Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-26 / 175. szám
1 Moneadánái kezdődött Vietnami felenSés A kubai forradalom fáklyáját tizenhárom esztendővel ezelőtt gyújtotta lángra százhatvanöt bátor férfi, amikor 1953 július 26-a hajnalán megtámadták a santiagói Moncada laktanyát, Batista diktatúrájának egyik fellegvárát. Tudták, hogy ők százhatvanöten, bármilyen bátrak is, nem dönthetik meg a népelnyomó rendszert, de remélték, hogy tettükkel meggyújtják a forradalom fáklyáját és harcra ösztönözhetik az elnyomott kubai népet. ’ Fidel Castro állt a legbátrabbak élén, s ő mondta el a bíróság előtt a híres beszédet, amelytől nemcsak a bírák, hanem a diktátor Batista is megrettent. Jobbnak látták küföldi száműzetésbe küldeni őt, ahonnan néhány évvel később a Granma fedélzetén tértvisz- sza a bátor forradalmárok élén. Már partraszálláskor élet-halál harcot kellett vív- niok, s alig tucatnyi hős felkelő törhette át a gyűrűt, hogy a Sierra Maestrá- ban a forradalom zászlaja alá gyűjtse a népet. A Moncada ostrománál kezdődött forradalom öt és fél esztendővel később Batista bukásával végződött. Győzött a forradalom. A július 26-i célok egy hétmilliós nép programjává lettek, bebizonyítva, hogy a kor, amelyben élünk, az imperializmus hanyatlásának. a szocializmusba való átmenet korszaka. És a forradalom győzelme óta hiába támad szinte állandóan az óriási jenki szomszéd, hiába kergette invázióra a zsoldosokból és ellenforradalmárokból dolláron toborzott osztagokat — a támadók a Disznó-öböl mocsarában végezték. Kuba hős népe és a szocialista világrendszer határozott, egységes támogatása útját állta az amerikai agressziónak. A kubaiak százezrei ma is egyik kezükben fegyverrel végzik építő munkájukat. A diktatúra leverése óta eltelt közel hét esztendőben jelentős előrehaladást értek el a gazdasági élet gyarmati jellegének megszüntetése és a szocialista Kuba felépítése érdekében. Ennek az építő munkának egyik jelentős dátumához éppen a július 26-ra való ünnepi emlékezés napjaiban érkezik Kuba, amikor a szovjet segítséggel épülő Rente-i és Ma- riel-i hőerőműveket átadják rendeltetésüknek. Ezek az erőművek fényt visznek sok kubai városba és faluba, s egyben magasra szítják azt a forradalmi tüzet, amely tizenhárom esztendővel ezelőtt Santiago de Cubában, a Moncada ostrománál lobbant lángra, s mutatja a követendő utat kétszázmillió elnyomott latin-amerikai számára. Saigon, (MTI): Miközben Dél-Vietnam területén az amerikaiak hétfőn is folytatták a partizánok üldözése címén terrorakciójukat a békés lakosság ellen, a szabadság- harcosok közvetlen Saigon közelében tíz ponton is kisebb támadásokat intéztek különböző dél-vietnami katonai állások ellen. A hajnali lövöldözések zaja tisztán hallattszott a város szívében is. A UPI jelentése szerint a partizánok több hidat felrobbantottak. A Vietnam két része között húzódó demilitarizált övezettől délre amerikai B—52-es óriásbombázók hétfőn délelőtt három helyen szőnyegbombázást hajtottak végre a Hastings fedőnév alatt folyó „tisztogató művelet” támogatására. A Da Nang-i amerikai támaszpont repülőterén hétfőn lezuhant egy amerikai csapatszállító repülőgép. A közvetlenül a felszállás után bekövetkezett szerencsétlenségnek két halottja és 30 sebesültje van. A Bien Hoa-i amerikai légitámaszpont közelében a szabadságharcosok lelőttek egy amerikai sugárhajtású repülőgépet. A gép elpusztult. Megalakult az űjj indonéz kormány Djakarta, (MTI): Hétfőn bejelentették az új indonéz kormány összetételét. A kabinet 29 tárcából, illetve 27 miniszterből áll. Közülük tizenketten katonai személyek. A kormányt Suharto vezeti. Mint a nyugati hírügynökségek jelentéseiből kitűnik, Indonézia katonai diktátora: Suharto tábornok, legalább két órával megelőzte Sukarno elnök kormányalakítást bejelentő rádióbeszédét, ugyanis Sukarno megszólalása előtt sajtó- értekezleten hozta nyilvánosságra a hírt. A Sukarno-bejelentést megelőző sajtóértekezletén Suharto tábornok nem csinált titkot abból, hogy az új kormányt szilárdan kézben tartja, Sukarno elnököt pedig látszatvezetésre kárhoztatja. A kormány felső szintjét a kormányelnökség alkotja, amelynek öt, főminiszteri rangú tagja van. A kormányelnök Suharto, aki egyben ellátja a hadügyi és belbiztonsági főminiszter tisztségét is. Az új miniszterek csütörtökön délelőtt teszik le a hivatali esküt. A UPI tájékozott kormányforrásokra hivatkozva közli, hogy Indonézia küldöttséget meneszt az ENSZ szeptemberi közgyűlésére. A források szerint az indonéz küldöttséget Adam Malik külügyminiszter fogja vezetni. Incidens Dél-Tiroiban Bolzano, (MTI): Dél-Tirolban az olasz— osztrák határmenti San Candidóban vasárnap éjjel ismeretlen tettesek merényletet követtek el három olasz vámtiszt ellen. A kisvárosban, amely öt kilométerre van a határtól és mintegy 100 kilométerre Bolzanótól, éjféltájt lövéseket adtak le a őrhelyükre visszatérő vámtisztekre. A lövések találtak, az egyik vámtiszt meghalt, két társát pedig súlyos sebesüléssel kórházba szállították. Dél-Tirolban, amely az első világháború előtt Ausztriához tartozott nem ritka az ilyen merénylet. Az olasz kormány februári jelentése szerint az elmúlt négy év alatt 18 olasz katonát és rendőrt öltek meg ezen a vidéken. Összeüli £& Biztonsági Tanács New York (MTI): Hétfőn este, 19,30-kor összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa Szíria Izrael ellen benyújtott panaszát. Mint ismeretes Szíria azután kérte a BT összehívását, hogy Izrael július léén szíriai területet bombázott. Az ülésen szavazati jog nélkül részt vesz Szíria, Izrael és Irak képviselője is. A tanácskozást Abebo (Nigéria) elnökletével tartják. Tadeusz Kostecki: (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs 88. — Nem tudom, léteznek-e egyáltalán olyan emberek, akik emlékezetből ismernék Varsó minden átjáróházát. Nos... — megkínálta cigarettával. — Tehát a bal lábába célzott annak idején, az éjszakai látogatónak? — Biztos vagyok benne, hogy el is találtam... A kiképzésen első helyezést értem el lövészetből. — És az az ember is épp a bal lábára sántított? — Igen. Egy pillanatra felfigyelt erre a teljesen új körülményre. Valóban érdekes. Kár, hogy elvesztette a nyomot. Nehéz azonban őt okolni. Mindenki találkozhat magánál ravaszabbal. Ez a bicegő pasas pedig. . A futás az autóhoz, elgondolkodtató volt. Mire az a nagy sietség? — Tehát, a kollegina véleménye szerint, az a boríték több, mint egyszerű le-' vél? — Egészen biztos. Nagyon ki volt tömve. Valami papírok, vagy más egyéb. Azt hiszem mégis, hogy pénz lehetett. — Le volt ragasztva? — Amennyire én meg tudtam figyelni, talán igen. — Hm... Ki tudja, nem egy harmadiktól származik- e? Az átadó betolthette a küldönc, vagy akár a közvetítő szerepét is. — Vajon meg volt címezve? — Nem láttam egyetlen betűt sem Talán inkább sima volt. — Megismerné, kollegina, ezt az alakot? — Természetesen. Hacsak lesz rá még alkalmam valamikor — tette hozzá kétkedve. — Reméljük. Jó lenne közelebbről látnunk azt a borítékot és a levelet... Akárcsak magát a borítékot, akkor is, ha nincs megcímezve. Megpróbálná megszerezni ? Amilyen ügyes.. — Én, ügyes? — a kérdést keserűség fűszerezte. — Volt már rá bizonyítékunk. Hogyha nem jut eszébe a világító fal vizs- gáltatása, még most is egyhelyben topognánk. Egy apró balsiker pedig nem ok arra, hogy azonnal elveszítse önbizalmát. — Megpróbálom Távozott. A hamutartón növekedett a csikkek boglyája. A bal lábába célzott, ez meg épp a baljára sántít. Biztosan eltalálta. Azt senki sem mondhatja, hogy Lisicka hajlamos a dicsekvésre; inkább összességében kicsinyíteni szokta érdemeit... A ház asszonya és valaki, aki éjnek idején settenkedve látogatja meg ezt a házat, a lövöldözést is megkockáztatva? Azután találkoznak egy cukrászdában... Szabó László Orvtáwnad&s és visszavág (Kémek harca) 03 Hogy egészen pontosan mi lehetett a különös utasítás mögött, hogy miért nem volt kiváncsi, az egyébként mindig kiváncsi Hoo- wer a filmre vett anyagra, amelyhez Stanleyék merő véletlenségből jutottak, — az máig is titok. Mindenesetre, a filmet megsemmisítették. Csak amikor már megtörtént a katasztrófa, Pearl Harbourt izzé-porrá bombázták a japánok, akkor derült ki, hogy mindenről az amerikaiak jóval előbb tudhattak volna, ha előhívják a filmet és lefordítják a japán szöveget. Ugyanis 1942 nyarán elfogtak egy japán ügynököt az Egyesült Államokban, akiről kiderült, hogy a hadba lépésig a konzulátuson dolgozott, majd ezt követően nevet változtatott, s költözött el egy tengerparti japán halászkoloniára, illegalitásba. Ez az ügynök elmondta, hogy a Los Ange- les-i konzulátus chiffre-szo- bájában, a falba épített kis páncélszekrényben már 1941 szeptembere óta őrizték az Egyesült Államok tengeri felvonulási tervét, összevonási rendszerét, azt a tervezetet, amely az 1941 november 25 és 30 közötti összevonási műveletet tartalmazta Pearl Harbourban. De az amerikaiak nemcsak itt vétettek hibát. Ha nem lett volna ez a rivalizálás a fegyvernemek és az FBI között, akkor körülbelül ugyanebben az időben egy másik vonalon — sőt, egy harmadik vonalon is — tudomást szerezhettek volna arról, mire készülnek a japánok Pearl Harbour ellen. A másik ilyen buta szerencsétlen eset Singapore- ban játszódott le. Ezerkilencszáznegyvenegy októberét írták, s a háborús feszültség a nagy angol tengeri támaszponton, Sin- gapore-ban is napról napra fokozódott. Itt már sokan olvastak különböző jelekből, s ezekből világosan ki- vehették, hogy a japánok rövidesen újabb vállalkozásba kezdenek a Csendesóceánon. Ez pedig Singa- pore-t válságos helyzetbe hozhatja, mert bármit beszéljenek is a támaszpont védelmének áthatolhatatlan- ságáról, akik ott voltak, nagyon jól tudják, milyen gyenge lesz ez a védelem. A kívülálló úgy gondolhatja, hogy ilyen jelek birtokában csak fokozták a biztonsági intézkedéseket, és megszegésükért a legsúlyosabb büntetéseket szabták ki. Mégis, az angol tisztek — akiknek különösen tisztában kellett volna lenniük a helyzettel — sor- ra-rendre követték el az ilyen jellegű vétségeket, főleg az angol tiszti klubban. A tiszti klub állandóan tele volt angol és itt „vendégeskedő” amerikai tengerésztisztekkel. Egy október végi napon egy fiatal amerikai tengerésztiszt, bizonyos Anderson kapitány, éppen erről vitatkozott angol kollegájával, Ross őrnaggyal. Miután megbeszélték a világpolitikai helyzetet, Anderson elmondta, hogy rövidesen Pearl Harbourba indul. Fenn is akadt a szeme az angol tisztnek fecsegő amerikai kollégája szavain. Meg is korholta ezért, aztán a beszélgetés átcsapott arra, hogy mennyi hír szivárog ki az angol és az amerikai haderőtől. — Fecsegnek, nagyon fecsegnek a£ emberek — szögezte le Ross őrnagy. — S az imént ön is vétett, mert tudomásomra hozta, hogy hová készülődik csatahajójával ... Ha én most hírszerző lennék, könnyen megállapíthatnám, hogy innen, Singapore-ból, nem véletlenül rendelik át az önök egységét Pearl Harbourba, ami nem kis távolság ... Az amerikai tiszt meghökkent az őrnagy szavain, de elismerőleg tudomásul vette, hibázott — Tényleg nem szabad fecsegni... — mondta ő is. — Különösen itt... — folytatta Ross őrnagy. — Ha én lennék a japán kémfőnök, egyszerűen beépítenék egy jó kémet ebbe a klubba. Biztosra veszem, hogy minden katonai vagy tengerészeti eseményről értesülne ... Olyanokról is.- amelyek nemcsak itt a gyarmaton történnek, hanem távolabb is ... Például az önökéről. Anderson kapitány már Jó néhány hete Singapore-ban állomásozott, s nem volt nap, hogy be ne tért volna az angol tiszti klubba. így aztán elég jól kiismerte magát, s megismert nemcsak sok tisztet, hanem jó- néhányat az itteni alkalmazottak közül is. Most, hogy az őrnagy felhívta valamire a figyelmét, körülnézett. Csendes és ügyes szolgák suhantak az asztalok között. Valamennyien malájok, kínaiak, illetve japánok voltak ... Anderson egyetértőén bólintott: — Igaza van. Ez egy jó terep lehet a japánok számára ... Tudja, kit gyanúsítanék elsősorban? A főnöküket, Shawant. Túlságosan szolgálatkész... — Ö, ez spéciéi teljesen ki van zárva! — mondta Ross. — Ezzel az eggyel nem értek egyet... Van nekem is egy olyan érzésem, hogy valaki dolgozik itt a japánoknak, de szerintem semmiképpen sem Shawan ... Már évek óta itt van ... Szerintem, ha nem lenne itt, a klub talán már nem is működne. Nagyobb angolbarát, mint én magam — nevetett az őrnagy — és rendkívül használható. — ö fogadja fel mindig a szolgákat igaz? — válaszolt közbe Anderson kapitány. — Igen... ő itt a főnök ... Rendkívül vigyáz, hogy senkit se csapjanak be a számlával, és szinte becsületbeli kötelességének tekinti, hogy mindig legyen elég skót whisky a raktárban. fiúsról kezdtek beszélgetni, de Ross őrnagynak mintha bogarat tettek volna a fülébe. Az őrnagy hirtelen visszatért az eredeti témára: — Tegyünk egy próbát Rendezek egy vacsorát néhány barátomnak. Jól meg fogom válogatni őket és előre megmondom nekik, hogy vacsora közben beszéljenek olyasmiről, amiről egy lelkiismeretes tiszt egyébként nem beszél. Persze, csak légből kapott dolgokról. Aztán majd figyelni fogjuk a pincéreket, meglátjuk, lesz-e olyan közöttük, aki gyanúsan viselkedik. Játsszuk eb Jó? — Nekem mondja, őr-i nagy? — kérdezte Anderson. — Ezt csak ön látszhatja el, hiszen ön ismer itt mindenkit (Folytatjuk) VARSÖ: Tore Fanfani olasz külügyminiszter hétfőn hivatalos láthatásra Lengyelországba érkezett. Varsóban megbeszéléseket folytat majd a lengyel külügyminiszterrel a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről és az európai biztonság problémáiról. VUHAN: Mit jelenthetett találkájuk a csendes kis cukrászdában? Lehet, hogy Rudzinska jobban benne van ebben az ügyben, mint az eddig feltételezhető volt róla? De ez is elképzelhetetlen. Eltekintve Rudzinska megtámadásának tényétől, amit egyébként nem lett volna nehéz megjátszani — ő maga, saját kezdeményezéséből állandó rendőri felügyeletet kért a villába... Hogyan lehetne ezt a két tényt összekapcsolni, ha egy. szer ez a kapcsolat éles ellentétben van a logikával? Saját mozgásának önkéntes korlátozása, gyanakvó szemek megfigyelésének magára irányítása... Tulajdonképpen mi lehetett a célja mindezzel? Ezenkívül — a rádium. Ha elfogadjuk azt a koncepciót, hogy az asz- szony is benne van ebben az ügyben, akkor kétségtelenül tudnia kellett az értékes kincs befalazásáról is. És éppen ő tudta volna észrevétlenül, a legkönnyebben megszerezni. Igaz, hogy a dolgozószoba ajtaja a vizsgálat első időszakában le volt pecsételve, de később szabadon hagyták és Ru- dzinskának módjában állt bemenni anélkül, hogy ellenőrizték volna. Mi szükség lett volna ebben az esetben egy harmadik személy bevonására, mégpedig ilyen feltűnő módon? Az egész ismét kezdett részekre hullani, s ezek közül egyik sem illett a másikhoz. Újabb cigarettásdoboz és újabb koncepciók. Hanem a Broniarek könyveinek margóján lévő feljegyzés? Valahogy elhanyagolta ezt az ügyet. Azonnal értekeznie kellett volna egy specialistával, aki járatos a fotocellák területén, mert ezeknek a számításoknak közvetlen kapcsolatban kellett állniok a könyv tartalmával. Eddig azonban a kis- ujját sem mozdította, hogy ezt elintézze. Ilyen tempó mellett? Nem is lehet csodálkozni, hogy az ügy folyton csak döcög. Újabb csikkhalmaz nőtt a hamutartón. Fotocellák? Nem ártana egyébként saját szemével is megnézni, hogy is működik. A Kultúra és Tudomány Palotájába beépítettek egy látogatottságot számláló készüléket... De talán nemcsak ott? Igaz is! Hogy az előbb nem jutott eszébe: a lóversenyen. Sokkal nagyobb a hatóköre... Hány méterre is hat a fotocellán alapuló automata? (Folytatjuk) Mint az Uj Kína jelenti Mao Ce-tung, a KKP elnöke július 16-án újból úszott a Jangce folyóban. Teljes 65 percen át szelte a hullámokat s összesen 15 kilométeres távot úszott. Az Uj Kína hírügynökség rámutat: az örömteli hír gyorsan elterjedt Vuhanban és mindenki boldogan állapította meg, hogy Mao elnök milyen csodálatos egészségnek örvend. RECIFE: Hétfőn helyi idő szerint reggel fél kilenckor a brazíliai Recife repülőtéren, ahová a választási körúton levő Costa E Silva marsallt várták, pokolgép robbant. A merényletnek három halálos áldozata és 25 sebesültje van. Életét vesztette Nelson Fernandes nyugalmazott tengernagy is. A kormánypárt jelöltje csupán annak köszönheti megmenekülését* hogy repülőgépe késett. PÁRIZS: Manlio Brosío NATO főtitkár elnökletével hétfőn tíz órakor megkezdődött at atlanti országok hadügyrnü nisztereinek értekezlete Pá-< rizsban. A tanácskozás naJ pirendjén szerepel a NATO fegyveres erőire vonatkozd terveknek, a katonai létszání következő ötéves programjának tanulmányozása.
