Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) — Kedves magyar vendé­gek! — Látogatásuk alkalmat ad önöknek arra, hogy megismerkedhessenek az alkotó munkának azokkal az eredményeivel, amelyeket az NDK dolgozói az NSZEP alapítása óta eltelt 20 év alatt értek el, s megis­merkedhessenek azokkal a tapasztalatokkal, amelye­ket ugyancsak ezen időszak során szereztünk. — Éppen itt, Közép- Európa szívében, a szoci­alizmus és az imperializ­mus választóvonalán német földön különösen nyilván­valóvá válik, mennyire igaza volt az SZKP XXIII. kongresszusa értékelésének abban, hogy a német mun­kás és paraszt állam erősö­dése a béke és a szocializ­mus erőinek állandó növe­kedését mutatja; Nyugat- Németországban viszont a társadalomnak a monopolis­ták diktátuma szerint való átformálása feltárja az impe­rializmus összes ellentmon­dásainak elmélyülését és ag­resszivitásának növekedését. — De a háború bajno­kainak fája mégsem ér az égig. A Szovjetunióval és a Varsói Szerződés - többi tagországával együtt a Né­met Demokratikus Köztár­saság és a Magyar Nép- köztársaság hozzájárul a háborús veszély leküzdésé­hez, a béke biztosításához, ahhoz, hogy Európa békés kontinens legyen. — Országaink céltudatos szocialista fejlesztése, nö­vekvő egységünk és erőnk a feltétele és biztosítéka an­nak, hogy közös utunk biz­tos célhoz vezet. Az önök NDK-beli láto­gatása, drága magyar elv- társak, hozzá fog járulni ahhoz, hogy még szorosabb­ra fűzzük államainknak és népeinknek a szocialista internacionalizmus elvei alapján nyugvó testvéri kapcsolatait és még szilár­dabbra kovácsoljuk az im­perialista háborús fenyege­tés, az agresszió ellen irá­nyuló harci közösségünk­kel, a béke érdekében. — Kedves magyar bará­taink és elvtársaink! — Forrón köszönöm önöknek, hogy eleget tettek meghívásunknak, és ered­ményes, kellemes napokat kívánok önöknek köztár­saságunkban. Walter Ulbricht szavaira Kádár János válaszolt. Kádár János válasza — Kedves Ulbricht elv­társ! — Kedves Stoph elv­társ! — Kedves német ba­rátaink. — Küldöttségünk min­den tagja, s a magam ne­vében őszinte köszönetét mondok azért az elvtársi, meleg fogadtatásért, amely­ben bennünket részesítet­tek. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztár­saság kormányának meg­hívására eszmecsere és ba­ráti látogatás céljából az első német munkás—pa­raszt állam fővárosába, Berlinbe jöhettünk. Minde­nekelőtt engedjék meg, hogy átadjam önöknek, Berlin lakosságának, a Német Demokratikus Köz­társaság népének a magyar kommunisták, a magyar dolgozók forró elvtársi üd­vözletét és jókívánságait. Hazánkban osztatlan el­ismerést váltanak ki azok a jelentős eredmények, amelyek a Német Demok­ratikus Köztársaság népe pártjának vezetésével a szocialista építésben, hazá­ja felvirágoztatásában elért. Ugyanakkor a magyar nép nagyra értékeli azt a kö­vetkezetes és áldozatos har­cot, amelyet a Német De­mokratikus Köztársaság folytat az imperialista erők ellen, Európa népeinek biz­tonságáért, minden nép bé­kéjéért. — Népeinket és országainkat most már csaknem két év­tizede a felszabadult, szo­cialista társadalmat építő népek kapcsolatainak meg­felelő őszinte és igaz ba­rátság szálai fűzik össze. A nemzetközi politika terüle­tén is közös törekvések ve­zérelnek bennünket: együtt harcolunk azért, hogy vala­mennyi szocialista ország­gal egységben, a világ min­den haladó erőjével össze­fogva féken tartsuk az im­perialista agresszorokat, megvédjük a békét, előse­gítsük a szocializmus, a ha­ladás ügyének világméretű győzelmét. — Pártjaink és kormá­nyaink mindenkor nagy fi­gyelmet szenteltek és szen­telnek ma is annak, hogy baráti kapcsolataink és együttműködésünk az élet minden területén szakadat­lanul növekedjenek. Barát­ságunk és együttműködé­sünk fejlesztésének nagy­szerű szolgálatot tett a Né­met Demokratikus Köztár­saság Ulbricht elvtárs által vezetett párt- és kormány- küldöttségének két évvel ezelőtti magyarországi láto­gatása. őszintén reméljük, bizton hisszük, hogy mosta­ni eszmecseréink, baráti ta­lálkozóink a Német Demok­ratikus Köztársaság vezető­ivel és dolgozó népével to­vább erősítik egységünket és együttműködésünket né­peink javára, a szocializ­mus, a béke általános és kö­zös ügye javára. — Ismételten megkö­szönöm a szíves fogadta­tást — Éljen a Német Szoci­alista Egységpárt, a Német Demokratikus Köztársaság! — Éljen, erősödjék to­vább népeink barátsága! A beszédek elhangzása után a katonaság díszme­nete következett, majd Ká­dár János és Walter Ulb­richt eltépett a magyar vendégek érkezésére meg­jelent berliniek ezrei előtt, hogy fogadja a német fő­város lakosságának meleg köszöntését. A berlini ma­gyar kolónia tagjai — fel­nőttek és gyerekek egy­aránt — egy csoportban külön forrón üdvözölték Kádár Jánost és a küldött­ség tagjait. A repülőtéri fogadtatás befejeztével a küldöttség a Berlin—niederschönnhauseni kastélyban lévő szálláshejé- re hajtatott. Megkezdődtek a két küldöttség, tárgyalásai Délután a magyar párt- és kormányküldöttség ko­szorút helyezett el a szocia­listák Berlin—friedrichs­feldi emlékhelyén, majd ezt követően megkoszorúzta a treptowi szovjet hősi em­lékművet. Itt Pjotr Abraszi- mov, a Szovjetunió NDK- beli nagykövete üdvözölte a magyar vendégeket. A koszorúzások után Kádár János és a magyar küldött­ség tagjai a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottság székházában rövid látogatást tettek Walter Ulbrichtnál és Willi Stoph- nál. E látogatás végeztével az NSZEP Politikai Bizott­ságának üléstermében meg­kezdődtek a tárgyalások a két küldöttség között. A tárgyalások középpont­jában a két küldöttség köl­csönös tájékozatása, állott az egymást kölcsönösen ér­deklő problémákról, elsősor­ban az európai biztonság megőrzésének kérdéseiről. Valamennyi fő kérdésben teljes egyetértés, összhang és az álláspontok azonossá­ga mutatkozott meg. A német küldöttség ve­zetője: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottsá­gának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke. Tagjai: Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK minisz­terelnöke; Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára; dr. Gün­ter Mittag, az NSZEP Poli­tikai Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság tit­kára; Wolfgang Rauch fuss, miniszterelnök-helyettes; Guenther Kohrt államtitkár, a külügyminiszter első he­lyettese és Wilhelm Meiss­ner, az NDK magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Ezenkívül a tárgyalásokon német részről részt vesz Oscar Fischer, külügymi­niszter-helyettes, Hermann Grosse miniszterelnök-he­lyettes, a magyar—német gazdasági bizottság német szekciójának elnöke, Rudi Helmer nagykövet, külügy­minisztérium főosztályveze­tő, Harry Ott, az NSZEP Központi Bizottsága nemzet­közi kapcsolatok osztályá­nak helyettes vezetője és Herbert Bahr, a magyar-r német gazdasági bizottság német szekciójának titkára. Magyar részről a küldött­ség tagjain és a szakértőkön kívül részt vesz a tárgyalá­sokon Perczel László, ha­zánk berlini nagykövetsé­gének tanácsosa, a küldött­ség titkárhelyettese is. Hétfőn este Walter Ulb­richt és felesége az NSZEP Központi Bizottsága székhá­zának ünnepi termében fo­gadóst adott az NDK-ban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tisztele­tére. A fogadáson a himnu­szok elhangzása után Wal­ter Ulbricht és Kádár Já­nos mondott pohárköszön­tőt. ' Választások a Szovjetunióban A választók 99,94 százaléka vett részt a szavazásban Moszkva, (TASZSZ): Mint a központi választá­si bizottság jelenti, a sza­vazás a Szovjetunió egész területén midenütt helyi idő szerint reggel hat óra­kor kezdődött meg, szerve­zett formában folyt le, a választási törvény szigorú megtartásával. A központi választási bizottsághbz nem érkezett be jelentés arról, hogy valahol megsértették volna a választási rendel­kezéseket. Mint a körzeti választási bizottságok jelentéseiből ki­tűnik, a legfelső tanácsi vá­lasztások mindenütt lelkes politikai aktivitás légköré­ben folytak. A szavazás helyi idő sze­rint este tíz órakor ért vé­get. Mint hivatalosan jelentik, június 12-én megtartott legfelső tanácsi választások előzetes adatai szerint 142 440 862 szavazó, vagyis a választók 99,94 százaléka vett részt a szavazásban. Minden választókörzetben megtartották a szavazást. A szövetségi tanács je­löltjeire a választók 99,75 százaléka és a nemzetiségi tanács jelöltjeire 99,67 szá­zaléka adta szavazatát. A választások végleges eredményeit június 15-én közük. Keszlgin Helsinkiben Moszkva, (TASZSZ): Koszigip, a szovjet mi­nisztertanács elnöke Kek- konen finn köztársasági el­nök meghívására hivatalos látogatásra Helsinkibe uta­zott. A szovjet kormányfőt Kuznyecov, a külügymi­niszter első helyettese és Zaharov volt helsinki szov­jet nagykövet, a külügy­minisztérium skandináv osztályának vezetője kíséri. A pályaudvaron Kirilen­ko, Mazurov, Poljanszkij, Usztyinov és más vezetők búcsúztatták Koszigint. Koszigin szovjet kormány­fő vörös-fehér különvonata hétfőn a kora délutáni órák­ban befutott a helsinki fő- pályaudvarra. A szovjet kormány elnökét, feleségét és a kíséretéhez tartozó Kuznyecovot, á külügymi­niszter első helyettesét, va­lamint Zaharovot, a szovjet külügyminisztérium skandi­náv osztályának vezetőjét a pályaudvaron Urho Kekko- nen államelnök, Paasio mi­niszterelnök és más magas rangú személyiségekből álló reprezentatív fogadóbizott­ság üdvözölte. Koszigin szovjet minisz­terelnök hétfőn az elnöki palotában látogatást tett Kekkonen finn köztársasági elnöknél. Koszigin és Kekkonen baráti beszélgetést folyta­tott. Ugyancsak hétfőn Koszi­gin felkereste a miniszterta­nács épületében Paasio mi­niszterelnököt. Tüntetés Saigonban Saigon, (MTI): Csaknem két heti vi­szonylagos nyugalom után hétfőn Saigon utcáin ismét tüntetések voltak. Az Egye­sült Államok nagykövetsé­gét acélsisakos rohamrend- őrök vették körül, hogy megvédjék az épület felé tartó buddhista tüntetőktől. Az egyik tüntetőcsoport­nak sikerült eljutnia Thieu tábornok államfő erősen őr­zött palotájáig, ott azonban a rendőrség könnygázgráná­tokkal szétoszlatta a tünte­tőket. A rendőrök nagyszámú fiatal tüntetőt őrizetbe vet­tek, s azt mondták, hogy katonai szolgálatra fogják kényszeríteni őket. A tüntetők egy másik csoportja a központi piac­téren kiáltozva követelte a Ky-kormány lemondását, s a tábornok-miniszterelnököt a buddhisták gyilkosának nevezte. Ezt a tüntetőcso­portot szintén megtámadta a rendőrség és — az AP je­lentése szerint — a rendő- őrök egy tucatnyi buddhis­ta szerzetest elhurcoltak. Indira Gandhi Moszkvába készül Indira Gandhi miniszter­elnök vasárnap beszédet mondott az indiai rádióban, Kijelentette, hogy India, függetlenségének megszerzé­se óta most éli át a leg­nehezebb és legfelelőssógtel- jesebb időszakot. —- Az or­szág fejlődésében olyan szakaszt értünk el, — fűzte hozzá — amikor potenciális lehetőségek vannak a gyor­sabb haladásra. A rúpia leértékelése más intézkedésekkel egyetemben azt célozta, hogy gazdasá­gi életünk egyes vonatkozá­sában megjavítsuk a hely­zetet. A kormány határozott intézkedésekkel az árak emelkedésének megállítá­sára és a lakosság elsőrendű szükségleti cikkekkel való ellátásának biztosítására tö­rekszik. Az AP újdelhi jelenté­se szerint Indira Gandhi azt tervezi, hogy hamarosan Moszkvába utazik. • Gazdasá­gi kérdésekről kíván tár­gyalni a szovjet vezetőkkel. Az utazás tervét a minisz­terelnök sajtótitkára közöl­te. Franciaország visszavonja légierőit Hfugat-Hásneterszágbál Párizs (MTI): A Le Monde értesülése szerint Franciaország rövi­desen visszavonja Nyugat- Németországban állomásozó légierőit, függetlenül attól, hogy az NSZK-beli francia csapatok új státuszáról hét­főn Bonnban megindult tárgyalások eredményre ve- zetnek-e, vagy sem. A francia légi kötelékek el­költözésének időpontját még nem határozták meg, jól ér­tesült párizsi körökben azon­ban úgy tudják, hogy áthe­lyezésük július 1-én kezdő­dik meg, amikor Franciaor­szág hivatalosan is elhagy­ja a NATO integrált kato­nai szervezetét. A francia kormány intéz­kedését azzal magyarázzák, hogy De Gaulle kockázatos­nak tartja a francia légi­erők jelenlétét az NSZK- ban. Attól tart, hogy Fran­ciaország ily módon akara­ta ellenére is háborús kon­fliktusba keveredhet. 1966. június 11. Tadeusz Kosteckh tltít& (Bűnügyi regény) S3. — És ha egy kis csapdát állítanánk? így két legyet üthetünk, egy csapásra. Felügyelet is lesz a házban, de ha a pasas bedugja az orrát, azonnal fülöncsíp- jük. Kostrzewa megtorpant. Itt nem volt min meditál­ni. — Ravasz — veregette vállon Zaczeket, elisme­rően — nagyon ravasz. Részt venne ebben a játék­ban? — Ez világos. Pillanat­nyilag, ilyen megtépázott fizimiskával semmi komo­lyabb akcióra sem gondol­hatok a külvilágban. De valami csendes kis sarok­ban szükség esetén így is megfelelek. XXXVI. Másnap Zaczek hol kö­högött, hol tüsszögő roha­Forditotta: Szilágyi Szabolcs mok fogták el. Szeme vér­ágas volt a náthától, vagy az álmatlanságtól; orra vprösre dagadt. — Vinné el az ördög ezt az esőt. Mindig akkor esik, amikor nem kéne. — Végig szabad ég alatt volt? — kérdezte megle­pődve Kostrzewa. — Á, nem. De folyton ki kellett mászkálnom a zuhé alá. Mert az az át­kozott kínai... — Már meg miféle kínai? — Az az import — ál­lat. Mit képzel egyáltalán az .ilyen egzotikus fenevad. Minden öt percben felüvöl- tött az éjszaka, mintha oka lett volna rá. Annak idején teljesen igazuk volt, amikor pecsenyének szánták. Más­ra nem is alkalmas. Különben minden rend­ben van? — kérdezte Kostrzewa. — Ahogy vesszük. Min­denesetre senki sem kapar- gatta a vakolatot, s a la­kók közül sem ütöttek le senkit. De... — most a Változatosság kedvéért kö­högni kezdett. — De? — sürgette Kostr­zewa. — Kora reggel jött egy postás express levéllel. Fel­tétlenül a címzett saját ke­zébe kellett adnia, mert most jött egy ilyen utasí­tás. Gyorsan bevágódtam a konyhába, ő pedig kinyi­totta az ajtót és bekukkan­tott. Mintha csak úgy téve­désből tenné. — Bocsánat — és to­vábbmegy. Utánapillantot­tam, mert ha egyszer úgy­is észrevett. Nem tetszett, hogy valamit túlságosan nézeget a sarokban. Csak mikor már a kapun túl volt, akkor jutott eszembe, hogy megnézhetném, mi van azzal a levéllel. Rud- zinska asszony azt mondja, hogy tévedés volt. Nem ne­ki jött, hanem valami Rud­niczkinének. Most látta elő­ször ezt a kézbesítőt. Az­előtt egy másik járt min­dig. Valami nem stimmel. Felhívom a postahivatalt. Semmiféle Rudniczkinénak nem vplt ma express kül­deménye. Kostrzewa kedvetlenül megrázta a fejét. — Nem világos ez az ügy. Zaczek hosszasan töröl- gette az orrát. — Szerintem éppen el­lenkezőleg. Valaki ellen­őrizni akarta a helyzetet a házban. Talán épp a mi vakolatfogyasztónk. A gu­ta ütöget, amikor arra gondolok, hogy alig kartá­volságra volt tőlem — és most eltűnt... — Nem hiszem, hogy épp ő lenne az. Túl logikusan készíti elő akcióit ahhoz, hogy ilyen apróságot ő ma­gának kelljen elintéznie. — Cinkostársa? — Lehet... Vagy valami ..alkalmi bedolgozó”. Né­hány zloty a markába: „nézd csak meg, cimbora, n.i van odabent”. — És az a maskara? — Különös. Az experss- kézbesítők ugyanis nem hordanak egyenruhát — Ennek sem volt. De a postássapka. — Nincsen abban semmi. Az első jobh üzletben... — Ez tény— prüszkölés- sel és köhögéssel teli hosz- szú szünet. — így, vagy úgy van, szaga van a do­lognak. A konspirációt el­vitte az ördög. — Nem feltétlenül. — De hisz meglátott engem! — Látni és megérteni, ez két különböző dolog. Nincs ráírva a homlokára, hogy épp a rendőrségtől van. — Hát akkbr honnan? — Mondjuk, Marysia ud­varlója. Talán nem képzel­hető el? Szemrevaló egy teremtés. — Es ha megfigyelték, hogy én már akkor is ide­jártam, amikor ő még nem volt itt... — Az sem jelentene sem­mit. Vannak olyan vőlegé­nyek, akiket jobban vonz a konyhába a tűzhely me­lege, mint a menyasszony személye. Régebben Bar­bara jöhetett itt számítás­ba. — Hagyjon békén, dok­tor egy olyan ragyás há­zisárkány? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom