Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-03 / 156. szám
4 HARMADIK 5 ÉVES TERVBEN a Széna térig bővül az Északi Alközpont 164 lakás építéséhez kezdtek az Arany János utcán — korszerű eljárások, táv- és központi tűtés Csatornázás — árok nélkül Milliókat hozhat egy új eljutás — ha... Az elmúlt ötéves tervben összesen 2240 lakással gazdagodott Nyíregyháza. Állami beruházásból 1091 lakást építettek, 482 volt a szövetkezeti lakások száma, 60 OTP öröklakás épült, 117 lakás készült térsasházban, és 490 családi házat építettek. A következő ötéves tervben 660 társasházi lakás és 950 családi földszintes ház építését vállalta az Építésügyi Minisztérium. Ezeknek megfelelő helyet biztosított a város. Társasházakat főként a Dugonics utcán, az Irinyi János utcán, és a kórházzal szemben lévő tömbbelsőkben lehet építeni. Kijelölték: családi házak elsősorban a Ságvári telepen és Borbányán építhetők. Ezenkívül Sóstón, Sóstóhegyen, és — ha valaki magánosoktól vásárol telket — a Hímesben. Az állami beruházásból épülő kiutalásos és szövetkezeti lakásokat elsősorban az Északi és Déli Alközpontban helyezik el. Az Arany János utcán már megkezdték a 4. jelű tömb építését. Ide — a már elkészült 35, és a készülőiéiben lévő 66 lakásos házo/i kívül — 164 lakást építenek. Elkészült az Északi Alközpont további építésének beruházási programja is. Az első ütem itt jövőre fejeződik be, akkorra készül el a három toronyház, az ABC-áruház és a többi járulékos beruházás. A következő ütemben az Erdősortól a Széna térig terjedő körúti szakaszt fogják beépíteni: az ötéves tervben 667 lakás készül el itt. A III. ötéves tervben tovább korszerűsödnek az építkezések, jobb lesz a lakások ellátottsága. Az állami beruházásból készülő lakások 80 százalékában lesz központi vagy távfűtés, és ugyancsak 80 százalék lesz az aránya a beépített konyhabútorokkal, s a beépített szekrényekkel készülő lakásoknak is. A növekedés különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a II. ötéves terv elején még alig építettek ilyen berendezésű lakásokat. Ugyanakkor a lakásokban természetessé válik a fürdőszoba. A szakemberek azt várják, hogy az építőipar munkája tpvább javul. Már ebben az évben is érezhető volt ez a javulás, hiszen sok lakást határidő előtt adtak át, és a hiánypótlás is kevesebb volt, mint a korábbi években. A munka javításához hozzájárulnak a várható — és az eddigieknél is korszerűbb — építési eljárások. Az idén — tehát a terv első esztendejében — kezdték meg a csúszózsalus házak építését az Északi Alközpontban. A terv időszakára várható az is, hogy a panelekből — tehát szobafal nagyságú előregyártott elemekből — végzik majd az építést. A következő években azonban ezeknél is modernebb és gazdaságosabb eljárások bevezetése várható a lakás- építkezéseken. A tanárképző főiskola építése például már univerzális vázszerkezettel történik, az Uni- vázzal. Ennél méginkább szerelő jellegűvé válik az építőipar munkája, s az eljárás nyomán 30 százalékkal lehet csökkenteni a kivitelezési időt. Kun István A titokzatos SZAYV Plakátok, meghívók, könyvek készítőinél A nyíregyházi nyomdát kevesen ismerik igazán. Pedig lapunk, a Kelet-Ma- gyarország technikai előállításán kívül igen sokrétű munkát végeznek a Szabolcs megyei Nyomdaipari Vállalat (a kívülálló csak azt olvashatja egy szerény sarokban „SZNYV”) dolgozói. Makrai János igazgatóval körsétát tettünk a munkatermekben. Nem lehet megunni A merkantil teremben plakátok, meghívók, brossú- rák, közlönyök kéziszedését, a gépi szedések meg- vágását, tördelését végzik és négy üzemi lapot: az Építők, a Szabolcsi Ifjúság, a Földművesszövetkezet és a Kisipari Szövetkezeti Híradó újságját is készítik. Varga József csoportvezető szerint ezt a munkát soha nem lehet megunni: — Egyik napon finom papiroson esküvői meghívót készítünk. Ezeket nagyon sok esetben meg is kell tervezni. Másik nap már valamelyik üzemi lap, vagy kiadvány, plakát jön. A gépterem: Szokolai Sándorné művezető asztalán egész sereg kész termék. A termelőszövetkezeti önsegélyezési csoport többszínnyomásos osztogatója, a készülő szabolcsi idegenforgalmi füzet színes fedőlapja, a IV. nyírbátori kereskedelmi napok kis és nagy alakú plakátja— Kötés és cipősdoboz A nagykötészet vezetőjéhez, Tornai Mihályhoz látogatunk: Megkezdődött a tanszervásár A Papír és írószer Nagykereskedelmi Vállalat idén már júniusban megkezdte a mintegy kétmillióhétszázezer füzet kiszállítását a szaküzletekbe. Árusításuk július elsejével megkezdődött. A tavalyihoz hasonlóan idén is osztályonkénti csomagolásban lehet megvásárolni. Újdonság lesz a Művelődésügyi Minisztérium által jóváhagyott „Előre” rajztábla. Ennek a műanyagból készült nyolcadíves rajztáblának a negyedik osztályosok fognak örülni. Ugyancsak újdonság megyénkben az újfajta kézi- munkatasak, és az uzsonna- isák (r. z.) — Tulajdonképpen mi végezzük az utolsó simításokat Sorszámozzuk a nyomtatványokat, jegyzőkönyveket, a könyvszerű kiadványokat, majd megfelelő kötéssel látjuk el őket. Új fűzőgépünk, s egy modern vágógépünk van. A kötészet egy részlege a lakosságnak is dolgozik, sokan keresik fel könyvekkel, összegyűjtött folyóiratokkal. A nyomdának ezek mellett van egy dobozüzeme is, mely főleg cipősdo- bozokat, s egyéb különféle dobozféleségeket készít Készül a kliséüzem A nyomda vezetői elmondták : a közeljövőben kiadványaik még szélesebb skálájúak lesznek. Ugyanis hamarosan megkezdődik a kliséüzem építése, felszerelése, s ha ez elkészül, elsősorban a képes nyomtatványok mennyisége és minősége változik meg jelentősen, s lényegesen frissebb lesz majd a Kelet-Magyar- ország képhírszolgálata is. (bfei) Átalakítják a megyei áttörőházat Huszonöt szakkör alakul Idén először tevékenykednek szakkörök a Nyíregyházi Szamuely Tibor Uttörőházban a nyári szünidőben is. A népi táncosok július 9-én Csillebércre utaznak országos úttörőtáborba. A szakkör tagjai a kalocsai párnástánccal készülnek nyilvános szereplésre. — Most állítjuk össze a következő évre az úttörőház kulturális programját, a városi úttörő Csapatvezetők és az iskolaigazgatók segítségével, — mondja Vass Piroska igazgató. — Elsősorban a tömegrendezvényekre, vezetőképzésre és a szakági munka megszervezésére fektetünk súlyt. Az érdeklődés és az edd:gi jelentkezések alapján vagy 24—25 szakkört indítunk szeptemberben. Még a nyár folyamán megkezdik mintegy 800 ezer forintos beruházással az úttörőház átalakítását. (m) Űj telephelyet kapnak az építők A napokban eldőlt, hogy az ÉM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat új telephelyét a vásárosnaményi vasútvonalon túl, a nagykállói úttól a Tünde utcáig terjedő részen helyezik el. Az egy kilométer hosszú és 264 méter széles telepen a segédüzemeknek műhely készül, ide költöznek az asztalosok, lakatosok, helye lesz a TMK-műhelynek, az anyagtelepnek, raktáraknak, garázsnak. — Az új — tízmillióba kerülő — telep építésének beruházási programját már készítik a szakemberek. A munkát év végén kezdik meg, és egyes üzemrészeknek jövőre már üzemelniük kell. — ki — A közműrendszer hagyományos elkészítése 30—40 százalékos többletköltséget jelent az építkezéseknél. Nyíregyházán például áz utóbbi tíz évben több, mint 110 millió forintot költöttek a fővezetékek építésére, miközben évekig homokhegyek magasodtak az utcákon. A harmadik 5 éves tervben hazánkban — terv szerint — százhúsz ezer lakás épül meg, háromnegyed részben éppen a rosszul közművesített vidéki településeken. Ezekhez csupán a szükséges szennyvízcsatorna elkészítése 2,4 milliárd forintot igényel. Másik jellemző adat, hogy jelenleg egy lakás elkészítési költségét 20 ezer forinttal növeli a közműépítés. Mindemellett köztudott, hogy az építések átfutási idejétől messze elmarad a szennycsatorna készítésének ideje. Ez a helyi és országos gond késztetett egy nyíregyházi műszaki kollektívát arra, hogy keresse a közműépítés korszerűbb és olcsóbb módját. Sajátos tapasztalatból indultak ki: Nyíregyházán és általában a hasonló fekvésű településeken a legtöbb problémát a talajvíz okozza a csatornaépítésnél. Lehetséges-e útburkolatbontás, árokásás és talajvízszint süllyesztés nélkül szenny- csatornát készíteni? Nemcsak keresték, meg is találták a kérdésre a választ: kidolgozták az úgynevezett hidromechanikus módszert, mely az említett munkaműveletek mellőzésével oldja meg a csatornaépítést. Túl azon, hogy ez a módszer kiküszöböli az útbontást, a talajvízsüllyesztést — s ezzel közel 50 százalékos költségmegtakarítás érhető el — háromszor gyorsabbá válik maga az építés is. A kísérlet gyakorlati kipróbálására ez év márciusában a Nyíregyházi Víz és Csatornamű Vállalat vállalkozott. A vízmű vállalat szerint: Hiába kérték helyi felügyeleti szervüktől a póthitelt, nem kapták meg. Szakmai felügyeleti szervük -- az Országos Vízügyi Főigazgatóság — is csak annyit ígért: Talán majd jövőre foglalkoznak az üggyel. Indokolt-e eleve kudarcra ítélni ezt a kísérletet? A NIKEX Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat másként vélekedik, s már meg is keSzabó András tanulsága Szabó András, a Víz- és Csatornamű Vállalat munkásának apja gazdasági cseléd volt. A felszabadulás után 7 hold juttatott földön gazdálkodott. Itt vezette a lovat tizenkét éves korában az eke előtt. — És folytattam más földjén. Napszámos kenyeret ettem Pusztadoboson, öt évig, negyvenöttől öt- venig. Jóformán még a betűt is alig ismertem. Két osztályra futotta csak. Nagy volt a család, kivettek, munkát kellett vállalnom. Hatan voltunk testvérek... Almaim nekem is voltak. Első az, hogy megismerjem a gépeket. Csakhogy a nem tudás gátolt. Szégyelltem. Párttag voltam már akkor is, s a faluban mindenki tudta, hogy tudatlan, iskolázatlan vagyok. Bántott. Megfogadtam, hogy minden erőmmel tanulni fogok, ha módom lesz rá. (Báty|a a gépállomáson dolgozott. Traktoros volt Ö elvégezte a hat elemit, két polgárit is járt. Irigyelte. Jobban tudott érvényesülni. Hívta öccsét is.) — Ez akkor lehetetlen volt. Én nőttem bele abba a korba, hogy a család fenntartásába besegítsek... Egyszer aztán mégis kijött a párttitkár, s azt mondta: ott is megtalálom azt a keresetet, amit a napszámos munkával. Elmentem. (Hónapokig csak alkatrészeket törölget, tisztogatja a gépeket, s azon csodálkozik mi mindenből áll egy gép, hogy az „menni” is tud.) — Sokszor még munkaidő után is benn maradtam. Szétszedtem, majd összeraktam az alkatrészeket. Sokszor. Míg meg nem tanultam. Először nem látták. Majd észrevették, hogy érdekel. Háromhónapos traktoros iskolára küldtek... Nehéz volt, nagyon nehez. Minden percnyi szabad időmben a könyvet bújtam. Tudták a többiek is, hogy csak két elemim van... Volt aki segített, volt aki kinevetett, elfordult. Sírni szerettem volna tehetetlense- gemben. Éreztem, megaláznak. Kimondhatatlan rossz érzés. (Egy évig szánt. Négyén vannak egy géphez. Hárman „megszöknék”. Egyedül teljesíti a normát. Nem bírja. Kéri magát, engedjék el a tsz-be.) — Már könyörögtem a végén. Nem engedtek. Segítséget kértem. Nem adtak. önkényesen voltam kénytelen kilépni. (1956-ban, miután katonaidejét kitölti, megnősül. Falubeli lányt. Balogh Évát veszi feleségül.) — Újra kezdtem. Régen a földön voltam „segédmunkás”, most a gyárban. Ingáztam Pest és Pusztadobos között. Kereset 1800. Fele még jó beosztással is elfolyt. Felvittem a feleségem is. Ö is segédmunkás lett. Ketten már háromezer körül kerestünk. Munkás- szálláson laktunk egy kis szobában. Itt akartam spórolni. Nem sikerült. Se kint, se bent. S e válságos helyzetben ért a szerencse. Erre még visszaemlékezni is jó. A totón 109 900 forintot nyertem... (Vissza Szabolcsba, haza. Nyíregyházán, a Nyírfa utca 44 alatt házat vesz.) — Talán boldog voltam. Fedél volt a fejünk felett, de éreztem, nem vagyok teljes értékű ember. Vágytam a tudás után. Szállítómunkás lettem az építőiparban. Átlagosan kétezer körül kerestem. Szép pénz volt. de 350 órán át kellett cipekedni érte. Lehetőségem nem volt a tanuláshoz. Csak a munka. Fáradtam. Láttam, hogy körülöttem mindenki igyekszik. Hajtottam magam, mert ekkor már megszületett a kisfiam Tibi is.- Ekkor ismerkedtem meg Barsi Lajossal, a vizvezetékszerelő brigád vezetőjével. Ö fogta meg a kezemet. (Barsi Lajos vitte fel az iskolába. Beíratta. „Ha vízvezetékszerelő akarsz lenni, akkor tanulj!”) — Nekigyürkőztem. Éjjel nappal olvastam, az erdőt jártam, bújtam a könyveket. Egy évben két osztály, aztán a második kettő. Bekerültem a brigádba. Éreztem új ember lettem. Felmagasodok a többiekhez. Jobban is kerestem 2200 körül. (Szabó András, a munkás elvégezte a víz- és csatornamű kezelő tanfolyamot. Most brigádvezető. De szakmunkás-bizonyítványa még nincs.) De az is meglesz. Végzem az iskolát. Ha sikerül októberben kapjuk a bizonyítványt... Úgy éreztem, sokat fejlődtem. Most érzem csak igazán, hogy nem mindig a több pénz jelenti a boldogságot. Nem boldogítja az embert, ha nem tiszta a látása, ha nem tud eligazodni a világban. Erre tanított saját sorsom, Farkas Kálmán reste a nyíregyházi kollektívát, mert fantáziát lát próbálkozásukban, külkereskedelmi szempontból is nagy lehetőségeket sejt benne. S mert a gazdálkodás új mechanizmusa feltételezi -az ésszerű kockázatvállalást, meggondolandó': Érdemes-e, vagy sem helyi erővel segíteni a kísérletet. Nyilván érdemes, hiszen a néhány ezer forint befektetés a kísérlet után milliókat hozhat a megyének, a népgazdaságnak, a szennycsatornák közvetlen építésénél, a le. endő új szabolcsi városok fejlesztésnél, iparosításánál, s majd a hidromechanikus módszer gépeinek exportálásával. Megyénk műszaki értelmiségének egyik nagy horderejű kísérletéről van szó: indokolt, hogy mielőbb támogatást kapjanak szű- kebb hazájuktól. Angyal Sándor M eg/egy zés: Ennyit ér a közvagyon?! A volt nagyecsedi gépállomást már korábban egyesítették a mátészalkaival, s az utóbbi lett a központ. A visszamaradt telephelyet további hasznosításra a nagyecsedi Rákóczi Tsz kapta meg. Az ez évi májusi szóbeli megállapodástól a gyakorlati átadás-átvétel |g mintegy öt hét telt el, és ez idő alatt kellett az épületek elektronikus berendezéseit leszerelni. A Szálkáról kiküldött szerelők nagyobb rongálást aligha végezhettek volna. A gépeket nemcsak egyszerűen kikötötték a villanyhálózatról, felszabadították volna rögzítésüket, hanem a környezetet is tönkretették; sőt olyasmiket is leszereltek, vagy összerongáltak, amelyek az épületek átadásához tartoztak és a tsz megfizette. Az I. számú javítóműhelyben 15 elektromos lámpatestet vettek le, illetve teljesen használhatatlanná tették, elvágva villanyvezetékeiket, leszaggatva kapcsolóikat Az egyik, betonalapzatba csavarokkal rögzített munkagépet nem a csavarok levételével tették szabaddá, hanem széjjelverték az egész betontalapzatot! A kovácsműhelyben a villamos rugókalapács berendezését üzemképes állapotban vette meg a tsz, ennek ellenére leszerelték vezetékeit, a fuvató kapcsolótábláját levágták. A hegesztőben a dinamó vezetékét — mint legtöbb helyen — a falból, minden valószínűség szerint csákányai (!) szétverték, a huzalokat kitépték. A cséplőgépjavítóban a villanyvezetéket a kapcsolótáblával együtt a biztosítóig megsemmisítették. Az udvari világítás vezetékét n«m egy helyen a tetőtartóig elszaggatták, levették. Elvitt a „szerelés” udvari reflektorokat, s nem kímélt három ostor világítótestet sem. Hosszan lehetne még sorolni az oktalan rongálás, a pusztítás fogalmát kimerítő műveleteket. Ugyannyira, hogy amikor a tsz telepőre elfoglalta helyét a volt gépállomáson, teljes hétig vaksötétben volt minden éjszaka, egyetlen árva villany- körte sem éghetett sehol. (Pedig ennek már igazán nem volt semmi köze a berendezés elviteléhez.) S a csak nagyjából megejtett szemle alapján is, a tsz kára legalább ötvenezer fo-. rint! A Mátészalkai Gépjavító Állomás vezetőségének ígérete van arra, hogy kivizsgáltatja a dolgot. Mennyire lehet -tfi gyógyír ?! (asztalos)
