Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

XXTTT. ÉVFOLYAM 144. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1966. JÜNIUS 19, VASAHNAP A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt» és kormányküldöttségének Csütörtökre összehívták az országgyűlést KÖZÖS NYILATKOZATA A népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekez­dése alapján 19G6. évi június 23-án csütörtökön 11 órára összehívta az országgyűlést. A Német Szocialista Egy- fégpárt Központi Bizottsá­gának és a Német Demok­ratikus Köztársaság kor­mányának meghívására Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1966. június 13—17 között baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaság­ban a Magyar Népköztár­saság párt- és kormány- küldöttsége. # A küldöttség a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában Berlinben, Hal­le megyében, a görzigi „Kari Marx” Termelőszö­vetkezetben, Magdeburg- ban, a nehézipar központ­jában, valamint a Keleti­tenger menti Rostockban megismerkedett azokkal a kiemelkedő eredményekkel, amelyeket az első német munkás—paraszt állam a fennállása óta eltelt vi­szonylag rövid idő alatt a társadalmi élet minden te­rületén elért. Találkozott a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség kép­viselőivel és meggyőződött arról, hogy a Német Szo­cialista Egységpárt politi­kája a Német Demokrati­kus Köztársaság népének mély rokonszenvét, támoga­tását élvezi. A küldöttséget mindenütt szívélyesen fogadták és mindenütt a Német Demok­ratikus Köztársaság lakos­sága és a magyar nép köz­ti testvéri barátság és ösz- szeforrottság szívélyes lég­körét élvezte. A látogatás során a Ma­gyar Népköztársaság párt­éit kormányküldöttsége eredményes tárgyalásokat folytatott a Német Szoci­alista Egységpárt Központi Bizottságának és a itfémet Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőivel. A tárgyalások szívélyes légkörben folytak le. Fel­ölelték a szocializmus Ma­gyar Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban történő át­fogó felépítésének, a két állam és párt barátsága to­vábbi megszilárdításának és együttműködésük elmé­lyítésének kérdéseit. A kül­döttségek megvitatták to­vábbá a jelenlegi nemzet­közi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fontos problémáit. A tárgyalások a két ország pártjainak és kormányainak teljes egyet­értéséről tanúskodtak. ED A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége megállapít­ja, hogy korunkban a tör­ténelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrendszer és a társadalom szocialista átalakításáért küzdő impe­rializmusellenes erők hatá­rozzák meg. Az elmúlt években a szo­cialista világrendszer or­szágai — különösen annak fő ereje a Szovjetunió — további jelentős eredménye­ket értek el a társadalmi élet minden területén. Erő­södött a szocialista államok gazdasági, politikai és. vé­delmi ereje. Ugyanakkor az általános válság elmélyülése a kapi­talizmus ellentmondásai­nak éleződéséhez vezet. A szocialista világrendszer erejének további gyarapo­dása, a szégyenletes gyar­mati rendszer széthullása, a kapitalista országok dol­gozóinak a monopóliumok ellen folytatott megerősödő harca láttán az imperializ­mus erői — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a Német Szövet­ségi Köztársaság vezető kö­rei — fokozzák agresszivi­tásukat és megkísérlik meg­állítani a történelmi fejlő­dés törvényszerű menetét. Ennek következtében éle­ződött a nemzetközi hely­zet. Az amerikai imperializ­mus az állami politika szintjére emelte a más ál­lamok belügyeibe való gát­lástalan beavatkozást. E politika brutális megnyil­vánulása az amerikai im­perializmusnak a vietnami nép ellen folytatott hábo­rúja, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság és kormánya aktívan támogat. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság pártjai, kormá­nyai és népei a legerélye­sebben elítélik ezt a barbár agressziót, amely súlyosan veszélyezteti a világ béké­jét. Mindkét állam támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietna­mi Nemzeti Felszabadítási Front jogos és igazságos követeléseit és javaslatait. A két ország a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal együtt, a szocialista nemzetköziség szellemében továbbra is testvéri segítsé­get nyújt Vietnam népének igazságos harcához. A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokra­tikus Köztársaság nyoma­tékkai követeli az amerikai agresszió azonnali beszünte­tését és minden interven­ciós csapat kivonását Viet­namból. A jelenlegi helyzet a bé­ke és haladás összes _ erői­nek egységes cselekvését és szilárd együttműködését kö­veteli a Vietnamban folyó háború tüzének kioltása, az imperialista agresszorok to­vábbi bűntetteinek és a há­ború kiterjesztésének meg­akadályozása és az embe­riség békéjének biztosítása érdekében. Az európai helyzet meg­követeli, hogy növekvő erő­feszítések történjenek a bé­ke biztosítása céljából. Nap­jainkban a nyugatnémet im­perialisták revansista és ex­panzív politikája következ­tében a Német Szövetségi Köztársaság Európa legfőbb békebontójává, a háborús veszély forrásává vált. Az európai népek békéjét és biztonságát veszély fenye­geti, mert a nyugatnémet kormány, a Bonn—Wa­shington tengelyre támasz­kodva a német imperializ­mus hatalmának az 1937-es határok közti visszaállítását követeli és az atomfegyve­rek feletti rendelkezésre tö­rekszik, hogy terveit katonai úton megvalósítsa. Amennyiben a Német Szövetségi Köztársaság — bármilyen formában is — atomfegyverekhez jutna, ez jelentősen fokozná a termo­nukleáris háború veszélyét, rendkívül megnehezítene minden előrehaladást az európai béke és biztonság megteremtése terén és át­hághatatlan akadályokat gördítene a két német ál­lam egyesülésének útjába. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának azon javaslatát, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegyverek bármilyen fajta birtoklásáról. A felek támogatnak min­den olyan kezdeményezést, amely az európai béke és biztonság ügyét előmozdít­hatja. Az európai bizton­ság megteremtése érdeké— ben fokozatos enyhülés el­érésére van szükség a fegy­verkezés csökkentéséről szó­ló megállapodások révén, mindenekelőtt olymódon, hogy valamennyi atom­fegyverrel nem rendelkező állam lemond az atom­fegyverek birtoklásáról; tiszteletben kell tartani a fennálló határokat, beleért­ve természetesen a két né­met állam közti határt is; normalizálni kell vala­mennyi európai állam kap­csolatait, köztük a két né­met államét is. A Magyar Népköztársaság és a né­met Demokratikus Köztár­saság síkra száll azoknak a javaslatoknak realizálásá­ért, amelyek célja meg nem támadási szerződés megkö­tése a Varsói Szerződés szervezete és a NATO kö­zött, európai atomfegyver­mentes övezetek létrehozása és európai biztonsági kon­ferencia összehívása. Az európai béke érde­kében a Magyar Népköz- társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság sür­gős követelményeknek tart­ja a német kérdés békés rendezését, az európai biz­tonság e sarkallatos prob­lémájának megoldását. A Magyar Népköztársa­ság párt- és kormánykül­döttsége nagyra értékeli a Német Szocialista Egység­párt és a Német Demok­ratikus Köztársaság kor­mányának az európai béke és biztonság megszilárdítá­sa érdekében kifejtett tevé­kenységét. Teljes támogatá­sáról biztosítja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának 1966. január 22-én közzétett, az európai biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait. A Német Demokratikus Köztársaság üdvözli a Ma­gyar Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársa­ság 1966. március 25-i jegy­zékével kapcsolatos állás- foglalását, különösen tá­mogatja azt a megállapí­tást, hogy lehetetlen az európai biztonságról beszél­ni anélkül, hogy a német kérdés megoldásának tekin­tetében ne tanúsítanának ésszerű és reális magatar­tást. A felek hangsúlyoz­zák, hogy a német kérdés rendezése csak a két né­met állam létének elisme­rése alapján lehetséges. Mindkét állam határozottan visszautasítja a Német Szö­vetségi Köztársaságnak az egész német nép kizáróla­gos képviseletére irányuló agresszív és nemzetközi jog­gal ellentétes igényét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Német Szövetségi Köztár­sasággal is normális ál­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács jóvá­hagyta a pénzügyminiszter­nek az 1965. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló jelentését. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsa főtitkárának és az igazság­ügyminiszternek együttes előterjesztése alapján új törvényerejű rendelettel ★ Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete egyes büntető rendelkezéseink mó­dosításáról és kiegészítéséről az eljárási szabályokat il­letően különbséget tesz a ténybelileg és jogilag egy­szerűbb megítélésű, vala­mint a bonyolultabb, ne­hezebb büntető ügyek kö­zött. A törvényességet biz­tosító garanciális rendelke­zések és a védelem elvének a legcsekélyebb érintése nélkül olyan — főként a nyomozást érintő — egysze­rűsítéseket vezet be, ame­lyek a büntető eljárás le­folytatását gyorsítják és le­hetővé teszik, hogy a bűn­üldöző szervek jobban össz­pontosíthassák tevékenysé­güket azokra a bűntettek­re. amelyeknek megszünte­tése elsősorban érdeke a társadalomnak. Bevezeti a tvr a bíróság elé állítást. Ez azt jelenti, hogy az ügyész a — vala­mely járásbírósági hatás­körbe tartozó — bűntett elkövetésével alaposan gya­núsítható személyt a cse­lekménytől számított három napon belül a bíróság elé állíthatja, ha nem fiatalko­rú, s ha a bűntettre a tör­vény öt évi szabadságvesz­tésnél nem súlyosabb bün­tetést ír elő; továbbá, ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak, vagyis a gvanusítot- tat a bűntett elkövetésén tetten érték, vagy az illető azt beismerte. A törvényesség biztosíté­módosította a dolgozók be­tegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvény- erejű rendeletet. Továbbá megtárgyalta és elfogadta az egyes büntető rendelkezé­sek módosításáról és kiegé­szítéséről szóló törvényere­jű rendeletet. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. . ka, hogy az ügyész es a védő részvétele a bírósági tárgyaláson mindig kötele­ző, s ha a bíróság azt ál­lapítja meg, hogy a bíróság elé állítás egyes feltételei hiányoznak, az ügy iratait visszaküldi az ügyésznek. Az új intézmény a bün­tető eljárást jelentős mér­tékben gyorsítja, hiszen a terhelt a bűntett elkövetésé­től számított három napon belül — esetleg jogerősen — felelősségre vonható. A tvr — figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat — bővíti azoknak a cse­kély súlyú cselekményed­nek a körét, amelyek fe­gyelmi, vagy szabálysértési eljárásban bírálhatók el. Végül a tvr a bűntetteit hatékonyabb megelőzése ér­dekében kimondja, hogy a bíróság egyes — a tvr-ben meghatározott — bűntettek elkövetése esetén mellék- büntetésként már egy évi szabadságvesztést meghaladó főbüntetés kiszabása mellett is vagyonelkobzást alkal­mazhat. Az új tvr a büntető el­járásról szóló 1962. évben alkotott tvr, valamint a Büntetőtörvénykönyv ha­tályba lépéséről, végrehaj­tásáról és egyes szabálysér­tésekről szóló — szinten 1962. évi — tvr rendelkezé­seit érinti; s egy vonatko­zásban kiegészíti a Magvar Népköztársaság Büntetétör- vénykönvvéről szóló 1961. évi 5. törvényt is. A tvr 1967. január 1-én lép ha­tályba. Szabolcs-Szatmárban elsőként a sényői Búzakalász Tsz földjén kezdődött az aratta. Maczkó János rendrevágóval aratja az őszi árpát. Hammel József felvétel« ARATNAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom