Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
Libresszótól a művelődési hajakig — Vita Nyíregyházán, Nyíregyházáért Bővítik a naményi ládaüzemet Tisztelt tanácsülés! A Nyíregyháza Városi Tanács VB — a tanácstörvény 14. paragrafusa (2.) bekezdése értelmében a városi tanácsot 1966. június 20-án reggel 8 érára összehívja. Még nincs 8 óra, de a tanácskozás résztvevői már a folyosón sétálgatnak, beszélgetnek. A napirend előadói is, dr. Pivarnyik Já- nosné. a Hazafias Népfront városi titkára, Kövér Endre, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, és Kocsis László, a megyei tanács tervosztályának vezetője. A beszélgetők között látjuk Földesi Mihályt, a városi tanács községfejlesztési csoportjának vezetőjét, Csicska Gyulát, a megyei tanács tervosztályának munkatársát, Szendrei Istvánt, a vendéglátóipari vállalat igazgatóját, és a városban is legismertebb tanácstagokat; Erdélyi Lász- lónét, Hertelendi Sándomét, Tárnái Imrét, Torna Pétert, a lakosság számos képviselőjét. Amin nincs vita Megszólal a csengő és kezdetét veszi a tanácsülés. Órdögh János a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének megnyitó szavai után a tanács Kovacsics Gyulát javasolja elnöknek. Az első napirendi pont előadója Kövér Endre. A város területén történő népművelésről írott beszámolóját már napokkal ezelőtt kézhez kapták a tanácstagok, így az ülés csak a vitatható, vagy a mást, a jobbat javasoló felszólalásokat vitatja meg. Nincs vita a jón, az úgynevezett eredményszámokon, a színházi látogatottságon (1965-ben 75 ezer néző, 1300 bérlet) a városi könyvtár forgalmán (130 709 kötet, 4966 olvasó) a múzeumi kiállítások sikerén és az ismeretterjesztő előadások (728) számán. Amin viszont van! Vita kerekedett viszont a művelődési házak, a tanyak valamint a tsz-ek kulturális tevékenységéről, az ifjúsági előadásokról, a fiatalok szórakozási lehetőségeiről, a hírlapolvasó terem illetve a libresszó megnyitásáról. Az első vitát hallásra egy nem nagy horderejű, a hírlapolvasó terem létesítésére tett javaslat váltja ki. Tárnái Imre tanácstag. A hírlapolvasó terem létét illetően aggályaim vannak. Félreértés ne essék, nem a propagálás ellen van ellenvetésem. Tisztában vagyok a sajtó, a rádió, a könyv ismeretterjesztő erejével és szükségességével, de ma, amikor majdnem minden családhoz jár újság, minden házban van rádió és majdnem mindegyikben televízió, nem látszik biztosítottnak az olvasóterem látogatottsága. Dankó János tanácstag. Ellenvéleményem van. Az olvasóterem nagyon is szükséges. Aki már járt a MÁV olvasótermében, tapasztalhatta a látogatottságot. Fiatalok és idősebbek, és nemcsak akik utaznak, látogatják az olvasótermet. Igaz, hogy majdnem minden klubban ott a nagyképernyőjű tv, de azért a színházba is elmennek az emberek, a moziba is, és olvasni is szeretnek. Az ifjúság igényeit, szórakozását illetően vannak hiányosságok, de ha vannak, úgy azok szervezési hiányosságok. Itt van a József Attila klub, van egy ragyogó nagy terme, érdemes lenne megnézni, vajon kik és hányszor veszik egy hónapban igénybe? Lehetőséget kellene teremteni, hogy az ifjúság megfelelő helyen jöjjön össze. Valamikor régen a városban több helyütt is volt tánciskola. Ma ilyen helység a postások klubtermén kívül úgyszólván nincs. Erdélyi Gyuláné tanácstag. Szép, hogy nagyobb színházat, hogy olvasószobát akarunk, de előbb legyen meg a tisztasági fürdő, előbb legyen meg az öregek otthona, amíg ezeket az igényeket nem tudjuk kielégíteni, addig várhatunk az olvasószobával. Földesi Mihály községfejlesztési csoportvezető. A tanyai kultúrhelyisége- ket illetően azok központi tervek szerint készültek, valóban kiegészítésre várnak, több helyiség megépítése, fűtés, hogy legyen hol a tanyán lakó fiataloknak is szórakozni, klubokat szervezni. erre is sor kerül majd. Az önálló városi művelődési ház Ordögh János, a városi tanács vb. elnökhelyettese. — A felszólalásokban érződik, ha vannak is eredmények, nincs minden rendben, egyes területeken többet és jobban kellene tenni. Ez a feladata a társadalmi- és tömegszervezeteknek a nemrég megalakult népművelési tanácsnak. A tanács nemcsak felfigyel, hanem igyekszik segítséget is adni, objektumok megépítésével és más eszközökkel. A várostól a tanácsüléstől is sokat várnak, de érdekes, nincs a városnak egyetlen kulturális intézménye, a meglévők valamennyi megyei irányítás alá tartozik. így a József Attila művelődési ház is, amelynek az átszervezés után megyei vonatkozású feladatai lettek. Belső életébe nincs beleszólásunk. Most van szó az egyesülésről, a népművelés egységes irányításáról, a párhuzamos tevékenységek elkerüléséről, az önálló városi művelődési ház megteremtéséről. A József Attila művelődési ház felajánlotta, hogy a klubban hajlandó az olvasóteremnek helyet adni. Mégis felvetődik más gondolat is. Nem volna-e célszerű egy libresszó megvalósítása : azaz szeszmentes italok, folyóiratok és könyvek. Nem lenne ráfizetéses, másutt is van, kedvelt forma, fontolja meg a tisztelt tanács, .hogyan csináljuk. Szendrei István, a vendéglátóipari vállalat igazgatója. A magam részéről a legteljesebb mértékben egyetértek a libresszó létrehozásával. Megfelelő helyiség kell, mert a meglévők is túlzsúfoltak. A helykiválasztás sem lehet közömbös, feltétlen központi helyen kell hogy legyen. Egy időben szó volt arról, hogy a Szabolcs régi helyiségeit visszakapjuk. Az IBUSZ már kapott megfelelő helyiséget, a régi helyisége nekünk jó lenne. A vasraktár is indokolatlanul foglalja el évek óta a helyet Kicsi a mozipark Jaczkó Pál, a rozsrétbo- kori iskola igazgatója. A külterületi fiókkönyvtárakban vannak ugyan könyvek, az olvasottság is kielégítő, kevésbé azonban a könyvek cseréje. Amíg a művelődési autó a városé volt, a csere gyorsabban ment, most ez szinte megszűnt. Papp Sándor moziüzemi vállalat. Megkezdődött a 600 személyes mozi építése, azonban már most meg kell mondani, ez az új, korszerű intézmény sem tudja majd a lakosság igényeit kielégíteni. A Béke lebontásra van ítélve, a Dózsa már régen nem működik, és a perem- kerületeken a most épülő Északi, Déli Alközpontban egyáltalán nincs filmszínház. Az a kérésünk, tegye fontolóra a tanács a mozipark növekedését. A felszólalásokat csak néhányból és kevesgj. idéztünk. Kövér Endre foglalta össze, majd a tanácsülés meghozta határozatát. Egy napirendi pontnak a végére értünk. a. e. Nagy fejlődés előtt áll megyénk egyik legfiatalabb ipari üzeme, a Ládaipari Vállalat vásárosna- ményi egysége. Elkészült, és július 15 átadják az új nagycsarnokot, amelyben a rönkvágó gépeket helyezik el. Korszerű porelszívó berendezést építettek a telepen. A rövidesen üzembe lépő új létesítmények abba a 14 millió forintos beruházási programba tartoznak, amely a jövő év novemberében fejeződik be. Ennek során nemcsak a termelő üzemrészeket bővítik, korszerűsítik, hanem számos kommunális létesítményt — utat, fürdőt, szolgálati lakásokat, stb. — építenek. Az üzem a jelenlegi évi ötezer köbméter feldolgozott anyagról tízezer köbméterre növeli a teljesítményt, s a tervek szerint 1968-ban évi IS ezer köbméter feldolgozására teszik alkalmassá az üzemet. Képünk az új gépház mellett épített, rövidesen üzembe lépő, porelszívó berendezésekről készült Foto: Hammel József Felkészültek az úf termés fogadósára 27 000 vagon kenyérgabona vásárlására kötöttek szerződést Elérkezett az idei gabonatermés betakarításának ideje. Ezzel kapcsolatban kértünk tájékoztatót Marosi Károlytól, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójától. —- Felvásárlási tervünket — bár több, mint a tavalyi — sikerült leszerződni. 27 ezer vagon kenyérgabonára kötöttünk vásárlási szerződést. Árpát másfél ezer vagonnal veszünk át és sörgyártás céljára is szállítunk. — Mit tettek a gabona gyors átvétele érdekében? — Raktározási lehetőségeink kedvezőbbek a tavalyinál. Ezer vagonnal bővültek a tárolási helyek. Üj raktárt építettünk Vá- sárosnaményban, Tiszalö- kön, Kisvárdán, Nagykálló- ban. Több a hídmérlegünk is. Jelenleg 18 nagy raktár mellett van hídmérleg. A termények kézi rakodását rakodószalagok, elektromos felvonók beállításával csökkentjük. Most állítunk üzembe először nagy teljesítményű szovjet gépkombinátokat, amelyekkel tisztítást, rakodást és szállítást egyaránt lehet végezni. Ezek termények felszedésére is alkalmasak. — Mi történik a nedves gabona átvételével? — Ezelőtt nagy probléma volt. Tavaly már napi 50 vagon szárítási kapacitásunk volt. Most napi 80 vagon. Szárítótelepeinken egymillió forint értékben végeztünk gépesítést és felújítást. így 8 telepünkön 26 gép dolgozhat éjjelnappal. Az idén először hideglevegős szárítóberendezést is alkalmazunk, amelynek napi telejesítménye 300 vagon. Ezeket elsősorban a fehérgyarmati, a vásárosnaményi és a ti- szalöki járásokban alkalmazzuk. Az idén első Ízben került sor kombájnnal csépelt termények közvetlen átvételére, elsősorban olyan tsz-ektől, amelyeknek nincs megfelelő és állandó szérűjük. — Lesz-e zsák- és ponyvakölcsönzés az idén? Vállalatunk 50 000 zsákot tartalékol kölcsönzésre. Van elegendő ponyvakészletünk is. Ezekben a napokban minden tsz-t, tszcs-t felkeresünk. Részletes megállapodás történik arra vonatkozóan is, hogy egy-egy közös gazdaság melyik átvételi helyre szállítja az értékesítésre és egyeb címen átadásra Az mségház, Meg a lélekláiő 1966 tavaszán hideg böjti szelek hajtottak Vasmegyer- re. A minap almáskertet telepítettek Vasmegyeren. Az eke úgy nyolcvan centiméter mélységből ősi vázát vetett föl. A Tűzdomb környékéről. A Tűzdomb mesterséges dombocska Vasme- gyer határában. Mikor hordták oda a földet? Mikor is keletkezett a Tűzdomb? Nem tudjuk. De az eke egy egész ősi fegyverkovácsműhelyt vetett végül is föl. A műhelyben nyílforgácsokat találtak. A nyílhegyeket obszidlánból kovácsolták. Az obszidián az egyiptomi vulkanikus hegyekből vándorolt ide. Egy ősi malomkő is került elő. A régiségek azután múzeumba jútottak. Megbecsülik a régiségeket a Rétközben. De van olyan régiség is itt, amelyet inkább azért mutogatnak, mert visszataszító, elrettentő. — Ez ínségház, ez is, ez it — sorolja a páti esős házakat Erdélyi Imre. — Miért? — kérdezik a vasmegyeri pajtások. — No, nem azért, mert paticsosok. Máshol, más vidéken, más faluban is építenek paticsos házakat a vízi emberek, a Tisza menti parasztok. De ezeket a házakat nem hosszában, hanem keresztben építették az utcára, az uraságtól kapott házhelyekre. Az uraság ugyanis az utcára néző telkek szélességét nem vette figyelembe, hanem a telek mélységét, a hosszúságát mérte. A házhely szélességéért nem kívánt külön szolgáltatást, innen van az, hogy nem hosszában, hanem az utcára keresztben építették a megyeriek a paticsos házakat. Ezek voltak az ínségházak... Először Tiszakóródon hallottam a putnoki léleklá- tóról. Az eklézsián. A ti- szakóródi református pap becsukta a bibliát. — Rabigába ejti az élőket —, sóhajtott a lelkész és sorra vette a hívőket. Ez is, az is, Putnokra jár lelket idézni, halottal beszélgetni. Aztán Kisaron, Nagyaron, Szatmárcsekén, Olcsvaapá- tiban hallottam, hogy a szatmári asszonyok Putnokra hordják a kolbászt, a szalonnát, meg a drága munkáshétköznapjaikat. Időt vesztenek, munkát hanyagolnak, törik magukat. Most itt sír egy özvegyasszony, mert a putnoki léleklátó tönkretette, koldusbotra juttatta. A komorói özvegyasszony szeméből patakzik a könny. — Aranyos bogaram, kedves jó fiam, ugyan hová lettél, — kérdi és fekete kendővel, vastag kezével takarja a fejét, az arcát. Hat hónapig hordta Putnokra a szalonnát. A léleklátó jóízűen falatozott a szalonnából, majd a holt lelket megidézte. Az özvegyasszony munkáskezét a kezébe vette, bűvölő szemét az elerőtlenedett gyászoló anyára vetette. — Látom, hogy hol van a fia, — mondta, —a kedves fia Tiszalöknél fekszik a folyó fenekin, annak is a közepén. Látom, hallom. Azt mondja, jó asszony, hogy a vízből ő a földbe kívánkozik. Azt Is mondja, hogy bár bánja-szánja, amit cselekedett, de mégin- kább kesereg, hogy teme- tetlen. Örök nyugodalmat kíván. Az özvegyasszony Put- nokról egyenesen Tiszalök- re utazott. Tiszalökön a búvárt kereste. — Az ón fiam vfzbefúlt, a víz ide, a tiszalöki duzzasztóig hozta. Itt fekszik a Tisza fenekén. — Megkeresem, meglelem, ha itt van — nyugtatta a búvár. Hét nap, hét éjszaka kereste a legényt. — A holttestet nem találom — mondta a búvár. — A disznót eladom, hozom a pénzt — búcsúzott tőle az özvegyasszony. El is adta a hízót, a tehenet, a borjút. Vitte a pénzt Tiszalökre. A pénzt a búvár kezébe tette. — Keresd meg őt, te víziember. Hét nap telt, hét éjszaka múlt, hogy a búvár a legényt kereste. — Keresem, de nem találom — sóhajtott a búvár. — A földet eladom, hozom a pénzt — búcsúzott tőle az özvegyasszony. El is adta a földet, el is adta a házat, vitte a pénzt Tiszalökre. A búvár a holttestet mégse lelte a vízben. Az özvegyasszony fiát a Tisza örökre elnyelte. Balázs Árpád kerülő gabonáját. — Július elsejétől lép érvénybe az új gabonafelvásárlási ár, amely szerint búzánál mázsánként átlag 27, rozsnál 30 forint az emelkedés. Emellett, az értékesített kenyérgabona mázsája után 30 forint adókedvezmény jár. Helyesen teszik a közös gazdaságok, ha minden felesleg terményüket értékesítik, s nem vállalnak tárolási gondokat. Értékesítési szerződést még mindig köthetnek, — fejezte be tájékoztatóját Marosi Károly. A. B. 1966. június 22.
