Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-28 / 177. szám

»XIII ÉVFOLYAM, in. SZÄM ÄRA: 50 fillér 1966. JÜLIUS 88, CSÜTÖRTÖK Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Ma július 88-án ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága. A Központi Bizottság megtárgyalja a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa politikai és szerveze­ti előkészítésének kérdéseit, a Központi Bizottság 1966. második félévi munkatervére vonatkozó javaslatot és egyéb időszerű kérdéseket. Hatékonyabban kel! felhasználni a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott anyagi eszközöket A tsz-ek állami támogatásának új rendszeréről, a lakosság részére végzett javító-szolgáltató ipari és kereskedelmi tevékenységről tárgyalt a Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A külügymi­niszter beszámolt az általa vezetett küldöttség szovjetunió­beli hivatalos látogatásáról és tárgyalásairól. A kormány a jelentést tudomásul vette. A földművelésügyi minisz er és a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1967-ben a mező- gazdasági termelőszövetkezetek termelésének további fej­lődését A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB elnöke je­lentést tett a hegyvidéki termelőszövetkezetek gazdálkodá­sának megjavítására 1965-ben hozott kormányhatározat vég­rehajtásáról. A kormány a jelentést tudomásul vette és megfelelő határozatokat hozott. A Minisztertanács meghallgatta a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének beszámolóját a kisipari szö­vetkezetek helyi iparpolitikai tevékenységéről a második öt­éves terv időszakában; valamint a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének jelentését a lakosság részére vég­zett javító-szolgáltató ipari és kereskedelmi tevékenység helyzetének vizsgálatáról és megfelelő határozatokat hozott. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt Hz időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány ülésén elfoga­dott határozat szerint a ter­melőszövetkezetek állami támogatása 1967-ben lénye­geben változatlan színvona­lon marad, mivel ennek ed­digi rendszere eredményesen mozdította elő a kitűzött gazdaságpolitikai célok el­érését. A módosítások az alábbi területeket érintik: A határozat továbbra is jelentős összegekkel segíti a talajjavítási, talajvédelmi, & a vízrendezési munkálato­kat, de előírja, hogy az e célra rendelkezésre bocsá­tott anyagi eszközöket az eddigieknél hatékonyabban kell felhasználni. Tekintettel arra, hogy a jövőben a szőlő- és gyü­mölcstermelés területén is nagyobb követelményeket kell támasztani p minőség­gel szemben, a határozat előnyben részesíti a törté­nelmi borvidékeken a bor­szőlő, a korai és az exportra alkalmas csemegeszőlő, a gyümölcsfélék közül pedig a keresettebb fajták telepí­tését. A határozat, kiindulva abból, hogy a termelőszövet­kezetek gépesítése elért olyan színvonalat, amely­ben már — a gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teket kivéve — nem szüksé­ges az állami támogatás, megszünteti a kombájnara­tásnál, valamint a mély- és mélyítő szántásnál korábban nyújtott kedvezményekéi Az üzemi karbantartó mű­helyek építésének ösztönzé­sét további kedvezmények­kel segíti elő, ennek meg­felelően a gépjavítások tá­mogatásának köre némileg csökken. A beruházási kedvezmé­nyek közül jelentősebb mértékben növekszik a pa­lántanevelő telepekhez és a gépkarbantartó műhelyek­hez adott kedvezmény, egy­idejűleg egyszerűsödik a ba­romfitenyésztéshez nyújtott támogatás rendszere. A kormányhatározat sze­rint a termelőszövetkezete­ket az építési beruházások után a kedvezmény abban az esetben is megilleti, ha — a hatósági előírások be­tartása mellet — az épít­mények nem típus vagy ál­lami ajánlott terv alapján készülnek. A határozat 1967 január 1-én lép életbe. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének jelentése megállapítja: a párt és a kormány határo­zatai nyomán a második öt­éves terv idején tovább bő­vült a lakosság részére végzett javítások és szolgál-1 tatások köre, de a fejlődés nem tudta maradéktalanul Dótolni a korábbi lemara­dást, egyes új szolgáltatási ágak pedig nem tartotta« lépést a növekvő igények­kel. A szocialista szektor a lakosság igényeinek jobb ki­elégítése érdekében bővítettr hálózatát, új szolgáltatási ásak és formák jöttek létre általában emelkedett a szol­gáltatások színvonala. A szocialista szektor a máso­dik ötéves tervben közel 800 millió forintot fordított ■ a javító és szolgáltató üze­mek fejlesztésére. A jelentés hangsú­lyozza: a javító, és szolgál­tató tevékenység sajátossá­gai lehetővé teszik, hogy ezen a területen már az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése előtt rátér­jenek az eddigi egyes kötött­ségek feloldására. Főként a tanácsok, az irányító és végrehajtó szervek önálló­ságát kell növelni. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnökének je­lentése alapján elfogadott új határozat figyelembe ve­szi a lakosság megváltozott életkörülményeit és ebből eredő igényeit. Felhívja a szolgáltatást irányító orszá­gos és helyi szerveket, hogy vizsgálják felül a háztartá­si gépek, televíziók, rádiók, gépkocsik javításával, textí­liák tisztításával kapcsola­tos ágazatok fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök bővítésének lehetőségeit. Ezek megvalósítása érde­kében intézkedjenek egyes beruházási eszközök átcso­portosítására, hatékonyabb i felhasználására. Az anyag- és alkatrész- ellátásban levő tervezési és elosztási hibák megszünte­tésére rugalmasabb módsze - rek bevezetésére a Minisz­tertanács megfelelő határo­zatokat hozott. Gátat kell emelni az agresszió latjába Gromiko beszéde Tokióban Tokió, (TASZSZ): Szato japán miniszterel­nök beszédet mondott azon az ebéden, amelyet Gromiko szovjet külügyminiszter tisz­teletére adott. A japán miniszterelnök kijelentette: országa a kül­földi kapcsolatokban abból indul ki, hogy egyszer s mindenkorra lemondott a nemzetközi konfliktusok fe­nyegetőzéssel, vagy katonai erővel történő rendezéséről. Ennek az alapeszmének a talaján állva Japán a bel- ügyekbe való be nem avat­kozás elvei alapján fej­lesztheti kapcsolatait min­den olyan országgal, amely­nek az övétől eltérő politi­kai meggyőződése és társa­dalmi rendszere van. Szato hangsúlyozta, el kell érni, hogy őszintébb legyen a kölcsönös megértés és a bi­zalom. Hozzáfűzte: Japán és a Szovjetunió baráti jószom­szédi viszonya szilárd ala­pot teremt a világbékéhez. Gromiko válaszában meg­jegyezte: jóllehet egyes po­litikai kérdésekben a Szov­jetunió nézetei eltérnek — — olykor lényegesen — Ja­pán nézeteitől, mégsem ta­gadhatja senki sem, hogy a szovjet—japán kapcsolatok az utóbbi időben tovább ja­vultak. Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió szeretné a fo­kozottabb kölcsönös megér­tést és együttműködést Ja­pánnal. Hiszen mind a két ország — mondotta — ko­moly szerepet tölt be a vi­lág s közte Ázsia politikai életében. A két ország közös érde­kei — mondotta a szovjet külügyminiszter —, megkö­vetelik a béke fenntartását, az utóbbi időben kiéleződött nemzetközi feszültség enyhü­lését, a háború veszélyének elhárítását. A világ népei a béke komoly kivívásával so­rozatos nyílt agressziókkal, növekvő háborús veszéllyel állnak szemben. Ilyen kö­rülmények között nem sza­bad megengedni, hogy bár­hol is megismétlődjék Hi­rosima és Nagaszaki tragé­diája. Gátat kell emelni m agresszió útjába, meg kelt oldani a leszerelést, az atom­fegyverek betiltását, minde­nekelőtt az atomfegyverek további terjedését. Gromiko végezetül kije­lentette, hogy a Szovjetunió további őszinte vélemény- cserét kíván folytatni Ja pánnal korunk égető prob lémáiról, ugyanis mindké' országra súlyos felelősséf hárul az ázsiai eseményei- alakulásáért, márpedig ép­pen itt történnek olyar dolgok, amelyek a legna­gyobb aggodalomra adnak okot. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán To­kióból Kyotóba látogatott. Az iraki miniszterelnök Moszkvában Moszkva, (MTI): Szerdán hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Abdel Rahman Al Bazzaz iraki miniszterelnök és bel­ügyminiszter, akit a vnuko- vói repülőtéren Koszigin miniszterelnök és más szov­jet politikai személyiségek fogadtak. Bazzaz professzor­nak, az 53 éves iraki kor­mányfőnek ez a látogatása, amely az igen zsúfolt moszkvai diplomáciai nap­tár utolsó júliusi eseménye, újabb jele a Szovjetunió és az arab országok erősödő jó viszonyának. Moszkva az idén magas szinten fejlesz­tette a személyes érintkezé­sen alapuló kapcsolatokat Kairóval, Algírral és Da­maszkusszal. Bazzaz miniszterelnök út­jára egy hónappal a bagdadi televíziós nyilatkozat után került sor, amely a jelek szerint radikális megoldás útjára terelte az öt éve hú­zódó kurd kérdést. Ami Bagdad külpolitiká­ját illeti, szovjet részről megelégedéssel nyugtázták annak pozitív semleges irányvonalát, a haladó arab erők tömörítése felé törekvő tendenciáját. A szovjet—iraki gazdasá­gi kapcsolatok alapját az 1959-es gazdasági és mű­szaki együttműködési egyez­mény vetette meg, amely­nek keretében a Szovjetunió 37 ipari és egyéb objektum építését, illetve teljes fel­szerelését vállalta. A ter­vezett eufráteszi gát, amely szovjet közreműködéssel épülne, Irak mezőgazdaságát nagy lépéssel segítené előre. Bazzaz iraki miniszterel­nök — röviddel Moszkvá­ba érkezése után — felke­reste Alekszej Koszigint, a Szovjetunió minisztertaná. csánaii elnökét. A találkozóra és a beszél­getésre Koszigin Kreml-beli dolgozószobájában került sor. Mint ismeretes, az iraki miniszterelnök a hét vé­géig tartózkodik Moszkvá­ban, majd Leningrádba és Bakuba utazik. Befejezték az aratást Szamosbecsen Átadták a Minisztertanács elismerő oklevelét az országos versenyben elért helyezésért velet, valamint a járási első helyezésért járó oklevelet és 5000 forint pénzjutalmat, öt tsz-tagnak a földműve­lésügyi miniszter által ado­mányozott kiváló dolgozó jelvényt, két tagnak pedig miniszteri dicsérő oklevelet nyújtottak át. Az ünnepi közgyűlésen ■ részt vett Beregi Gyula, a Csengeri Járási Pártbizott­ság titkára és Bélteki Béla, a járási tanács mezőgazda- sági osztályvezetője. Átadták a nyírbélteki A szamosbecsi űózsa Ter­melőszövetkezet szerdán be­fejezte az aratást. Száz­hatvan holdról takarították be a búzát, az őszi árpát 60 holdról aratták le és csépel­ték el. Az aratás befejezése után ünnepi közgyűlést tartottak, ahol Muzbek László, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának munkatársa át­adta az 1965. évi országos termelési versenyben elért ötödik helyezésért járó okle­Űjabb üzemrésszel bővült a Szatmárvidéki Faipari Vállalat. A korábbi tervek­nek megfelelően Nyírbél te­ken mintegy félmilliós költ­séggel mérőeszközüzemet hoztak létre. A kereskede­lem igényeinek megfelelően évi 60 ezer különböző mé­retű és fajta mérőeszközt gyártanak itt A kísérleti gyártás után még a múlt héten megkezdte teljes kapacitással termelé­sét az új üzemrész. 40—50 munkást foglalkoztat, első­sorban női dolgozókat. A munkások betanítását a vál­lalat részben a mátészalkai, részben pedig már az új üzemrészben oldotta meg. A mérőeszközüzem átadására július 27-én, szerdán került sor. Az átadáson megjelent, és megtekintette az üzemet Nemes Imre, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, Sándor József, a megyei ta­nács ipari osztályának ve­zetője. Kovács Ferenc, a Nyírbátori Járási Pártbi­zottság első titkára, Kádár András, a járási tanács vb elnöke, a községi pártszer­vezet és a községi tanács vezetői. YILXe PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom