Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-30 / 153. szám
Érdekes dokumentum Az Egyesült Államok Kommunista Pártja már befejezte XVIII. kongresszusát, amelynek határozataira, egész munkájára szerte a világon felfigyeltek a társadalmi haladás hivei. A kongresszus idején készült kép megkésve érkezett hozzánk, de még így is történelmi dokumentum. Képünkön: az elnöki emelvény, s mögötte a kongresszus jelszavai olvashatók. (Rádiotelefoto —- MTI Külföldi Képszolgálat.) Az argentin diktátor letette az esküt KAIRO Kairói sajtójelentések szerint De Gaulle francia elnök, aki augusztus végén látogatást tesz Etiópiában, útközben megáll az EAK fővárosában és megbeszélést folytat Nasszer elnökkel. A két államfő nemzetközi problémákról és a francia— egyiptomi kapcsolatok megszilárdításáról folytat eszmecserét. KARACHI Az amerikai fejlesztési hivatal kedden bejelentette, hogy 70 millió dolláros kölcsönt nyújt Pakisztánnak, elsősorban iparfejlesztési célokra. SANTO DOMINGO Kedden elhagyta Dominikát a 14 hónapja az országban tartózki)!ó amerikai ejtőernyősök első ötszáz főnyi csoportja. Az ejtőernyősök a dominikai népi felkelés napjaiban szálltak partra és az AÁSZ múlt heti határozata után távoznak az országból. Miután jelenlétükkel lehetővé tették a konzervatív Balaguer megválasztását. NEW YORK Üjabb robbanás történt az Alva Cape angol tankhajó fedélzetén, alig 12 nappal azután, hogy a New York-i kikötőben a hajó összeütközött egy amerikai olajszállítóval és kigyulladt. Míg a tűzvésznek akkor 33 halottja volt, ezúttal három volt az áldozatok száma, hat tengerész eltűnt, négyen megsebesültek. Az újabb szerencsétlenségre akkor került sor, amikor megkísérelték eltávolítani a hajó olajrakományát LOS ANGELES Egy Los Angeles-i bíróság bűnösnek találta Herman Lee Henry 43 éves amerikai fajvédőt. Henry ki akarta irtani az Egyesült Államok néger lakosságát: terve az volt, hogy minden négernek mérgezett élelmiszercsomagokat küld. Az ítéletet július 27-én mondják ki. WASHINGTON Az amerikai Federal Reserve Board szerdán kiadott jelentése szerint május hónapban újból 86 millió dollár értékű arannyal csökkent az amerikai tartalék. PRÁGA f . , Szerdán Pragaban megkezdte munkáját a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlése. A küldöttek megvitatják az 1965. évi költségvetést. Buenos Aires, (MTI): Szerdán Juan Carlos On- gania tábornok a Buenos Aires-i Casa de Gobierno- ban letette a hivatali esküt, mint Argentina új köztársasági elnöke. Onganiát, aki az argentínai puccsokban legtöbbször szerepet játszott és legutóbb a hadsereg fő- parancsnoka volt. a keddre virradó éjjel államcsíny révén hatalomra jutott és magát „forradalmi juntának” nevező három fegyvernemi parancsnok állította az ország élére. Hírügynökségi jelentések szerint Ongania az eskütétellel egyidőben bejelentette kormányának összetételét. Mint a Reuter tudósítója közli, Ongania, első hivatalos teendőjeként, bejelentette a junta „forradalmi statútumát” amellyel az eltörölt alkotmányt helyettesítik, s amely gyakorlatilag teljhatalommal ruházza fel a kormányzó tábornokokat Az AP arról tájékoztat, hogy bár a „forradalmi statútum” részleteit még nem tették közzé, az kétségtelenül élesen peronistaellenes és antikommunista lesz. Kedden az új katonai rezsim megszámlálhatatlan nyilatkozatainak egyikében tudatta a világgal, hogy célja: „Argentina nemzetközi tekintélyének újjáépítése és az ország modernizálása”. Még a nyugati hír- ügynökségek is élesen szembeállítják ezt a proklamá- ciót azokkal a fejleményekkel, hogy az argentin junta, közvetlenül hatalomra kerülése után, szétkergette a kongresszust, feloszlatta a legfelső bíróságot, a politikai pártokat és tudomásra hozta, hogy semmiféle munkásmegmozdulást nem tűr el. A megbukott Illia elnök sorsáról nem érkezett újabb jelentés azóta, hogy közölték: kedden Buenos Aires közelében házi őrizet alá helyezték. Carlos Perette, a volt alelnök. az AFP jelentése szerint Uruguayba szökött és menedékjogot kért, ezt a hírt azonban uruguayi részről nem erősítették meg. Leoni venezuelai elnök tudomásra hozta: megtagadja a diplomáciai elismerést az új rendszertől. A brazil külügyminisztérium viszont kinyilvánította, hogy a kormány elismeri az új rezsimet. Kolumbia felfüggesztette a diplörftáéfái kapcsolatokat, míg a chilei képviselőház határozatban emelte fel szavát „az argentin demokratikus és alkotmányos elvek sárbatiprása” ellen. Costa Rica utasította Buenos Aires-i nagykövetségét, hogy további utasításig ne vegyen fel kapcsolatot az új kormánnyal. Uruguay „minden normális elővigyázatossági intézkedést” megtett, beleértve a határok és a távközlés fokozottabb ellenőrzését. Közben Limában ülésezett az úgynevezett latinamerikai parlament, a földrész országaiban működő törvényhozó szervek szövetsége és kedden elítélte, „diktatórikus lépésnek” nevezte az államcsínyt, s lemondta a június 8-ra Buenos Aires- be összehívott parlamenti ülést. Kladt — Kondratyev: Az aranyvon (Dokumentumtörténet) Fordította: Pető Miklós Magyarok őrzik az aranyvonatot Panacsevet éjszaka álmából rázta fel a küldönc. — Azonnal kérik az állomásparancsnokságra ! Itt már várt rá Koszu- hin. Két ember volt vele, külsőre nem oroszok. Egyikük, magas, szurok fekete hajú férfi, barátságosan mosolygott és az orosz nyelvet törve, így szólt Panacsev- hez: — Érted, elvtárs! Add le őrséget. Ezredünknek parancsa van kísérni Aranyvonatot. Panacsev Koszuhinra nézett. Az félrevonta. — Az okmányaik rendben vannak. A megbízólevél is. Ismerős csekistával jöttek. Ismert emberek: magyar internacionalisták. A jelszót azonban nem tudják. S miért nem kaptunk utasítást a hadseregparancsnokságtól? — Várj csak — felelt Panacsev —, utánanézünk, nehogy baklövést kövessünk el. Nem fát szállítunk. Panacsev kisietett a szobából, s őröket állított az ajtó mellé. Aztán Koszu- hinnal a távírász helyiségébe ment. — Add le a következőket, de azonnal — mondta Panacsev a távírásznak: „Az 5. hadsereg forradalmi bizottságának. A köztársaság állami kincseinek őrzését nem adhatom át a nemzetközi ezrednek, miután senkitől nincs hivatalos parancsom. Várom az utasítást a készüléknél. A 262. ezred 3. zászlóalj parancsnoka: Panacsev”. Néhány perc telt el feszült várakozásban. A készülék nemsokára működni kezdett, gyorsan gördült a szalag: „Panacsevnek, a 262. ezred 3. zászlóalja parancsnokának. Megparancsolom, hogy adják át az önökre bízott állami kincsek őrzését a „Harmadik Internacionalé” hadosztály első nemzetközi ezredének, mihelyt megkapják azt a szerelvényt, amellyel visszatérnek Ir- kutszkba. A végrehajtásról értesítsék...” Világossá vált, hogy a 3. zászlóaljat átvezénylik a frontra, hogy részt vegyen a szétvert fehér seregek végleges felmorzsolásában, az arany őrzését pedig átadják a „Harmadik Inter- nacionalé” hadoszíSly 1. nemzetközi ezredének. Az aranyvonat őrzése április 12-én délután négy órától a nemzetközi ezredre hárult. A vonatkozó jegyzőkönyvet Varga István ezredparancsnok és Mihályi Kálmán ezredkomisszár irta alá. Az 1. nemzetközi ezred nemrég, 1920 januárjában alakult a Kolcsakék elleni, Irkutszk környéki harcokban. Alapvetően magyarokból, továbbá németekből, csehekből, stb. állt, akik a sors akaratából Szibériába kerültek, s a döntő pillanatban a szovjet hatalom oldalára álltak át. Akadtak köztük orosz és ukrán katonák is. Az ezred parancsnoka, a 26 éves Varga István magyar internacionalista, 1920-ban lett a Szovjet Kommunista Párt tagja. 1916-ban mint az osztrák- magyar hadsereg főhadnagya esett fogságba és került a krasznojarszki fogolytáborba. Varga István több magyar bajtársával. Hed- rich Richárddal, Mihályi' Kálmánnal, Oldal Gézával, Papp Józseffel, Pogonyi Antallal és másokkal megszökött a táborból és jelentkezett a Vörös Hadseregbe, s annak soraiban küzdött az ellenség ellen. Ennek az ezrednek volt egyik századparancsnoka Zalka Máté. A nemzetközi ezred parancsnokai és katonái furcsa benyomást keltettek külsejükkel. Ugyanis azt a csukaszürke egyenruhát viselték, melyet a Kolcsak- hadsereghez tartozó lengyel légionistáktól zsákmányoltak. Különböző félreértésekre adott okot az öltözékük, de a piros szalag és a csillag mégis felismerhetővé tette őket. Az internacionalisták két zászlóaljának őrizete alatt (az ezred harmadik zászlóalja Krasznojarszkban maradt) most már tovább gördülhetett az aranyvonat nyugat felé. Naponta legalább háromszor ellenőrizték a vagonokat, az ajtókat, a zárakat, s a Koszuhin, illetve a stáb vagonjában lévő ellenőrzési könyvbe rendszeresen bevezették: ,,A kontroll megtörtént. Minden rendben”. 1920. április 16-án Lenin táviratot kapott: Az aranyvonat Omszkba érkezett. Ide futott be a kormány választávirata, Lenin aláírásával, azzal a rendelkezéssel, hogy tovább kell szállítani a kincseket Kazány- ba. A távirat — látva, hogy maga Lenin írta alá — fellelkesítette a kísérő személyzetet és az őrséget. Gyorsan megtettek minden előkészületet a továbbhaladásra. A szerelvényhez kapcsolt vagonokba berakodták az omszki bank aranytartalékát is. Április 21-én este már minden készen állt az indulásra. Koszuhin és Varga István újra ellenőrizték a kísérő személyzetet, az őrséget, géppuskákkal erősítették meg a mozdonyt és az elől haladó vagonokat; elterjedt ugyanis a hír • városban arról, hogy ■ banditák támadásokat intéznek a vonatok ellen. Még indulás előtt a pályaudvar távírdájából közvetlen vezetéken táviratot adtak fel: „Kreml, Moszkva, Lenin elvtársnak. A 10950 sz. rendkívüli szerelvény Omszkbói április 21-én moszkvai idő- szerint 20 órakor elindult nyugatra”. (Folytatjuk) Tadeust Kostecki: idői (Bűnügyi regény) Fordította: Szilágyi Szabolcs 67. Az egészség mintaképe volt mindig, és hirtelen... Voltaképpen mi volt a megbetegedés oka? Mérgezésről suttogtak. Ha Barbara adta be neki, akkor, mint ezeknek a machinációknak részese, feltétlenül tudott volna a világító falról is. Talán valaki más, kihasználva egy figyelmetlen pillanatát, mérget öntött a teába. Ki? Golikon és Rudzinskán kívül erre másnak egyáltalán nem volt lehetősége. A fláz, a nyomozás kezdetén egy ostromlott erődítményre emlékeztetett, és nem lett volna könnyű ide észrevétlenül bejutni. Gondolatmenete hirtelen összekuszálódott. Mintha valakinek tekintetét érezte volna. Háttal ült az ablaknak és akaratának teljes erejével küzdött vágya ellen, hogy megfordítsa fejét. Ez sarkalatos hiba lett volna. Ha valóban valaki idegen nézett be... A táskája ott volt az asztalon a keze ügyében. Oda. húzta magához. Puderkom- pakt. Talán egészen természetesnek tűnik, hiszen nőről van szó. Megvillant a kerek tükör: a szeméhez emelte, ujjai hegyével megfogta a púdertől porzó pamacsot. Még egy alig észrevehető mozdulat. Most a tükörben volt az ablak képe. Ajkait erősen összeszorította. Csak nyugodtan. Egy arc lapult az üveghez. Férfi? Nő? Az arcvonások kivehetetlenek voltak. Itt égett a villany — az ablakon túl vágni lehetett a sötétséget. Csak egy kimeresztett szempár fehérje villogott kékesen. Tehát így állunk... Nem engedte el a táskáját. Ugyanis éppen abban van a.. Nyugodtan felállt. Ez nem volt könnyű dolog. Nyakizma megmerevedett. Mit csinál az ott, az ablaküveg mögött? Most már nem látta, hiszen szünet nélkül nem tarthatta szeme előtt a tükröt. Ez nagyobb baklövés lelt volna, mintha egyenesen az ablakra nézne. Minden sietség nélkül elindult az ajtó felé. Táskájába süllyesztett kezével megfogta a kisméretű pisztoly markolatát. Kostrzewá- naic igaza volt: az ügy egyes szakaszait sűrűn határoló hullák bizonyítják, hogy egy figyelmetlen pillantást az életével fizethet meg az ember. A bejárati ajtó sarokvasai elnyújtottan nyikorogtak. A kutyafáját, hogy senkinek se jutott eszébe ezt megolajozni! Kirohant a kertbe. A konyhaablaknál már senki sem volt. Hát, világos, talán csak a süket nem hallotta volna a zajt. Valahol a közelben rejtőzködik? Körös-körül az áthatolhatatlan, majdnem koromfekete sötétség függönye lógott. Locsogva potyogtak az esőcseppek. A táska mélyén lapult egy kis zseblámpa: ha ki akarná venni, el kellene engednie a pisztolyt. Jobb, ha nem rizikózik. Jobb, ha... Aha megvan, a sötétségben hirtelen feltűnt egy elmosódott árny. A kerítés felé rohant. Lisicka utána ugrott. Nem sok reménye lehetett — a néhány méteres előny és a kavicsok közé süppedt magas sarok miatt. — Állj! — a táskából előkapta a fegyvert. Most már nincs idő, még csak gondolni is a konspirációra. — Állj! — Az árnyalak gyors fordulattal a fák között termett, s eltűnt a látóhatárról. Hogy eljuthasson a kerítésig, ki kell lépnie a nyílt térségre. Az át- kúszás sem sokat segítene ezen a szakaszon. A magas betonalapzat lehetetlenné tette az álcázást. Akár így, akár úgy, meglátja, amikor átvág a kerten. Es akkor, ha nem engedelmeskedik... Felhúzta a biztosítót, ujját a ravaszra helyezte. Nehéz lesz. (Folytatjuk) I — A „menet” útvonalát Ienet a vonulás napjából. Alig százan indultak el a Tennesee állambeli Mem- phisből, június 6-án James Meredith néger diák vezetésével, hogy gyalog járva az 51-es autóúton, bebizonyítsák Mississippi állam négereinek: félelmük túlzott, álljanak bátran csatasorba jogaikért. Alig léptek Mississippi földjére, a polgárjogi harcosok menetét kísérő rendőrök és fotóriporterek szeme láttára, fényes nappal, a fehér fajvédők egyike három lövést adott le közvetlen közelről Mere- dithre, akit súlyos sebekkel szállítottak kórházba. Ha az első napon Meredith menete csak néhány soros hírt kapott az amerikai újságokban, ez a három lövés milliókat rázott fel. Meredith, akinek nevével négy esztendővel ezelőtt ismerkedett meg a világ, amikor először ő iratkozott be a kizárólag fehéreknek fenntartott oxfordi „Öle Miss” egyetemre Mississippiben. Meredith a washingtoni kormányzat által odavezényelt szövetségi csapatok sorfala között látogatta az előadásokat és vállalta azt az életveszélyt, amelyet a fajgyűlölők fenyegetese ábrázoló térkép és egy jejelentett számára. Bátorságával a fajüldözők elleni küzdelem ^gyik jelképévé vált, s néhány héttel ezelőtt arra vállalkozott, hogy őrizet nélkül lép Mississippi földjére és vezeti a 360 kilométeres menetét a „félelem ellen”. A Meredithre adott lövések, a sebesülése után a Nobel-békedíjas Martin Luther King által folytatott menetre dobott bombák, a provokációk és rendőri gumibotok, a menetet kísérő újságírók autóbuszában elhelyezett mérgeskígyók — mind-mind azt bizonyítják, hogy Mississippi négereinek félelme indokolt. Az amerikai négerek harca napjainkban új lendületet vett. Ma már nem látszattörvényekért, hanem a néger lakosság tényleges jogaiért, gazdasági egyenlőségért. Ezzel foglalkozott az Egyesült Államok Kommunista Pártjának New Yorkban most befejeződött 18. kongresszusa is, rámutatva, hogy a négerek gazdasági és politikai egyenjogúságáért indított mozgalmának győzelméhez a kulcsot a munkásmozgalom és a néger nép szövetsége jelenti. T Győzött — a „félelem elleni" menet
