Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

23EHL ÉVFOLYAM 147. SZÄM Ara: 50 fillér 1966. JŰNIUS 23. CSÜTÖRTÖK Boncok a barikádon A külvilág számára sok szempontból nem világos, hogy a dél-vietnami rezsim belső háborújában miért töltenek be a buddhisták kimagasló szerepet, s az el­lenállás miért jelentkezik vallási köntösben? Mindez a legszorosabban összefügg a dél-vietnami buddhizmus történetével. •Maga a buddhizmus litur­gikus szempontból nem te­kinthető egységes vallás­nak. A nagyrészt Kelet- és Délkelet-Ázsiában élő több száz millió buddhista csak­nem háromszáz, egymástól jelentősen eltérő változatot képvisel, amelyek minde­nütt alkalmazkodtak a he­lyi történelmi fejlődés és a kialakuló politikai erőviszo­nyok követelményeihez. Eb­ből következik, hogy a buddhizmus önmagában vé­ve nem mint vallási áram­lat lép fel a népellenes Ky-rezsim és az amerikai agresszió politikája ellen. (Közvetett bizonyítéka en­nek, hogy az amerikai ag­resszió legnagyobb délke­let-ázsiai támaszpontja, Thaiföld is buddhista or­szág, ahol az egyház támo­gatja a rezsimet. Hasonló­képpen buddhista a semle­ges, de az amerikai agresz- szió fenyegetése alatt élő Kambodzsa.) A buddhisták dél-vietna­mi fellépésének és politikai aktivizálódásának sajátos és egyedülálló helyi okai van­nak. Ezek közül az első az, hogy az amerikaiak által hosszú évekig támogatott első diktátor és csoportja — a hírhedt Diem klikk — az amerikai agresszív poli­tika kiszolgálását összekö­tötte egy sajátos egyházi diktatúrával. Diem és cso­portja a dél-vietnami nagy- burzsoázia katolizált felső rétegéhez tartozott és a dél-vietnami katolikus egy­házat a diktatúra bázisá­nak. a kolonialista érde­keltségek védő- és fedő- tzervének tekintette. Mindennek természetesen a valláshoz vagy a vallá­sos meggyőződéshez semmi köze sem volt: a hadsereg vezető tisztjeit például „gyorsított tanfolyamokon” katolizálták, s ennek fejé­ben biztosították előlépte­tésüket. A katolicizmussal való visszaélés, az egyházi szervezetek militarista ki­használása és eltorzítása megteremtette egy buddhis­ta ellenmozgalom érzelmi és tömegbázisát. A 13 mil­lió« buddhista többség (Dél-Vietnam lakosságának 90 százaléka) az amerikaiak által támogatott klikkek uralmát és a gyarmati el­nyomást közvetlen tapaszta­latai alapján azonosította a buddhizmus háttérbe szorí­tásával! Emellett a buddhista mozgalomban találták meg fórumukat a dél-vietnami nemzeti burzsoázia, sőt bi­zonyos földesúri körök is. Olyan rétegekről van szó, aaaelyek gazdasági érdekeit az amerikai megszállás és a háborús pusztítás közvet­lenül sérti, a Washington által támogatott katonai klikk pedig vezetőik érvé­nyesülését akadályozza. 1964 tavasza óta, amikor az akkori Diem-kormány és a buddhisták között véres összetűzésre került sor — a buddhista mozgalom is radikalizálódott. A jobb­szárny különböző irányza­tai fokozatosan háttérbe szorulnak és az egységes tömegfellépés kerül előtér­be. Ennek megfelelően szervezeti változások is tör­téntek. Megalakult az egy­séges buddhista szövetség, amelynek legjelentősebb vezetője az úgynevezett „modern boncok” élén álló Thich Tri Quang. Az ő ve­zetésével működő radikális szárny vétójogot követel a buddhisták számára minden jelentős politikai határozat­nál, sőt az utóbbi hóna­pokban már az amerikai megszálló csapatok távozá­sának kérdését is felvetet­té. A dél-vietnami belháború „buddhista frontja” így egymástól politikailag na­gyon eltérő elemeket fog össze, az amerikaiak távo­zását követelő radikális hazafiaktól a nemzeti bur­zsoázia kompromisszumra hajlamos csoportjaiig. E pillanatban azonban az amerikaiak és a Ky-kor- mány terrorjával szemben nem ezek a jelentős árnya­lati különbségek érvénye­sülnek, hanem az egység­front. A buddhista moz­galom a sajátos dél-vietna­mi fejlődés következtében a rezsimmel szembeni belső ellenállás legfőbb bázisa lett. így a mélyén meghú­zódó ellentmondásos, sőt reakciós áramlatok ellené­re is alapvetően hazafias és pozitív szerepet tölt be a jelenlegi helyzetben: gyengíti a rezsim ellenálló­képességét a szabadsághar­cosok elleni küzdelemben és hozzájárul ahhoz, hogy mind tarthatatlanabbá és tűrhetetlenebbé váljék az amerikai megszállók hely­zete. Közlemény a szovjet—francia tárgyalásokról Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy szerdán délelőtt a Kremlben folyta­tódtak a tárgyalások a szov­jet vezetők és De Gaulle francia köztársasági elnök között. „A kölcsönös meg­értés és szívélyesség légkö­rében lefolyt tárgyalások során megvizsgálták a szov­jet—francia kapcsolatok sokrétű bővítésének és a Szovjetunió és Franciaor­szág közötti egyetértés el­mélyítésének kérdéseit. Ha­sonlóképpen folytatták a legfontosabb nemzetközi problémák megvitatását” — állapítja meg a közlemény. A tárgyalások után De Gaulle elnök látogatást tett a moszkvai Lomonoszov Egyetem Lenin-hegyi épü­letében. Az elnök beszélgetett Ivan Perovszkij akadémi­kussal, az egyetem rektorá­val, aki átnyújtotta a fran­cia államfőnek az egyetem kétszáz éves fennállása al­kalmából kibocsátott emlék­érmet. De Gaulle, miután beírta nevét az egyetem emlék­könyvébe, az avatóterem­ben beszédet intézett az egybegyült diákokhoz és tanárokhoz. Az egykori hatalomra tö­rekvés helyett ma a kultú­ra, a tudomány és a hala­dás lelkesíti és igazolja a nemzeti törekvéseket. Ez az a cél. amelynek érdekében meg lehet szilárdítani Orosz­ország és Franciaország új szövetségét. Üdvözlöm önö­ket Franciaország nevében s ez külön örömre szolgál, mert a moszkvai egyetem ennek az együttműködésnek egyik legfontosabb intézmé­nye. Szerdán Moszkvában Leo- nyid Zamjatyin, a külügy­minisztérium sajtóosztályá­nak vezetője tájékoztatta az újságírókat a szovjet— francia tárgyalásokról. A szóvivő elmondotta, hogy a tárgyalások két napja alatt a legfontosabb nemzetközi problémák, va­lamint a szovjet—francia kétoldalú kapcsolatok kér­déseinek széles körét érin­tették. Zamjatyin hangsú­lyozta, hogy a tárgyalások jól haladnak. A felek közös megegye­zésre elhatározták, hogy a jö­vőben is rendszeresen tar­tanak közös konzultációkat. Ez, szovjet vélemény sze­rint fontos eredmény. Zamjatyin kijelentette, hogy a megvitatott problé­mák között külön figyelmet szenteltek az európai biz­tonság kérdéseinek, a szov­jet—francia gazdasági és kulturális kapcsolatok, va­lamint a tudományos és a műszaki együttműködés fej­lesztésének. A tárgyalások befejezése után a két fél álláspontjá­ról közös közleményt ad­nak ki. Szerdán délután sajtóér­tekezletet tartott Moszkvá­ban a francia küldöttség szóvivője is. Elmondotta, hogy a szovjet—francia po­litikai kapcsolatokról foly­tatott tárgyalások fő rész­vevője Brezsnyev és De Gaulle, a gazdasági tárgyú (Folytatás a 2. oldalon) A Szovjetunióban hivatalos látogatáson lévő francia elnök június 21-én beszédet mondott a moszkvaiak nagy tömege előtt a városi tanács Gorkij úti épületének erké­lyéről. — A képen: De Gaulle jobbján Vlagyimir Pro- miszlov, Moszkva polgármestere. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A f$iac veiiés ssüEssiff ismeretében gazdasáfpesaSblrö válik a termelés Tizenöt vállalat vezetői tanácskoztak Sóstón Megyénk 15 tanácsi válla­latának igazgatói, gazdasági, vezetői tanácskoztak szerdán Sóstón, akik előtt Sándor József, a megyei tanács vb. ipVi osztályának vezetője értékelte könnyű- és élelmi­szeripari üzemeink fejlődé­sét a második 5 éves terv­ben. s szólt az új tervciklus első fél évéről. Jól mutatja az említett vállalatok fejlődését, hogy 1965-ben a termelés növeke­dése túlnyomórészt a ter­melékenység fokozásából származott, miközben a ko­rábbinál is alacsonyabb lét­számot is csupán 94 száza­lékban vették igénybe. Ked­vezően változott a termelés feltétele, nagy összegeket fordítottak gépesítésre 1960 —65 között. Mind több kép­zett műszaki dolgozót talál­ni a vállalatoknál, akik a technológiai folyamatok tö­kéletesítésével, gyártmány- fejlesztéssel segítik a ter­melés gazdaságosságát, a valós szükséglet jobb kielé­gítését. A fokozatos gépesí­tés nvomán megnőtt a fiata­lok érdeklődése az eddig Képzőművészeti kiállítás nyílt Nyíregyházán a Szovjet­unió Kárpátontúii Területe művészeinek alkotásaiból Szerdán délután képző- művészeti kiállítás nyílt a Nyíregyházi József Attila Megyei Művelődési Ház emeieti nagytermében a Szovjetunió Kárpátóntúli Területe művészeinek alko­tásaiból. A kiállítás megnyitásán jelen volt Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Gombás Sándor, és Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkárai, Murczkó Károly, a Nyíregy­házi Városi Pártbizottság el­ső titkára, Kucenkov Kons­tantin, az Ungvári Városi Pártbizottság titkára, . Gu­lyás Emilné dr, a megyei ta­nács vb. elnökhelyettese, Horváth Miklós, a megyei tanács vb. művelődésügyi osztályvezetője, Glück Gá­bor festőművész, Ukrajna érdemes művésze, Habda László és Mikita Vologya festőművészek. Megnyitóbeszédet mondott Markovics Miklós, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője. Beszédében mél­tatta a magyar és a szov­jet nép, valamint Szaboles- Szatmár megye és a Szov­jetunió Kárpátontúii Terüle­tének egyre bővülő kultu­rális kapcsolatait. Ezt követően Glück Gá­bor érdemes művész mu­tatta be a megjelenteknek a kiállítás anyagát. A tárlaton mintegy húsz kárpátukrajnai képzőmű­vész hetven festménye és fafaragása szerepel. Az öt napig nyitva tartó kiállítást a szabolcsi és Hajdú-Bihar megyei képzőművészek ung­vári tárlata, illetve a mű­vészek tapasztalatcsere lá­togatása előzte meg. kevésbé népszerű szakmák iránt, ami a munkaerőgaz­dálkodásra van jó hatással. Ugyanakkor viszont még mindig kívánnivalót hagy maga után a vállalatok ki­szolgáló üzemeinek a mun­kája, akadozik a szerszám­készítés, rendszertelen a nagyjavítás, a karbantartó részlegek sokszor áruterme­lést végeznek. Mindez ká­ros hatással van a termelő folyamatokra, akadályozza a költségek csökkentését, az épületek, a gépek megóvá­sát. Ez év eleje óta már na­gyobb figyelmet fordítanak üzemeink ezekre a problé­mákra is amellett, hogy te­vékenységüket mindenhol a párt Központi Bizottsága 1964 decemberi határozatának megfelelően alakítják. Már a most kezdődött harmadik 5 éves terv első felében is előtérbe került a nyeresége­sebb termelés, a minőség javítása és a piackutatás. Májusi értékelés szerint csupán a VAGÉP, a talaj­erőgazdálkodási, s a Kisvár- dai Bútoripari Vállalatnál van számottevőbb elmara­dás a terv időarányos tel­jesítésétől: a javuló körül­mények azonban mielőbbi törlesztést sejtetnek. Az építőanyagipari vállalatnál két új termék — az üveg­gyöngy és a falburkolólap — gyártásával igyekeznek pótolni a féléves elmara­dást. Az előbbiből az új balatoni műút jelzőtáblái­hoz. az utóbbiból a főváro­si Mátyás-pince és a budai Vár építéséhez küldtek már nagyobb mennyiséget a Ti- szalöki Faipari Vállalat úgynevezett „modul-barak”, más néven színes burkolású vikendház prototípusát ké­szíti, s állítja fel a Keleti Főcsatorna partján a jövő hónapban a bel- és külke­reskedelem szakemberei elé, akik máris tartós megren­delést ígértek, exportlehető­séggel. Nyírbátorban a vas- tömegcikk vállalat máris érzi megyénk vezetői tele­vízióbeli interpellálásának a hatását: A Budapesti Kis­motor és Gépgyár igazga­tója egy nappal a t\-nyi- latkozat után már Nyírbá­torban volt, profiltelepítés ügyében. E héten el is uta­zott 40 fő a fővárosi üzem­be, háromhónapos tanfo­lyamra: visszatérve szep­tember végétől Nyírbátor­ban járművereteket készí­tenek a kismotor és gép­gyárnak. Tanácsi vállala­taink fokozzák a szolgálta­tó tevékenységüket is: 4 Patyolat a szalonok után most gyorsmosodák, gyors- tisztitó egységek nyitását tervezi az új lakónegyedek­ben és a nagyobb vidéki településeken. A szikvizipa- ri vállalat új üzemének az építését sürgeti, hogy mi­előbb változatosabb termé­kekkel állhasson a vásárló- közönség elé. Valamennyi üzemnél új lendületet adott a munká­nak a kongresszusi munka­verseny. Többek között a faipari vállalatnál két hó­nap alatt e verseny kereté­ben készítik el azt az 5 ezer darab nyílászárót, ami 491 ár- és belvízsújtott lakás helyreállításához szükséges. A tanácskozás résztvevői elmondták: üzemeink az első féléves terv mara­déktalan teljesítésével, jobb költséggazdálkodással, a piac felvevőképességének további kutatásával, s a minőség Javításával akar­nak eleget tenni a harma­dik 5 éves terv kezdetét je­lentő 1966-os gazdasági év nagyobb követelményeinek. Ugyanakkor mindenütt megkezdik a Központi Bi­zottságnak a gazdaságirányí­tási rendszer reformjával kapcsolatos határozata szé­les körű tanulmányozását azért, hogv a legegvszerűbb dolgozó is tisztán lássa üze­me. munkahelye feladatát, jövőjét a megváltozó vi­szonyok között

Next

/
Oldalképek
Tartalom