Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

4 másodperc története GYEREKEKNEK Egy őrség négy óra és nyolc üveg Időszámítási rendszerünk római alapokon nyugszik. Több mint 2000 évvel ez­előtt i. e. 46-ban Július Caesar elrendelte a 365 és egynegyed napos év hasz­nálatát, vagyis bevezette a 365 napos év mellett 4 évenként az 1 nappal hosz- szabb szökőévet. A római császár által bevezetett év­hossz sem volt azonban tö­kéletes, és az időszámítás­ban elkövetett csekély hiba 1600 év alatt már 10 napra növekedett Ezért XIII. Ger­gely pápa elrendelte, hogy 1582. október 5-e után azonnal 15-ét kell írni és ezzel a felhalmozódott kü­lönbséget eltüntette. A szökőévek bizonyos további szabályozásával pedig olyan naptárt vezetett be, amely­ben az év csak 26 másod­perccel hosszabb a tényle­gesnél. A különbség csak 3300. év után növekszik 1 napra és így a rendszer gazdasági szempontból tö­kéletesnek tekinthető. Eh­hez, a tisztán csillagászati alapon meghatározott idő­számításhoz 1752-ben csat­lakozott Anglia, 1873-ban Japán, 1918-ban a Szovjet­unió és 1949-ben Kína. Időmérés pulzussal A nap és az év a rövi- debb időtartamok mérésére túlságosan hosszú, ezért rövidebb időegységek beve­zetése is szükségessé vált. Régente rövidebb időtarta­mok mérésére homok-, víz-, tűz- és napórákat szerkesz­tettek. Ezek a szerkezetek azonban megbízhatatlanok voltak és nem voltak alkal­masak egyenlő időközök pontos meghatározására. Ezért az ó- és középkorban a nappalokat és az éjszaká­kat egyformán 12. részre osztották. A nappalok és éjszakák változó hossza kö­vetkeztében az egyes be­osztások hossza is változó volt Az egész beosztásrend­szerből csak annyi volt maradandó, hogy ezen a be­osztáson alapszik jelenlegi órarendszerünk. Bizonyos maradványai ennek a rend­szernek a gyakorlati élet­ben például a tengerhajózá­si szolgálat időbeosztásában még ma is megtalálható. A tengerhajózásban ugyanis a napot őrségekre és üvegekre osztják. Egy őrség 4 órá­val és 8 üveggel egyenlő. Az üveg elnevezés a ho­mokórák idejéből szárma­zik. Az idő múlását ugyan­is üveg homokórákkal mér­ték, amelyeknek lefutási ideje mintegy fél óra volt. A természettudományok fejlődésével a rövidebb idő­szakaszok megbízhatóbb mérése mind égetőbb prob­lémává vált. Megfelelő idő­mérő eszköz hiányában Galilei az inga lengésidejét saját érverésével mérte és ezzel a kezdetleges mód­szerrel is fel tudta fedezni az ingamozgás néhány alap­vető törvényszerűségét. Ez a biológiai módszer termé­szetesen nem elég pontos. Hiszen az emberek pulzus­száma általában különbözik egymástól, sőt ugyanazon embernél sem állandó. A nap 86400-ad része Hosszú századok kísérle­tezései és próbálgatásai után az első kielégítő pon­tosságú csillagászati inga­órákat a XVII. században Huygens készítette. Az in­gaórákban az időmérés alapja egy ismétlődő ter­mészeti folyamat, az inga lengése lett. Az óraszerke­zetekben a körmozgást hasz­nálják az idő múlásának a mérésére, ezért váltak a szögmérés egységei, a perc és a másodperc az időmé­résnek is alapjává. Alap­egységül azonban továbbra is a Föld forgása szolgál. Az időmérés fizikai egysége a Nap két delelése között eltelt idő 24x60x60-ad ré­sze, vagyis 86400-ad része lett. A 60-as osztószám az !«j ősi babiloni 12-es szám­rendszer maradványa. A pontosabb órák hasz­nálata bebizonyította, hogy a nap hosszát lényegesen befolyásolja az a körül­mény, hogy a Föld Nap kö­rüli pályáján napközeiben gyorsul, naptávolban lassul. Ezért az előbbi meghatáro­zást úgy kellett kiegészíte­ni, hogy a másodperc a kö­zepes nap hosszának 86400-ad része. 300 év alatt 1 másodperc Időmérésünk tökéletese­désével azonban kiderült, hogy a Föld forgássebessé­ge sem állandó. Halley mintegy 250 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a Hold év­századonként 10 ívmásod­percet siet az égbolton. Ez annyit jelent, hogy a nap hossza évszázadonként 1—2 ezredmásodperccel nő. A látszólag csekély változás nem hanyagolható el, mert ha minden földforgás idő­tartama évszázadonként 1— 2 ezredmásodperccel meg­nő, akkor egy évszázad alatt — vagyis 36 500 nap alatt — a Föld körülbelül 1 percet késik. Ez a késés évezredek alatt órákra hal­mozódik, és ezért a Föld lassulását a csillagászati számításoknál tekintetbe kell venni. Kvarcóra, atomóra A fejlődés további lépése­ként századunk 20-as évei­nek derekán ismerték fel, hogy az ingalengésnél sok­kal állandóbb és egyeteme­sebb ismétődő természeti folyamatokat is elő tudunk állítani a modern fizika új módszereivel. Elektromágne­ses hullámok segítségével a kvarckristályok rendkívül egyenletes rezgésbe hozha­tók. )3zzel a rezgéssel elekt­romos, átvitel, útján szabá­lyozni lehet óraművek 'moz­gását. Ez a készülék kvarc­óra. Ugyanennek az elvnek a továbbfejlesztése az utol­só évtizedben kifejlesztett atomóra, amelyben elektro­mágneses rezgések hatására bizonyos gázkeverék atom­jai kezdenek lengeni és szabályozzák egy óraszer­kezet mozgását. Ilyen óra­szerkezetek alkalmazásával az év hossza már néhány ezredmásodperc pontosság­gal mérhető. A másodperc fogalma a hosszmértékhez hasonló fej­lődésen ment keresztül. Miután felismerték, hogy a kialakításának alapját képe­ző Föld forgássebesség nem egyenletes, új meghatározást kerestek, amely a jelenleg használt másodperccel ugyan megegyezik, de el­szakad a változó, pillanat­nyi Föld forgássebességtől. A másodperc új meghatározá­sát alapos vizsgálat és vita után a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal 1956. októberében fogadta el. E szerint az idő egysége a má­sodperc az 1899. december 31-én déli 12 órakor kezdődő trópusi év 1/31,556.925,9747- ed része. A céziumgáz időt mér Az új másodpercmegha­tározás természetesen sok­kal nehezebben érthető és közvetlen megfigyelésekből 'S nehezebben származtat­ható, mint a régi középnap időhöz kapcsolódó egyszerű meghatározás. Éppen ezért a fizikusok továbbra is ar­ra törekednek, hogy a má­sodperc hosszát valamilyen periodikusan változó fizikai folyamattal úgy határozzák meg, hogy az bármely fizi­kai laboratóriumban mérhe­tő legyen. Az ilyen típusú meghatározáshoz egyes ato­mi és molekuláris szerkeze­tek saját rezgésideje a leg­alkalmasabb. Ezért a Nem­zetközi Csillagászati Unió 1955-ben javasolta, hogy miután egyes atomi frek­venciákat kellő pontosság­gal ismerünk, ezek a frek­venciák közvetlenül felhasz­nálhatók a másodperc meghatározására. Jelenleg a céziumgáz frekvenciáját ismerjük leg­jobban és a céziumrezoná­tor atomi órák a legponto­sabbak. Több ilyen óra rá­dió útján történő ■ összeha­sonlításával megállapítot­ták, hogy velük 10 millárdod pontossággal lehet időtarta­mokat mérni. Ez annyit je­lent, hogy ezek az órák 300 év alatt késnek, vagy siet­nek egy másodpercet. Eddig jutott el tehát az időmérés területén a tudomány és a műszertechnika. VÍZSZINTES 1. Rakodik. 4. Üt, fejbever. 11. Különleges, ismert idegen szóval. 14. Közlekednek rajta. 16 Ilyen pilléreket használnak omladozó házaknál. 17. Zamat. 18. Nem ke­vés. 19. Ló, népiesen. 20. Állat­lak. 22. Szülő. 23. Némán zár!!! 24. Tartósítja (szalonnát). 26. Sér­tetlen. 27. AANZ. 28. Szundikáló. 30. Pillanatok alatt párolog. 33 Megfejtendő. 35. Megfejtendő. 36. A lötty. 38. Tönkretesz. 39. Orszá­gos Sportnapok, rövidítve. 40. Megfejtendő. 42. Bátorkodik. 43. Japán nagyvárosba való. FÜGGŐLEGES 2. AE. 3. Kovács Gál Elek. 4. ... a csodák csodája (híres film). 5. Megfejtendő. 6. Megfejtendő. 7. Vissza: súlymérték jele. 8. YUX. 9. A rómaiak váltópénze volt. 10. ötödmázsás. 12. Morse- jel. 13. Fundamentumra. 15. Lako­ma. 17. IPE. 19. Alant. 21. LZLP. 24. Nála, keverve. 25. Csaknem rávár!!! 27. A hajadon. 29. Ne­hézfém + i. 31. Csupán, oro­szul. 32. Vissza: ilyen szoba is van. 34. MNE. 36. Török rang. 37. Női név. 40. Asztalos Kálmán. 41. Építésügyi Minisztérium betűjele. Megfejtendő: vízszintes 33., 35., 40, függőleges 5.. 6. Múlt heti megfejtés: — KÍNAI — JAPAN — ARAB — PERUI — HINDU — Ezt játsszuk: öt dobás Célbadobást játszhatunk akár a szobában is. Mind­össze egy szélesszájú üveg és öt pingponglabda szüksé­ges hozzá. A versenyzőktől bizonyos távolságra felál­lítjuk az üveget. Sorra mindenki megpró­bálja a labdákat beledobni. Teljes értékű pontszámot az kap, aki mind az öt al­kalommal beletalál az üveg­be. (Csökkentett pontszá­mot a találatok arányában adunk.) A versenyzőnek joga van egy próbadobásra is. Tudod-e ?... ... hogy Egyiptomból be­vándorolt mesterek vezették be az üveggyártás titkaiba a rómaiakat. Rövidesen ön­álló ipar lett az üvegkészí­tés; az időszámítás előtti I. évezred végén már külön utcában helyezkedtek el Rómában az üvegesek. ... hogy a tulipán levelei­nek közepén árok húzódik, mely levezeti a vizet a földbe, a növény hagymá­jához. Itt raktározódik a csapadék a szárazabb na­pokra. ... hogy télen a kőszobro­kat ponyvával takarják le, nehogy a víz az apró rések­be hatolva megfagyjon, s kitágulva szétrepessze, meg­rongálja az emlékműveket { Dr. Barta György íVége) KERESZTREJTVÉN'/ Zalka Máté megyénk szülötte, mint az egyik nemzetközi brigád parancsnoka részt vett a Spanyol nép szabadságharcában. E' harc­ban a szabadságért adta életét 1937 június 12-én. Válogatott elbe­széléseiből idézünk a bekülden­dő vízsz. 1., 61., és a függ. 13. és 28. sorokban. Beküldendő még a függ. 23. VÍZSZINTES 13. Ez a kas (+*). 14. A varázs­lat. 15. NL. 16. Nő a folyó víz­szintje. 18. Tudományos társulat rövidített neve névelővel. 19. Vé­gein lebeg! 20. „Ovenall”-ban van. 22. Bűvös ereklye. 24. Győri sport egylet. 25. „Éktelenül cuk­ros. 27. Tromfa. 28. Férfinév (+,). 29. Szláv név. 31. Művészi alkotás. 32. Zajtalan né­maság. 33. Foghusa. 35. Fafajta. 36. Időegység. 37. Közigazgatási központ, (pl. egy községben.) 38. Igekötő. 39. Kossuth-díjas mér­nök, egyetemi tanár 1893—1950. (József). 40. Fiú zsargonban (—’). 42. Női név. 44. Szülő. 46. Névelős fiúnév. 48. Főisten az ókori görög mitológiában. 49. Szülőd-e? 51. Férfinév. 52. Lel betűi keverve. 52. Garasa, apró­pénze, közismert görög szó. 55. Angol sör. 56. Személyes névmás. 57. Ez évben. 58. Szít betűi kever­ve. 60. Terem végek. 64. Részei. 66. Stabil. FÜGGŐLEGES 2. . Pestmegyei községből való. 3. Indulatszó. 4. ökörirányító szó. 5. Becézett női név. 6. Lendü­lete., 7. Udvarias megszólítás. 8. Egykori német kémnő első neve. 9. „Éktelenül” hiteget. 10. Aka­dály. .11. Végtelenül öreg! 12. An­gol klasszikus költő 1608—1674 (John). 17. Hangszer. 18. Levegő közismert latin szóval, tárgyeset- ben. 21. Találja. 23. Zalka Máté másik neve. 24. Magyar város. 26. össze-vissza szántás! 30. Testré­sze. 32. Mint a függ. 4. de hosz- szabban. 34. Ny. 35. CHS. 39. Ro-. mániái folyó, román írással. 41. Könnyűvérű (—% 43. Mint a függ. 21. de többesben, 44. Régi nép. névelővel. 45. Marokkói te­lepülés. 47. Budapesti rövidáru, lakástextilboltok felirata. 49. A józan gondolkodású emberiség célja névelővel (+’). 50. Napszak. 53. Szájvíz márka volt. 54. Ilka betűi keverve. 57. IRY. 59. Főnök, fonetikusan. 62. Német RT. 63. Feltételes kötőszó. 65. Mint az 56 vízsz. A megfejtéseket legkésőbb jú­nius 20-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Május 29-eí rejtvénypáíyázatttak megfejtése: „Mienk az élet tava­Ránk várnak nagyszerű tusák! És bennünk bízik a haza, Hogy földerítjük májusát/* Nyertesek: Feigel Mihályné, Karászi Józsefné, Kocsis Erzsé­bet nyíregyházi, Oszlánszki Er­zsébet apagyi, Hudák Lászlóné buji, Szűcs Gyuláné fehérgyarma­ti, Andó Mária gávai, P. Juhász Benjáminné komórói, Tury Sán­dor paszabi és Bakó Agnes ti- szalöki kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. TÖBB M FEJED Délszaki növényfélék Könyvjutalom: Rácz Klára Szakács Margit Kölese. Koiim Nyíregyháza, Kossuth u. 70., László Balkány, Rákóczi u. S. A javágó és a vadrózsavessző A hegy oldalában dolgo­zott egy favágó. Fejszéjének csattogása hegyen-völgyön át szállott. Víg nótával ör­vendezett, dicsérte a szép kikeletet. A nyurga, ifjú le­gény Virág János volt, s hogy nemcsak nevével sze­rette a virágot, azt a ka­lapján díszelgő illatos kék ibolya is bizonyította. Éppen egy nagy rönk ha- sogatásával bajlódott, ami­kor furcsa, nyöszörgő hang ütötte meg a fülét. — Jaj nekem, megfulla­dok! Meglepetten nézett körül, de embert sehol nem lá­tott. Társai jóval távolabb dolgoztak, s a fejszezaj is alig-alig hallatszott el hoz­zá. — Ki tréfál velem? — töprengett Virág János, de tovább folytatta a munkát. Alig vágott azonban egyet-kettőt, amikor újra meghallotta a nyöszörgést. — Ördög, pokol! — kiál­tott fel mérgesen, majd bosszús ábrázattal leült egy fatörzsre. — Segíts rajtam! — hal­latszott egy gyenge hang. — Szabadíts lei a fa alól! A legény tekintete a szem­ben levő fatörzsre siklott: egy vadrózsavesszö lapult alatta. — Te, te beszélsz? — kér­dezte csodálkozva Jani. — Igen, én — válaszolta a letiport ág. — Segíts raj­tam. Szétlapít ez a rönk... Itt pusztulok alatta. Mi tagadás, ugyancsak el- ámult a favágó a vadrózsa­fa szavain, hiszen életében nem látott még beszélő ágat. Am kedves, jó szive hamarosan cselekvésre indí­totta karját. Gyorsan odaug­rott, s odábbgördítette a nagy fatörzset. ■— Megköszönöm, s nem felejtem — suttogta a vad­rózsaág boldogan. Virág Jani fütyörészve folytatta a munkáját, * nemsokára el is felejtkezett az egész dologról. A fanyar kora tavaszt for­ró, sugaras nyár követte. Az erdő emberei, a favá­gók pedig kiszorultak a lombok közül. Jani is a fa­luban vállalt munkát, t csak nagynéha látogatott ki az erdőbe, virág-, vagy gombaszedésre. Egy ilyen alkalommal, amikor mnr sok gombát szedett, fárad­tan ült le az út szélére, egy virágos bokor húsé be, hogy egyet szunyókáljon. Alig nyomta el azonban az álom, amikor nyugtalan suttogást hallott: — Veszély fenyeget! Ve­szély fenyeget... Először azt hitte, álmod­ja az egészet, de az újra ismétlődő hang hamarosan felébresztette. Nem tétová­zott sokáig, menten hosszú- nyelv, baltája után kapott, s körülnézett­Hát uramfia’ Meghűlt az ereiben a vér. Tarka kígyó tekergőzött feléje. — Ennek a fele sem tré­fa — gondolta hirtelen, majd gyors baltacsapással a közelgő kígyót halálra sújtotta. — Milyen ügyes vagy! — szólalt meg váratlanul egy hang, s a favágó meglepet­ten ismerte fel a kora tava­szi vadrózsavesszöt. Már sok szép új hajtása nőtt, s azon virágok, lom­bok diszlettek, hűvöst nyúj­tottak a favágónak, — Csak nem te szóltál? — ámült el a legény. — De biz én — mosoly­gott kedvesen az illatos rózsaág. — Én voltam az. akin tavasszal segítettél. S most megfizettem érte. Balogh Bé ú A borz különös állat. Ta­lán az egyetlen az egész ál­latvilágban, amelyik a ma­gányosságot kedveli. Évente egy rövid időszakban p keres, de hamar elkergeti, s még a kicsinyeit sem túri meg. Hallatlanul szereti a tisztaságot. Szerteágazó folyosórend­szerrel olyan várat épít ma­gának a föld alatt, hogy el lehet bámulni rajta. Ebben a munkában nagy segítsé­get nyújtanak neki ásósze­rű lábai, erős karmai és túrásra alkalmas, hegye orra. Nemcsak a magányt és a tisztaságot, hanem a ké­nyelmet is szereti. Kevés fáradtsággal igyekszik meg­szerezni táplálékát. Már egészen fiatalon pocakot ereszt, elhájasodik. Ez a vastag zsírréteg az ő téli tartaléka, és egyúttal — mint valami meleg pokróc — megvédi a téli alvás idején a hidegtől is. SEPRŰ KOPOGÖS A táncoló párok vagy a zakatoló párok között egy fiú seprővel jár. Amelyik játé­kospár előtt a seprűvel hár­mat koppant, annak a párját elviszi, s a hoppon maradt a seprűvel táncol tovább, amíg ismét párral cserélheti ki seprűjét Egy várépítő állat: a borz

Next

/
Oldalképek
Tartalom