Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-22 / 172. szám
Szovjet vendégeink látogatásai Szabolcs-Szatmárban ötödik napja látogatják megyénk mezőgazdasági üzemeit, intézményeket a Szovjetunió Kárpátontúli Területe delegációinak tagjai. A vendégek szerdán a kisvárdai járásba látogattak, ahová elkísérte őket Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei ta_ nács vb. elnökhelyettese. Kisvárdán Buhajenko P. L* az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bi- xottságának osztályvezetőjét, valamint a delegáció tagjait Jakab Miklós, a járási párt- bizottság első titkára fogadta. Elmondta, hogy a járás és a Kárpátontúli Terület között immár évtizedek óta tartó jószomszédi kapcsolat alakult ki. Igen sok termelőszövetkezeti tag és vezető járt a szovjet elvtársaknál, és értékes tapasztalatokkal tértek haza. A barátságot ez a látogatás is tovább erősíti. A járás gazdasági, szociális helyzetéről a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről részletes tájékoztatót adott. A szívélyes fogadtatást Buhajenko elvtárs köszönte meg; — örömmel látjuk* — mondta —, hogy a megye mezőgazdasága, ipara az elmúlt években milyen nagy. mértékben fejlődött. Először A megyében tartózkodó szovjet delegáció szerdán a klsvárdaj járásba látogatott. A delegáció tagjainak Jakab Miklós elvtárs, a járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. A képen balról-jobbra Jakab Miklós, Buhajenko P. I., az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bizottsága osztályvezetője, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese. tsz-tagok életszínvonalának változásáról. Örömmel látjuk ezt a fejlődést. A továbbiakban Buhajenko elvtárs arról beszélt, hogy a baráti látogatás mindkét részről elősegíti a jobb termelőszövetkezetének munkájáról, fejlődéséről Czap Lajos elnök adott rövid tájékoztatót. A termelő- szövetkezet főbb terményei a burgonya, kenyérgabona, cukorrépa. 1965-ben 11 és Papp Anna Mihajlovna, a Bakti Kutató Intézet brigádvezetője beszélget Nagy Sándorral, megyénk Állami-díjas főkertészével, aki a gyümölcstelepítésben és termesztésben tanító mestere. Elek Emil felv. négy éve jártam Magyarországon és ha az akkori tapasztalataimat a maival ösz- szevetem, csak elismeréssel szólhatok a mezőgazdasági művelésről, a gépek nagyarányú növekedéséről, a hasznos munkamódszerek átvételét, biztosítja a további fejlődést. A delegáció tagjai ezek után a mándoki Uj Élet Termelőszövetkezetbe látogattak. A járás egyik leg: fél millió forintos termelési értéket értek el. Az egy szántóegységre jutó termelési érték háromezer forint alatti ráfordítási költséggel meghaladta a 7 ezer forintot. A tsz tiszta vagyona 8 millió forinton felül van. Az egy tagra jutó részesedés 17 ezer forintnál több volt. A delegáció tagjai elismerésüket fejezték ki a termelési eredményekkel kapcsolatban, és a kialakult beszélgetésben minden apróság iránt részletesen érdeklődtek. Elmondták azt is, hogy ők egy-egy területen hogyan gazdálkodnak. Anto- nyik T. V., a nagyberegi Lenin Kolhoz elnöke kijelentette: — Az itteni gazdálkodás nagyon sok mindenben megegyezik a mi gazdálkodási módszerünkkel. Talán ott van eltérés, hogy mi az állattenyésztésnek is igen nagy figyelmet szentelünk. A vendégek megtekintették a termelőszövetkezet 320 holdas burgonyatábláját, a gyümölcsöskertet. A már szárfelhúzott burgonyatáblán láthatták, milyen jó tér. més ígérkezik. A termésátlaggal kapcsolatban kérdé. sükre az elnök kijelentette: 90—100 mázsás átlagra becsülik a termést. A szovjet delegáció a délután hátralévő részét a Nyírtass: Állami Gazdaság üzemegységében töltötte. Csütörtöki programjukban a Nyíregyházi Almatárolót, a konzervgyárat és a takarmánykeverőüzemet tekintették meg. Ma Nyíregyháza várossal ismerkednek, majd a nyírmadai sertéshizlaló telepre látogatnak. S. E. 75 százalék Gazdaságirányítási rendszerünk készülő reformja jelentős változásokat hoz a vállalatok és gyárak életében. S mivel ezeket a változásokat nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, nagyobb ipari létesítményeinkben az új gazdasági mechanizmus néhány újítását már most megvalósítják. A Nyíregyházi Konzervgyárban tavaly próbálkoztak először a termelékenységi prémium bevezetésével. Ennek lényege az, hogy amennyiben a dolgozók valamilyen munkát a megadott létszámnormánál kevesebb munkaerővel végeznek el, az így megtakarított bér meghatározott százalékát a vállalat kifizeti a munkásoknak. Tavaly 40 százalék, az idén már 75 százalék került kifizetésre. A dolgozók — különösen az időbéres dolgozók — szívesen kötnek szerződést ilyen prémiumra. A szakszervezeti bizottságnál elmondták, hogy a prémium bevezetése a gyár szempontjából is előnyös, mivel a termelékenységi mutató a korábbi időszakhoz képest magasabb. Volt olyan üzemrész, ahol egy hónap alatt 11 500 forint munkabért takarítottak meg, s ennek megfelelően több mint 10 ezer forintot osztottak szét a munkások között. Igen felelősségteljes munkát végez a gyár TMK csoportja. Nekik kell biztosítás niok, hogy a szezonnak megfelelő géppark mindig üzemkész állapotban legyen. Ne kelljen a termeléssel műszaki hibák miatt feleslegesen állni, hiszen a hanyag műszaki felkészítés komoly tervlemaradást ered. ményezhet. Eddig nem volt mód arra, hogy a TMK-dolgozók prémiumban részesüljenek. Változást jelentett az a rendelkezés, amelynek értelmében a gyár bármely állománycsoportjába tartozó dolgozó részesülhet prémiumban. A TMK dolgozói jó műszaki előkészítő munkájukért 100 ezer forint prémiumot kaptak. Ennek az összegnek az 50 százalékát a gépek beindítása után kapták kézhez, a másik 50 százalékot pedig a szezon elmúltával, amikor már megállapítható, hogy a műszaki hibákból adódó kiesés nem volt e nagyobb a megengedettnél. A vállalati önállóság a kötelező mutatókkal fordított arányban növekszik. A konzervgyár a tavalyi 12 mutatóval szemben az idén mindössze három központi mérőszámot kapott. Ezek a változások is közrejátszottak abban, hogy a gyár az első félévi tervét közel 40 százalékkal túlteljesíthette. A vezetők bizakodóan tekintenek az év hátralévő időszakára is. Cs. J. Megjegyzések: Piaci higiénia Nyíregyházán a Búza téri nagypiacon boltok sorakoznak, tej, hús, kenyér, zöldség üzletek. Reggelenként gyanús szag keveredik a zöldség és gyümöic félik friss illatába. Már hetek óta közvetlen a holtok mögött mintegy 40— 50 méter hosszúságban jő lépésnyi szélességben áll a zöldessárga bűzös pocsolya, a piac felé erősen lejtő kövesat szélén. Napokká’ ezelőtt meg kenyér poshadt benne. Jelenleg mindenféle szemét emésztő je. Nem valami megnyugtató érzés a vásárlóknak a tej, hús, zöldség körű látni. (mosolygó) Kié a gyermekmedence ? A Sóstót nyári napokon ezrek keresik fel. A strandolási megkönnyíti, hogy három korosztálynak is készült medence. A legifjabbaknak a gyerekmedence, az idősebbeknek a termálmedence és a két korosztály közöttieknek a sportmedence. Úgy látszik ezt sok fürdőző nem tudja, mert a kicsire szabott gyermckmedencében felnőttek lubickolnak, míg a 3—4 éves gyerekek sokszor kénytelenek a_ strandolás örömét csak a homokozásban keresik. A szülők olykor hiába kérték, hogy adják át a helyet a gyerekeknek. Nem tudni miért? (remes) Eltűnt kuka A közelmúltban a Szabadság tér 7 számú épületet az MHS kezelésébe adta az Ingatlankezelő Vállalat. Tekintve, hogy változás állt be a tulajdonviszonyban, az Ingatlankezelő annak rendje és módja szerint magával viíte a szeméttároló kuka edényeket is. Csupán egyet hagyott ott a.hatból. Az edények ügyében vita kezdődött, amíg a Jogi vita eldől, hová vihetik a szemetet a bérház lakói? (bogár) Határsértők — haíárőrzők A Mátészalkáról Vállajra induló autóbusz utasait elgyötörte a júliusi hőség. Beszélgetni sem volt kedvük mindaddig, amíg a száguldó autóbuszban ki nem cserélődött a levegő. Egy idősebb férfi is utazott, akit a mér- kiek, vállajiak addig nem láttak, nem ismertek. Néhány szó után feltevésük beigazolódott: a férfi nem arra a vidékre való, rokonai sem élnek ott. SEGÍTETTEK A MÉRKIEK, A VÁLLAJIAK Senki nem vette észre, hogy az egyik megállóhelyen pár perccel tovább várakoznak a szokottnál. Majd az autóbusz indult tovább. Vállajon már várták a határőrök az autóbuszt és hamarosan kiderült: az idős férfi abban a körzetben akarta elhagyni az országot. A mérkiek, vállajiak — mint már annyiszor — most is figyelmesek, tettrekészek voltak. Segítettek. A területi határőrség munkájában ez volt a legfrissebb, ezen a héten történt eset, amikor a lakosság éber segítségével megakadályozták a határsértőt terve keresztülvitelében. A parancsnokságon a közelmúlt napok és hetek néhány ilyen határsértési kísérletével ismerkedtünk meg. FÉRFI A SÍNEK MENTÉN A napokban Lovas István forgalomirányító arra lett figyelmes a nagyecsedi vasútállomáson, hogy az utolsó esti személyvonat kigördülése után egy férfi továbbra is ott ődöng a sínek mentén. Felhívta rá Bartha Zsig- mond állomásfőnök és Sipos Ferenc váltóőr figyelmét. Beszédbe elegyedtek az idegennel. Közben a forgalomirányító, kerülve a feltűnést, telefonált a határőrparancsnokságra. A vasutasok nem tévedtek. Segítségükkel elfogták a határsértőt. Pár nappal ezelőtt Tisza- bezdéden Szilágyi Béla tsz- tagnak és Szabó Zoltán MÁV dolgozónak feltűnt egy ázott ruhájú, cipő nélküli fiatalember. Azonnal intézkedtek és mintegy félóra múlva a kihallgatáson kiderült, a fiatalember gondolt egyet, átúszta a Tiszát a csehszlovákiai szakaszon, hogy meglátogassa magyarországi rokonait... Kalandvágyból kelt útra két fiatalember és kopogtatott be Tóth Dániel ge- lénesi otthonába. Lónyán az erdőmunkások tartóztatták fel egy ott kószáló határsér- tőt. GYORSAN KÉZREKERÜLNEK — A határmenti együttműködési csoportok, a határőr úttörőcsapatok azonnal akcióba lépnek, ha idegen, gyanús személyt vesznek észre — mondta a határőrparancsnokság egyik politikai tisztje. — A velük, a társ fegyveres erőkkel, nemkülönben a területünkkel határos szomszédos országok határőreivel kialakított jó kapcsolatunk eredményeként rövid idő alatt kézre kerítjük a határsértőket. Valamennyi határmenti járás együttműködési csoportjai és határőr úttörői igen készségesek, mégis talán a kisvárdai és a vásáros- naményi járás lakosságát, a csengeri járás úttörőit említeném, akik bármilyen szorgos munkájukat, éjszakai pihenésüket abbahagyva, mindenkor segítségünkre sietnek és mint a példák mutatják, önállóan is sikeresen tevékenykednek. Kalandvágy, meggondolatlanság. Ez fordul elő legtöbb határsértőnél. Megyénkből igen ritkán, Hajdúból már gyakrabban előfordul az, hogy nagyon fiatal korúak indulnak el kalandot kereső útjukra, míg végül a meglepett vagy szégyenkező szüleikhez visszakerülnek. NEMTÖRŐDÖM SZÜLŐK, KALANDVÁGYÓ GYEREKEK A parancsnokságon az a tapasztalat, hogy ezek a fiatalok jó módban élnek otthon és az elkényeztetett gyerekek legtöbbször apró sértődöttség, egy-egy hangos szülői szó miatt vállalkoznak a veszélyes cselekedetre. Egyik 13 éves kisdiák azért kelt útra — a községeken át nem kévés sikerrel, a Pajtásújság riporterének adva ki magát —, mert egy jegygyei rosszabb lett az év végi bizonyítványa, mint amilyet nagyravágyó, amellett a gyerekkel nem törődő szülei elképzeltek. Egy másik, ugyancsak 13 éves legény — iskolai takarékjának 360 forintjával — szintén az elképzeléstől gyengébb bizonyítványa miatt indult el „világjáró útjára.” A határsértők legtöbbje őszintén megbánja felelőtlen lépését, amit pillanatnyi hangulata váltott ki benne. Azonban vannak, lehetnek köztük a szocialista országokra, így hazánkra is veszedelmes, rossz szándékú emberek is. De a határőrségek baráti együttműködése, a határmenti lakosság nagyfokú ébersége, önként vállalt segítségnyújtása mindig gátat vet a határsértőknek, legyenek azok meggondolatlan kalandvágyók vagy békés életünkre törő rossz szándékú emberek. Samu András 1966. július 23.