Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-17 / 142. szám
Újabb létesítménnyel gazdagodott megyénk Baromfitáp tabblettákban Egy műszakban négy vagon készáru Nyolc hónappal ezelőtt helyezték üzembe Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Gabonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat Simái úti takarmánykeverő üzemét. A mintegy tízmillió forintos költséggel épült létesítmény az ország legkorszerűbben felszerelt, félautomata vezérlésű takarmánykeverő üzeme. Három műszakban, naponta 12 vagon készárut állíthatnak elő. Jelenleg két műszakban dolgoznak és a rövid működés alatt több, mint ezer vagon, különböző rendeltetésű keveréktakarmányt állítottak elő. A több, mint húsz féle keverék közül legjelentősebb a sertés-, hízó-, a süldő-, a baromfinevelő-, és a baromfi tojótáp. \ Üjabban megkezdték a baromfitápok préselését, vagyis tablettázását. így tíz százalékkal csökkentik az etetési veszteséget. Ugyanis a tablettákat a baromfi egyben lenyeli, nem válogathat és így a legértékesebb anyagok is áz állatok szervezetébe kerülnek. A termelés irányítása automatikusan, a központi vezérlőteremből történik. A folyamat menetét tranzisztoros időtagok ellenőrzik, jelzik és szabályozzák. Ugyancsak tranzisztoros azintjelzők mutatják a tárolókban lévő különböző takarmányféleségek és tápanyagok mennyiségét. A teljes gépesítés következtében a keverőüzem munkájának irányításánál egy műszakban, csak négy ember dolgozik. Folyamatban van az üzem teljes automatizálása. A lyukkártya vezérlésű automatarendszer ellenőrzése már csak két embert igényel majd. A „gondolkodó gép” üzembiztosabb, szinte kizárja a tévedéseket. Rövidesen újabb kisegítőüzem kezdi meg működését a takarmánykeverő mellett. Jugoszláv segítséggel, négymillió forintos költséggel elkészült a képen is látható, tizenhat méter magas alapanyagszárító üzem. A szemes, nem eléggé száraz alapanyag — kukorica, árpa, takarmánygabona, stb. — folyamatos szárítására alkalmas berendezés — négy és fél százalékos vízelvonással, — egy óra alatt öt tonna terményt tesz azonnal feldolgozásra alkalmassá. Az alapanyagszárító üzem már készen várja a rövidesen betakarításra kerülő árpatermést. Segítségével lehetővé válik a frissen betakarított, tárolásra még nem akalmas szemes takarmányok azonnali, gyors feldolgozása. Az új szári tőüzem. Foto: Hammel József Válaszol az illetékes Felkészülés a nyári munkákra Kibővített ülést tartott a mátészalka járási pártbizottság MEGjEGYZÉSEK: A rendelkezés ... Vig József gépkezelő leveléből: „Nyíregyházán, az Északi Alközpontban dolgozom, mint gépkezelő. Ib- rányból járok be naponta: mióta a vonat indulása megváltozott, napjában csak 9 órát tölthetek otthon s a rendelkezések értelmében jár a különélési pénz nekem is. Ezt a vállalat elismeri, csak azt mondják, kifogyott a formanyomtatványuk”. Építőipari Vállalat, munkaügyi osztály: „Nem értjük a panaszt. Nekünk nincs szükségünk nyomtatványra, elég, ha a dolgozó hivatalos igazolást hoz a községi tanácstól arra, hogy családjával együtt él, ő az eltartó. Ez néhány soros pa- pir, melyre — ha a közlekedési lehetőség indokolja — máris fizetjük a napi 15 forint különélést. Vig József ilyen igazolást a mai napig nem mutatott be.” Tovább a levél: „A tanács Ibrányban nem gépel egy pár sort, ami elegendő lenne a pénz megkapásához. Mi lenne, ha mi is így dolgoznánk; nőnének-e a lakások gombamódra? Telefonbeszélgetés Ib- ránnyal: a vonal Végén a vb. titkár: „Kiadjuk mi az igazolást, ha az illető két tanúval, vagy a körzeti tanácstaggal igazolja, hogy együtt él családjával, ő a családfenntartó. Vig József ezt elmulasztotta, mi pedig ragaszkodunk az előírásokhoz”. Közbevetett kérdés telefonon a titkárnak: „Talán Vig József nem él együtt a családjával?” A titkár válasza: „Ugyan, közel lakik hozzám, magam is ismerem őt s tudom, hogy családszerető. A rendelkezés azonban két tanút, vagy a körzeti tanácstagot követeli az igazoláshoz.” Első látszatra a hibát tehát Vig József gépkezelő követte el. Persze, a látszat még nem minden. Ez az ember alacsony — 5 forint 50 filléres — órabérért dolgozik, s mint írja: „...igazán jól jönne a különéiési pénz...” Csakhogy vannak bizonyos rendelkezések és vannak, akik ezeket- a bizonyos rendelkezéseket az utolsó betűig igyekeznek végrehajtani. Közben kézenfekvő, nyilvánvaló dolgokról feledkeznek meg, elmulasztják a legelemibb felvilágosítást. Vig József tévedése több, mint tájékozatlanság: a hibát elsősorban azok követték el, akik az ügyek, az akták és a paragrafusok mögött nem látják a napi gondokkal küzdő embert. Nyilvánvaló, ha Vig József mindenütt megkapja a szükséges felvilágosítást, nem írja panaszos levele végére ezt: .......miért keserítik meg a segédmunkások életét?” Miközben kíváncsian várjuk az ügy további fejleményét. rendkívül érdekel bennünket, hogy vajon az említett községi tanács — a merev rendeleték böngészése mellett — vajon rájön-e arra, ami kézzelfogható valóság s megkönnyí- ti-e annak a bizonyos igazolásnak a megszerzését. Vagy talán az is létezik, hogy Vig József nem létezik ...? (ás) Amire nincs jogszabály Balesetveszély A Kelet-Magyarország június 4-i számának Fórum rovatában közölte Kardos Pálné Nyíregyháza, Északi Nagykörút 5. sz. alatti lakos panaszát. Ezen a városrészen valóban folyik a távfűtés Csőhálózatának lefektetése. A nyitott árkokon az átjárás biztosítva van. A panaszban említett deszkapallót nem a vállalat, hanem a környék lakói önhatalmúan helyezték oda. Ennek, s a továbbiakban elhelyezett pallóknak az eltávolításáról építésvezetőségünk folyamatosan gondoskodni fog. A balesetveszély elkerülésére kérjük a lakosság belátását és segítségét. Megyei Építőipari Vállalat Nyíregyháza Sportcsónak A esónaksport kedvelői nevében fordult panasszal szerkesztőségünkhöz Csáky Lajos nyíregyházi olvasónk. Azt irta, hogy korábban mindig volt 8—10 sportcsónak a sóstói tavon, s nagy népszerűségnek örvendtek. Most nincs, s ezek hiányát különösen a fiatalság, jogosan sérelmezi már évek óta. A városi tanács vb. építési és közlekedési osztálya kedvező választ küldött olvasónk panaszára. Közölték, hogy rövidesen sportcsónakokkal is bővítik a sóstói csónakparkot. A megrendelést már régen elküldték, így rövidesen várható a leszállítás. Anyagkönyvelésben jártas anyagkönyvelőt keres felvételre a Nagykállói Gépjavító Állomás (77806) Az aratással, csépléssel kapcsolatban kibővített ülést tartott a mátészalkai járási pártbizottság, amelyen a párttitkárokon kívül tanács- és tsz-elnökök, valamint vezető agronómu- sok vettek részt. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke is. A beszámolót dr. Szabó József, a Mátészalkai Járási Tanács VB elnöke tartotta. Bevezetőben megemlítette, hogy az idényszerű munkában jelentős elmaradás nincs. Néhány olyan tsz-ben húzódik egyes növények kapálása, amelyek határában tavaszi vízállás miatt késett a vetés. — Most két héttel a szokásosnál korábban érkezik az általános aratás, mint más években. A járás területén 14 655 hold kenyérgabonát és 3300 hold takarmánygabonát kell learatni. E munka elvégzéséhez 46 kombájn és 37 kévekötő aratógép, 17 szalmalehúzó és 5 szalmabálázó áll rendelkezésre. Ha a gépeket teljes mértékben kihasználják a tsz- ek, az aratnivaló 80 százalékát tudják velük learatni, s részben, mindjárt a helyszínen el is csépelni —_ mondta a járási tanács elnöke. A továbbiakban arról szólt, és tényekkel bizonyította, mennyivel jobban járnak a közös gazdaságok, ha a gépi erőt maximálisan kihasználtatják. Egy hold learatása lényegesen kevesebbe kerül, több kézierő végezheti a még szükséges növényápolást, a pillangósok második kaszálását és egyéb fontos nyári munkát. Kézi aratás csak ott ajánlatos, ahol a gépek a termény kuszáltsága vagy a talaj vizessége miatt nem végezhetnek megfelelő munkát. Nagyon fontos, hogy az aratással egyidőben haladéktalanul hozzákezdjenek a tsz-ek a kapcsolatos feladatok végzéséhez, a területen hagyott kombájnszalma ne akadályozná a tarlóhántást, másodvetést. Ezt annál inkább meg kell előzni, mert 7656 holdon kell tarlóhántást, 6366 holdon nyári mélyszántást végezni. Tarlóvetést pedig közel négyezer holdon terveznek a közös gazdaságok. Ezek a feladatok csak abban az esetben végezhetők el idejében, ha a traktorok kettős műszakját az eddiginél nagyobb mértékben biztosítják. S ez lehetséges is, mivel a szükséges traktoros létszám megvan a járásunkban. Helyesen teszik a szövetkezetek, ha az amúgy is szűk tárolási lehetőségeiken könnyítenek azzal, hogy felesleges gabonatermésüket egyenesen átadják a felvásárló vállalatnak. A kombájngabona szárításához, tisztításához hat tsz rendelkezik a járásban szérűvel. A többi szövetkezetnél ilyen célra más épületek, elsősorban dohánypajták jöhetnek számításba. Javasoljuk, hogy ezeket a helyeket mielőbb tegyék alkalmassá gabonaszárításra, tisztításra. Felhívta az előadó a figyelmet arra, hogy az AGROKER a nyári talajmunkához igényelt műtrágyát biztosítja, s ezt vegyék igénybe a tsz-ek. Másodvetésként pedig, ahol arra Június 22: lehetőség van, termeljenek zöldbabot, uborkát. Nincs akadálya annak sem, hogy a tagság igénye szerint, a háztáji állatállomány takarmányalapjának gyarapítása érdekében 400- tól 1000 ölig művelt tarlóterületet adjanak a tsz-ek. Dr. Fekszi István, a megyei tanács vb elnöke felszólalásában elmondta, hogy a feladatokat egy-egy tsz- ben, községben a helyi adottságok sokrétű figyelembe vételével lehet helyesen meghatározni. A tervek ne az asztalfióknak készüljenek, hanem az emberek érdekében. Többet kell törődni a kombájnosok- kal. Részükre megfelelő szállást, élelemellátást kell biztosítani. Feltétlen érdeke minden tsz-nek, a növényápolási munkák teljes befejezése. A kenyércsata, és vele együtt az egyéb tervek jó teljesítése a legméltóbb készülődés a szövetkezeti parasztság részéről partunk közelgő kongresszusára — mondotta Fekszi elvtárs. A. B. Az ivóvízellátás régi gondja városunknak. Az egységes közmű megépítésevei lényegesen enyhült a helyzet, de Nyíregyháza számos helyén még így is nagy távolságokat kell megtenni a lakóknak az ejek- toros, vagy fúrott kutakig. Hasonló volt a Közép utcaiak gondja is. Éppen ezért még az elmúlt évben az Utca lakói elhatározták, hogy társadalmi összefogással, önkéntes munkával, pénzhozzájárulással maguk hozzák be a kótaji vizet a Közép utcára. Az elhatározást tett követte, 1965 decemberében már jó ivóvizet élvezhettek. A lakók között több nyugdíjas is van, s a szerény nyugdíjukból így tetemes összeget áldoztak a jó ivóvízért. Néhányan azonban — szinte kivétel nélkül jó anyagi körülmények között élő emberek — tartózkodtak a közös kiadásoktól. A Közép utcaiak hamarosan észrevették, hogy a csövek lefektetése után azok is igyekeznek bekötni lakásukba a vizet, akik egyáltalán nem vették ki részüket a kollektív munkából. Az igazságérzetükben megbántott lakók 18 aláírással ellátott levelet küldtek lapunk szerkesztőségéhez, melyre a városi tanács építési és közlekedési osztálya adta meg a választ. „Osztályom hatáskör es jogszabályi' léhetőség hiányában nem tudja megakadályozni azok vízbekötését, akik a vezetékek létesítéséhez sem társadalmi munkával, sem pénzzel nem járultak hozzá. Úgyszintén nincs lehetősége erre a Víz- és Csatornamű Vállalatnak, mert ez a Szerv a hozzájárulást köteles megadni, ha annak műszáki vagy városrendezési akadálya nincs. A vízvezeték — bárki építette is — a város tulajdonát képezi, az arra való bekapcsolást magánszemélyek nem akadályozhatják meg”. Ennyi a tömör válasz. Valóban minden szerv a jogszabályok értelmében járt el. Az is szabályos, hogy az utca lakóit nem lehet társadalmi munka végzésére kötelezni. Valami mégis van ebben,' ami elgondolkoztató. Maga az a tény, hogy egyes emberek a mások munkájánák gyümölcsét élvezik, anélkül, hogy azért valamit is tettek volna: erkölcsileg elítélendő. Az önmagukat becsapottnak érző emberek felháborodása tehát nem alaptalan, még akkor sem, ha az ilyen esetekre — nincs jogszabály. bf. Kárpátukrajnai képzőművészek kiállítása Nyíregyházán A Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képzőművészek Szövetsége kelet-magyarországi területi szervezete, a kiállítási intézmények és a megyei tanács vb. művelődésügyi osztálya a Szovjetunió Kár- pátontúli Területe képzőművészeinek alkotásaiból kiállítást rendez Nyíregyházán. A június 22-én megnyíló kiállítást a József Attila Megyei Művelődési Házban Markovics Miklós, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának vezetője nyitja meg, majd a kárpátukrajnai képzőművészek nyolcvan képből álló tárlatát öt napig láthatja a nagyközönség. A nyíregyházi kiállítás cseréjeként Ungváron megnyitják a kelet-magyarországi képzőművészek ugyan' csak nyolcvan művéből álló kiállítást. A kiállításon a szabolcsi művészeken kívül a Hajdú-Bihar megyei képzőművészek legjobb alkotásait is bemutatják. A kiállítás megnyitására négytagú képzőművész delegáció utazik Kárpátukrajnába. A küldöttséget Kerváth Gabriella, e megyei pártbizottság főelőadója vezeti. MEGHÍVÓ G i/ermekfehérnemű árubemutató kezelési tanácsadással egybekötve az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat KISVÄRDAI GYERMEKRUHÁZATI BOLTJÁBAN ma, pénteken reggel fél 8 órától fél 6 óráig.
