Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-10 / 136. szám
Vizsgáznak az építők Egységes légkör Vámosatyán — és az asszonyok dicsérete Meglepetésül hat, hogy a beregi táj részről beszélgetve, a járási párttitkár váratlanul a feketeribiszkét és málnát említi. Ritka ez a tájon, mint a fehér holló, de Vámosatyán termelik. Mert itt követelik az asz- szonyok. Ahol nem félnek a munkától Sólymos Gábor, a szövetkezet elhöke azonban nem említi kezdetben a ribiszkét se, meg az asszonyi követelést sérti. Helyette ezt mondja: — Igaz, az első év még tizennyolc forintot adott egy egységre,’ viszont azóta mindig jött hozzá. Tavaly, az esős időben, ahol az erős talaj nem bírta a kapát, aZ asszonyok kézzel gyomlálták a gazt a répából, mákból. Terven felüli hozammal takarítottuk be legtöbb terményünket. Az egység értéke meghaladta a negyven forintot. — Teljesen helyénvalónak találtuk a nők felvetését: gondoskodjunk több, hasznos munkalehetőségről. így ajánlották a ribiszkét, harmadik éve. AZ idén még nem terveztünk utána bevételt, de lesz, holdján vagy három mázsa. A MÉK-kel pótszerződést kötünk. Ez év tavaszára meg húsz hold málnaültetést javasoltak az asszonyok. Megtettük. A hagyományos termeléshez csak annyiban ragaszkodunk, arhennyiben feltétlen szükséges. Hogyan lehetséges az asz- szonyöknak Ilyen erejük itt, még a vetésszerkezét kialakításában is érvényre jut a szavuk? A tsz-ben egy tagra három és fél hold növény ápolása jut. Holnap ez már kevés lehet, hiszen nő az új nemzedék, programban van a gépesítés fejlesztése. A dolgos kezeket nem lehet tétlenségre kárhoztatni. Az elnök számokat mond: — Munkaképes dolgőzó tag 270. A naponta munkára jelentkező asszonyok száma 220. Majdnem minden férfi feleségével jár dolgozni. Kell a munkaalkalom így már érthetőbb a Seregben a fekete ribiszke, a vizes földből a gyom kézi tépése, a falu egysége az intrikamentes légkör. S az egységek javuló értéke. Most a korai vetésű kapásokat harmadszor ápolják, szép termést ígér a határ. — És mindeh munkát szívesen végeznek az asszonyok — folytatja az elnök. — Indokolatlanul nem kiváltságoskodnak. A tehenészek feleségei reggel, este Segítenek fejni a férjeiknek, s a határban is elvégzik munkájukat. Ha kell, vasárnap is dolgoznak. Nemcsak megköszönjük a munkájukat, hanem a munkaegység mellet célprémiumot iS adunk, és jő a hatása. Minden jó, tükörsima? Nem. Az magától értetődő, hogy a falu boltjának a nyitási és zátási idejét a nyári dologidőben az igényhez igazítják. De az már furcsa, hogy a körzeti orvosi hálózatot legutóbb úgy szervezték át, hogy nehezíti Vámosatya egészségügyi ellátásét. Barabás helyett ugyanis Tiszaszalkához osztották a falut. pedig az előbbi közelebb van. Jobb a közlekedés is. A körzeti orvos egy héten négy órát tölt a faluban, ez kevés. Az Iskolán kívüli kicsinyekre a nagymamák Vigyáznak. Napközibe tavaly nem minden szülő vitte a gyermekét, így a tanács nem is szervezett az idén napközit. A férfiakkal együtt tizennyolc asszony. Vállalta — minden gondja mellett — a mezőgazdasági Szakmünkás- tanfolyamot. Két évet el is végeztek, mégsem juthattak el a vizsgáig. Utólag „derült” ki, hogy nincs meg az alapkövetelménynek Számítható nyolc általánosuk. És ezt most mondták meg hs- kik? Milyen érzéssel kezd- jék most az általános iskolát? íiárom nő a Isz-vezetésben A vámosatyai asszonyok nem mennek akaratért a szomszédba. A tsz vezetőségében három nő is helyet foglal. Van asszony a háztáji bizottságban, a tanácsban. Szép virágosak a családi házak udvarai. Csinosak, tiszták az újuló házsorok. A tsz elnöke mondja: — Mert szeretjük a falunkat. Az asszonyok talán még jobban, mint a férfiak. Férfi ember megteszi, hogy távol járjon dolgozni, de asszony egy sem. Asztalos Bálint Határidőre átadják a yáros egyik legszebb épületét Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcán a város egyik legszebb épületének kivitelezését végzi az EM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat. Az ötemeletes, közhivatalokat és lakásokat szolgáló létesítmény nemcsak kívülről, hanem belülről is a legmodernebb építészeti megoldásokat alkalmazza. Az épület átadási határideje: 1966 június 30. HoJ tartanak az építők — Az építkezés üteme az utóbbi hetekben meggyorsult — mondja Varga Lajos építésvezető. — A határidő betartása érdekében több szakmunkásbrigádot csoportosítottunk ide. Fer- sze, ez nemcsak a határidő tartását, hanem a jobb munkát is szolgálja. — Elkészül-e az épület határidőre? — Ha valami közbe nem jön — reméljük nem jön — a vállalt határidőre, 1966‘ június 30-ra átadjuk rendeltetésének. Egyébként érdemes a munkálatokat megtekinteni... Valóban, az építkezés minden zege-zugában mozkat végzik — a tükörfényes mozaik és műkőlápborítású burkolat, a rejtett neonfényes világítás, a tág eladótér az igényes és kulturált kereskedelmet szolgálják. Az ajtók fekete-fehér diszítésüek, a kirakatok és az üzletek külső peremét kevert, színes, neönftnvű reklámSzöVeg fogja megvilágítani. Az első emeleten kap helyet a Kelet-Magyarország szerkesztősége és az Állami Biztosító. A szobák modern kiképzésüek, világosak, beépített szekrények teszik kényelmesebbé. Festésük — amit most végeznek különböző pasztellszínű A két hivatal neoncsöves emblémája — ami szintén kevert színű lesz — jól illeszkedik majd az épületek homlokzati képébe. Az utobó „hajráu Az épület többi szintjén 31, kétszobás, hallos, összkomfortos lakás kap helyet. Az ötödik emeleten a város képzőművészei is műtermet kaptak. A vállalat szakipari brigádjai most végzik a legnagyobb „hajrát”. Nem hiába. Szinte naponta „varázsolnak” elő egy-egy szobát. Tágas erkélyek, a szobákban beépített szekrények teszik kényelmesebbé az otthont. A konyha nem nagy. de annál praktikusabb. Beépített konyhaszekrény — a szükséges fiókokkal, mosogató, a legmodernebb gáztűzhely —1 az első sorozatot itt szerelik fel — szolgálja és könnyíti meg a háziasszonyok „második” műszakját. Az egész épületet központi fűtés látja el, melynek szerelése befejezéshez közéledik. Lift is van. Alig három hét választ el az átadási határidőtől. A munka üteme, az építők szorgalma, alkotókészsége biztosíték arra, hogy június 30-án új létesitmény- nyel gazdagodik a fejlődő város. Bálint Lajos Nem mennyiségi kérdés H elyes-e, ha egy ember egyszerre jóné- hány társadalmi bizottságnak is tagja? Eleinte naponta jönnek a meghívók': megbeszélés megbeszélést követ, az előjegyzési naptárt megtöltik az értekezleteket emlékezetbe idéző bejegyzések. Később lanyhul a buzgalom, egynémely bizottság máé csak hébe-hóba ad életjelt magáról, másokban töretlen lendülettel folyna a munka, de a rengeteg tisztséggel megáldott ember — elfoglaltságára hivatkozva — egyre gyakrabban menti ki magát. Mindez nem csupán elvont elmélkedés, feltételezés: köztudott, hogy nem is egy olyan ember van nálunk, akit nyolc vagy tíz társadalmi bizottság is tagjai közé sorol. Ez nem csupán egyes emberek túlzott társadalmi megterhelésére vet fényt — erről már nem egyszer esett szó —, hanem valami másra is. A mennyiségi szemlélet uralkodása egy ideig nem kévés göhdöt okozott gazdasági életünkben: ám ném egyszer ugyanez érvényesült a mozgalmi tevékenység társadalmi jellegének erősítésében is. Volt, ahol nyakra-főre szervezték a társadalmi bizottságokat, gondosan ügyelve, hogy minden munkaterületre jusson belőlük, mégpedig lehetőleg minél több. így különféle „átfedések”, párhuzamosSágolt keletkeztek, hiszen — például — a népművelési tanácsok létrejöttéig minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak volt legalább egy — vagy olykor több — kulturális, művelődési bizottsága. Érthető, hogy lassanként a munka összehangol ása már több időt, s nagyobb erőfeszítéseket követelt, mint maga az érdemi tevékenység. A társadalmi bizottságokba meghívott, a bennük végzett munkára felkért kommunisták és pártonkívü- liek általában nagy lendülettel, tenniakarással láttak munkához. Erőfeszítéseik — éppen az említettek miatt — sokszor mégsem jártak olyan eredménnyel, mint szerették volna. Ezek a tapasztalatok érlelték meg egyre több helyen a gondolatot, hogy le kell nyesegetni a társadalmasítás vadhajtásait. Maradjanak meg azok a bizottságok, amelyek valóságos társadalmi szükségletet elégítenek ki, amelyek léte és működése ténylegesen előbbre viszi az érintett társadalmi szervezet munkáját. Amelyek viszont olyan feladatokat vállaltak magukra, amelyeket más úton-módon célszerűbb elvégezni, vagy pedig nem találtak megfelelő módot a hasznos ténykedésre és ezért létük formálissá vált. azokat célszerűbb megszüntetni. Több helyen már hoztak is ilyen döntést, másutt most mérlegélik, iiielyik bizottság felesleges és melyikre van szükség a továbbiakban. Mert jónéhányra továbbra is szükség lesz, tagjaira továbbra is számítanak. Hiszen a párt és tanácsi szervezetek, a társadalmi mdz- gälmak és tömegszerveze- tek vezető testületéi ezután sem nélkülözhetik a hozzáértő társadalmi aktivisták közreműködését. A társadalmi bizottságok többségének példája igazolja, hogy a gazdasági, kulturális, szervezési feladatok valóra váltásában milyen nagy támogatást jelenthetnek a vezető testületek számára az adott terület jó ismerőiből szervezet kollektívák. Nem az elvet vetjük tehát el: a mozgalmi munka társadalmasítása fontos részét képezi mind a közéleti demokratizmus elmélyítésének, mind pedig a vezetés színvonala emelésének. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy e vonatkozásban is következetesen érvényesítsük a sokszor idézett, s olykor-olykor mégis szem elől tévesztett lenini gondolatot: inkább kevesebbet, de jobban. Gj. U Megjegyzés: Ha van, miért nincs — és lia nincs, miért van ? A nyírbátori butángázpa- lack tulajdohosai panaszolják, hogy nehézkes és hosz- szadalmas a gázpalackok cseréje. Közel egy éve a szövetkezét kezdeményezte, hogy butángáz-cseretelepet létesítenek Nyírbátorban. A Cseretelep megvalósításához a gázpalack tulajdonosoktól fejenként 150,— Ft hozzájárulást kértek. Ezt az érdekeltek a szövetkezetnek be be is fizették. A cseretelep létesítéséhez azonban még- esak hozzá sem kezdtek. De 9,— Ft költségmegtérítésért palackonként kiszállítják a gázt Nyírbátorba. Arra kiváncsiak a gáztu- lájdonosok, hogy miért kellett befizetni 150.— Ft-ot, ha nem létesítenek cseretelepet? Ha pedig nem létesítenek, hová iett a 15Ó,— Ft? (F. P.) galmas a munka. A kőműves és szakipari brigádok közül nehéz volna bármelyiket is kiemelni. Kora reggeltől késő estig megfeszített erővel dolgoznak. — Ez egy kicsit a mi vizsgánk is —• mondják az építők. JN agy városias üzletsor Tegnap még állványok erdeje vette körül az épületet, mára már eltűntek, s eredeti színében pompázik az impozáns épület. A kiugró erkélyek gyüngykavi- csos betonburkolata, az erkélyeket szegélyező és elválasztó színes üvegek, az ajtók és ablakok fehér— meggypiros színei tetszetős összhangot keltenek. A földszinti helyiségek, ahol üzletsorok kapnak helyet — a férfi ruhakoníek- ció, a háztartási bolt, raktárak és más helyiségek —, már magán viselik a nagyvárosias jellegét. Belső kiképzésük — ahol az építők a befejező munkálatoA Nyíregyházi Gépjavító Vállalatnál egy kiöregedett erőgépből házilag alakítottak rakodókészüléket. Gyorsítja, könnyiti ez az elszállítást. Foto: Hammel József E perjesi büszkén újságolta feleségének: — Gratuláltam a dirinek! Az értekezleten nagy csatája volt o főkönyvelővel. Én kijelentettem, hogy száz százalékig neki van igaza. Az asszony ijedten kérdezte: — Nem fog haragudni rád a főkönyvelő? •— Ne félts engem. Nem hallotta, amikor a dirit dicsértem. Később szerencse- kívánataimat fejeztem ki a főkönyveidnek, megcáfolhatatlan, szakszerű érveiért. Somoskői, a bérelszámoló ezért gúnyos megjegyzésekkel illetett. Azt mondta, nincsenek elveim. — Remélem, nem vesztél ősszé Somosköivel? Az igazgatóm sógora. — Azt hiszed, nem gondoltam erre? önkritikát gyakoroltam, és igazat adtam neki, amiért megbírált. Közöltem vele: hű vagyok Az óvatos önmagamhoz, hogy sohasem szabad ragaszkodnom elveimhez. — Más nem történt? — összeszidtam a hivatalsegédet, mert másfél óráig kellett várnom egy aktára. — Remélem, nem szidtad nagyon össze? — Hová gondolsz? Eszembe jutott, hogy elő akarják léptetni. Mit lehet tudni! Később megkérdeztem tőle, hogy gyengélkedő feleségének javult-e az állapota, és tanácsot adtam neki, hogy milyen orvosságot kérjen számára. — Nagyon helyesen cselekedtél. Lemegyek a ház- felügyelőhöz. — Még mindig nem csinálta meg a vízcsapot? Hallatlan dolog! Majd megmondom neki, hogy... — Jaj, ne légy hozzá barátságtalan, hiszen... — Tudom, édesem. Majd megmondom neki, hogy ne haragudjon a sürgetésért, de kell az új vízcsap, mert mi nagyon szeretünk mosakodni. Majd bolond leséeK összeverni vele! Hiszen már újságoltam neked, hogy a lányát éppen abba az iskolába nevezték ki tanítónőnek, ahová Évike jár. Ha már lemégy a házfelügyelőhöz, légy szíves hozz a csemegeboltból tíz deka ementálit. De ne az a kövér, tupírozott hajú no vágja le, mert ő mindig csupa héjat ad. A múltkor is> visszacsaptam neki a pultra. — Jaj, miért tetted? — ijedezett az asszony. Eperjesi elsápadt: ■— Miért, mi van a kövérrel? —- A férje iparági igazgató. Talán egyszer fi ts hozzá fogtok kerülni?! — Igazad van, légy hozzá nagyon kedves, és meséld el neki, hogy én milyen ideges vagyok, és mennyire megbántam a múltkori sajtügyet. Egyúttal tudd meg a keresztnevét is. Névnapjára veszünk neki egy szép csokor virágot. Palásti László 1966. június HL
