Kelet-Magyarország, 1966. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-20 / 170. szám
F. E. DZERZSINSZKIJ: JÖJJENEK A TETTEK 40 éve halt meg F. E, Dzerzsinszkij ...A kommunizmus és a munkáshatalom lényege: a munka termelékenységének felemelése a lehető legmagasabb fokra a kapitalizmus termelékenységéhez képest. Ma még nem hevertük ki azokat a károkat, amelyeket az imperialista háború és a földbirtokosok, tőkések, intervencionisták fehér tábornokai okoztak, akik azért indították meg a polgárháborút, hogy a munkások és parasztok államának egy elpusztított ország jusson. Nekünk most mindent újra kell kezdenünk. És bár. milyen alacsony is még az általunk elért színvonal, máris óriási sikereket értünk el, ha a hallatlan pusztításokra gondolunk. Ez a záloga annak, hogy a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége eléri azt a célt, amelyet maga elé tűzött, bármilyen nehéz is a feladat. Ha a fenyegető ve. szélyt észrevettük, feltártuk, ha a feladatot felismertük és meghatároztuk — ügyünk sikere biztosítva van. De van egy rejtett veszély is: ha a munka termelékenysége, minden anyagi lehetőségünk és erőnk egyetlen forrása csak lassan növekszik, ha nem tudjuk kielégíteni az ország, a munkások, és a parasztok egyre »övekvő szükségleteit, ha nem tudjuk biztosítani a reálbér emelkedését és a parasztok nagyobb fogyasztását az iparcikkek, a mezőgazdasági termelési eszközök, a közhasználati cikkek árának leszállításával. Ez a rejtett veszély egyaránt fenyegeti a munkást, a parasztot és a köztük fennálló szövetséget, ha nem teszünk megfelelő intézkedéseket. A feladat konkrét: a hatalmat kezében tartó munkásosztály számára elérhető minden eszközzel emelnünk kell a munka termelékenységét, ío_ koznunk kell és olcsóbbá kell tennünk termelésünket. A feladat az, hogy kikutassuk azokat az intézkedéseket, amelyek minden gyárban, minden trösztnél alkalmazhatók, anélkül, hogy anyagi eszközöket követelnének, hiszen országunkban egyelőre igen ke. vés anyagi eszköz áll rendelkezésünkre; ez minden egyes gazdasági vezető önálló feladata. A gazdasági vezetőnek nemcsak az a feladata, hogy ezen a téren ő maga kezdeményezzen, ha_ nem az is, hogy minden eszközzel elősegítse az alkotó kollektív kezdeményezés felszínre hozását és felhasználását azoknál, akik a gép mellett dolgoznak és akiknek a nyolcórás nehéz munka alatt is az jár az eszükben, hogyan lehetne javítani a dolgon, hogyan lehetne ugyanannyi idő alatt ugyanannyi erő és anyag felhasználásával többet termelni. A gazdasági vezetőnek töviről, hegyire ismernie kell a reábízott vállalatot, tudnia kell, milyen a termelékenység, mekkorák a kiadások, milyenek az árak, s mindezt állandóan össze kell hasonlítania a háború előtti adatokkal. Gondoljon mindig arra, hogy az ország szükségleteinek kielégítésére termel, tartsa állandóan emlékezetében azokat a feladató, kát, amelyeket az ország tűz ki eléje. Nálunk még sok olyan vezető van, aki maga nem ismeri a rábízott ügyet, nem tanulmányozza elég alaposan, csak a hivatali gépezet dolgozóit ismeri, meg az íróasztalát, amelyen terjedelmes jelentések tornyosulnak. Munkánk alacsony termelékenységében és korántsem elegendő intenzitásában nem kevéssé hibásak mindazok, akikre rábízták iparunk min. den rendű és rangú vezetését és szervezését a műhelymestertől egészen a tröszt vezetőségéig. Kisebb-nagyobb személyes kellemetlenségektől félve, gyakran megfeledkeznek az ügy, az osztály és az állam érdekeiről és szemet húnynak a fogyatékosságok fölött, noha kijavítani ezeket csak úgy lehet, ha a dolgozókkal szemben szigorú követelményeket támasztunk, ha megköveteljük kötelességük teljesítését. Nagyon gyakran palástolják ezeket a fogyatékosságokat és nem hozzák felszínre őket, holott a baj megszün. tetőséhez sokszor elegendő annak egyszerű feltárása. És valóban, ha mi, gazdasági vezetők, ebben a kérdésben feladatunk magaslatán állnánk, vajon kellene-e annyi erőt vitákra pazarolni, a minden gyakorlati vezető szemében vitathatatlan igazság bizonyítására, hogy a munka termelékenysége nálunk hihetetlenül alacsony színvonalon van, és növekedése messze mögötte maradt a munkabér emelkedésének? A gazdasági vezetőnek bátornak kell lennie — bármilyen állást tölt. sön is be —, merje hangosan kimondani az igazságot, úgy, ahogy van; a munkás—paraszt állam harcosának kell lennie; neki kell megteremtenie az anyagi bázist a munkások és a parasztok szükségleteinek fedezésére és az állam anyagi erejének megteremtésére. Ez a közvetlen feladatunk, amit pedig harc nélkül nem tudunk teljesíteni. !Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy a termeié, kenység és az intenzitás, a munkanap minél jobb kihasználása nemcsak a munkások' akaratától függ, hanem igen nagy mértékben a munka és a termelés helyes szervezésétől is, amely figyelembe vesz minden részletet, minden körülményt, ezeket össze tudja hangolni, hogy végül is elérje a maximális eredményt. Ezért a szervezésért teljes egészében mi vagyunk felelősek. Ezt mi, gazdasági vezetők sohase felejtsük el és a munka ez irányú elégtelensége és sikertelensége miatt senki mást ne hibáztassunk. A munkásállam ránk rótta ezt a kötelességet és nekünk ezt teljesítenünk kell... (1921) • * Of ven mnisliaegység Vietnamnak Pénz, művelődés, huzavona Sokáig töltött be alárendelt szerepet a művelődés az üzemekben. Első a termelés — hangoztatták egyes gazdasági vezetők. A „kultúrából nem lesz több iparcikk” — védték a maguk álláspontját. Ma már tarthatatlan ez a nézet, mind közelebb kerül a termelési érdek és a kul- turálódás, hisz nagyon szoros az összefüggés a kettő között. De sok még a buktató, a „nincs pénz” „nincs érdeklődés” és egyéb alibi számba menő magyarázkodás. Almosftó előadások helyett Kisvárdán a Vulkánban a környék legnagyobb ipari üzemében sem egyik napról a másikra kötött barátságot a kultúra és a termelés. A dolgozók művelődését nehezítette. hogy 50—í>0 százalékuk bejáró munkás más községekből, a gyári műszak után otthon folytatják a második műszakot a háztáji gazdaságban. Hogy jut így ! idő a művelődésre, a tartalmas szórakozásra? Mégis találtak megoldást az üzemi kulturális tanács tagjai. Munkájukat a kultu- rálódásra előlegezett pénzösszegek jó elosztásával kezdték. Évente 130—140 ezer forintra rúg az igazgatói alapból, szakszervezeti hozzájárulásból és saját bevételből eredő költségvetésük. Ne töltség üldögéjéssel, kártyázással a műszak előtti és utáni órákat a dolgozók, ne hívogasson senkit a kocsma cégére, legyen bent az üzemben program — gondolták. Elsősorban az üzemi munkás- és az ezzel párhuzamos szabadakadémia témakörének kidolgozása, leleményes levezetése, színesítése kötötte le az ezzel foglalkozók figyelmét. Régebben álmosí- tó előadások, egyhangúság szűrkítették az ilyen rendezvényeket. A témakör sem volt mindig érdekes, kevés pluszt adott a korábbi ismereteknek. A „megreformált” munkásakadémia óravázlatában épp úgy helyét kapott a magkészítés új technológiája, mint az Hogyan kötött barátságot a kultúra és a termelés a Kisvárdai Vulkánban egészségvédelem, a mai magyar irodalom, a gyermek, iskola, család és a Kisvárda történetével foglalkozó előadások. Filmek, kirándulások színesítették az „iskolát”, amelynek létszáma egyre szaporodott, s elérte a százötvenet. Régi hagyomány — mai tartalom Szerencsésen alakult és nem futott külön utakon a termelés és a művelődés, a műszaki vezetők rugalmassággal, munkaszervezéssel segítették a művelődési rendezvényeket. Nemcsak anyagi eszközöket bocsátott és bocsát a gyár a művelődés rendelkezésére, hanem ötletekkel is serkenti a művelődési tanácsot. így kaptak erőre az üzemi szakkörök, a művészeti, a bábszakkör, melyek jelentős anyagi támogatásban részesülnek. Nem csoda, hogy a dolgozók maguk is jobban áldoznak így a szórakozásért, művelő- - désért. Hetven-száz állandó munkás törzsgárda vásárol színház és mozibérletet az üzemi közönségszervezőtől. Az üzemi keskenyfilmes mozinak is sok a látogatója, még a közeli utcákból is. Kisvárda déli részének lakóit a gyár mozija szórakoztatja, ezzel területi népművelési feladatúkat is végez. Él a Vulkánban a régi évekre emlékeztető falu járó kultúrbrigád szelleme is. Régi hagyomány — mai tartalom: Üzemi színjátszók, — civilben vasöntők, formázok, lakatosok, bérelszámolók — ülnek gépkocsibaj hogy szerény, de nívós műsorukkal szórakoztassák a színházi buszok útjától távol eső falvakat. Alakult egy ötven tagú üzemi énekkar is, főként az üzemi és környékbeli családi és társadalmi ünnepségeken való közreműködés jegyében. Sajnos, ez az énekkar még nem mutatott életjelt, jó lenne közelebbről megnézni, miért. Ennek ellenére a mérleg serpenyőjébe van mit tenni. A munkásakadémián. a szakkörökön, a művelődési rendezvényeken kívül jól dolgozik a könyvtár is. Minden ötödik dolgozó olvasója a könyvtárnak, többségük rendszeresen olvas. író-olvasó találkozót is rendeztek már az üzemben a mai irodalom megkedveltetése érdekében. Meddig fart a vita ? Nincs alárendelt szerepe a művelődésnek a Vulkánban, s ez a szorgalmas művelődési munkásokon kívül a gazdasági vezetők korszerű gondolkodásának eredménye. Nincs egészségtelen elégedettség sem, sőt. Nagyon sok gondot okoz még az üldögé- lés, kártyázgatás kiküszöbölése egy jól felszerelt üzemi klub létrehozása. Ez az Inban meghaladja az üzem erejét, legalábbis eddig így történt. Van pénzük, van tartalmas művelődés, szórakozás az üzemben, de nincs művelődési otthon. Két éve tart a huzavona, a vita a gyár és a tanács között, hogy kié is tulajdonképpen a művelődési otthon célját szolgáló, de elhanyagoltsága miatt arra képtelen helyiség. Pedig kellene a szépen fejlődő üzemnek egy mai igényekhez méretezett művelődési otthon, könyvtári olvasó, klubszoba, játékterem. Egyelőre vita van, művelődési helyiség nincs, Illetve formailag igen. a valóságban nem. Időszeili lenne, ha a felsőbb szervek pontot tennének a huzavona végére, melyet a munkások művelődése érez meg. De meddig és miért? Páll Géz» Lebontják a Dózsa mozit Újjáépül a Rákóczi utca — Egyház utca sarok Kiss Imre juhász a rádióból hallott Vietnamról, a bombázásokról. S amikor közgyűlést hívott össze a nyírjákói Kossuth Tsz, ötven munkaegység értékét ajánlotta fel a vietnami nép harcának segítésére. * Fiatal, hűst nyújtó akácerdő szélén delel a nyáj, a jákói határban. Hamarosan előkerül egy magas, negyven év körüli ember. Kezében nyárs: szalonnasütéshez készül társával. — A juhász csalt akkor ebédelhet, ha a birka megáll. Mig a birka éhes, a juhász is az — magyarázza, s közben bicskájával pucolja a vesszőt. — A mi birodalmunk a határ, a csend, a békesség — bölcselkedik. — Én tizenhárom esztendős korom óta élek a határban, egyedül... Alig néhány elemi iskolája van. De a szíve annál nagyobb és melegebb. Nem tájékozott a külpolitikában, de érzi, hová kell állnia, hol a helye. — Mi tud Vietnamról? — kockáztatja meg a kérdést a tanácselnök. A rádióból hallom, hogy nagy szenvedésben van ott a nép — s feltekint a fa- ragcsálásból. — Azt tudja-e, hol van Vietnam? — Nem én. De segíteni azért én is tudok. Azért ajánlottam fel 50 munkaegység értékét. — Mennyi ez pénzben. — Számolja ki ötvenszer huszonöt forintjával... Istenem, ha tni abban a helyzetben lennénk mint ők, jólesne mindnyájunknak ha támogatnának. j öt esztendeje juhász a nyírjákói Kossuth Tsz-ben Kiss Imre. Becsületesen dolgozik, s a tisztességes munka után nem is panaszkodik. — Ha a terményeket is beszámoljuk, évente 30 ezer forint a jövedelmem a közösből... Talán én keresek a legtöbbet a tsz-ben, nekem illet hát, hogy a legtöbbet adjam a vietnamiaknak... Tűz gyűlt, s pillanatok alatt 6erceg a szalonna a parázs felett. Puha kenyér, rajta karikára vágva hagyma. Csorog a zsír. S míg jóllakottan delel a nyáj, Kiss Imre juhász és társa eszik. Búcsúzóul csak ennyit mond: — Talán az én 50 munkaegységem is segít valamit a sok kicsivel együtt... Egységben az erő. m Férj: Levest nem eszel? Feleség: Isten őrizz, hizlal. Férj: De hiszen te nem vagy kövér! Feleség: Hatvan kiló! Férj: Tudod, hogy nem szeretem a sovány nőket. Kinek a kedvéért fogysz? Feleség: Egy százötvenhat centi magas nő nem lehet több ötvenhat kilónál. Négyet le kell adnom. Mindentől hízom, pedig te tuA nyíregyházi Dózsa mozi a múlt évben végleg becsukta kapuit a filmrajongók előtt. Azóta felépült mellette a megyei Illetmény- számfejtő Hivatal korszerű emeletes épülete — most megkérdeztük Erdős Andrást a városi tanács vb. építési osztályának főmérnökét; mi lesz a Dózsa mozi sorsa? — Augusztusban kezdődik a lebontása. A tervek szerint egy háromemeletes irodaház épül a helyére. Ezzel dód'a legjobban, hogy igazán alig eszem valamit. IjuTj Délután a cukrászdában. Barátnő: (A harmadik tortaszelet után.) Látom, te se koplalsz. Feleség: (A negyediket hozatja.) Kövérnek találsz? Barátnő: Dehogy, szivem, sőt! Feleség: Nincs nagyobb szenvedés, mint amikor valaki éhezni kénytelen. Barátnő: Nekem nem kell, az orvos azt mondja, tartsam a súlyomat, mert fokozatosan megkezdjük az Illetményszámfejtő Hivatal és ä Béke Szálloda közötti korszerűtlen épületek szelektálását is. így folyamatosan lebontásra kerül a közbeeső családi lakóházak és a cipész ktsz műhelye is. Ezek helyére szintén olyan épületeket terveztünk, amelyek beleilleszkednek majd a város központjában már korábban felépült emeletes épületeibe. hajlamos vagyok a soványodásra. Feleség: Akárcsak én. (Fél szeletet lenyel.) Tulajdonképpen nem is esik jól, de az uram irtózik a sovány nőktől. Barátnő: Az enyém is. (Egészet nyel le.) Feleség: És muszály, mert százötvennyolc centi vagyok, négy kilót fel kell szednem. Barátnő: Miért? Hány kiló vagy? Feleség: ötvennégy. Barátnő: (Le akar fordulni a székről, de meggondolja.) Hát akkor tudod mit? Ha már egyikünk sem képes hízni, rendeljünk nyomtatókul egy-egy habos csokoládét. Feleség: Helyes. De csak a férjek kedvéért tv.) Kis jő t Sovástyíió húr a Olvasónk Irla: Tsz-kirándulás vízibusszal Az alig néhány hete megindult tiszai vizi buszjárat vasárnap hajnalban Tiszalö- kön kötött ki. Erre a napra ugyanis a Petőfi Termelő- szövetkezet bérelte ki, hogy kirándulásra vigyen 150 tsz-tagot Sárospatakra és Tokajba. Az állattenyésztésben, a növényápolásban és a kertészetben élenjáró dolgozók jutalma volt ez a hajóút. Eddigi munkájukkal nagy részben hozzájárultak, hogy az elmúlt évi zárszámadás idején ez a közös gazdaság fizetett legmagasabb munkaegység értéket a tiszalöki járásban. A kiránduláson megtekintették Sárospatak nevezetességeit, elsősorban a Rákóczi várat, visszatérőben pr«íig Tokajban kötöttek ki. S, hogy hangulatban sem legyen hiány, a termelőszövetkezet leszerződtette erre az útra a földművesszövetkezet népi zenekarát is. Doszlop Miklós Tiszalök Válaszol a KISZÖV: Javítják már a (lefektet A Kelet-Magyarország Fórum rovatában „Defekt” címmel közölte Kósa Pál fehérgyarmati levelezője panaszát. A megtartott vizsgálat során megállapítottuk, hogy a panasz jogos, annak ellenére, hogy a fehérgyarmati szövetkezettel kapcsolatban hasonló probléma eddig nem merült fel. A Fehér- gyarmati Asztalos és Vasipari Ktsz rendelkezik motor- kerékpár és kerékpárjavító részleggel, gumijavítással azonban nem foglalkoznak. Gumijavító részlege az ugyancsak Fehérgyarmaton működő Ruházati és Szolgáltató Ktsz-nek van, ahol gumilábbelik, motorkerékpár és kerékpárbelsők ja-; vitásait végzik. Szerelő szakemberük azonban nincs, aki a ki- és beszereléseket szakszerűen el tudná végezni, így történhetett meg, hogy a panaszos kérését nem tudták teljesíteni. A kivizsgálással egyidőben intézkedtünk, hogy a szövetkezet a javítórészleget defekt ’javítására is rendezze be. Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetség» 1966. július 20.
