Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-19 / 144. szám
XXTTT. ÉVFOLYAM 144. SZÁM ÄRA: 80 fillér 1966. JÜNIUS 19, VASAHNAP A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt» és kormányküldöttségének Csütörtökre összehívták az országgyűlést KÖZÖS NYILATKOZATA A népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján 19G6. évi június 23-án csütörtökön 11 órára összehívta az országgyűlést. A Német Szocialista Egy- fégpárt Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1966. június 13—17 között baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- és kormány- küldöttsége. # A küldöttség a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában Berlinben, Halle megyében, a görzigi „Kari Marx” Termelőszövetkezetben, Magdeburg- ban, a nehézipar központjában, valamint a Keletitenger menti Rostockban megismerkedett azokkal a kiemelkedő eredményekkel, amelyeket az első német munkás—paraszt állam a fennállása óta eltelt viszonylag rövid idő alatt a társadalmi élet minden területén elért. Találkozott a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselőivel és meggyőződött arról, hogy a Német Szocialista Egységpárt politikája a Német Demokratikus Köztársaság népének mély rokonszenvét, támogatását élvezi. A küldöttséget mindenütt szívélyesen fogadták és mindenütt a Német Demokratikus Köztársaság lakossága és a magyar nép közti testvéri barátság és ösz- szeforrottság szívélyes légkörét élvezte. A látogatás során a Magyar Népköztársaság pártéit kormányküldöttsége eredményes tárgyalásokat folytatott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és a itfémet Demokratikus Köztársaság kormányának képviselőivel. A tárgyalások szívélyes légkörben folytak le. Felölelték a szocializmus Magyar Népköztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban történő átfogó felépítésének, a két állam és párt barátsága további megszilárdításának és együttműködésük elmélyítésének kérdéseit. A küldöttségek megvitatták továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fontos problémáit. A tárgyalások a két ország pártjainak és kormányainak teljes egyetértéséről tanúskodtak. ED A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége megállapítja, hogy korunkban a történelmi fejlődés fő irányát a szocialista világrendszer és a társadalom szocialista átalakításáért küzdő imperializmusellenes erők határozzák meg. Az elmúlt években a szocialista világrendszer országai — különösen annak fő ereje a Szovjetunió — további jelentős eredményeket értek el a társadalmi élet minden területén. Erősödött a szocialista államok gazdasági, politikai és. védelmi ereje. Ugyanakkor az általános válság elmélyülése a kapitalizmus ellentmondásainak éleződéséhez vezet. A szocialista világrendszer erejének további gyarapodása, a szégyenletes gyarmati rendszer széthullása, a kapitalista országok dolgozóinak a monopóliumok ellen folytatott megerősödő harca láttán az imperializmus erői — mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei — fokozzák agresszivitásukat és megkísérlik megállítani a történelmi fejlődés törvényszerű menetét. Ennek következtében éleződött a nemzetközi helyzet. Az amerikai imperializmus az állami politika szintjére emelte a más államok belügyeibe való gátlástalan beavatkozást. E politika brutális megnyilvánulása az amerikai imperializmusnak a vietnami nép ellen folytatott háborúja, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság és kormánya aktívan támogat. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság pártjai, kormányai és népei a legerélyesebben elítélik ezt a barbár agressziót, amely súlyosan veszélyezteti a világ békéjét. Mindkét állam támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front jogos és igazságos követeléseit és javaslatait. A két ország a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt, a szocialista nemzetköziség szellemében továbbra is testvéri segítséget nyújt Vietnam népének igazságos harcához. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nyomatékkai követeli az amerikai agresszió azonnali beszüntetését és minden intervenciós csapat kivonását Vietnamból. A jelenlegi helyzet a béke és haladás összes _ erőinek egységes cselekvését és szilárd együttműködését követeli a Vietnamban folyó háború tüzének kioltása, az imperialista agresszorok további bűntetteinek és a háború kiterjesztésének megakadályozása és az emberiség békéjének biztosítása érdekében. Az európai helyzet megköveteli, hogy növekvő erőfeszítések történjenek a béke biztosítása céljából. Napjainkban a nyugatnémet imperialisták revansista és expanzív politikája következtében a Német Szövetségi Köztársaság Európa legfőbb békebontójává, a háborús veszély forrásává vált. Az európai népek békéjét és biztonságát veszély fenyegeti, mert a nyugatnémet kormány, a Bonn—Washington tengelyre támaszkodva a német imperializmus hatalmának az 1937-es határok közti visszaállítását követeli és az atomfegyverek feletti rendelkezésre törekszik, hogy terveit katonai úton megvalósítsa. Amennyiben a Német Szövetségi Köztársaság — bármilyen formában is — atomfegyverekhez jutna, ez jelentősen fokozná a termonukleáris háború veszélyét, rendkívül megnehezítene minden előrehaladást az európai béke és biztonság megteremtése terén és áthághatatlan akadályokat gördítene a két német állam egyesülésének útjába. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának azon javaslatát, hogy mindkét német állam mondjon le az atomfegyverek bármilyen fajta birtoklásáról. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely az európai béke és biztonság ügyét előmozdíthatja. Az európai biztonság megteremtése érdeké— ben fokozatos enyhülés elérésére van szükség a fegyverkezés csökkentéséről szóló megállapodások révén, mindenekelőtt olymódon, hogy valamennyi atomfegyverrel nem rendelkező állam lemond az atomfegyverek birtoklásáról; tiszteletben kell tartani a fennálló határokat, beleértve természetesen a két német állam közti határt is; normalizálni kell valamennyi európai állam kapcsolatait, köztük a két német államét is. A Magyar Népköztársaság és a német Demokratikus Köztársaság síkra száll azoknak a javaslatoknak realizálásáért, amelyek célja meg nem támadási szerződés megkötése a Varsói Szerződés szervezete és a NATO között, európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása és európai biztonsági konferencia összehívása. Az európai béke érdekében a Magyar Népköz- társaság és a Német Demokratikus Köztársaság sürgős követelményeknek tartja a német kérdés békés rendezését, az európai biztonság e sarkallatos problémájának megoldását. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége nagyra értékeli a Német Szocialista Egységpárt és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében kifejtett tevékenységét. Teljes támogatásáról biztosítja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának 1966. január 22-én közzétett, az európai biztonság megszilárdítására irányuló javaslatait. A Német Demokratikus Köztársaság üdvözli a Magyar Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársaság 1966. március 25-i jegyzékével kapcsolatos állás- foglalását, különösen támogatja azt a megállapítást, hogy lehetetlen az európai biztonságról beszélni anélkül, hogy a német kérdés megoldásának tekintetében ne tanúsítanának ésszerű és reális magatartást. A felek hangsúlyozzák, hogy a német kérdés rendezése csak a két német állam létének elismerése alapján lehetséges. Mindkét állam határozottan visszautasítja a Német Szövetségi Köztársaságnak az egész német nép kizárólagos képviseletére irányuló agresszív és nemzetközi joggal ellentétes igényét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a Német Szövetségi Köztársasággal is normális ál(Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács jóváhagyta a pénzügyminiszternek az 1965. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentését. A Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának és az igazságügyminiszternek együttes előterjesztése alapján új törvényerejű rendelettel ★ Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete egyes büntető rendelkezéseink módosításáról és kiegészítéséről az eljárási szabályokat illetően különbséget tesz a ténybelileg és jogilag egyszerűbb megítélésű, valamint a bonyolultabb, nehezebb büntető ügyek között. A törvényességet biztosító garanciális rendelkezések és a védelem elvének a legcsekélyebb érintése nélkül olyan — főként a nyomozást érintő — egyszerűsítéseket vezet be, amelyek a büntető eljárás lefolytatását gyorsítják és lehetővé teszik, hogy a bűnüldöző szervek jobban összpontosíthassák tevékenységüket azokra a bűntettekre. amelyeknek megszüntetése elsősorban érdeke a társadalomnak. Bevezeti a tvr a bíróság elé állítást. Ez azt jelenti, hogy az ügyész a — valamely járásbírósági hatáskörbe tartozó — bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható személyt a cselekménytől számított három napon belül a bíróság elé állíthatja, ha nem fiatalkorú, s ha a bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést ír elő; továbbá, ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű és a bizonyítékok rendelkezésre állnak, vagyis a gvanusítot- tat a bűntett elkövetésén tetten érték, vagy az illető azt beismerte. A törvényesség biztosítémódosította a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. sz. törvény- erejű rendeletet. Továbbá megtárgyalta és elfogadta az egyes büntető rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendeletet. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. . ka, hogy az ügyész es a védő részvétele a bírósági tárgyaláson mindig kötelező, s ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bíróság elé állítás egyes feltételei hiányoznak, az ügy iratait visszaküldi az ügyésznek. Az új intézmény a büntető eljárást jelentős mértékben gyorsítja, hiszen a terhelt a bűntett elkövetésétől számított három napon belül — esetleg jogerősen — felelősségre vonható. A tvr — figyelembe véve a gyakorlati tapasztalatokat — bővíti azoknak a csekély súlyú cselekményednek a körét, amelyek fegyelmi, vagy szabálysértési eljárásban bírálhatók el. Végül a tvr a bűntetteit hatékonyabb megelőzése érdekében kimondja, hogy a bíróság egyes — a tvr-ben meghatározott — bűntettek elkövetése esetén mellék- büntetésként már egy évi szabadságvesztést meghaladó főbüntetés kiszabása mellett is vagyonelkobzást alkalmazhat. Az új tvr a büntető eljárásról szóló 1962. évben alkotott tvr, valamint a Büntetőtörvénykönyv hatályba lépéséről, végrehajtásáról és egyes szabálysértésekről szóló — szinten 1962. évi — tvr rendelkezéseit érinti; s egy vonatkozásban kiegészíti a Magvar Népköztársaság Büntetétör- vénykönvvéről szóló 1961. évi 5. törvényt is. A tvr 1967. január 1-én lép hatályba. Szabolcs-Szatmárban elsőként a sényői Búzakalász Tsz földjén kezdődött az aratta. Maczkó János rendrevágóval aratja az őszi árpát. Hammel József felvétel« ARATNAK
