Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
Húsz éve kezdeményezte a Magyar Kommunista Párt Jubileumi ünnepség a Baktalórántházi Tbc Gyógyintézetben Fennállásának 20. évfor- *JnIo^t ünnepelte szombaton Baktalorantházán megyénk első tbc gyógyinté- zete. 1946 nyarán, nagyméretű társadalmi munkával es összefogással a DéeenÍendrthélez kaStélyt hoztak rendbe és alakították át tbc-szanatoriummá. Még ?z., n^yakat is közadakozásból nordták össze, s szeptemberben megjelentek benne az első betegek. Érdemes megemlíteni, hogy a felszabadulás előtt tbc-s betegek részére egyetlen ágy nem volt a megyében, pedig közismerten itt szedte legjobban áldozatait a tuberkulózis. Mindössze 4 gondozó működött. Ezek inkább a már csaknem menthetetlen betegek ellátásával foglalkoztak. , megelőzési tevékenység akkor ismeretlen volt. Az első szanatórium létrehozása után fokozatosan és / őrs ütemben épültek ki a gye tbc-s gyógyintézeti . Ma már 6 intézményben — köztük a nyíregyházi 300 ágyas modern kórházban 815 ágy áll a betegek endelkezésére. Ezenkívül 13 gondozóintézet, valamint 3 álló és 5 mozgó emyőkép- szolgálat végzi a megelőző tevékenységet. Igazi nagy sikernek tekinthető, hogy ma már mind az intézeti és felszerelési ellátottság, mind az elért eredmények tekintetében a megye elérte az országos szintet. Jól mutatja ezt az, hogy most már második esztendeje évenként tüdőszűrő vizsgálatban részesítik a lakosságot. Az »rvosok tevékenysége a csökkenő számú betegek gvógvítása mellett egyre inkább a megelőzésre terelődik át. A tudományos üléssel egybekötött jubileumi ünnepségen részt vettek a megyei, járási és helyi szervek, valamint az egészségügyi intézmények képviselői, többen megjelentek az egykori kezdeményező és szervező tagok közül — köztük Pálji ErvÄ. Dr. Moskovits Ká- rolynak, a megyei tanács vb. egészségügyi osztálya vezetőjének megnyitója után dr. Nagy Géza, a Baktalórántházi Tbc Gyógyintézet igazgat^ főorvosa és dr. Deme lÁvia adjunktus ismertette az intézet két évtizedes történetét, gyógyító munkáját. Többek között elmondották, hogy a megye első tbc- gyógyintézetének létrehozását a Magyar Kommunista Párt kezdeményezte. Személy szerint is nagy érdeme volt ebben Pálfi Ernőnek a MKP akkori nyíregyházi városi titkárának és Tenigli László képviselőnek. Kezdeményezésükre alakult meg a Szabolcs Vármegyei Munkás Egészségügyi Szövetkezet, amely önkéntes, társadalmi alapokra helyezett vállalkozásnak indult Célja volt a megye egészségügyi helyzetének javítása, különösképpen a tbc-s halálozás csökkentése. A program első pontja volt egy tbc-szanatórium létrehozása. Az 50 holdas, bekerített angol parkkal, sok mellékhelyiséggel rendelkező baktalórántházi kastély minden tekintetben megfelelt erre a célra. A nagy arányú társadalmi megmozdulásra jellemző, hogy a névsorban 500 munkás neve szerepel. A 120 ágyas szanatórium felszerelése és berendezése állandóan gyarapodott, s most már évek óta biztosítottak az eredményes gyógyító munka feltételei. A gyógyító munka szintje elérte az országos átlagot. A két évtizedes fennállása alatt az intézetben mintegy 6000 beteget ápoltak. A beszédek elhangzása Az aratás kezdetével munkaértekezleten beszélik meg a feladatokat a gépjavító állomások kombájno- sai, a kévekötő aratógépek és rendrevágók kezelői. A munkaértekezleten a IX. pártkongresszus tiszteletére az aratásban résztvevő dolgozók jelentős munka- vállalásokat tesznek, illetve tettek. A Nyírteleki Gépjavító Állomás kombáj- nosai, a kombájnok segédgépkezelői vállalták, hogy az egy kombájnra tervezett 250 hold helyett átlagosan 270 hold gabonát aratnak le. Egy százalékkal csökkentik az üzemanyagfelhasználást. A Nyírteleki Gépállomás dolgozója, Pristyák István, aki a nagycserkeszi Kossuth Tsz kihelyezett szerelője külön vállalást tett. Tavaly kombájnjával 415 holdat aratott és vállalta, hogy ezt az idén is teljesíti. A nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben az 1090 hold kalászost 3 kombájn vágja majd és a kom- bájnosok munkavállalása lehetővé teszi, hogy szinte az egész területről géppel takarítsák be a gabonát. A Nyírteleki Gépjavító után dr. Moskovits Károly, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője megjutalmazta Kajdi Györgyné főnővért, Koval- csik János főgépészt, Zöm- bori László udvarost, Treitl István és Gór Gyula szakmunkást. Valamennyien kezdettől az intézetben dolgoznak. Ezután dr. Kemény Lajos tbc megyei főorvos adta át a tbc-gondozók vándorserlegét a baktalórántházi gondozónak és a jutalmat az egyes számú mozgo ernyőfényképszűrő brigádnak a múlt évben végzett kimagasló munkájáért. Ezután került sor a tudományos ülésre, amelyen dr. Pongor Ferenc profesz- szor, a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója a gümőkór elleni küzdelem jelenlegi helyzetéről és feladatairól, dr. Schnitzler József Kossuth-díjas egyetemi docens a mellkassebészet jelenéről és jövőbeni kilátásairól tartott tájékoztatót. H. L. Állomás a kombájnosok, aratógépkezelők munkavállalásának teljesítését, illetve túlteljesítését premizálással ösztönzi. Az a kom- bájnos, aki gépével 500 holdat arat lejj, 3 ezer forint, aki 450—500 holdat arat 2700 forint, aki 400— 450 holdig arat 2400 forint, aki 300—400 holdig arat az 1800 forint jutalmat kap. A rendrevágó kezelői 400 holdnál 2400, 350—400 holdnál 2000, 300—350 holdnál 1800 forint jutalmat kapnak. Az aratógépek kezelői 301 hold levágása után 1500, 201 hold levágása után 1000, 160 hold levágása után 800 forint jutalomban részesülnek. A Nagyhalászi Gépállomás termelési értekezletén a kombájnosok úgy határoztak, hogy a IX. párt- kongresszus tiszteletére szerződéses kombájnolási kötelezettségüket 9096 hold helyett 10 005 holdra teljesítik. A többletvállalási terület 909 hold. Ez a munka- vállalás a gyors és szemveszteség mentes betakarításon kívül a vállalatnak több mint 24 ezer forint nyereséget jelent. KiváEó kombáfnosok munkavállalása a pártkongresszus tiszteletére Hódi László: Nálunk a gyorsaság létkérdés Három betű zárójelben : MTI Hogyan „készülnek** a szabolcsi események a fővárosi lapoknak, a rádiónak, az egész országnak Sok hír végén olvashatjuk árójelben: (MTI). Vagyis azt, hogy a tudósítás a Magyar Távirati Iroda kiadása. Mi is ez az MTI? A kérdéssel Hódi Lászlóhoz, az MTI Szabolcs-Szat- már megyei szerkesztőségé- ek vezetőjéhez fordultunk. — Talán az lenne a leg- ib, ha bemutatnánk az csónak az MTI megyei rkesztőségét?- Szerkesztőségünk há- fős — mondotta, van Aét szobánk, egy modern telexgépünk a hozzá rendszeresített lukasztó készülékkel. Mindezek mellett van telefonunk, ceruzánk, s számtalan jegyzetfüzetünk. Ezzel kész is a teljes fegyvertár. — Kicsit talán bővebben. — Rendben van — mosolygott Hódi László — az olvasó kedvéért eltérek a megszokott távirati stílustól, a rövidségtől... — Elsősorban a feladatunkról kell beszélni, mert sajátos, s olykor félreértésre adhat alkalmat. Például megtörtént, hogy telefonon felhívtak bennünket, s táviratot akartak továbbíttatni velünk, s végtelenül meglepődtek, mikor közöltük, hogy nem állhatunk rendelkezésükre, táviratfelvétellel nem foglalkozhatunk. Azután akadnak, akik azt hiszik, hogy mi is közlünk híreket. Ez tévedés. Mi azokat a megyei eseményeket látogatjuk, melyek fontosságuknál, érdekességüknél fogva országos érdeklődésre tarthatnak számot. S ezekről az eseményekről röviden megírt anyagokat adunk budapesti központunknak, amely továbbadja az ország hírközlő szerveinek; lapoknak, rádiónak, televíziónak. Tehát mi csak gyűjtjük az anyagokat, s azokat csak a központunk adhatja ki. — Úgy tudjuk, a gyorsaság és pontosság két fő követelmény! — Valóban. A gyorsaság nálunk létkérdés. Az események után a híreket azonnal továbbítanunk kell. Ezt telexgépünk segítségével oldhatjuk meg, s az események lezajlása után egy órával általában minden anyagot eljuttatunk központunkhoz. S mielőtt feladnánk a híreket, minden esetben ellenőriztetjük azokat az illetékes szakemberekkel. — Mindezeket csak széles körű, személyes kapcsolatok kiépítésével tudjuk végrehajtani. E téren nem állunk. pontosabban nem állhatunk rosszul. Jól ismerjük a megyei, járási szervek vezetőit, képviselőit, s községeink jó részében is vannak személyes ismerettsé- geink. — A legemlékezetesebb munka? — Jó néhány évvel ko♦ 80 millió forint értékű alkatrész ♦ fl nagyobb gondosság, takarékosság segít ♦ Elegendő zsák és ponyva van raktáron ♦ Műtrágyáké! minden igényt kielégítünk Balogh Bertalan A GROKÉR-igazgató tájékoztatója Szabolcs-Szatmár termelő- szövetkezeteiben — ha szórványosan is — megkezdődött az aratás. Az idén e munka zömét gépek végzik. Megyénkben több mint 150 000 hold búza, 24 000 hold őszi árpa, 6000 hold tavaszi árpa és 3000 hold zab vár betakarításra. Kalászosaink csaknem 70 százalékát géppel takarítjuk be. Ezért szükséges a gépek maximális kihasználása és alkatrészekkel való ellátása. Erről kértünk tájékoztatást Balogh Bertalan elvtárstól, az AGRO- KER igazgatójától. KÉRDÉS: A korábbi években probléma volt a gép- és gépalkatrész ellátással. Várható-e javulás az idén? VÁLASZ: A tavaszi gépjavítási munkáknál a kombájnokhoz szükséges alkatrészellátással valóban voltak problémák. Ennek megjavítása érdekében küldöttség járt a Szovjetunióban. A tárgyalások sikerrel jártak. Eredménye, hogy már most közvetlenül az aratás előtt jelentős mennyiségű kombájn pótaikatrésztejkap- tunk a SzovjetuniótóT Az alkatrészek egy része már meg is érkezett. Az eddigi hiányzó kombájnalkatrészekből nagyobb mennyiséget kaptunk, s így az aratáskor szükséges igényeket ki tudjuk elégíteni. Fel szeretném azonban a figyelmet hívni arra, hogy a kombájnokat hozzáértő szakemberek kezeljék, hogy így is óvjuk a gépeket, takarékoskodjunk a nehezen beszerezhető alkatrészekkel, s jó ütemben haladjon a munka.'' Erre annál is inkább szükség van, mert szinte évről évre növekszik a pótalkatrész felhasználása. Tavaly 74 millió Ft értékű gépi pótalkatrészt használtak fel megyénk termelőszövetkezetei, állami gazdaságai és javítóállomásai. Bár az idei tervünk 80 millió, mégis azt kell mondanom, ez a meny- nyiség sem lesz elegendő, mivel július 10-ig már 50 milliót használtak fel erre a célra. Hogy mit mutat ez? Elsősorban azt, hogy nem minden gépkezelő fordít kellő gondot a gépek karbantartására, s emiatt óriási károk érik a népgazdaságot. — Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szükséges alkatrészekről gondoskodjunk, de a traktorosoknak, kom- bájnvezetőknek is takarékoskodniuk kell, hisz nem lehet a végtelenségig fokozni a gépalkatrészek ellátására fordítandó összeget A szigorú takarékosságra, különösen most az aratás, cséplési munkák idején van nagy szükség, hisz a döntő szó a gépeké, s nem mindegy, hogy akar csak néhány órát is tétlenkedjenek a kombájnok, aratógépek és az ehhez kapcsolódó különböző gépek ne végezzék az aratással egyidőben történő tarlószántást és másodvetést. — Még tavaly is problémánk volt a kombájnokhoz szükséges ékszíjellátással. Megnyugtató, hogy az idén az ekszíjigényeket megfelelően ki tudjuk elé- gíteni. Hasonló problémáink voltak az akkumulátorellátással is. Ebben is ja- vuiás van az idén. Eddig 550 darabot adtunk át a termelőszövetkezeteknek, gépjavító állomásoknak és állami gazdaságoknak, s a napokban további 250-et kapunk az ellátás javítasa érdekében. Itt azonban meg szeretnem említeni, hogy gazdaságaink vezetői ne csak az új akkumulátorok beszerzésére gondoljanak, gondoskodjanak a használt, de még felújítható akkumulátorok megjavításáról is, melyeket a hajdúböszörményi ktsz-ben végeznek el. — Bár csapágy ellátásból elég nagy a felhasználás, ennek ellenére az ellátás megnyugtató. Mivel az aratás komplex munka, s gondolni kell a tarlószántasra, a másodvetésre is, ezért az erő- és munkagépekhez szükséges alkatrészek igen fontosak. Közölhetem, hogy az ezekhez szükséges alkatrészellátás is állandóan javul, s előreláthatóan kielégítő lesz. Gumiköpenyekből 2 méret (MTZ hátsó és 600x16 os) kivételével vállalatunk megfelelő készlettel rendelkezik. Itt nehézség van és várható is, zavartalanul nem tudunk biztosítani minden igényt, ezért ügyeljenek a gumiköpenyek fel- használására, takarékoskodjanak, s már most gondoljanak a használt gumiköpenyek feljavítására is. KÉRDÉS: Az aratással egyidőben történik a tarlószántás és má- sodvetés. E munkáknál fokozottan ki kell használni az erőgépeket. Tudják-e megfelelően biztosítani az erőgépekből az utánpótlást? VÁLASZ: Vállalatunkhoz az elmúlt napokban jelentős mennyiségű erőgép érkezett. MTZ-ből 21, Super- Zetorból 24, UE—28-ból 70, univerzális D _4_K_B traktorból 8 és DT traktorból 2. — Örömmel közölhetem, hogy a Szovjetunióból ma már folyamatosan érkezik a korszerű, közútra is vizsgáztatott MTZ—50-es traktor, melyekből megyénk 250 darabot kap. Ezeket a nagy teljesítményű gépeket már a termények hordásánál és a tarlószántásánál is munkába állíthatják a termelőszövetkezetek. Ev végéig az MTZ—50-esből, UE—28ból a termelőszövetkezeteink terven felüli igényét is ki tudjuk elégíteni. Érkezett vállalatunkhoz 134 román és jugoszláv gyártmányú pótkocsi is, melyeknek nagy hasznát veszik a közös gazdaságok a takarmányok szállításánál. — Nem szabad azonban megfeledkeznünk az aratás mellett az egyéb fontos nyári munkák végzéséről sem. Különösen most a száraz időben sok hasznot jelenthetnek termelőszövetkezeteinknek az öntözőberendezések. Sajnos tsz-eink egy része nem él a lehetőségekkel megfelelően. Telepünkön itt áll kihasználatlanul 25 komplett öntözőberendezés. Jobb lenne, ha ezeket már most felhasználnák a zöldségtermesztésben, kukoricánál, burgonyánál és a lucerna termesztésénél. KÉRDÉS: Lesz-e elegendő zsák? Ki tudják-e elégíteni az igé- nyekei a termények szárításához szükséges ponyvából és a zsinegből? VÁLASZ: Mindezekből az ellátást biztosítjuk. Raktárunkon van 150 000 darab zsák, s az igényeket megfelelően ki tudjuk elégíteni. Ugyanezt mondhatom az aratógép zsineg, bálázó- zsineg és csévézett bálázó huzalok ellátására is. Ponyvából mintegy 40 000 négyzetméternyivel rendelkezik, így a termények szárításával sem lesz probléma. KÉRDÉS: Az aratás mellett fontos teendő a növényvédelem, s az őszi mezőgazdasági munkákra való gondos felkészülés. Hogyan biztosítják ennek feltételeit? „VÁLASZ: Eddig 50 millió _ forint értékű különböző növényvédőszert biztosítottunk közös gazdasági11.^ részére. A gyümölcsösökben a munka az aratással egyidőben folyik. Gondoskodnunk kell ez időben a permetezéshez szűk- seges növényvédőszer ellá- tásáról. Növényvédőszerek- b • ,mind mennyiségben, mind minőségben megfelelő készlettel rendelkezünk. Raktáron van az őszi vetőmagvak csávázásához szükséges higanyos szerek, kellő mennyiségben. Érkeznek a műtrágyák IS\, Á különböző műtrágyákból minden igényt ki tudunk elégíteni. Nagyon fontos azonban, hogy a tsz-ek vezetői már most állapítsák meg mire van szükségük, s a műtrágyák megrendeléséről sürgősen gondoskodjanak, mert ezek egy részét külföldről biztosítjuk, s szállításuk hosz- szabb időt vesz igénybe. ~ Az aratás és az ezt követő mezőgazdasági munkák sikere érdekében vállalatunk június 27-től ügye leti szolgálatot tart. Ez az jelenti, hogy mindenna este 7 óráig, vasárnapor ként délután 1 óráig, c indokolt, sürgős esetekhx még éjszaka is rendelkező re állunk a termelőszöv« kezeteknek, gépjavító ál másoknak, állami gazdai goknak. Biztosítjuk a szí séges gépalkatrészeket fejezte be tájékoztató Balogh Bertalan elvtár: AGROKER igazgatója. F rábban hatalmas vihar vonult el egy éjszaka Nyíregyháza felett, a szél igen sok fát tévestől csavart ki a városban. Másnap reggel — ez is az ismerettségnek köszönhető — megtudtuk, hogy a Színház utcában a vihar azt az olajfát is kicsavarta, melyet dr. Jósa András ültetett, s csemetéjét Kossuth Lajostól kapta, akit Turin- ban meglátogatott. A nagyon érdekes hírt azonnal továbbítottuk Budapestre... Minden országos lap és a rádió is leközölte. — Másik emlékezetes, bár kevésbé kellemes élményünk is akadt. Egy alkalommal békenagygyűlést hirdettek Nyíregyházán, a szabadtéri színpadon lett volna. A gyűlés főrendezőjével előre elkészítettük, s feladtuk a hírt — ez a gyorsaság érdekében bevett MTI-s módszer. — Ilyen alkalmakkor az esemény után csak azt jelentjük, hogy mehet-e az anyag, volt-e változás, esetleg elmaradt és törölni kell. Ez esetben is elmaradt a nagygyűlés, ugyanis egy felhő- szakadás jött közbe. Azonnal kértük, hogy töröljék a központban a hírt. Ott mar továbbadták a lapoknak, de utólag közölték \relük, hogy az esemény elmaradt Ennek ellenére egyik központi lapunk másnap elsőoldalas, címes hírként hozta a meg nem tartott nyíregyházi nagygyűlést. Bár a lapnál mulasztották el kiemelni a hírt, mégis kellemetlen emlék maradt. Befejezésül az MTI megyei szerkesztőségének vezetőjéről néhány mondatot. A párt 1950-ben emelte ki Hódi László nyíregyházi péksegédet, s bízta meg mostani munkakörével. (Még három év után is vágyódott vissza a pékségbe.) Aztán teltek az évek és magas fokon sajátította el az újságírást, a tudósítást. Budapesti felettesei is kedvelik. nagyrabecsülik. S beszélgetésünkkor elmondta, hogy ma már nem szökne meg, mert nagyon megszerette munkáját. Manapság egyre többen tudják, ha a központi lapok tudósításai után zárójelben ott a három betű: MTI, a tömören, logikusan felépített hír, tudósítás szerzője gyakran Hódi László, az egykori nyíregyházi péksegéd. Aki — bízvást leírhatjuk — magatartásával, tudásával, lelkiismeretességével öregbítette megyénkben a zárójeles három betű hírnevét. Bézi László
