Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
A XXIII. kong resszus és a nemzetközi munkásmozgalom Barát és ellenség egyformán rendkívüli várakozással tekintett az SZKP XXIII. kongresszusának a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban jelentkező nézeteltérésekkel kapcsolatos állásfoglalása elé. Ugyanilyen érdeklődés előzte meg a kongresszust abból a szempontból is. hogy hány ország kommunista- és munkáspártjai képviseltetik azon magukat, s milyen szintű küldöttséggel, a testvérpártok delegációi hogyan nyilatkoznak meg? Nos, elöljáróban újra leszögezhetjük, emlékeztetve a kongresszus lelkes hangulatú üléseire, hogy a külföldi küldöttségeknek a kongresz- szus munkájában való részvétele a forradalmi szolidaritás impozáns megnyilvánulása volt és megmutatta, hogy a bizalom és a testvériség erős kötelékei fűzik össze a kommunista és munkáspártokat. (Nem fölösleges felidézni a számokat: 86 ország küldöttsége jelent meg Moszkvában, 67 párt képviselői szólaltak fel, ezenkívül még 21 párt küldött üdvözletét a kongresz- szusnak.) Az SZKP Központi Bizottsága a Kínai Kommunista Párt képviselőit szintén meghívta a kongresszusra, de a KKP vezetői elutasították a meghívást. A kínai és az albán párton kívül csalj két kisebb párt maradt távol. A tények alapján számszerűen is kifejezhető a kínai vezetők szakadár politikájának elszigetelődése a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalomban. A testvérpártok képviselőinek felszólalásai sorra-rendre elismerték az SZKP-nak azokat az erőfeszítései, amelyeket az egység helyreállítása, a nézeteltérések megszüntetése és antiimperialista akcióegység kialakítása céljából fejt ki. Nagy hatással volt a testvérpártokra és küldöttségeikre, hogy a kongresszus maga, mint az SZKP mindenkor rendkívüli türelemmel, megfontolt mértéktartással, ugyanakkor elvi szilárdsággal nyúlt ehhez a problémakörhöz és a világméretű felelősségtől áthatva tette meg javaslatait, foglalt állást Nagyra értékelhették a testvérpártok azt a fáradhatatlan munkát, amelyet az SZKP a kommunista- és munkásmozgalmon belül a testvéri kapcsolatok elmélyítésére végez. A legjellemmég nincsenek meg újabb értekezlet összehívására, az SZKP kongresszusa azonban félreérthetetlenül kinyilvánította: későbbi időpontban, amikor megérnek a feltételek, célszerű a nemzetközi értekezlet megrendezése. A kongresszus óta eltelt időszakban folytatódtak a kommunista testvérpártok kétoldalú és többoldalú tanácskozásai. A szocialista országok kommunista pártjainak képviselői között is sor került tanácskozásokra, jelentős volt emellett a nyugat-európai kommunista pártok bécsi konferenciája május közepén, Ezeken az elvtársi eszmecseréken központi helyet foglalt el a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének kérdése, a vietnami amerikai agresszió ellen a béke erőinek összefogása, valamint — európai viszonylatban — a német mi- litarizmus elleni egységes fellépés. Figyelemre méltó, hogy az európai biztonság kérdéscsoportja erősen foglalkoztatja a pártokat. Becsben az európai tőkés országok regionális tanácskozásán felvetődött az a gondolat, hogy hívják össze a kommunista és munkáspártok összeurópai tanácskozását, amely mindenekelőtt éppen az európai biztonság kérdéseit vitatná meg. E problémakör elvi alapokon álló megtárgyalása azért nagy fontosságú, mert egyesekben illúziókat kelthet a NATO válsága, ennek nyomán pedig téves következtetésekre juthatnak. Ilyen körülmények között érthetően nagy nemzetközi visszhangot váltott ki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának legutóbbi beszéde, amely ebben a vonatkozásban leszögezte a magyar párt álláspontját. A komlói bányászok előtt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk, a Varsói Szerződéshez való hűségünk a biztos alapja népünk építő munkájának és szocialista hazánk felemelkedésének. Hazánk a szocialista táborhoz tartozik, a Varsói Szerződés tagállama, ez a biztosítéka népünk békéjének és nyugalmának, ez a védőpajzsa a nemzetközi méretű osztály harcban. Ezek olyan elvi kérdések, amelyekben — mint Kádár János hangsúlyozta — alkunak nincs helye. Pálfy József Brezsnyev beszéde Pozsonyban A testvérországok életéből Erőmű Kubának szovjet segítséggel Erpeáto Kandó milicista őrzi a villanytelepet. Pozsony, (TASZSZ): A szlovák fővárosban csütörtökön nagygyűlést rendeztek az SZKP-nak a Csehszlovák Kommunista Párt kongresszusán résztvevő Pozsonyba érkezett küldöttsége tiszteletére. A nagygyűlésen felszólalt Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Brezsnyev, miután üdvözölte Pozsony és egész Szlovákia népét, kijelentette, hogy a CSKP kongresz- szusa nemcsupán a csehszlovák politikai élet fontos eseménye, hanem egyszersmind a kommunisták nemzetközi egységének és szolidaritásának Igazi fóruma Is. Korunkban különösen fontos a kommunista és munkáspártok, a szocialista országok népeinek ak- cióegysége és összefogása — folytatta Brezsnyev — minél szilárdabb a mi egységünk, annál gyorsabb az emberiség társadalmi haladása, annál keményebbek a nemzeti felszabadító mozgalomnak az egész imperialista rendszerre mért csapásai. Korunkban az összes marxista—leninista pártok legfőbb internacionalista kötelessége, hogy erősítsék a szocialista államoknak a világon először kialakult közösségét, amely a főid összes forradalmi és sza- badságszeretp erőinek támasza. Ezért van az, hogy napjainkban az internacionalizmus iránti hűségnek* a szocializmus sorsáért és a Világméretű felszabadító mozgalom jövőjéért érzett felelősségnek a legfontosabb mércéje az a készség, hogy a gyakorlatban is kiki megvalósítsa az összes elvi kérdésekben az egyeztetett irányvonalat. A szovjet—csehszlovák kapcsolatok a szocialista országok igazi internacionalista együttműködésének példájául szolgálhatnak — mondotta Brezsnyev, majd nagy sikereket kívánt a Szlovák Kommunista Pártnak és minden dolgozónak az országépítő munkához. Havannától ötven kilométernyire, Mariéi kisvárosban épül egy hőerőmű második részlege. Az építkezés befejezése után ez lesz a legnagyobb erőmű Kubában. Kapacitása eléri az 50 ezer kilowattot. Az építkezést szovjet segítséggel végzik, s az erőmű gépei a legkorszerűbb szovjet berendezések lesznek. A tudomány és a technika legújabb vívmányait figyelembe vevő terveket leningrá- di mérnökök dolgozták ki. 400 ezerre emelik az amerikai katonák létszámát Dél-Vietnamban A Luna—10 sikeresen befejezte programját CsütörtöKön a dél-vietna- ■ mi fővárosban röplapokat terjesztettek, amelyek szerint Johnson húszmillió dollárral támogatta azokat, akik meg akartak gyilkolni két buddhista vezetőt. A merényletek Thich Tri Quang és Thich Thien Minh ellen irányultak. Johnson ezenkívül utasította Ky mi- niszterelnöKŐt, Thieu államfőt és Loant, a dél-vietna - mi rendőrség országos parancsnokát, hogy irtsák ki a vietnami buddhistákat, — hangoztatja a röplap. Washingtoni katonai megfigyelők arra számítanak, hogy az amerikai csapatok létszámát ez év végéig 350 ezerre, sőt talán 400 ezerre emelik Dél-Vietnamban. Pontosabb részleteket biztonsági okokból nem Közöltek, de nem cáfolták azokat a Saigonból származó híreket, hogy havonta újabb húszezres amerikai kontingensek érkezneK majd Déi- Vietnamba. A jelenlegi létszám körülbelül 280 ezer fő. SPD-kongresszus Az SPD kongresszusán csütörtökön a Willy Brandt einök'i beszámolóját követő vitában több delegátus bírálta a pártvezetőségnek a CDU-val való közösködés- re irányuló politikáját. Möller dél-hesseni küldött arra szólította fel a párt vezetőit, hogy a CDU- val szembefordulva folytassanak önálló politikát a német kérdésben és szánjanak síkra az NDK-val folytatandó tárgyalások mellett. A Luna—10 szovjei automatikus űrállomás — a Hold első mesterséges Sizputnyikja — sikeresen befejezte tudományos kutatási programját. A Luna—10-zel az utolsó rádióösszeköttetést május 30-án létesítették, ezután a rádióösszeköttetés a műholdon lévő áramforrások energiájának kimerülése következtében megszűnt. Április 3-tól, a Luna—10 felbocsátásától a műholddal 219 rádióösszeköttetést létesítettek, amelyek során nagy mennyiségű tudományos és pályamérési információt kaptak. Az űrállomás aktív tevékenysége közben 460-szor ke'-jilte meg a Holdat ét több mint hétmillió kilométert tett meg. Jelenleg folyamatban van a beérkezett adatok feldolgozása, a kutatások eredményeit később bocsátják a sajtó rendelkezésére. A Szovjet Tudományos Akadémia bejelentette, hogy a Luna—IQ sikeresen befejezte tudományos kutatási programját. Holdunk első mesterséges holdja azonban még éveken keresztül Hold körüli pályán, kering majd. A Luna—10 aktív repülésének ideje alatt a műhold fedélzeti rendszerei és berendezései szabályszerűen működtek. Az 0KP nyilatkozata Olló ügyében A dominikai választások Santo Domingo, (MTI) Szerdán éjfélkor, helyi idő szerint délután hat órakor fejeződött be a szavazás a Dominikai Köztársaságban s a mintegy 3400 szavazókörzetben azonnal megkezdték a szavazatok összeszámlálását. Az első részeredmények már este hét óra után megérkeztei;, a központi választási bizottsághoz a főváros, Santo Domingo egyes körzeteiből. Az AFP csütörtökön reggel 8,00 órakor közölte, hogy becslések szerint 1 100 000 ember szavazott az elnökválasztáson és eddig Balaguer 138 864 szavazatot ért el, míg Bosch 103 396-o t. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága csütörtökön nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy megadták az osztrák útlevelet Habsburg Ottónak. A néppárt — állapítja meg az Osztrák Kommunista Párt — első politikai intézkedéseként rá akarja erőszakolni az osztrák népre Habsburg Ottót, bár a nép döntő többsége határozottan tiltakozik ez ellen. A nyilatkozat hangsúlyozza: Habsburg Ottó visz- szatérése kihívás a köztársaság és a demokrácia ellen, mert Habsburg Ottó fel akarja számolni a köztársaságot, csakúgy, mint a demokráciát és a semlegességet. Tade.usz Kostecki: tiiíít% (Bűnügyi regény) Fordította; Szilágyi Szabolcs zöbb számadatot erre Leo- nyid Brezsnyev ismertette: másfél év alatt több mint 200 küldöttséggel tanácskoztak a szovjet vezetők, ezek a küldöttségek 60 testvérpártot képviseltek. A kongresszus leszögezte: a kétoldalú és többoldalú találkozók, az ilyen tanácskozásokon kibontakozó tapasztalatcsere, a feladatok megvitatása révén, rendkívül hasznosak, jól szolgálják a nemzetközi kommunista- és munkás- mozgalom egységének ügyét. Felvetődött a kongresszuson az a kérdés, összehívjanak-e világméretű nemzetközi értekezletet, az 1957-es és az 1960-as moszKvai értekezletek mintájára? Az SZKP egyetértett a testvérpártoknak azzal a véleményével, hogy az élet által felvetett új problémák kollektív megvitatásának kipróbált formája a kommunista pártok nemzetközi értekezlete. A feltételek jelenleg 45. — Különös — Zaczek lassan, szórakozottan rágyújtott — és ennek ellenére kierőszakolta felvételét, még az üzemi tanács álláspontja ellenére is? Beletúrt a hajába. — O... ez persze nem úgy volt — Ügy volt — állította Zaczek. — Ne gondolja, hogy mi süketek és vakok vagyunk. Legalábbis nem mindig. Tehát? Hogyan magyarázza ezt az ellentmondást. Az elnök elvörösödött, majd elsápadt. Néhányszor kinyitotta a táskát, mintha a belsejében keresné a segítséget. Becsukta és rácsapott. Teljesen „le volt forrázva.” • Valaki kopogtatott, benézett és bocsánatot kért, majd eltűnt. Zaczek gyorsan elfordította a fejét; nem volt benne bizonyos, hogy az illető meglátta-e az arcát. Ez biztos egyike volt azoknak, akiktől eredménytelenül próbált érdeklődni Golikról. Idejövet mindent elkövetett, csakhogy észre ne vegye valaki. Most azonban ... — Tehát — sürgette hirtelen támadt ingerültséggel — várom a választ! — En ... — az elnök a nem túlságosan tiszta padlóra vetette pillantását — én, valóban, bizonyos fokig támogattam Golik ügyét. De nem a saját kezdeményezésemből, ugyan... A felettes szervünk elnöke ajánlotta nekem, hogy vegyem fel. — Melyik elnök? — Hogy T- hogy ,,melyik” ? — meresztette hí szemét. — A mi szövetkezetünk igazgatóságáé. — O pedig, természetesen, már régóta ismeri ezt az embert? — Nem tudom, ezt nem mondta nekem. De biztosan ismernie kell, ha egyszer ajánlotta. Zaczek felállt a székről, s meghúzta zakóját. — Megtudjuk. Most pedig szeretném felvilágosítani, hogy miről is van szó. Keresünk egy Golik nevezetű embert. Még nem állíthatjuk, hogy éppen ő az a Golik, aki maguknál dolgozik, mert a gyanúsított személyi adatai még kiegészítésre szorulnak. Ez bizonyos idő kérdése. De talán maga is tudja, hogy beszélgetésünkről semmi esetre sem szabad az illetőnek tudomást szereznie. Előre figyelmeztetem: az ügy komoly. Nagyon komoly — hangsúlyozta nyomatékosan — és bármiféle In- diszkréció esetében igen messzemenő következtetéseket lennénk kénytelenek levonni magáról. Világos? — Világos. De biztos, hogy nem ő lesz. Mert, ha egyszer maga az elnök ... Zaczek fürkészően nézett rá. Nem, ez nem fogja elmondani. Üt közben a vékony deszkából összetákolt falu, szűk folypsón gondolkodóba ejtette az itt, uralkodó csend. Órájára pillantott. Három elmúlt. Tehát vége a munkának. Talán már mindannyian elhagyták a műhelyt. Ez sok szempontból kedvezőbb lenne. Persze az udvar is kongott az ürességtől. A sötét kapualjban három férfi sziluettje villant meg. Egyikőjük Golik figurájára emlékeztetett. Lehet, hogy ő, lehet, hogy nem... Hosszú, keskeny utca vezetett a megállóhoz. A kicsorbult járda mindkét oldalán lyukacsos palánk húzódott, rézsutasan odahelyezett gerendákkal alátámasztva. Köröskörül sehol egy élőlény. Azok ott, a kapualjtól, már biztosan odértek a villamoshoz. Kissé furcsa, hogy ilyen tempót vettek fel. Furcsa? Egyáltalán nem. A villamosok olyan hosszú időközökben közlekednek, hogy megéri ügetni.,. Tglán egyáltalán pem is látták őt? Abban a pillanatban, amikor kijött, mindhárman háttal voltak neki. Kikerülte a keresztutat, s elhaladt a korhadt deszkából formált sarok mellett. Valakinek a lépései? Mintha épp a háta mögött. Meg akart fordulni, de nem tudott. Valami puha tapadt az arcára, s eltakarta a szemét. Az orrát erős penészillat csapta meg. Egyidejűleg valami kemény tárgy- gyal mért ütés nyilallott bele fájdalmasan a bal karjába. Aha, tehát így vagyunk ! Veszett ütésre készült, de a levegőbe talált. Vállai kezek kemény fogásába akadtak meg. Kétségbeesett mozdulattal próbálta kirántani őket. Eredménytelenül. Erősebbek voltak. Az ütések szünet nélkül érték testét, öklök, botok, talán kövek is. Zaczek fojtott hangon nyögött, nem adta fel a küzdelmet, báf tudta, hogy reménytelen. A meglepettség pillanata még inkább megnövelte a támadói fölényét. 1966. június 3. (Folytatjuk?
