Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

______________________________________________ Aratással egyidőben tarlószántás, Zenélő székek másodvetés Vajda Istvánnak, a Nyír­bátori Járási Tanács mező- gazdasági osztálya főagronó- musának tájékoztatása sze­rint, jól halad a mezőgaz­dasági munka a járás terü­letén. Az aratásra való felkészü­lés legfontosabb mozzanata volt a gépjavító állomás, a termelőszövetkezetek gép­parkjainak felülvizsgálása, az észlelt hibák idejében történt kijavítása. így 32 kombájn és 16 aratógép kezdheti meg a munkát. A 17 000 hold kenyérgabo­na aratásával, betakarításá­val egyidőben végzik a tar­lószántást és a másodvetése, két. Az aratógéppel végzett aratás esetén a sarokvágók, a keresztelők, a hordással foglalkozók minden 100 ke­reszt után 5—10 kiló ter­ményt kapnak természetbeni juttatásként. A kombájnnal történő aratásnál a kom­bájnvezetők és a segédveze­tők is 1,5—2 kiló terményt kapnak holdanként. Azok a tsz-tagok, akiknél a természetbeni kenyérga­bona-juttatások a prémium­mal együtt meghaladja a család évi szükségletét, a juttatást pénzben kapják meg. Kovács Endre Nyírbátor A napokban Nyírbélteken szerepelt a Déryné Szín­ház, Csehov Sirály című drámájával. A 400 személyt befogadó korszerű kultúr- ház széksorait nemcsak Nyírbéltek, hanem a kör­nyező községek lakói is megtöltötték. Az előadás alatt azonban a székek any- nyira recsegtek, hogy ez a zaj teljesen élvezhetetlenné tette az előadást. Nem értjük, miért nem lehet a székeket úgy el­helyezni és rögzíteni, s ha szükséges megjavíttatni, hogy ne szolgáltassanak „kísérő­zenét” a műsorhoz. K. E. A szakszervezet megvédte A Kelet-Magyarország május 22-i számában „Más­fél évtized szabadnap nél- 'kül” címmel közölte azoknak a törvénytelenségeknek egy részét, amelyet az éjjeliőrök­kel és portásokkal szemben követtek el a gépjavító állo­mások. A MEDOSZ megyei bizott­sága több helyen tett intéz­kedést, és hasonló lépések megtételére kérte fel a gépállomások megyei igaz­gatóságát is, a tapasztalt hiányosságok megszüntetésé­re. Úgy gondoltuk, hogy mindezek után az illetékesek levonják a szükséges követ­keztetéseket. Sajnos, nem így történt ez a Tyukodi Gépjavító Állo­más csahold üzemében, ahol Kádár Dezső dolgozik, s aki­nek panaszlevele nyomán indult meg korábban a vizs­gálat. Kádár Dezső 1951 óta dol­gozik a csaholci gépállomá­son, mint éjjeliőr. Munkája ellen nem emelt soha kifo­gást a gépállomás vezetősé­ge. A hirtelen fordulat a jogos követelés után követke­zett be, s a dolgozó helyzete tarthatatlanná vált, miután a 3094 foMntot ki kellett fi­zetnie a gépállomásnak. Ezért érkezett ismételten egy levél megyei bizottsá­gunkhoz Kádár Dezsőtől, amelyben a következőket ír­ta: „Szégyenkezve fordulok Önökhöz újra de kénytelen vagyok, mert ősz óta gúny és vicc tárgya vagyok, amit már képtelenség tűrni, s kü­lönösen a tárgyalás óta, ahol a munkaügyi döntőbizottság megítélte az összeg kifize­tését.” Megyebizottságunk ismé­telten vizsgálatot tartott a helyszínen és a gépjavító állomás igazgatójával egyet­értésben Kádár Dezső mun­kaviszonyát helyreállíttatta, mert panasza ;ogos volt. Az ügy tehát rendeződött erkölcsileg és anyagilag is, a dolgozó szempontjából. De utólag is elgondolkoztató Fazekas Antal üzemvezető magatartása, aki egy 7 gyer­mekes családapát kényszerí- tett munkahelyének elha­gyására. Ez a példátlan eset most különösen figyelemre méltó, hiszen a mezőgazda­ságban dolgozók nagy erő­feszítéseket kívánó feladat elvégzésére készülnek. Az aratási munkákkal egyidő­ben az egyéb mezőgazdasági munkák nagy erőkei kötnek le. A jó eredmények alap­ja a dolgozók lelkesedése, fegyelmezett munkája. En­nek érdekében elengedhetet­lenül szükséges a dolgozók­ról való fokozott, minden oldalú gondoskodás. Ebben a szakszervezeti bizottságok­nak kell segítséget nyújtani a gazdasági vezetésnek. MEDOSZ Megyei Bizottsága Hovánszky János MB titkár Másfél hónappal korábban Közel másfél hónappal a kitűzött határidő előtt elké­szült Felsősimán, az állami beruházásból épített 280U méteres szilárd burkolatú út. amely a település külső ké­pét is megváltoztatta. Az átadás után az út építésében részt vevő dolgozókat vendé­gül látta és ajándékokkal jutalmazta meg a termelő­szövetkezet. Az úttörők színes műsor­ral és közvetlen, meleg szavakkal köszönték meg az útépítő vállalat dolgozóinak lelkiismeretes, gyors mun­káját. Az ünnepség után a helybeliek és az útépítők az esti órákig együtt szóra­koztak. Szeretnénk ezúton is kö­szönetét mondani a Haza­fias Népfront városi bizott­ságának, valamint a Bel­ügyminisztérium megyei szervei dolgozóinak az út építése során végzett társa­dalmi munkájáért. Dakó József vb, kirendeltségvezetó Zenés párba| — találat nélkül Amikor az Országos Rende­ző Iroda „Zenés párbaj”-át hirdető plakátok megjelen­tek a nyíregyházi utcákon, a zene rajongói megrohanták a szabadtéri színpad pénztá­rát. S bár az előadás esté­jén hűvös, esőre hajló volt az idő, nyolc óra tájbah mégis kisebbfajta „népván­dorlás” indult meg a vá­rosban. Esernyővel, orkán­kabáttal felszerelt fiatalok százai igyekeztek a Benczür tér felé, hogy meghallgas­sák kedvenceiket: az Atlan­tis és Metro együttest, Bencze Mártát, a Balikó nő­véreket és Zalatnay Sarol­tát. Az előadás azonban saj­nos mélyen alatta maradt a várakozásnak. Főleg a mű­sor első fele — az Atlantis zenekar műsora, Bencze Márta és a Balikó nővérek közreműködésével — volt rendkívül szürke. A zenekar játéka nem mutatott elég összecsiszoitságot. a Balikó- nővérek pedig indiszponált- sággal küzdöttek. A műsor második részében fellépő Metró-együttes már jobb teljesítményt nyújtott, játé­kuk kiegyensúlyozottabb volt, s külön meglepetést A nyíregyházi balettisko­la vasárnap tartotta évzáró­ját a Móricz Zsigmond Szín­házban. A táncok koreográ­fiáját tervezte és betanította Molnárné, Maresch Lili ba­lettmester, táncpedagógus, a Magyar Táncművész Szövet­ség tagja, az iskola vezetője. Zongorán kísért László La- josné, konferált: Nyitrai Er­zsébet. A műsor mesejátékkal kezdődött. Az iskola legfia­talabb növendékei, öt-hét­éves gyerekek külön külön képekben az évszakokat — a tavaszt, a nyárt, az őszt, a télt — mutatták be sok de­rűvel, bájjal. A következő két műsorszámot: az Anyák napján és Bababolt című játékot is még a fiatalabb korosztályhoz tartozók mu­tatták be. Az Anyák nap­ján című táncjátékkal az édesanyák és nagymamák sok-sok fáradtságos munká­ját köszönték meg a kicsi­keltett a plakátokon nem szereplő Vitek Mária, aki­nek különleges alt hangja nagy tetszést aratott a fia­talok körében. Az ismétlé­sek követelése arra enged következtetni, hogy rövide­sen a magyar tizenévesek kedvence lesz. A műsor teljes repertoár­ja a luxemburgi stílust kép­viselő külföldi számokból állt, a magyar tánczenét mindössze két szám képvi­selte, mérsékelt sikerrel. Es itt érdemes elgondolkodni néhány dolgon: áz ifjúság könnyűzenei igénye termé­szetes jelensége korunknak amelyet ki kell elégíteni, de nem mindegy, hogy miként. A zenekarok a siker ked­véért a külföldi lapok slá­gerlistáján első helyeken szereplő számokat — Mi­chelle, Yesterday Man, Girl stb. — vették fel műsoruk­ba. Mindkét zenekar ját­szotta pl. a Michellet. csak nem azonos feldolgozásban. A közönség mindkét esetben ütemes kiabálással, füttyor­kánnal adott kifejezést tet­szésének. s bár ez nem fa­jult a hírekből ismert „klasszikus” tombolássá, nyék, míg a másikkal egy elképzelt bababolt sok nem­zetiségű figuráit keltették életre a kis szereplők. A következő számokban már többnyire a magasabb évfolyamba járó hallgatók jutottak szóhoz. A rövid jelenetekben: Szerelmi ál­mok-ban, a Hattyú halálá­ban, a Don Quijote pás de deux-ban, a Bajadér-bah begyakorolt, technikailag is kidolgozott előadásukkal hívták fel magukra a fi­gyelmet. A műsort jól egé­szítették ki a fiatalabb kor­osztályhoz tartozó táncosnők. A műsor befejező, s egy­ben legjelentősebb száma Csajkovszkij: Hattyúk tava c. balettjének bemutatója volt. A teljes mű egy órára lerövidített változatát adta elő az iskola. Jól sikerült a rövidített változathoz a ze­nei összeállítás is. Az elő­adást nagy tapssal jutal­mazta a közönség. mégis érdemes felfigyelni erre a jelenségre. Igaz, hogy a beat zene alapeleme a ritmus, mégsem lehet egy számot csak basszusgitárra és dobra felépíteni. A gi­tárzenekarok napjainkban gombamódra szaporodnak, többségük minden zenei képzettség nélkül tépi a húrokat, s az amatőr zene­karok közül is egyre több válik profivá. Ez a folyamat tág terét enged a zenei igénytelenségnek, s gyakran kakofóniává válik. A mosta­ni előadás is bizonyította, hogy az elektrotechnika ké­pes az egyébként gyenge erejű hangokból erőteljes, szép csengésű hangot vará­zsolni, ami azonban sikerül egy hanglemezstúdióban, az nem sikerül szabadtéri szín­padon. A zenekar hangereje túlharsogta az énekesek hangját, s ez az érthetőség rovására ment. Mindent egybevetve: a „Zenés párbaj”-on kevés ta­lálat esett, s ezek nagy ré­sze is a közönséget érte. A színvohaltalanság telitalála­tai voltak ezek. Doszlop Miklós Tanácskozás a cigánylakosság helyzetéről Kisvárdán. a Hazafias Népfront rendezésében a járás cigánylakosságának megbízott vezetői tanácskoz­tak a napokban. A tanács­kozáson mintegy harmincán vettek részt. Molnár Lajos, a Hazafias Népfront titkára megnyitója után Pilcsák Elemér, a TIT járási elnöke ismertette a járás cigányla­kosságának helyzetét. Utána Koszta Bertalan, az OTP já­rási fiókjának megbízottja a cigánylakosságnak nyúj­tott állami segítségről tájé­koztatta a jelenlévőket. Hozzászólt Varga Ferenc mezőladányi. Vadász Józset eperjeskei és Balogh And­rás tuzséri küldött is. Va­dász' József már 14 éve a záhonyi átrakóban dolgozik, felesége szintén ennyi ideje tsz-tag, Varga Ferenc nyolc éve tanácstag és a tsz-ben mint kocsis hat éve dolgo­zik. Évzáró a nyíregyházi balettiskolában PANASZLEVELEK NYOMÁN•• Nagyobb fegy elmet a tsz-tagok SKTK-figy einek intézésében Július elsejétől az új határozat érvényes Új filmek a nyíregyházi mozik műsorán Júius 1-vel lép életbe a Minisztertanács 1966. már­cius hó 10-i ülésén hozott határozata, amely a tsz-ta­gok társadalombiztosításá­nak kiterjesztéséről szól; elő­segíti, hogy a tsz-tagság szo­ciális helyzete és biztosítása megközelítse az ipari dolgo­zók biztosítási szintjét. Késedelmes bejelentések Szerkesztőségünkhöz, de a megye különböző szervei­hez számos olyan panasz érkezik, amely a társada­lombiztosítás területén ta­pasztalható visszáságokra, törvénysértésekre hívja fel a figyelmet. A panaszok többségében jogosak, de az is megállapítható, hogy az esetek előidézője nem egy­szer az SZTK-ügyintézéssel kapcsolatos tudatlanságból ered. Közrejátszik gondatlan­ság is. A csengeri Lenin Tsz vezetőségének nagyfokú gon­datlanságát és tudatlanságát bizonyítja, hogy Oláh Gyu­la és Szilágyi Károly trak­torosok halálos üzemi bal­esete után csak az SZTK többszöri sürgetésére küld­ték be özvegy Oláh Gyulá- né igénybejelentését, mely­nek alapján az SZTK-tól öz­vegyi járadékot és árvaellá­tást kap. özvegy Szilágyi Károlyné igénybejelentését még nagyobb késedelemmel intézték. Kirívó és gyakran előforduló eset az olyan, mint ami a vajai Béke Tsz- ben történt. A közgyűlés megtagadta Paczári Sándor- né tsz-tag részére a szülési szabadság idejére járó napi 0,75 százalékos munkaegység kifizetését. A Baktalóránthá- zi Járási Tanács VB. a tör­vénysértő közgyűlési hatá­rozatot megsemmisítette és kérte, hogy a tsz a 19/1959 FM. rendelet 15. paragrafu­sának megfelelően járjon el. A következő közgyűlés en­nek ellenére nem foglalko­zott Paczári Sándorné ügyé­vel. 80 000 forint büntetés A rendeletek ismeretének hiányára utal sok olyan kö­rülmény, hogy megyénk több termelőszövetkezetében nem fizetik be a nyilvántar­tott tsz-tagok után járó SZTK-járulékot. Kirívó, hogy a buji Uj Élet Tsz olyan közgyűlési határozatot hozott, mely szerint nem jelentik az SZTK-nak a nem dolgozó tagokat. A fe­hérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-nél 1965. decem­ber 31-én nyilvántartott ta­gok száma 391 volt, de az SZTK-nak csak 385 tagot jelentettek. Ugyanígy járt el a jékei Szabad Föld és a nyírgyulaji Petőfi Tsz. Eb­ből sem a termelőszövetke­zetnek, sem a tagoknak elő­nye nem származott, csak ráfizettek. A jékei Szabad Föld Tsz például 80 ezer, a nyírgyulaji Petőfi Tsz-t 110 ezer forint bírság megfizeté­sére kötelezték. járatlanság nem magyarázat Az SZTK-ügyintézés elha­nyagolása, a tsz-ek törvény- sértő intézkedése megyénk­ben a tsz-eknek, de elsősor­ban a tsz-tagoknak több millió forintos kárt okoz. Mert hiába a panasz, az SZTK csak olyan dolgozókat részesít betegellátásban, akik után az SZTK-járulékot be­fizetik. A súlyos anyagi ki­hatásokon kívül politikai hátrány is származik abból, ha a tsz-tagok nem kapják meg jogos járandóságukat, vagy csak késve kapják meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy termelőszövetkeze­teinkben sok a nyugdíjazás előtt álló tag, akiknek riyug- díjjogosultságához nemcsak az igényjogosultság bejelen­tése szükséges, de elsősorban az, hogy a nyugdíjbiztosítást a tsz befizesse. Vajoh mivel magyarázza a termelőszövet­kezet vezetősége nyugdíj előtt álló dolgozójának, hogy nem kaphat nyugdíjat. A főkönyvelő, SZTK-ügyin- téző járatlansága nem le­het magyarázat. De azt sem lehet magyarázni, hogy a tsz-tag miért nem kap pél­dául üzemi balesetnél in­gyenes gyógyszert, ingyenes gyógyászati segédeszközt, utiköltségtérítést, szanatóriu­mi kezelést, baleseti kártala­nítást, rokkantsági nyugdí­jat, özvegyi nyugdíjat, ár­vaellátást és egyebeket. Per­sze az is előfordul, hogy eze­ket a járandóságokat tudat­lanságból olyan termelőszö­vetkezeti tagok sem élvezik, akik után az SZTK-járandó- ságot befizették. Ilyen ese­tekben az SZTK-ügyintéző- nek kell tudatosítani, tájé­koztatni a dolgozókat arról, hogy mit miért és hogyan vehetnek igénybe. Még néhány nap és ha­tályba lép a Minisztertanács határozata a tsz-tagok biz­tosításának kiszélesítésével kapcsolatban. A határozat a termelőszövetkezeti tagokat segíti, de csakis akkor, ha a határozatnak minden vo­natkozásban és minden he­lyen érvényt szereznek. Seres Ernő Jelenet A nyári filmidényben több új filmet tűznek mű­sorukra a nyíregyházi mo­zik. Az Ideális nő című amerikai film a szerelemről szól megelevenítve a törté­nelmet, az egyes korok ideális nőalakjait. Az Égi- háborű szélesvásznú fran­cia—olasz—nyugatnémet filmben Jean Gabint, Lilli Palmert és Michele Méretért látjuk viszont. A Kisözvegy ctmű olasz—francia produk­ció mulatságos történetet mond el, rendezője Silvio Siano. Az „Utánam, gazfickók” cimű NDK, „A hős, aki fél” csehszlovák, a „Slágerrevű angol, az „...És aztán Mexi­kó” lengyel, a „Csendes a Titokból otthon” magyar zenés fclm- komédia. a „Három lépés a földön” lengyel film kerül bemutatásra. Ez utóbbit új­sághírek. riportok alapján készítették, három történetet dolgoz fel, Válás lengyel módra, Születésnap, Egy órás utazás. Két tengerész­film képviseli júliusban a szovjet filmtermést, a Ha­jókkal a bástyák ellen és a Flotta hőse című történelmi tárgyú alkotások. A jugoszláv filmesek a Titok című drámával je­lentkeznek. A júliusi rövid filmek kö­zött 8 magyar, 2 szovjet, 1 jugoszláv és 1 bolgár kis- fllmet láthatnák a nézők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom