Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-15 / 114. szám

1 ! A gyermek és a gép Nemrégiben egy orvo­sokból, pedagógusokból és pszichológusokból ál­ló társaságban azon vi­tatkoztak, hogy helyes-e a gyermekeket a kez­det kezdetétől a gépek­hez, az élet mechanikus kísérőihez szoktatni, vagy pedig egészsége­sebb, ha természetes tu­lajdonságai szerint pró­báljuk az életbe beve­zetni ? A kérdésben a szülői döntés már a kezdet kezdetén megtörténik, — minden átgondoltság és tervszerűség nélkül. Mert mi a gyermek, — a kisfiúk első játéka? Kisautó, azután na­gyobb autó, azután rol­ler, kerékpár, görlkor- csolya, stb... Gép, csupa gép... S ha felnő? Beül a villamosba, a vonat­ba, a gépkocsiba, s an­nak ablakán keresztül látja a tájat, a termé­szetet. Igaz, a gyermeket a gépek világához kell szoktatni, hiszen kör­nyezetében amúgy is percről percre jelent­keznek a gépek, jármű­vek, munkaeszközök, szórakoztató berendezé­sek formájában, de megfeledkezhetünk-e a gyermek elemi élmé­nyeinek biztosításáról? Azok biztosításáról, amelyek nincsenek ösz- szefüggésben a techni­kával? Ezek az élmé­nyek azért szükségesek, hogy a gyermek képet alkosson nem a gépek, — az emberek világá­ról. Csak ilyen módon tanulja meg a gyermek, — mi a természet, mi a társadalom, mit jelent a társ, a kölcsönös segít­ség, a pajtás és ember­társai érdeke... A fiúgyermek szereti a gépet, a kislány a dalt, mindketten szíve­sen énekelnek, és érdek­lődnek a természet szépségei iránt. Mire felnőnek, értékelni tud­ják majd, s rájönnek, hogy a ma embere, — nem a technika rabszol­gája, nem lehet gépek­kel gondolkodó, érzéket­len valaki, hanem ép­pen az érzelmek a je­lentősek az emberek életében, a társadalmi együttélésben. Az említett vita, ott szűk körben, talán fe­leslegesnek tűnt, bárki mondhatja, — eltúloz- zyk a dolgot. Úgy gondoljuk, sohasem túl­zás az, ha felhívjuk a figyelmet, apró és jelen­téktelennek látszó dol­gokra: a mechanikus játékok egyeduralmára. Ezzel, — úgy gondoljuk — későbbi nagyobb gondoknak vehetjük ele­jét Dr. P. I. A tavasz beköszöntésével meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a téli, kényelmesebb élet felesleges kilókat eredménye­zett. Itt az ideje tehát a friss mozgásnak, a kevesebb kaló­riát tartalmazó étkezésnek, de leginkább: a tornának. A gyakorlatok megmozgatnak minden izmot, s ha következe­tesen, naponta csak öt-tíz percet áldozunk e tornagyakor­latokra, az eredményt két-három hét múlva már tapasz­talhatjuk. Első gyakorlat. A derék­és a csípőizmokat mozgatja meg. Kezünket a tarkónkra helyezve, merev derékkal és lábbal, néhányszor előre hajlítjuk törzsünket. E gya­korlat folytatásaként ke­zünket csípőre téve, mélyen lehajolva törzskörzést vég­zünk. Harmadik gyakorlat. A hátizmokat erősíti, ha előre­hajolva, egyenes derékkal karjainkat kétoldalt ki­nyújtjuk, majd keresztben zárjuk. Ezt a gyakorlatot nyitott ablaknál helyes vé­gezni, mély légzőgyakoxia- tokkal összekötve. Második gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Előre hajolva len­dítsük karunkat mélyen a földig, s érintsük meg a jobb kezünkkel a bal bokát. Lassan felegyenesedve, is­mételjük meg a gyakorlatot, egyre gyorsítva a hajlongó mozgás ritmusát. Negyedik gyakorlat. A test rugalmasságáról megbi­zonyosodhat az, aki nyújtott lábbal, merev térddel tud felemelni a földről valami­lyen tárgyat. Eláruljuk, hogy ez nem mindenkinek sike­rül, főként nem első alka­lommal. Amikor már ezt sem, azt sem: A diéta hagyományai és előnyei Az orvosok azt mondják: a túlzott mértékű kalóriafo­gyasztás ártalmas a szerve­zetre. Ne is tagadjuk, hogy sze­retjük a disznótorost, a kol­bászt, hurkát, szívesen már- togatjuk ki kenyérrel a jó­ízű pörkölt szaftját, s ki tud ellenállni a sütemény­nek? Egyszercsak ég a gyomrunk, „fáj” az epénk, baj van az emésztéssel, szé­dülünk. Kellemetlen vizsgá­latok, eltiltás ettől, amattól a következmény. Dr. Tarján Róbert, az Országos Élelmezési és Táp­lálkozástudományi Intézet igazgatója, az orvostovább­képző intézet professzora, beható tanulmányok alapján megállapította, hogy Ma­gyarország lakosságának 8—10 százaléka tartós diétá­ra szorul. Az orvostudomány kez­dete óta létezik a diéta fo­galma. Már Hippokratész is foglalkozott a mérsékelt ét­kezés hatásával. Dr. Eng­länder Zsuzsa főorvosnővel, az Élelmezéstudományi Inté­zet dietikai osztályának ve­zetőjével ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk. — Mindenkinek igyek­szünk segítséget nyújtani a diéta összeállításánál. Meg­magyarázzuk a helyes táp­lálkozás fontosságát, a hely­telen étrend gyakran súlyos következményeit. Beteg, vagy még nem teljesen gyó­gyult jelentkezővel egyfor­mán foglalkozunk. Nem kell beutalás, vagy orvosi en­gedély a diétás szaktanács- adáshoz. De ahhoz, hogy Tornázzunk! Uj szilueff a díváiban Érdekes, a szokványostól eltérő divatbemutató zajlott le a napokban a Ruhaipari Mintatervező Vállalatnái. Szakemberek és szakújság- írók előtt, Nádor Vera, mű­vészeti vezető ismertette az 1967—68-as divat fő irány­zatait. A kellékek: nagy fekete- tábla, és a dobogó a próba­kisasszonyoknak. — Hogyan lehetséges két- három évre előrelátni a divatban — kérdeztük Ná­dor Verát. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán belül a népi demokratikus államok divattervezőiből és szakem­bereiből alakult az öltözkö­dési kultúra tanácsa. Éven­te úgynevezett divatkong­resszuson határozzuk meg a következő két-három év di­vatját. Ez azért szükséges, hogy lépést tartsunk a vi­lágdivattal, s ugyanakkor az öltözködést szolgáló ipar­ágak. — a textilipar, a kon­fekcióipar, a cipő- és bőr­díszműipar, sőt például az ékszeripar is felkészüljön a divatos holmik gyártására. Mint megtudtuk, az öl­tözködési kultúra tanácsa, a világdivatot figyelembe véve, különféle sziluetteket dolgozott ki, a különféle testalkatú férfiak és nők, és a különféle korú gyermekek luháihoz. Szerephez jut te­hát a bemutatón a tábla, s a hozzáfűzött magyarázat: „A” sziluett, egyenes váll, egyenes ruhaforma, fiatal nők részére. A „B” sziluett téglalap forma és pu­lóver alapra. A „C” sziluett a bevarrott ujjú kosztümö­ket jelzi. A „G” sziluett a háromnegyedes kabáttal ké­szült kosztümökét, a „H” pedig a kabátokét, s így to­vább. Hogy mindez érthe­tőbb legyen, a dobogón meg­jelent próbakisasszonyok előtt egyszínű molinó ruha, kabát, kosztümanyagon, hangsúlyozott szabásformá­val, később pedig az új min­tájú textilből készüli kész ruhán mutatták be az új sziluettet és szabásmegol­dásokat. Megtudtuk azt is, hogy divatunk követi a geometri­kus formákat, hogy színek­ben az élénkebb, de közép­tónusok a divatosak, s anyagmintában az op-art (ópart) nálunk is elfogadott, s máris elkészítette az Óbudai Pamutnyomógyár a szemkápráztató fekete-fehér kockákból vibráló op-art anyagokat. A bemutató azt bizonyí­totta, hogy a párizsi „atom­divatot” mérsékelten követ­jük. Kerüljük a túlzásokat, például nem fogadtuk el a térden felül érő szoknyákat, de átvettük a több színű anyagkombinációt, a sötét paszpóllal hangsúlyozott sza­bás- és szegésmegoldásolcat. A kiegészítőkben is kö­vetjük a párizsi divatirányt. A bemutatott cipők például kétszínű anyagból készültek, egyenes, félmagas vastag „sétasarokkal". Az orr ké­nyelmes, gömbölyű, férfi, női és gyermekcipőknél egy­aránt. Kalapokban két alap­típus jól megkülönböztethe­tő. Az egyik, a fejtetőn ülő, dobozra emlékeztető, legin­kább a fiatalabb korosztály­nak illő kis tomp. A másik a nagy karimájú, arcból ki­hajló forma. A táskák ki­csik és bugyor-szerűek, az utazó és aktatáskák a fér­fiaknál a nagy, de lapos do­bozra emlékeztetnek. Hasznos tanácsok: Nyárra készül a virágoskert A tavaszt köszöntő virá­gok — a százszorszép, ne­felejts és a bársonyos ár­vácska — hamar elnyílnak. Helyükbe, a ház körüli ker­tekbe az egynyári virágok kerülnek, hogy tarka szí­neikben egész nyáron át pompázzanak. A háziak már jóelőre gondoskodnak a magok el­ültetéséről, vagy a kész palánták összeállításáról. A palánták ládában történő nevelésére, helyesen, megfelelően írjuk elő a diétát, ismernünk kell a beteg egyéni és családi körülményeit, mert csak ezek ismeretében tudunk megfelelő tanácsot adni, s elősegíteni a gyógyulást Előfordul, hogy a beteg ki­egészítő orvosi vizsgálatra szorul. Ez esetben meg­tesszük a szükséges intézke­déseket. Az eredmény már a betegtől függ: törődik-e eléggé magával, ellenáll-e a kísértésnek, ha zsíros fala­tot lát? A TIT, a nőtanács, az egészségügyi szervek ország­szerte mind többet foglal­koznak a helyes táplálkozás kérdésével. Helyes, ha a há­ziasszonyok is felfigyelnek erre, s a mindennapi főzés­nél gondolnak rá. főleg a napos hely — eset­leg üveges veranda — al­kalmas. De elvethetők a vi­rágmagok a kert egyik szél­védettebb sarkában is. A palántákat legjobb a „fagyos­szentek” utáni napokban ki­ültetni. Előbb azonban a felásott talajt elszórt mű­trágyával, vagy szerves trá­gyával kell felfrissíteni. Az utóbbi több humuszt és nitrogént biztosít a talajnak. Ültetés előtt új virágágyakat is építhetünk. A magasított ágyak, gruppok helyébe a földdel egyszintű, asszimet- rikus, vagy szabályos tra­péz alakú ágyak szép szín­foltot adnak a kert üdezöld gyepszőnyegén. A virág­ágyak széleit díszítő kavics, színes tégla, vagy üvegcse­repek helyett az ágyak köz­ti füves részen szabálytalan alakú kő, vagy cementla­pokkal képezzünk utat. így óvjuk a pázsitot öntözés közben a letaposástól. A kertet a színek harmó­niája mellett a virágok il­lata is vonzóvá teszi. így például a kis Petunia sok színárnyalatú virágai szinte ontják magukból a kelle­mes illatot. A magasabb növésű Heliotropium, te­nyérnyi emyős, lilaszínű vi­rága a fagyokig megtartja vaníliaillatát. A díszdohány (Nikotiana) is hálás növény. Kinemesített fehér, krém és piros szirmai egész nap dí­szítik a kertet, A falusi kertek hagyományos virágai a rezeda, rozmaring, s a különböző színű Verbénia. A modern ágyakban sző- nyeghatásúak a Salvia pi­ros, Agerátum, világoskék, és a Tagétesz sokszínű vi­rágai. Az utóbbit bársony­virág néven ismerik. Gaz­dag színskálájáért és dús virágaiért kedvence a kert­nek. Nagyobb foltok beülteté­sére a sárga szirmú, barna közepű Rutbeckia igen al­kalmas. Magassága 20—40 centimétert is elér. A milf- lőr ágyakban tetszetős a sárga, rózsaszín, pasztellszí­nű oroszlánszáj. (Antirr- hium). Kinemesített fajtái: a Rembrand — élénkpiros sárga ajakkal — és a Gold­regen — aranysárga, piros torokkal. A gondosan elültetett vi­rágok naponta bő vizet kí­vánnak. Az esti locsolást a talaj tovább tudja haszno­sítani, így frissebben tartja a növényt. A szép kert sok munkát igényel, de a pom­pás színű és üde Illatú vi­rágoskert hálából egész nyá­ron át virít és frissítő pi­henőt nyújt látogatójának. 1966. május 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom