Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
•• Izietlielfiiég'ek — más rendeltetéssel Népi ellenőrök vizsgálták a növényvédelem hatékonyságát Nem eléggé városias a városközpont Közismert és sokat vitatott témája Nyíregyházának a belváros üzletzsúfoltsága Kialakult ugyan néhány reprezentatív bolt (a Kossuth téri háziipari, óra—ékszer, virágbolt stb.), de még indokolatlanul sok a belvárosban a lehúzott redőny, a más célra használt üzlethelyiség. Irodák, raktárak foglalják el számos helyen a belváros legszebb épületeit. Átmenetileg is A Dózsa György úti bútorraktár — amelynek legalább kirakatait már hasznosították — és a Szabolcs- száiló Lenin tér felőli tucatnyi lehúzott redőnye napi téma. Mindkét helyre készülnek már a tervek, elhatározások a hasznosításra. Lakberendezési áruház lenne a Dózsa György úton, a Szabolcs-szálló re- konstruációs munkáit is tervezik. A redőnyök ettől még nem nyílnak meg jó ideig. Éppen ezért érdemes elgondolkodni az illetékeseknek, nem lenne-e célszerű átmenetileg is jobban hasznosítani ezeket az üzlethelyiségeket. A vendéglátóipari- Vállalat Jegeskéje, vagy éppen a közelmúlban megnyílt Dózsa György úti húsbolt jó példa: érdemes ideiglenesen is célszerűen hasznosítani. Az Állami Áruházzal szemben, a Felszabadulás úton három üzletnek megfelelő helyiséget használ részben raktár, részben irodák céljára a megyei gyógyszertárközpont. Ebben az esetben még inkább kínálkozik a lehetőség az üzletek megnyitására, mert a központ építene raktárakat — ha erre engedélyt kapna. Több bolt a térre A Bethlen Gábor utcai problémák többé-kevésbé megoldottak már: gyermek- ruházati áruház kerül a Textilruházati Ktsz helyére, a Hózsika presszót pedig az irodák megszüntetésével bővítenék. Az ajtók azonban itt is zárva vannak — legalább is a nagyközönség számára. Ideje lenne érdembelileg is megkezdeni, meggyorsítani a munkákat. A Szabadság téri néhány apró üzlet mellett akaratlanul is felhívják a figyelmet maguki-a a Malomipari Vállalat ablakai — eredeti kirakatok, csak éppen fel kellene húzni a berozsdásodott rollókat. Otthonra találhatna itt a megyei autóker lerakat is — nem kellene Debrecenbe, Miskolcra, vagy éppen a fővárosba utazni minden apró autó- és motoralkatrészért, csak azért, mert nincs számára megfelelő üzlethelyiség. De a vele szemben lévő — a város egyik legforgalmasabb— fűszerboltja is megérett már a nagyobbítás- ra, bővítésre. Erre a térre több bolt kívánkozik. A Tisza étterem és az Anna presszó korszerűtlensége, átalakítása nem kis mértékben a helyhiányon múlik. S a „Luther-ház” épületkomplexumában legalább ekkora helyet elfoglal a papirnagy- ker lerakata — a közületek vásárlóhelye. Az innen, vagy ide irányuló szállítások zöme gépkocsival történik, nem indokolt tehát, hogy ilyen intézmény egy nagy forgalmú szolgáltató, akár vendéglátó egység elől központi, reprezentatív helyet foglaljon el. Régi reklámok Az üzletek zsúfoltságával egyidőben rendszeresen kifogás témája a boltok kirakata, portálja, a városközpont neonreklómjair.ak elégtelensége. A Zrínyi Ilona utca tucatnyi üzletportálja közül nincs két összehangolt kivitelű az egész üzletsor inkább kelti a külvárosi üzletházak benyomását, mint a város főterének, főutcájának várható képét. A városközpont neonjai is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Az egyik legszebb épület — a Takarékpalota — este sötétbe burkolódzik, nem különben az Állami Áruház. A Kossuth tér két leghangsúlyosabb for- j galmi kereskedelmi szervének az OTP-nek,, a Csemegének évtizedes gyenge neon- j reklámjait modernekkel vált- j hatnák már fel. Hasonlóan új reklámokat igényel a Nyírvíz palota és a másik szép, városközponti épület, a Bethlen Gábor u. 2. A jelenleg átépítés alatt lévő könyvesbolt portáljai nagyon hiányoznak már a megye- székhely főteréről. A belváros üzleteinek rendezésekor, a kiskereskedelmi boltok költöztetésekor ezeket a lehúzott redőnyöket, ódivatú neonreklámokat is jobban figyelembe kellene venni. Marik Sándor Vasvázas, fedett színt építenek a gabonafelvásárló , általat nyíregyházi telepén. Az 1000 lapméteres, betonozott alapterületű tárolóhely a betakarítás idején gyorsítja a felvásárlást. Hammel J. Javult a védős/erellátás, de több raktár és gép kellene Közismert, hogy korszerű növényvédelem nélkül nem képzelhető el nagyüzemi gazdálkodás. A kémiai anyagok térhódítása valósággal forradalmasította a mezőgazdasági termelést. A növériyvédőszerek Használatával növekednek a termésátlagok, csökkennek a termelés költségei- és jelentős munkaerő takarítható meg. Ezért is időszerű volt a NEB-nek a vizsgálata, melyet a növényvédelem hatékonyságával és gazdaságosságával kapcsolatban tar- lOttak. Oly frissek a tapasztalatok, hogy ezek közreadásával még az idén is segíthetünk ott, ahol szükséges. E témával kapcsolatban 22 tsz-ben és 4 állami gazdaságban végeztek felméréseket. Mit tapasztaltak? Először is azt, hogy az utóbbi négy esztendőben sokat fejlődött, megyénkben a növényvédelem. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy míg 1961-ben csak 150 régi típusú gép volt szövetkezeteinkben, addig tavaly már 650. Az állami gazdaságainknál hasonló a fejlődés. A gépparkjuk 80-ról 190-re gyarapodott. Nagymértékben javul a növényvédőszer ellátás is. A növényvédő állomás az elmúlt négy esztendőben összesen több mint 380 000 hold földet részesített védelemben, állami költségen, s ugyanebben az időben 50 ezer holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. Ezek óriási pénzt követeltek. Korszerű növényvédelem csak korszerű ismeretek alapján képzelhető el. Tapasztalható, hogy egyes növ£nyvédőszerek használatában nem egységes a szakemberek álláspontja. „Hiba az is, — állapította meg a vizsgálat —, hogy növényvédelmen főképpen csak a gyümölcsösök védelmét értik, s így a szántóföldi növényvédelem háttérbe szorul”. Közös gazdaságainknak több gondot kell fordítani a szakmunkások bérezésére is. Növelni lehet a növényvédelem hatékonyságát azzal is, ha az egyes növényvédőszerek árszintjét alacsonyabban állapítanák meg. Bár a növényvédelmi gépekben az ellátottság javult, a szükségletet mégsem fedezi. Szakemberek véleménye szerint Szabolcsban biztosítani kellene, hogy minden 25 hold termő gyümölcsösre és 1000 hold szántóföldre legalább egy növényvédelmi gép jusson. Ezek szerint most 1100 jó és olcsó gépre lenne szükség. így is a háztáji és a szórvány gyümölcsösök gondozásához 2000 háti permetező hiányzik. A gépparknak a növelését szükségessé teszik a munkacsúcsok is, hiszen csaknem azonos időben kell gondoskodni 65 000 hold kalászos vegyszeres gyomirtásáról és 15 000 hold gyümölcsös permetezéséről. Nem szólva a kukoricáról, mely ugyancsak ez időben igényel gépet a vetéshez. Sokszor a bürokratikus intézkedések miatt háttérbe szorulnak a szövetkezetek. A NEB megállapította: „...A tsz terveinek jóváhagyása elhúzódik, s emiatt csak késve rendelhetik meg a szükséges növényvédő- szereket. S ha marad az AGROKER-nél, kapnak, ha nem, anélkül maradnak... Ezért is célszerű lenne, ha az AGROKER, a keresettebb védőszerekből legalább fél évi tartalékot biztosítana”. Ennek azonban akadályai vannak. Az AGROKER-nek a Nyíregyházán lévő központi raktárán kívül csak Kisvárdán van még egy kisebb méretű raktára. „Arra lenne szükség — javasolja a vizsgálat anyaga —, hogy a kisvárdai raktárt bővítsék, korszerűsítsék és legalább még egy raktárt építsenek Mátészalkán.” így a szatmári és a beregi területeken működő szövetkezetek sok költségtől szabadulnának meg, s idejében rendelkezésükre állhatna a szükséges védőszer. A jelenlegi kényszerhelyzet viszont sok kárt okoz. Milyen szokás alakult ki? Az hogy a szövetkezetek még az első negyedévben igye- Keznek megszerezni a szükséges növényvédőszereket, amelyeket rossz körülmények között raktároznak. És ez nem veszélytelen! Több gondot szükséges fordítani a növényvédelmi szakmunkások képzésére is. E tekintetben egyáltalán nem megnyugtató a helyzet. Növényvédő szakmunkásképzés 1963-ban kezdődött megyénkben, s 1965- ig mindössze 145 dolgozó részesült ilyen képzettségben. Nem lehet azon csodálkozni, ha a drága és nagy szakértelmet igénylő növényvédőszereket sok esetben helytelenül használják, melyből milliós károk keletkeznek. Tapasztalatok igazolják, hogy több figyelmet érdemel a repülőgéppel való növényvédelem is. F. K. Megyénk termelőszövetkezeteiben a lucernavetőmag hiánya évről évre komoly problémát jelent a takarmánytermő területek kialakításánál- Exportunk is visszaesett. A termelőszövetkezetek nem ismerik a magfogás új előnyeit. Az új árat, és azt a rendelkezést, hogy lucernavetőmagot elsősorban csak az a termelőszövetkezet kaphat, ahol magfogás volt, illetve nyers lucernamagot adott át. Magtermelésre a telepítési év első kaszálását, további években pedig a viszonyoktól függően — a második kaszálást legjobb meghagyni. Régebben azt tartották, hogy a magfogás gyengíti a lucernát. Ez a megfigyelés tévesnek bizonyult, mert az elsőéves magfogás nem gyengíti, hanem erősíti a gyökér fejlődését és a növényállomány vitalitását is. A másodéves magfogás előnye, hogy a növényzet már keresztülesett egy téli termesztési szelekción, így életképesebb növényeket kapunk magjából. Azok a gazdaságok, ahol magfogásra készülnek, a kijelölt táblán mielőbb végezzék el az első kaszálást, ha még ez nem történt volna meg. Fokozott gondot kell fordítani az állati kártevők és a gyomnövények irtására is. Különösen az arankairtást kell szem előtt tartani, mivel a jelzések szerint korai arankaveszély várható. Helyes lenne, ha minden gazdaságban „arankacsőszt” állítanának be, aki figyelné a fertőzési foltokat, mert csak így lehetséges az időbeni védekezés megszervezése, így akadályozhatjuk meg biztosan a foltok továbbterjedését. Az első kaszálás után, illetve azzal egyidejűleg fel kell készülni a magkártevök elleni védekezésre. A lekaszált lucernát a tábláról mielőbb le kell hordani és a tarlót vegyszerrel kezelni. A Lindán, HCH vagy Wofa- tox és DDT 1:1 arányú keverékével, továbbá DL—7-es porzószer 15—18 kilo- gramm/kh alkalmazásával eredményes védekezést végezhetünk. Kékbimbóskortól a lucernát ne porozzuk, mert az érintő méreg a termékenyítést végző rovarokat (méhé- ket) is elpusztítja. Kiss Lajosné, a megyei tanács vetőmag felügyelője Magyar filmek külföldön Több ezer méhcsalád érkezését várják a baktai erdők akácosaiba Az elmúlt hetekben Budapesten jártak a szocialista országok filmátvételi bizottságai. Megtekintették a legújabb magyar filmeket és azok' jórészének bemutatási jogát megvásárolták, köztük több olyan alkotást is átvettek, amely csak a következő hetekben kerül a hazai közönség elé. Az átvett filmek között van Nádasy László „Fény a redőny mögött” című müve. Bemutatják a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában és a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint műsorra tűzi a bolgár televízió is. Kovács András nemrégen elkészült filmje, a Cseres Tibor regényéből forgatott „Hideg napok” is megnyerte a külföldiek tetszését. Forgalmazási jogát a Szovjetun ó. Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország és Románia filmátvételi bizottsága vásárolta meg. Keleti Márton nagysikerű vígjátéka, a „Butaságom története” a mozik vásznára kerül a Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Romániában. Több baráti országban bemutatják Má- riássy Félix, „Fügefalevél” című szatíráját és Mészáros Gyula rendező nemrég ben befejezett filmjét, az „Első esztendő”-t, valamint Pa- lásthy György „Ketten haltak meg” című filmdrámáját. Négy országban mutatják be Kollányi Ágoston egész estét betöltő érdekes dokumentumfilmjét, az „örök megújulás”-! Számos kisfilmet is magukkal vittek a filmátvételi bizottság tagjai, összesen 31 magyar rövidfilmet vásárol-: tak! meg a Magyarországon járt külföldi szakemberek. Az ország déli részén már megkezdődött az akác virágzása, megindult a méhészetek vándoroltatása. Jól kifogott időjárás esetén a szentesi méhészek — folyamatos gyűjtéssel — eljutnak Szabolcsba is. Ugyanis a virágzás időpontjában olykor két hét eltolódás is van a déli és az északi megyék között. Megyénkben az akácméz gyűjtésre legkedvezőbb a Nyírségi Állami Erdőgazdaság baktalórántházi erdészetének 5400 hektárnyi területe, amelyből 3800 hektárt borít akácos. Eddig már több mint ezer méhcsalád részére jelentettek be helyfoglalási igényt az erdészet központjába. Az úgynevezett fűbér kifizetésére már a szentesi méhészek közül is jelentkeztek. Az állami gazdaságok méhészetei hatszáz kaptár helyfaglalásra jelentették be igényüket. Porcsalmáról is több száz kaptár méhcsalád érkezését jelezték. Minden valószínűség szerint az Országos Méhészeti Központ méhészei is megérkeznek az akácvirágzásra; tavaly háromezer család mehet telepítettek a baktai akácosba. Az akác virágzása a baktai erdőben előreláthatóan május 20—25 között várható. Három évvel ezelőtt — ez volt eddig a legforgalmasabb év — mintegy öt és fél ezer méhcsalád mézelt akácból az erdészet területén. Az idén is ha- sanló számú jelentkezőre számítanak. — tá — Hogyan védjük a maglucernát a kártevőktől
