokat gyűjt, tízszeres energiát fektet az önigazo­lásba, ahelyett, hogy a hibá­ját kijavítaná. S van, ami­kor a bíráló személye ellen is adatokat g^üjt. Képzelet- Szegétty, tehetetlen ember, önön biztonságát és nyugal­mát félti a bírálattól, s he- tet-havat összehord annak bizonyítására, hogy körülöt­te minden rendben van, jobban már nem is mehet­nek a dolgok. Lelke rdélyén a felelőtlenség, elvtelen jó emberkedés húzódik meg, mely szerint: „Mindenkinek megvárt a rhaga baja, miért háborgassuk egyihást?” A bírálatban néni a ta­pasztalatszerzés, a tanulás, a fejlődés lehetőségét látja, hanem a csípős végű ostort, amely végigcsap rajta. Eélfeérll a mai szabad, emberséges légkört, nyu­godt, közhangulatot. Attól sem riad vissza, hogy ül- döziört becsületes, tisztes­séges dolgozó embereket, akik szót emelnek az S' ügyeskedéséi és kritikát) an' sága ellen. Orosz Szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom