Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
A másodperc története 0 Ahogy a Hold fénye változik Gondolkodásunk alapvető tulajdonsága, hogy az eseményeket szeretjük időrendi sorba rendezni. Az egyes emberek élményanyagának a rendezése az emlékezet utján történik. Az emberi történelemnek az egységes rendezése is — az írás, és főleg a nyomtatás feltalálása óta — elég nagy pontossággal lehetséges és általában nem túlságosan nagy feladat. Ezekben a munkákban öntudatlanul is felhasználjuk a modem időmérés és időszámítás minden kifinomult szabályát és módszerét. Jóval nehezebb azonban a nagy időtávlatú történelmi és főleg geológiai események rendezése, amikor ezek a segítőeszközök már nem állnak rendelkezésünkre. Éfetutemünk alapja Az ember idő múlását általában bizonyos az ismétlődő folyamatok segítségével méri. A legszembetűnőbb ilyen ismétlődés a természetben a nappalok és éjszakák változása. Egészen bizonyos, hogy az ősember ezt a lüktetést ismerte fel először és alkalmazkodc hozzá tudatosan. Az alkalmazkodáshoz tulajdonképpen nem is kellett valami nagy értelmi képesség, hiszen ez a ritmus olyan ősi, hogy az egész állat és növényvilág életütemének alapja lett Hasonlóképpen fontos ismétlődő folyamat a természetben az évszakok váltakozása. Ennek az Ismétlődésnek az időtartama — az év — nagyon alkalmas volt az emberi élet eseményeinek a mérésére. Ez szabta meg ugyanis a vetés és az aratás idejét, vagyis gazdasági létünk egész időbeosztását. Az év hosszának megállapításához azonban már fejlett emlékezetre és a IL vagy XLIX? Válasz olvasóink leveleire Leveleket kaptunk a közelmúltban, amelyekben írójuk a lapunkban megjelenő keresztrejtvényekre hívta fel a figyelmet: a római számok írásában rendszeresen hibákat fedez fel. Szerinte a rejtvények szerkesztői helytelenül írják pl. a 49-et „IL”-nek vagy a 99-et „IC”- nek. Helyesen XLIX-nek, illetve XCIX jelekkel kell leírni — írja olvasónk. Utánanéztünk néhány matematikai szakkönyvben, matematika történettel foglalkozó kiadványokban, s néhány érdekes megállapításról ezúton számolunk be. A római számírás jelei tulajdonképpen nem is számjegyek, hanem a latin ABC nagybetűi. (I «==l; V = 5; x =10; L = 50; C = 100; D = 500; M = 1000.) Ezek mégis olyan szerepet játszottak, mint a számjegyek: segítségükkel a rómaiak bármilyen millión aluli számot leírhattak. Ez a következő módon történt: Azt, hogy j,kettő” és „három”, így írták: II, III — vagyis két egyes, háromegyes. A „négy” írása ez: IV — a baloldalra kerülő egyes azt jelentette, hogy el kell venni az ötből. Ezzel szemben a jobbfelől álló egyesek azt jelentették, hogy ennyit kell hozzátenni. VI = 6; VII — 7; VIII = 8. Ezután már be kellett vezetni az X jelet, amelynek használata analogikus az V jellel. A negyvenhez és az annál magasabb számokhoz az L jelet vezették be. A negyvenegyet pl. így írták le: „XLI” (tizet el kellett venni, egyet pedig hozzá kell tenni ötven- hez). Itt kapcsolódunk levélírónk által felvetett problémához, amikor Bermannak, a neves szovjet matematikatörténésznek „A számok tudománya” című könyvéből idézünk. „Megjegyezzük, hogy 49, 99 — ezt nem így írták: XLIX, XCIX, hanem így: IL, IC.” Egy másik idézet az Új Magyar Lexikonból való: „Az ókorban a rómaiak által bevezetett, később Európában a 15. századig általánosan használt helyiérték nélküli számírás.” Ezután felsorolja a fentebb említett alapjeleket, majd „E jelek kombinációjával képezhetők az összes többi egész számok. Mindezek birtokában már állást foglalhatunk a vitatott — rejtvényeinkben szereplő — római számok leírásában. Ha a római számirásban elsősorban a hagyományt vesszük figyelembe, feltétlenül ahhoz kell alkamazkod- mmk, ahogy maguk a rómaiak írtak. Ez pedig Berman professzor kutatásai szerint: 49 = IL, 99 = IC. Amennyiben a jelek kombinációjára vonatkozó szabály alapján írunk, szintén helyes a rejtvényeinkben szereplő jelölés, és éppen a „kombináció” kifejezés teszi lehetővé azt, hogy — esetleg indokolatlanul — a mechanikus értelmezés szerint négy jellel írjuk le az egyébként szabályosan két jellel leírható számot. Mindezekhez még egy megjegyzés kívánkozik: aromái számírással kapcsolatos problémák egyre inkább elméleti fejtegetésekké válnak. A tizes rendszerű arab számírás teljes egészében kiszorította a gyakorlati életből a római számokat: ma már sem az iskolai osztályokat, sem az évszázadokat nem jelöljük római számmal, sőt a reform- tanterv már az általános iskolában való tanítását sem írja elő. Marik Sándor természet kényszerítő körülményeihez való tudatos alkalmazkodásra volt szükség. Ezenfelül jelentős csillagászati ismereteket is kellett gyűjteni. Talán éppen ezért a legtöbb ősi nép nem az év hosszával, hanem a Hold fényváltozásaival mérte az időt. A Hold olyan feltűnően változtatja alakját és fényét, hogy a derült egű szubtrópusi területeken élő népeknek szinte önként ajánlkozott időmérőül. így alakultak ki a Hold-év naptárok, mint az időmérés első formái. A Napnak a gazdasági életre gyakorolt kényszerítő hatása folytán ezek azonban mind gyakrabban kombinálódtak a Nap-év bizonyos formájával és így jöttek létre a különböző Nap- Hold időszámítási rendszerek. Melyik a jobb rendszer? Sajnos a Nap és Hold csillagászati periódusai egymásnak nem kerek számú többszörösei és ez sok nehézséget okozott. A két rendszer egyeztetésének különböző megoldásai az időmérés különféle formáit alakították ki. Az egyiptomiak pl. eleinte 365 napos Nap-évet használtak és ezért 1461 egyiptomi év alatt az évkezdet keresztülhaladt az egész éven. Időszámításunk előtt 238-ban vezették be a 365 és 1/4-ed napos esztendőt és ezzel lényegesen megelőzték a rómaiakat. A görögök kom binált Nap—Hold-évet használtak. öt esztendőn át 12 hónapos, 3 esztendőn át 13 hónapos volt az évük. 8 Nap-év tehát 99, váltakozva 29—30 napos hónapnak felelt meg. A különböző időszámítási rendszereket használó népek a saját rendszerüket tartották a legtermészetesebbnek és hogy melyik a jobb, azt csak a gyakorlat dönthette el. A nap járás tekintetbe vételén alapuló év- beosztásos időszámítás általános elterjedése az utolsó évszázadban arra mutat, hogy valóban ez az időszámítási rendszer alkalmazkodik legjobban a gazdasági élet követelményeihez. Dr. Barta György (Folytatjuk) GYEREKEKNEK VÍZSZINTES: 1. Kínai. 6. Megfejtendő, ti„ Említettétek (—’). 14. Kutya. 16. EÄZ. 17. Személyes névmás. 18. Firma. 19. Némán fed!!! 20. Libahang. 22. Régi hosszmérték. 23. Vissza: egymást követő betűk az abc- ben. 24. Rádiócső. + TE. 26. Helyrag. 27. Megfejtendő. 28. Egyik évszakba való. 30. Megfejtendő. 33. Rettenetes. 35. Vissza: végtagot. 36. Mely személyek. 38. Sovány ló. 39. Káros. 40. Megfejtendő. 42. Jókedvű. 43- Vigyázatosság. FÜGGŐLEGES: 2. Római 999. 3. Nem, latinul. 4. Fél anód! 5. Idehajít. 6. Öbégat. 7. AT. 8. Piszok. 9. AAAAA. 10. Levágták, lehajították, ledobták. 12. Morse-jel. 13. Kikotyogja. 15. Jövedelem. 17. Szúró kés, fegyver. 19. Gyermekei 21. Keresztüljut. 24. Vissza: autonómiát követelő Irak területén élő nép. 25. Nem kell több. 27. Mezőgazdasági idénymunkás. 29. IMEVG. 31. ERR. 32. Kisökör. 34. Ilyen hal is van. 36. Mely személyt? 37. Ködös mássalhangzói. 40. Feltételező szócska. 41. Urai Sándor. Megfejtendő: Távoli népek nevei — vízszintes 1, 6, 27, 30, 40. TÖRD A FEJED Távoli népek Múlt heti megfejtés: ZEBU — TEVE — ZEBRA — ZSIRÁF — A KAMÉLEON. Könyvjutalom: Tiba Tibor Kát», torjánosi, Fábián testvérek Csen* ger, Kőhegyi Péter Nyíregyháza, Árpád u. 35. Rossz hal, száz hot, száz arany Élt egyszer a fáraó udvarában egy nagyon hamis, nagyon ravasz szolga. A szolga nagtyon szerette a pénzt és minden utat-módot megragadott, hogy pénzét szaporíthassa, még a csalárdságtól sem riadt vissza. Történt egyszer, hogy a fáraó szakácsa maga (elé hivatta a szolgát, és egy csomó aranyat adott neki, majd így szólt hozzá: — Menj ki a piacra és vedd meg a legszebb és legjobb halakat, mert urunk estére vendégeket fogad és halat kíván. Ne takarékoskodj az arannyal, mert azt akarom, hogy urunk is és a vendégek is elégedettek legyenek. Fogta a hamis szolga az aranyakat és elindult a piacra. Megkérdezte az egyik árust, azután megkérdezte a másikat is, mennyiért adják a halat, de persze a szép, friss áruért sokat kértek és a kapott pénzből nem tudott volna megtakarítani magának egyetlen aranyat sem. Fogta hát magát a kapzsi, ravasz szolga és elment a piac legvégében árusító öreg banyához, aki romlott halat árult és ezért azt a többiekKERESZTREJTVÉNY 1781 június 8-án született Stephenson György, a vasútépítés úttörője. Beküldendő sorrendben: tízsz. 6, függ. 42, függ. 20, VÍZSZ. 52, függ. 16 és vizsz. L VÍZSZINTES: 1. Stephenson mozdonyának neve. 6. Az első kizárólag gőzüzemre berendezett vasútvonal (folyt. függ. 42.) 10. AAAA. 11. A népgazdaság egyik ága. 13. Baranya megyei község. 14. AO. 15. Vasúti kocsi része. 17. Tíz iskolai hónap. 19. Spanyol folyó. 21. Jó késnek van. 22. Ellenérvekkel való megdöntése. 23. RUL. 24. Bács- Kiskún megyei község. (+’)• 26. Szocialista állam pénzegysége. 27. Csend, nyugalom, németül (+’)• 28. A kollektív mezőgazdasági szövetkezetnek a SZU-ban a kolhozmozgalom idején általánossá vált egyik formája. 30. öröklött — rendszerint kis barna folt alakú — elszíneződés a bőrön. 31. Szövetségi állam az USA-ban (-P). 32. Világtáj. 35. Lassít. 36. Szovjet politikus. 37. Házról házra jár. 38. Agyag emberóriás. 40. Gyermekbetegség. 42. Z-vel a végén cukorgyártási melléktermék. 43. Épületrész. 45. Olasz város. 47. Na, ne betűi keverve. 48. Madár. 50. Balti nép. 51. Szóösz- szetételekben első tagként újat jelent. 52. A függ. 20.. folytatása. 53. Azonos magánhangzók. 54. CZKE. 56. Gyermek védőoltás. 57. Add a kártyalapokat! 58. „Fél” hiba. 59. Indítja a cselekvést. 61. Névelős téli csapadék. 63. Német tojás. 64. Bizonyos számú szavazat. FÜGGŐLEGES: I. A legmodernebb fegyver. 2. Szemüveg. 3 Kinek a tulajdona. 4. Egy „fél” eper. 5. Orosz népcsoport. 6. Búj tógát, ingerel valakit. 7. Kor jelző. 8. VAE. 9. Rá testál. 12. „Éktelenül” rálehel. 13. Ruhát téliesít. 16. Az első magyar vasútvonal. 18. Kitüntető díj. 20. A kontinens első gőzüzemű vasútvonala (folyt, vízsz. 52.) 25. Tagadó szó. 27. Heverő. 29. A családi tűzhely védőszentje. 31. Tétel, tantétel. 33. Francia fró keresztnevének első betűjével. 34. Kicsodám? 33. FÁH. 38. Eredet, származás. 39. Kuba „tengere”. 41. Egoizmusok. 42. A vízsz. 6. folytatása. 43. Levelet, csomagot postára visz. 44. Vonalzó. 46. Mini a 31. függ., de névelővel. 48. Zeneszerző, karmester (Viktor). 49. Állati belsőrész. 55. Mezőgazdasági eszköz. 60. R. 62. Olaj fajta. A megfejtéseket legkésőbb június 13-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Május 22-i rejtvény pályázatunk megfejtése: Eredetileg Észak- Amerika és Mexikó. Robin János, vagy fia a pirizsi fűvészkertben. Nyertesek: Lőrinczi Anikó, Tu- róczy Emőke, Nyíregyháza, Bauer Agnes barabási, Bedő Lász- lóné fényeslitkei, Tátray Gabi gávai, Kiss Elemérné napkori, Asbóth Vanda és Makray Istvánná nyírbátori, Kolláth László pa- posi és dr. Mező Lajosné kisvár- dai kedves rejtvényfej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. Egyiptomi mese nél sokkal olcsóbban adta. így a szolgának jó csomó aranya megmaradt. A szakács átvette a halakat, megsütötte és este feltálalta a fáraó és a vendégek elé. A fáraó megérezte a hal romlott ízét és nagyon megharagudott a szakácsra. Maga elé hivatta és iszonyú haraggal támadt rá: — Hogy mersz az asztalomra romlott halat feltálalni ? — Hatalmas fáraó — felelt reszketve a szakács — nem én vettem a halat, hanem egy szolgát küldtem el érte a piacra. — Hivasd hát elém a szolgát — parancsolta a fáraó és mikor az megjelent, megkérdezte tőle is: — Hogy mertél romlott halat hozni a szakácsnak? — Hatalmas fáraó — felelt reszketve a szolga, én nem hoztam rossz halat és nem is hiszem el, hogy az asztalodra feltálalt hal rossz. — Nos, ha nem hiszed el, hogy rossz — felelt a fáraó. — akkor rögtön megeszed a halat, mert ha nem, száz botot veretek rád, vagy száz aranyat fizetsz. — Megeszem, megeszem — kiáltott a szolga és hozzá is fogott, de minél többet evett, annál jobban tiltakozott a gyomra ellene. Végül annyira megundorodott, hogy nem bírta tovább. — Uram, nem bírom — mondta — inkább a száz botot, mint még egy falatot. — így is jól van — felelt a fáraó, s hívta poroszlóit, akik megkezdték a botozást. Egy darabig csak tűrte a kapzsi, ravasz szolga, de a hatvanadik botütésnél felugrott. — Nem bírom tovább uram, szólj a poroszlóknak, hogy ne üssenek, inkább fizetek. — Legyen a kívánságod szerint — felelt a fáraó, t hivatta a kincstárnokát, aki könyörtelenül behajtotta a kapzsi szolgán a száz aranyat, egész vagyonát, amit a fáraó udvarában kapzsiságával és ravaszságával megtakarított. Így történt, hogy kapzsiságáért meg is ette a hal javát, hatvan botot is kapott és száz aranyat is fizetett. Nem is próbált többé soha csalárd úton meggazdagodni. Játék a táborban CSAK ÓVATOSAN! Egyenes sorban, kb. 20—30 cm távolságban a földön 7—8 üveget kell elhelyezni. A feladat: a vállalkozó bekötött szemmel úgy tudjon végigmenni a sorok között, hogy egyetlen üveget se döntsön el. Próbálni lehet, majd bekötjük a szemét. Mielőtt elindul, gyorsan felszedjük az üvegeket, így a társaság azon derül a legjobban, hogy a társaság „legügyesebbje” milyen mókásan kerülgeti a nemlétező üvegeket. KI SÚGOTT? A játékosok kört alkotnak, s egy bekötött szemű játékos a kör közepére áll. Egymás után mindenki odalép hozzá, és fülébe súg valamit. Figyelnie kell, hogy megállapíthassa, ki a súgó. Ha kitalálta, akkor a megnevezett játékossal helyet cserél. KIHAGYÓ NÓTA« A tábortűz mellett jó szórakozás ez a játék. A nótafa jelére énekelnek a játékosok, majd intésre abbahagyják az éneket, de magukban követik a dal szövegét és a dallamot. A vezető intésére mindenki ismét hangosan folytatja az éneket ott, ahová eljutott magában. Aki eltéveszti, kiáll a játékból. Az a győztes, aki utoljára marad. Tasnádi Varga Évát Vakáció Hajlik az ág és zöld a határ. Itt van a nyár, hát itt van a nyár! Kirándulunk! de szép, de jé, ezüst tükör ott lent a folyó. Együtt a csapat, a sok gyerek, velük futok és velük megyek. Képül a labda. Most én szaladok! A rozsé lángja messze lobog. Szalonna sül, kenyér a kézben, az este lassan lépked a réten. Becsukódik a mák virága, tücsök ciripel csillagot várva. teIndulás! Gyertek utánam sorba, A csónakot a hullám sodorja. Evezz pajtás! De szép, de jó! Vakáció! Vakáció! Ténagy Sándor: Csacsifogat Csacsi húz kicsi kocsit, kicsi kocsi nyekereg: hej, te gazda, lusta gazda, zsírozd meg a kereket. Csacsi görnyed: de nehéz a fél zsák búza, saroglya; haj, te gazda, lusta gazda, estig se érsz # malomba,
