Kelet-Magyarország, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

Levelezőnk irjat Mit ér a bizonyítvány ? Kél oktatási torma — a divatos“ és kevésbé vonzó szakmák A PER FOLYIK. Döntőbíró majd az élet lesz. A „szem­benálló” telek a szakmun­kásképzés jelenlegi helyzeté­ről és jövőjéről vitatkoznak az üzemi műhelyekben, a személyzeti osztályokon épp úgy, mint az iparitanuló-in- tézetekben, a szakközépisko­lákban és tsz-irodákban egy­aránt. Némelyek a jelenlegi formák mellett törnek lánd­zsát. és azt bizonygatják, hogy erősíteni kell a szakkö­zépiskolák hálózatát, de fenn kell tartani a hagyományos szakmunkásképzést is, míg mások keresik a még ered­ményesebb utat. A megyei tanács munka­ügyi osztályán, a 110-es szá­mú Iparitanuló Intézetben és az AKÖV személyzeti cso­portjánál beszélgettünk e kérdésekről. Az AKÖV-nél kétféle kép­zés folyik. Egyik a hagyomá­nyos szakmunkásképzés, a MÜM'110-es Iparitanuló In­tézet keretein belül; a másik a Kossuth Lajos szakközép- iskolával közösen. A tanulók valamennyien autószerelők lesznek. Egyazon műhelyben tanulnak, és ugyanazoktól az oktatóktól sajátítják el a szakmát, és itt egyforma szakképesítést szereznek. okét kellően. Termelőszövet­kezeteinkben igen sokszor nem találják meg a módját, hogv anyagiakban is hono­ráljak szakképzettségüket. Kevés az olyan tsz, ahol helyesen, figyelembe véve a szakmunkás bizonyítványt, többletmunkaegység jóvá­írással. vagy más módon el­ismerik a szaktudást, s így a bizonyítványnak valóban tekintélye lesz, másokat is tanulásra serkent. A szakmunkásképzés ezer­arcú. Jövője az egyre na­gyobb mértékben megyénk­be települő ipari létesítmé­nyekben van. El kellene ér­nünk, hogy minden egyes ta­nuló első és másodévben a legkorszerűbben felszerelt tanműhelyi oktatásban ve­gyen részt. E nélkül az ese­tek döntő többségében nem teljes értékű bizonyítványt adunk szakmunkásaink kezé­be. Bekerülve az üzembe a bizonyítványt használni nem tudják — a szakma nagyüzemi fogásait pedig már szakmunkásként kell el­Szöszös után tengerit vete ttck a szomosbecsi Dózsa Tsz ben. Erre most holdanként egy mázsa műtrágyát szórtak. Hammel J. felvétele Közömbösség Néhány éve a 353-as út mentén, a rendezés folya­mán cseresznye és meggy­fákat ültettek. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a díszítés mellett árnyékot és gyümölcsöt adjanak. Nagyhalász és Tiszatelek között a még gyenge fákat szinte embertelen módon évről évre megcsonkítják, letördelik néhány szem gyü­mölcsért. Elszomorító vány, hogy szinte egyetlen ép fa sincsen ezen az út­szakaszon. Ez már több, mint gye­rekcsíny, ezért a felnőttek is hibáztathatok, akik kö­zömbös arccal mennek el a zsenge fákon csüngő gye­rekek mellett. Sorosi István ' Nagyhalász Új intézmény kezdett munkához Megszűnik kétszáz bérszámfejtés Július elsején lép éleibe a helyi autóbuszjáratok új díjszabási rendszere A JÖVÖT az autószerelő szakmában inkább a szak- középiskola képviseli. Rész­ben azért, mert az itt szer­zett bizonyítvány eleve jogo­sít felsőbbfokú műszaki fő­iskolákon. egyetemeken va­ló továbbtanulásra; míg a hagyományos szakmunkásbi­zonyítvány megszerzése után első lépcső az érettségi meg­szerzése, melynek a lehetősé­geit oktatási rendszerünkben összehangoltabbá kellene tenni. Melyik oktatási formából fogadja szívesebben az AKÖV a fiatal szakmunká­sokat? Mind a kettőből egyformán ha a fiatalnak szíve van a munkához és nem ugródesz­kának használja a vállala­tot. Nagy létszámban képzünk mezőgazdasági gépszerelőket is. A szakemberek szerint leg­nagyobb gond a növényter­mesztő és állattenyésztő szakmunkások képzése. Tud­valévő, hogy napjainkban a számuk még kevés. Képzé­sük ezelőtt megyén kívül történt. A tiszaberceli és az ezután megnyíló baktalóránt- házi iskolák csak részben oldják meg a szakemberszük­ségletet. EZEK ELLENÉRE, mint­ha nem becsülnénk meg sajátítaniok. HOVA JELENTKEZNEK legtöbben ? Az érettségizett fiúk a rádióműszerész, a tv-szerelő szakmát kedvelik. Itt túlje­lentkezés van. Lányoknál a fodrász szakma vezet, de so­kan kedvelik a cukrász és a szakács szakmát is. A nyolc általánost végzett fiúk a mezőgazdasági gépszerelő szakmát választják legtöb­ben. Bár ez évben beiskolázási nehézség nincs, kevésbé ke­resett szakmákra kőműves, a háztartási, a vegyi, vala­mint a vas és edényárusító szakmák. A következő tanévben a megyében 2628 elsőéves ipa­ri tanulót iskolázunk be csak­nem nyolcvan szakmába. Egy kivételével minden szakmá­ban túljelentkezés tapasztal­ható. Nehézséget okoz még a mezőgazdasági szakmunká­sok egy részének a megyén kívüli képzése. Ebben is előbbre kellene lépnünk. LEHETŐSÉGEINKET fi­gyelembe véve két dolog szükséges. Egyik: a tanulók ne Ismerjenek fáradtságot és minden erejükkel töre­kedjenek teljes mértékben elsajátítani a szakmát; má­sik: az iskolák és az oktató­gárda mind emberi, mind pe­dig szakmai téren tudása ma­ximumával nevelje, oktassa tanulóit. Slgér Imre Szerdán új intézmény kezdte meg munkáját Nyír­egyházán : a Szabolcs-Szat- már megyei Illetmény Hi­vatal. Az intézet feladatai­ról és munkájáról kértünk tájékoztatást Kakukk János hivatalvezetőtől. — A hivatalokat 1961- ben kezdte szervezni a Pénzügyminisztérium. A nyíregyházi a nyolcadik az országban. Az épület és a berendezés 2,3 millió fo­rintba került, az eddig be­állított géppark 800 ezer forintba. Legjobb gépeink közé tartozik a két könyve­lőgép, melyek egyenként több mint százezer forint­ba kerültek. Ezenkívül van­nak automata gyűjtő és kü­lönféle elektromos számitó­gépeink. — Mi a hivatal feladata? — Hivatalunk átveszi a tanácsi költségvetési szer­vek — tanácsok, kórházak, iskolák, szülőotthonok, óvo­dák, bölcsődék, — dolgozói bérének számfejtését és fo­lyósítását. A béren kívül itt számfejtjük a tiszteletdíja­kat, túlórákat, helyettesíté­si díjakat és pótlékokat is. A bérre fordítandó pénzzel is hivatalunk gazdálkodik, s tőlünk a szervek postán kapják meg a fizetési jegy­zéket és az összeget. Már az induláskor 16 ezer dolgo­zó bérét számfejtjük. Ezenkívül a dolgozók ügyeinek — nyugdíjazás, SZTK-kifizetés, stb — inté­zése is meggyorsul a hivatal felállításával. — Mi történik a felszaba­duló bérszámfejtőkkel? — Hivatalunk — a kise­gítőkkel együtt —• 48 dol­gozóval látja el a kapott feladatokat. Eddig 210 he­lyen foglalkoztak bérszám­fejtéssel, és 90 dolgozónak kizárólag ez töltötte ki a feladatát. A legjobban kép­zetteket átvettük, a többiek pedig — más területen — a tanácsi munka minősé­gének javítására fordíthatják idejüket. Ez vonatkozik azokra is, akiknek eddig csak részben töltötte ki munkaidejét a bérszámfej­tés. — Milyen gazdasági ki­hatásai lesznek a hiva­tal létrehozásának? — Gazdasági kihatásról csak más megyék tapaszta­latai alapján beszélhetünk: Székesfehérvárott — az or­szág első illetmény hivata­lában — például már az első év jelentős eredményt hozott, hétmilliós megtaka­rítást. De így sem lehetne ezt eldönteni, hiszen a hi­vatalnak később — az or­szágos gyakorlatnak meg­felelően — más feladatai is lesznek. Az épületünket eleve úgy tervezték, hogy később ezeket átvehetjük, és a szükséges további gé­peket is el tudjuk helyez­ni. így a következő évek­ben jelentős adatfeldolgo­zást fogunk végezni, segít­séget nyújtunk a költség- vetés tervezéséhez, beszá­molók készítéséhez. — ki — Tűz Őrben Kártalanítja a családokat az Állami Biztosító Az utóbbi évek egyik legnagyobb tüze pusztított Ör községben, öt portán kilenc család istállója égett le. A csűrökben gazdasági felszerelések; szekér, eke, borona, hordó, építkezési anyagok váltak a tűz mar­talékává, amely hosszú évek fáradtságos munkájá­nak volt a gyümölcse. Mi okozta a tüzet? Sen­ki nem tudja. Ifj. Király Mihály, akinek legtöbbje égett oda az aznapi ese­mények legapróbb részle­teire is emlékszik: — Délelőtt a tsz gyümöl­csösében dolgoztunk, per­meteztük a fákat. Délben hazaugrottam ebédelni. Utána visszamentem. Déli irányból fújt a szél, áll­tunk a permetezéssel, vár­tuk hadd csendesedjen. Előző nap éjjel egyig per­meteztünk. Leelültünk az árnyékba pihenni. Beszélget­tünk. Egy kovács járt arra az állami gazdaságból, attól kérdeztem hány óra. Mondta, hogy három. Ak­kor még nem tudtam Sém­áit. Jóval később jött a tsz egyik traktorosa, s az mondta meg, hogy leégett a portám. Amikor meglát­tam a tűz pusztítását, sírva- fakadtam. 25 évi gyűjtöge­tésem veszett oda. A tűz két óra körül ke­letkezett. Hogy hol kezdő­dött, nem tudják. Mester Ferenc otthon volt. Háza tele vendégekkel, mert ép­pen lányának esküvőjét tartották. — Mi már csak arra ri­adtunk, hogy az udvaron kavarog a tűz. Nem lehe­tett annak az irányát meg­állapítani. Olyan nagy volt, hogy a kúthoz sem tudtunk menni, hogy részt vegyünk az oltásban. A kútágas is égett. Csak arra volt időnk, hogy a tehenet mentsük. A vendégek, akik a lakada- lomra jöttek hordták a lá­dákat, mindent ami ment­hető volt. Azért nem ter­jedt tovább a tűz, mert éppen akkor itt ment el az állami gazdaság trakto­rosa egy ezer literes lajttal és a szomszédos portán az épületeket locsolgatta. Volt itt tűzoltóság három is, de a tűzhöz nem tudtak hoz­záférni. A tűz 40—50 méteres kör­zetben még az élő gyü­mölcsfákat is elégette, meg­perzselte. Az Állami Bizto­sitó kárbecslői napok óta mérik mekkora a kár. Zsí­ros János és Kovács Leven­te beszélik: — A Dózsa György út 12 alatt három család kára több mint 43 ezer forint. A 10 szám alatt két család 23 ezer, a 8 szám alatt 33 ezer, a 6 szám alatt két családnak 40 ezer, míg a 4 szám alatt 48 ezer forint értékű ingóságot pusztitott el a tűz. A baktai járásban tavaly és az idén 30 eset­ben volt tűz. A kár együt­tes nagysága nem éri el ezt az egyet, az őrit. Az Állami Biztosító vala­mennyi családot kártalanít. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy minden porta biztosítva volt. Megfizeti ugyan a tűz okozta kárt az Állami Biz­tosító, de meg lehet-e egyáltalán fizetni a húsz, vagy több év fáradtságát, munkáját amivel egy-egy csa­lád kis gazdaságút kialakítja? A tűz veszélyes, de olyan ami elővigyázattal elkerül­hető. S. E. Az AKÖV tájékoztatója a rendelkezéssel kapcsolatos tennivalókról A KPM Autóközlekedési Vezérigazgatóságának ren­delkezése szerint 1966. jú­lius elsején, pénteken nulla órától a helyi autóbuszjá­ratokon új díjszabási rend­szer kerül bevezetésre. Ugyanakkor a jelenleg hasz­nálatban lévő valamennyi előreváltott jegy. bérletjegy és utazási igazolvány ér­vényét veszti. Az új díjsza­bási rendszerrel kapcsolatos intézkedésekről, és az uta­zóközönséget érintő tenniva­lókról érdeklődött munka­társunk az 5-ös számú Autó- közlekedési Vállalatnál, ahol a következő felvilágosítást adták: Tekintettel arra, hogy ez az intézkedés Szabolcs-Szat- már megyében mintegy öt­ezer embert érint, feltétle­nül fontos, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat az esetleges torlódások elkerü­lése végett, már most meg­kezdjék. Ugyanis a névre szóló havi bérlet utazásra csak az autóközlekedési vál­lalat által érvényesített arc­képes bérletigazolvánnyal együtt érvényes. Az igazol­ványok kiváltásához egy darab — három hónapnál nem régibb — 4x4 centimé­teres arckép, a személyazo­nossági igazolvány felmuta­tása; tanulóknál és nyugdí­jasoknál az előirt igazolá­sok csatolása, illetve fel­mutatása szükséges. Ezek beszerzését máris célszerű megkezdeni! A tanulóbérletek kivételé­vel a bérletigazolványok öt évre érvényesek. A június utolsó hetére váltott hetijegyek, valamint a június hónapra váltott havi bérletjegyek érvényes­ségüknek megfelelően jár­nak le. Az 1966—67. iskolai évre érvényesített „Tanulók igazolványa” 1966. szeptem­ber 5-ig érvényes. A vá­rosi tanácstagok részére, er­re az évre megváltott bér­letjegyek 1966. december 31-ig érvényesek utazásra. Utazási feltételek A menetdíj ellenében ki­adott vonaljegy a felszálló helytől a vonal végállomá­sáig, egyszeri, megszakítás nélküli utazásra jogosít. Perselyes járatokon a me­netdíjat felszálláskor a per­selybe kell bedobni. A me­netdíj kiegyenlítése egy, illetve kétforintos pénzér­mével történhet. Gyermekek hatéves korig — felnőtt kíséretében — díjtalanul utazhatnak. Be­töltött hatéves kortól a gyermekért teljes menetdí- jat kell fizetni. Általános havi bérletje­gyet bárki, korlátozás nél­kül válthat. Az egyvonalas, általános havi bérletjegy a jegyen feltüntetett vonalon, míg az összvonalas bérlet­jegy a vonalhálózaton kor­látlan számú utazásra jo­gosít. Az Összvonalas, álta­lános havi bérletjegy — nem névreszólóan — valamennyi vállalat, intézmény stb. egy dolgozója részére is meg­váltható, háromszoros áron. Bármelyik fajta havi bér­letjegy a rajta feltüntetett naptári hónap első napjá­nak nulla órájától a követ­kező hónap ötödikén, 24 óráig érvényes. Az arcképes igazolványhoz kötött havi bérletjegyek az azonos hó­nap 15-ig, féláron vissza­válthatók. Tanulók és nyug­díjasok havi bérletjegyét nem lehet visszaváltani. Az új viteldijak Kisvárdán, Nagykállóban, Nyíregyházán, Ujfehértán: Vonaljegy; kétforinl, álta­lános vonal havi bérletjegy; 40 forint, általános összvo­nalas havi bérletjegy; 70 forint. Tanulók és nyugdíja­sok összvonalas havi bérlet­jegye; 30 forint. Fehérgyarmaton, Máté­szalkán: Vonaljegy: kétfo­rint, általános vonal havi bérletjegy 50 forint, tanulók és nyugdíjasok összvonalas havi bérletjegye 30 forint. Tiszavasváriban: Vonal­jegy; kétforint, vonaljegy a kettes számú járaton 2x2, azaz négyforint, általános vonal havi bérletjegy 50 fo­rint, általános összvonalas havi bérletjegy 70 forint, tanulók és nyugdíjasok össz­vonalas havi bérletjegye 30 forint. A taxik, túragépkocsik vi­teldíja átlagosan 15 száza­lékkal emelkedik, ellenben a csomagdíj megszűnik. A részletes díjszabás a taxik­ban, valamint a taxiállomá­sokon lesz kifüggesztve. A bérletigazolványokat június 10-től, azokon a he­lyeken lehet megváltani, ahol a bérletjegyeket eddig is megváltották. Nagykálló. Ujfehértó és Tiszavasvári helyi járataira érvényes bér­letigazolványok megvál­tása helyben. míg az érvényesítés Nyíregyhá­zán, a fehérgyarmati pedig Mátészalkán történik. Mind az érvényesítéshez, mind a megváltáshoz a személyi igazolványok bemutatása szükséges. Az új bérletje­gyek kiadását — a torlódá­sok elkerülése végett — az AKÖV már június 17-től folyamatosan adja ki. A jelenleg érvényben lé­vő helyi menetrendek szin­tén június 30-ig érvényesek. A változásokról az AKÖV már június 20-án tájékoz­tatja az utazóközönséget. A már készülő tájékoztatókon az új viteldíjak is fel lesz­nek tüntetve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom