Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

xxra. ÉVFOLYAM 149. SZÁM Ara: 50 fillér 1966. JÜNIUS 25, SZOMBAT Az országgyűlés pénteki Illése Áz országgyűlés pénteken 10 órakor foly­tatta tanácskozását. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend szerint a képviselők folytatták a népgazdaság fOCK JENŐ: harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megtárgyalását. Elsőnek Fock Jenő, a Minisztertanács el­nökhelyettese emelkedett szólásra. őket vonják be, vagy azt is bízzák rájuk. A kiviteli előirányzatok megkövetelik az irányító szervektől, hogy sajátos eszközeikkel segítsék az ex­port fejlesztését, illetve a termelő vállalatoktól, hogy termékeiket magas techni­kai, technológiai színvona­lon állítsák elő, hogy azok a piacon kedvező feltételek között legyenek értékesít­hetők. A piacon a verseny éles. Ha meg akarjuk állni he­lyünket a versenyben, a konstruktőröknek, a fizikai dolgozóknak, a műszaki és gazdasági területen műkö­dőknek fokozottabban kell alkalmazkodni a piac köve­telményeihez. A magyar műszakiak, közgazdászok, fizikai dolgozók gyakran bizonyítják, hogy képesek kiváló termékek előállításá­ra, termelékeny, gazdaságos munka elvégzésére. Ezt bi­zonyítja sok egyéb tényező mellett a Budapesti Nem­zetközi Vásáron bemuta­tott gyártmányaink évről évre javuló színvonala. Bát­ran kell követelményeket támasztani. Világosan ki kell jelölni a tennivalókat, magas színvonalon kell szervezni a munkát s az eredmény nem maradhat el. Á magyar nép alkotó mun­kájának újabb és újabb el­ismerését, megbecsülését tudjuk megszerezni. Erősödő KGST kapcsolatok A tervidőszakban követ­kezetesen törekszünk a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételünk Egész tevékenységünket magasabb szintre kell emelni Tisztelt országgyűlés! Harmadik ötéves tervün­ket a kormány meggyőző­déssel tudja javasolni elfo­gadásra a tisztelt ország- gyűlésnek. A terv az összes érintett minisztériumok és főhatóságok együttes mun­kájával, gondos mérlegelés­sel, a lehetőségek számba vételével készült. Szakem­berek ezrei vettek részt fontos részletek kidolgozá­sában. A terv készítése tu­dományos jellegű, alkotó tevékenységet követel meg. Ugyanakkor nem nélkülöz­heti a dolgozók minden rétegének állandó aktív közreműködését, a társa­dalmi jellegű ellenőrzést sem. Tervünk realitását ezek a tényezők nagymér­tékben erősítik — mondot­ta bevezetőben Fock Jenő. Tervünket nagymérték­ben jellemzi a józanság, a realitások számba vétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogv végrehajtása könnyű feladat. Ellenkezőleg: egész tevékenységünket az élét minden területén magasabb szintre kell emelni, mert a terv", különösen annak alap­vető koncepciója csak ily módon teljesíthető. Fock elvtárs kijelentette: — A terv, alapvető voná­sának tekintem, hogy abban tükröződik pártunk gazda- ságpplitikája. E gazdaságpo­litika fő vonásaiban mintegy 10 éve alakult ki. Megerő­sítette pártunk konferenciá­ja, gazdagította és konkre­tizálta a párt VII. kong­resszusa, jelentős mérték­ben továbbfejlesztette a szocializmus alapjainak le­rakásával, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezésével pártunk VIII. kongresszusa. Több ízben tárgyaltunk róla itt az or­szággyűlésben is, s gazda­sági jellegű törvényeinket e gazdaságpolitika szellemé-; ben alkottuk. Gazdaságpolitikánk alap­ján előbb konszolidáltuk a népgazdaság helyzetét, majd bővítettük a termelést, emeltük a termelékenysé­get és az életszínvonalat. Állandóan fejlesztve a gaz­dasági élet mechanizmusát, ezenbelül a gazdaságirányí­tás rendszerét, eljutottunk a gazdasági mechanizmus át­fogó reformjához. Vannak, akik a gazdálko­dással, gazdaságirányítással, a gazdasági mechanizmus­sal kapcsolatos kritikai-ön- kritikai észrevételekből, cikkekből, vitákból olyan következtetést vonnak le, hogy nemcsak a gazdasági mechanizmus, hanem gaz­daságpolitikánk is reformra szorul. Ez téves következte­tés. A reform — mint erre a Központi Bizottság hatá­rozata rámutat — fontos tényezője a gazdaságpolitika továbbfejlesztésének. A gazdasági mechanizmus ala­pos megjavítása mindenek­előtt azért szükséges, hogy gazdaságpolitikánk a gya­korlatban minél hatéko­nyabban érvényesülhessen Harmadik ötéves ter­vünkben kitűzött célok összhangban vannak gazda­ságpolitikai feladatainkkal, figyelembe veszik adottsá­gainkat és lehetőségeinket. Továbbra is az ipar lesz a népgazdaság legdinami­kusabban' fejlődő szektora, de az eddiginél összehan­goltabb és határozottabb intézkedésekkel biztosítjuk, hogy a mezőgazdaság — a nagyüzem bázisán — az előző 5 évnél gyorsabban és a gazdaságosság köve­telményeinek megfelelően fejlődjön. A termelésnek elsősorban a műszaki szin- s vonal emelése . révén kell fejlődnie. A terv meghatá­rozza a megtermelt nemzeti jövedelem felhasználásának arányait úgy, hogy az biz­tosítsa mind a továbbfejlő­déshez, a bővített újrater­meléshez szükséges beruhá­zásokat, mind a fogyasztás­hoz, az életszínvonal eme­léséhez szükséges erőforrá­sokat. Előirányozza, hogy a nehézipar fejlesztése elsőd­legesen érvényesüljön, de ez is — mint a többi terv- előirányzat — figyelembe veszi az ország sajátossá­gait, reális lehetőségeinket, a népgazdaság erőforrásait, az arányos fejlesztés köve­telményeit, a termelés gaz­daságosságának fokozását, a nemzetközi munkamegosz­tás elmélyítésére irányuló szándékainkat. A fogyasztá­si cikkek termelésének üte­me összhangban a lakosság megfelelő ellátásával és az exportkövetelményekkel, megközelíti a termelőeszkö­zök termelésének ütemét. Igazodni a piachoz A tervidőszak folyamán előreláthatóan még számí­tásba nem vett erőforrások képződnek. Ezekből • — a negyedik 5 éves terv idő­szakára a zökkenőmentes átmenet követelményeit is figyelembe véve — első­sorban az energiaellátás megjavítása, a vegyipar bő­vítése és az építőipar gyorsabb fejlesztése érde­kében kell intézkednünk. Az ipari szerkezet kedve­zőbbé válása javítja az or­szág külkereskedelmi hely­zetét. Egyrészt lehetővé vá­lik, hogy korábban külföld­ről beszerzett termékeket idehaza gazdaságosan elő­állított termékekkel pótol­juk, tehát importot taka­rítsunk meg. Másrészt pedig az ország gazdasági helyzetének. a piac követelményeinek megfelelően fokozódhat ex­portunk — az előirányzat nemcsak lehetőségeket je­lent, hanem jórészt az ál­lam által vállalt kötelezett­ségeket. Jó, ha emlékezte­tünk arra: a gazdasági kon­szolidációhoz, népgazdasá­gunk helyzetének megszi­lárdulásához erősen hozzá­járult, hogy a külföldi köte­lezettségeinknek mindig elegét tettünk, ez fokozta a bizalmat Irántunk. Kül­földi partnereink is tudják, hogy államunk szavára, or­szágunk nevében kötött megállapodásra lehet építe­ni. Mi erőnkhöz mérten minden szükségest megte­szünk, hogy a bizalom fo­kozódjék, növekedjék or­szágunk tekintélye, gazda­sági megbízhatósága. Az állam nevében vállalt köte­lezettség teljesítése a je­lenleginél sokkal rugalma­sabb gazdálkodás viszonyai között sem lehet alku tár­gya. Az üzemek viszont joggal tartanak igényt ar­ra, hogy a rájuk kötelező szerződések megkötésébe ülésezik a Parlament fokozására. Tapasztalataink igazolják, hogy az ország­nak az a leghasznosabb, ha természeti és egyéb adottságainknak leginkább megfelelő termelést folyta­tunk. Az elzárkózás a nemzet­közi munkamegosztástól nagy társadalmi vesztesé­gekkel jár, előbb-utóbb akadályozza a termelés bő­vítését. Viszont a nemzet­közi munkamegosztásban való fokozottabb részvétel kiterjeszti a gazdasági po­tenciált. Lehetővé válik más országok tapasztalatai­nak, eredményeinek átvéte­le és hasznosítása. A köl­csönös előnyök alapján a résztvevő országok bizton­ságosabban fejlődhetnek. Meggyőződésünk, hogy gaz­daságpolitikánknak ez a vonása a társadalmi munka termelékenységének emelé­sét szolgálja — mondotta. Fock elvtárs ezután hang­súlyozta, hogy a jövőben tovább fokozzuk együttmű­ködésünket a Szovjetunió­val, amely mind az im­portban, mind az export­ban elsődleges partnerünk. A szocializmust építő baráti országokkal is erősíteni és gazdagítani szándékozunk gazdasági kapcsolatainkat, mindenekelőtt a KGST ke­retében. Szorosabbá kívánjuk ten­ni gazdasági kapcsolatain­kat a gyarmati sorból nem­rég felszabadult népekkel. Politikai irányvonalunk­nak megfelelően építjük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal. Népgaz­daságunk gyorsabb fejlesz­tése érdekében a gazdasági együttműködés minden olyan lehetőségét kési ik vagyunk felhasználni, amely kölcsönös előnyöket nyújt. Azt szeretnénk, ha a la­kosság ellátásának fejlő­dése mind sokoldalúbb len­ne, ha a rendelkezésre ál­ló árualapok választéka a jelenleginél nemcsak na­gyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bő­ségének megteremtése nem könnyű feladat, s talán eb­ben az 5 éves tervben ma­radéktalanul nem oldható meg. De gazdaságpolitikánk­nak ezt a vonását nem té­veszthetjük szem előtt, sőt a lehetőségekhez képest erősíteni is akarjuk. Tisztelt országgyűlés! Az ötéves terv első évé­nek eddig eltelt időszakában kedvezóeknek ítélhetők a gazdasági eredmények. A terv főbb céljait — úgy lát­szik — ez évben is elérjük. Kedvezően alakul ipari ter­melésünk, s az ipar terme­lékenysége. A mezőgazda­ságban az aktuális munká­kat nagy szorgalommal vég­zik. A terméskilátások re- ménvtkeltőek. A külkeres­kedelmi forgalom alakulata is bíztató, s úgy tűnik — megértve az egyenleg ala­kulásának fontosságát — kellő erőfeszítések történ­nek az előirányzatok telje­sítésére. A beruházások szervezettebbé tétele, a kon­centráció fokozása érdeké­ben intézkedéseket foganato­sítottunk és remélhető* (Folytatás a 3. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom