Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-10 / 109. szám

Miért külön kasszából ? Illetékesek kiszámították, hogy megyénk m'nden fel­nőtt lakosára harmincegy fö­lállt jut évente a különböző kulturális alapokból. Egy Üjfehértó tehát — ha ösz- szevonnák a különböző erő­ket, lehetőségeket — évente több, mint százezer, tíz év alatt pedig egymillió forin­tot fordíthatna kulturális célokra, csak ebből az alap­ból. Világosan következik eb­ből, milyen nagy előny len­ne, milyen nagy összegeket tudnánk felszabadítani a népművelésre az állami költségvetésen, beruházáson túl is, — ha egyesítenénk a ma még igen szétforgácsolt lehetőségeket, koordinál­nánk, közös kalapba ten­nénk a most minden szerv által féltve őrzött, s sok­szor nem is művelődési cé­lokra költött összegeket. A falvak termelőszövetkezetei, kisipari szövetkezetei, s más szervei, vállalatai a leg­többször külön utakon jár­nak a tanácsoktól, s nem a leghelyesebb célokra hasz­nálják fel a kulturális ala­pot. Tudunk termelőszövetke­zetről — és nem kevés az ilyen — amelynél csak a neve van meg a gyermek­nek, vagyis a kulturális alapot mndenre felhasznál­ják, csak éppen arra nem, ami a tagság művelődését segítené. Van olyan is, s ez sem kevesebb, ahol nem tudnak mit kezdeni a pénz­zel, s ezért nem a legfonto­sabbakra költik, hanem ami éppen pillanatnyilag eszük­be jut. Csak igen kevés az olyan közös gazdaság, mint a nyíregyházi Ságvári Tsz is, ahol a legégetőbbekre, az ifjúság nevelésére, szó­rakozására, színházi, zenei művelődésére költik a kul­turális alap pénzét. Az elmúlt évben ugyan megjelent egy művelődési miniszteri rendelet, amely kimondja, hogy az alapok­ból — az igazgatói, a szo­ciális és kulturális alapból — a lehetőséghez mérten támogatni kell azokat a nép­művelési intézményeket, amelyek hatásköre a dolgo­zók jelentős részére kiter­jed. Ez a rendelet azonban a más területeken viszont fennálló pénzügyi megkö­töttségek miatt aligha javít a helyzeten. (A kulturális alapból való átutalásnak szá­mos akadálya van még ma is!) Kulturális helyzetünk vi­szont sürgősen megköveteli a lehetőségek egységes ki­használását. A legtöbb sza­bolcsi községben nem meg­felelő, korszerűtlen a műve­lődési otthon, megoldatlan a könyvtárak elhelyezése, a felszerelés, bútorzat is hiá­nyos. A legfontosabb isme­retterjesztő kellék, a televí­zió művelődési házainknak csak a felénél található meg, nem is beszélve a le­mezjátszóról, magnóról, kes- kenyfilmvetítőről — ame­lyek hiánya bizony erősen érezteti a kedvezőtlen hatá­sát az ifjúságnál: szórako­zási lehetőség nélkül nem marad szívesen falun a fia­tal. A megyei népművelési ta­nács legutóbb már foglal­kozott ezzel a helyzettel és javaslatokat is tett. Ilyenek, hogy a gazdasági szervek vállalják el egy-egy nép­művelési feladat önálló meg­oldását — üzemi akadémia, tanfolyam, szakkör működ­tetése, — adjanak évi rend­szeres támogatást, vegyenek felszerelést a helyi kultúr- otthonnak, klubnak, könyv­tárnak, s a támogatásra szánt összegeket közösen, társadalmi bizottságok útján osszák el. Jó, ha a kultúr- otthonok és a tsz-ek közö­sen működtetik az otthono­kat, több termelőszövetke­zet is összefoghat egy kul- túrház anyagi támogatósára. Ez valóban sokat használhat a szabolcsi kultúra ügyé­nek. A népművelési szerveken múlik tovább: mennyire lesz ebből a javaslatból is va­lóság. K. J. Községfejlesztés A harmadik ötéves terv­ben 8 millió forintot fordí­tanak községfejlesztésre Ti- szavasváriban, amelyből 2 millió forint a lakosság tár­sadalmi munkájának az ér­téke. Ebből a jelentős ösz- szegből tovább javítják a lakosság egészségügyi ellá­tását, bővítik a község üt­és villanyhálózatát, öt év alatt 8300 méter járdát épí­tenek közel 600 ezer forint értékben. A község távolab­bi részein 1400 méterrel bő­vítik a villanyhálózatot, er­re 210 ezer forintot költe­nek. A vízmű építésére több mint egymillió forintot irá­nyoztak elő. Tiszavasvárihan Félmilló forinttal járulnak hozzá a tiszalöki körzeti rendelőintézet építéséhez, ezenkívül állami beruházás segítségével önálló fogászati és gyermekgyógyászati ren­delőket, orvosi lakásokat is létesítenek. Szakémberképzésre éven­ként 15 ezer forint jut, amelyből két egyetemi hall­gató társadalmi ösztöndíját fedezik. Jelentős összeget fordítanak községrendezésre, parképítésre és karbantar­tásra, valamint úttörő- és sportfelszerelés vásárlására is. Doszlop Miklós Tiszalök Országos legelő­gazdálkodási bemutató A Földművelésügyi Mi­nisztérium július 18 és 28 között Győr-Sopron megyé­ben, a mihályi Táncsics és a szanyi Dózsa Termelőszö­vetkezetben rendezi meg a 2. országos legelőgazdálkodási bemutatót, amelynek prog­ramját dokumentációs kiál­lítással, gépbemutatóval és gépesítési ankéttal egészítik ki. Szemléltetik a legelőgazdálkodás és haszno­sítás legmegfelelőbb módsze­reit, ismertetik a legelőgaz­dálkodás modern gépeit és eszközeit. A bemutatót első­sorban a dunántúli és az északi megyék termelőszö- vetkezeteiben, állami gazda­ságaiban, valamint a szak- igazgatási szerveknél lege­lőgazdálkodással foglalkozó szakemberek részére ren­dezik. Egy gyermek vízbe fűlt Tiszaeszlár 1966 május 7. Szomorú szombat délelőtt. A kapualjakban csoportok­ban asszonyok, férfiak. Ar­cukon megdöbbenés és fáj­dalom. Egyik-másik édes­anya kezében zsebkendő. Nem tudnak napirendre tér­ni a történtek felett. Faluvég. Gyászol az egész Vörösmarty utca. Egy fiatal mama talpig feketében. Jobbján idős asszony, a nagymama; sír. Távolról ide látszanak a mindig veszélyt rejtő, s a tragikus halált okozo mély kubikgödrök. És a Tisza-töltés. Most népte- len. Nem hallani gyerekzsi­vajt, labdát kergető fiúcsa­patokat. Egy ház előtt tömörülés. Egy k sfiú halála tartja izgalomban a falut. Ma te­metik ... A kiskapun nem szalad már ki pajkoskodva Kozma István. Hatesztendős lett volna július 5-én. A szom­szédék kislánya, Szőke Évi hiába várja. Nem megy többé játszani. Éva édesanyjának szeme könnyes, hangja remeg. — Hétfőn délután úgy négy-öt óra tájban történt. Itt beszélgettünk az abla­kunk alatt Pistike édesany­jával, nagymamájával és a szemben lakó szomszédasz- ' szonnyäl, Suhainéval... Itt állt a kisfiú is mellettünk az utcán —• mutatja. — Évike felébredt. Sírt. Szólj csak neki Pistike, s mondd, hogy itt vagyunk. Bek'üld- tem a fiút. Évike és Pistike ott álltak egy ideig anyjuk mellett. Suhainé a postára készült, így tudták meg a pontos időt, mikor tűnt el Kozma István. A két anya, Kozmá- né és Szókéné behúzódtak a nyárikonyhába. — Kozmáné a kijárattal szemben ült. Én Évikének ételt melegítettem. Ott állt a kisfiú is. Beszélgetett a két gyerek — emlékezik Szóké­né. Pistike kilépett az utcára. Ezt még látta édesanyja. De tovább beszélgetett a két asszony. Szókéné etette a baromfikat. Jött a nagymama. — Itt van a lányom? — Itt van — válaszol­tam. — A gyerek hol van? — kérdezte a nagymama. Kozmáné nem válaszolt semmit. Kikísérte Szókéné a két asszonyt a kapuig és va­salni kezdett. Kozmáné a szomszédokban kereste a fiát. Nem találta. Vissza­ment Szókénéhez. — Te Many,ka, nem esett a kútba az a gyerek? Egyre fokozódott az izga­lom. Hol van Kozma István? És megkézdődött a keresése, kutatása. Az egész Vörös­marty utca kinn volt. Át­vizsgálták a töltést. Sehol. Szőkéék kútjába emberek mentek le létrán. Nem talál­ták. Késő éjszakáig keres­ték. Másnap délre a bizton­ság kedvéért k szivattyúzták a kútból a vizet... Kedden reggel mozgósították az is­kolásokat. Átkutatták az egész környéket. Eltűnt a kisfiú. Átkutatták a Környékbeli kutakat, gátat, mindent. Hiába. Nem lelték sehol. Egyre fokozódott az izgalom a faluban, rémhírek: hová tűnt, mi történhetett Kozma Pistikével? Édesapja kedden érkezett haza. Mindenre és minden­kire gyanakodott. Rémképe­ket látott, s találgatott. Először azt gondolta, az ap­ja „biztosan elvitte magá­hoz.” Értesítették a nagy­apát. „Ott nincs a gyerek.” Valaki elrabolta! A hír el­terjedt a faluban. Kétségbe­esésében az rémlett előtte, hogy egy motorkerékpáros vitte el, később, hogy meg­ették a cigányok'... össze­vissza sorra jött minden, amit kigondolhat egy gyer­mekéért rettegő apa. Ez teljesen megzavarta a falu hiszékenyebbjeit. . S ez négy napig, tartott. Pénte­ken reggel .egy tíz .és egy öt­éves kisfiú bukkant rá Koznia Pistikére!“ 122 hangverseny — 44 000 résztvevő Kiváló külföldi és hazai művészek szabolcsi dobogókon Szabolcsban 1945-ben egyetlen zeneiskolában ok­tattak kétszázötven gyerme­ket. Az utóbbi tíz évben a fejlődés óriási. Tíz új zenei intézményt hoztak létre me­gyénkben és. közel három­ezer zenét tanuló fiatalt ok­tat ötvenhét zenepedagógus. A fejlődésre jellemző az i is, hogy az általános iskolá­sok harminchárom, a közép- iskolások ötvenhárom száza­lékának van hangverseny­bérlete. Az 1965 66-os tanév során eddig 122 irodalmi mű­sorral egybekötött hangver­senyt rendeztek megyénkben, amelyet negyvennégyezren hallgattak meg. Ezzel a szám­mal Szabolcs-Szatmár első lett az ország megyéi között. A hangversenyek szorosan kapcsolódtak, az iskolai anyagokhoz, az esztétikai cé­lokhoz. A természet, a ba­rátság, a szerelem, a haza- szeretet a zenében és az iro­dalomban témájú előadáso­kat neves zenei együttesek és kiváló karnagyok, az Ál­lami Operaház, a Zeneakadé­mia és az Országos Filhar­mónia képviselői tolmácsol­ták. A megyei hangversenye­ken megismerték a zenét ta­nulók Dómahidy Lászlót, Sza­bó Miklóst, Külkey Lászlót, Forgách Évát, Környei La­jost, neves zongoraművészek és karnagyok léptek dobo­góra, mint Oberfrank Géza. az Operaház karnagya és mások. Itt volt a Monteverdi- együttes, a Vox Humana kó­rus, a debreceni egyetemi kórus. Szinte a megye min­den nagyobb községében ta­núi lehettek a ritka élményt nyújtó zenei sorozatnak. Az utóbbi két hónapban 22 nagyzenekari hangversenyt is hallhatott a szabolcsi kö­zönség. Japán és belga mű­vészek és a világhírű Kovács Dénes, Kocsis Albert, hege­dűművészek is felléptek eze­ken a hangversenyeken. Jól sikerült, á közelmúlban meg­rendezett középiskolai zené­fesztivál. Télt ház előtt, nagy közönségsikert aratott május 7-én a megyei karnagyi klub, amelyen Bárdoss La­jos Kossuth-díjas zeneszerző tartott előadást és amelyen fellépett a debreceni egyete­mi kórus is. Ugyanekkor mu­tatkozott be a színházban a megyei népi együttes alapja, a Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház együttese Dalanics György irányításával. A további zenei program is jelentős: vasárnap — az úttörőmozgalom megalaku­lásának 20. évfordulója al­kalmából — a nyíregyházi színházban megyei úttörő­hangversenyt rendeznek. Legjobb énekkaraink a kö­zeljövőben országos minősítő hangversenyeken vesznek részt. A József Attila Műve­lődési Ház énekkara Szom­bathelyen, a kisvárdai peda­góguskórus Miskolcon, a csengeri, a mérki, a nyfrká- tai és a mátészalkai ÉRDÉRT kórusok Hajdúszoboszlón, a nyírbátori ktsz-énekkar Bu­dapesten szerepel, hogy ki­vívja a legjobbak közé ju­tást. Szerepel a megye zenei élete az ország nyilvánossá­ga előtt is. A televízió Ze­nélő órák című műsorában hamarosan láthatjuk a nagy- kállói ifjúsági hangversenyek néhány jól sikerült száfnát. Szabolcs-Szatmár gazdag zenei életére jellemző az is, hogy a kórusok egy év alatt százhatvanszor léptek közön­ség elé. Az országos zenei szervekkel most folytatott tárgyalások eredményeként a következő zenei évadban új­ra országos és világhírű ze­nekarok, művészek lépnek fel a megyében megrende­zésre kerülő hangversenye­ken. (k) Húsz százalék Az elmúlt öt év alatt me­zőgazdaságunk műtrágya­felhasználása kereken meg­kétszereződött, s ez számot­tevően éreztette hatását a terméshozamok növekedé­sében. A szakemberek szá­mítása szerint azonban tel­jesen szakszerű felhasználás esetén a rendelkezésre álló műtrágya hatékonysága le­galább 20 százalékkal na­gyobb lehetne. A nagy mennyiségű és nagy értékű tápanyag gazda­ságos hasznosításának meg­alapozására most a Földmű­velésügyi Minisztérium irá­nyításával országos méretek­ben egységes tematikájú és metodikájú, az eddigieknél szélesebb körű kísérletek kezdődnek. A nagyszabású kutatómunkában 9 mező- gazdasági kutatóintézet és felsőoktatási intézmény vesz részt. Valamennyi helyen azonos módszerrel vizsgál­nak négy témakört: a külön­böző adagú és arányú mű­trágyáknak a termésre gya­korolt hatását, a szerves és szervetlen trágyák kölcsön­hatását, a műtrágya ‘ talajba juttatásának optimális, ide­jét és módját, valamint a műtrágyaválaszték bővítésé­nek lehetőségeit. A vizsgá­latokat a tíz legfontosabb szántóföldi növényre, illetve a három alapvető — a nit­rogén a foszfor és a kálium hatóanyagú — műtrágyára terjesztik ki. Faluvégi kubikgödrök. Kö­zel van a Vörösmarty ut­cához. Csak a sportpályán kell keresztülmenni. Á gye­rekek itt szokták rúgni a labdát. Egyikből kiszivaty- tyúztáK a vizet. A mellette lévőben lelte halálát a kis­fiú. Felvetette a víz négy nap múlva. Arca sáros volt, kilátszott a vízből. így talált rá a másik két fiú. Belecsúszott, mászott vol­na kifelé, de már nem tu­dott. S ezek a kubikgödrök néhol két-három méter mé­lyek ... Eszmélnek Tlszeszláron. Gondatlanság volt? Lehet. Hisz az anya mellől tűnt el a kisfiú. Az orvosi vizsgálat meg­állapította, hogy semmiféle külsérelmi nyom nincs a gyereken. A boncolás ered­ménye: Kozma Pistike ha­lálát vízbefulladás okozta... A belvizsgálat bizonyította, hogy a kisfiú élve került a vízbe, s így fulladt meg. Szó sincs erőszakosságról. A rémhíreket szertefoszlat- ják a rideg, de valóságos té­nyek. És az intelem: na­gyon vgyázzunk gyerme­keinkre, különösen a nyári időszakban. A meleg vízbe csábítja a legkisebbeket is, és a szabad víz minden év­ben igen sok áldozatot kö­vetel. Aztán csak egy ma­rad: a fájdalom. '* Farkas Kálmán Apróhirdetések apröhirdetesek díjszabása Hétköznap: 9 szóig 10,— Ft, minden további szó 1,— Ft Vasárnap: 9 szóig 20,— Ft, minden további szó 2,— Ft Egyszobás összkom­fortos főbérleti lakást keresek megegyezés­sel. Hódi tanítónő Székely. (77218) Gépírást, mérhet for­dítást vállalok. Baditz Pál Miskolc, Augusz­tus utca 3. (1180) Takarmány kaszál- lást vállalok részibe. Ugyanott: olcsón hasz­nált gerenda eladó. Koselák András, Nyír­telek, Dózsa szőlő, Lenin út 2. sz. (77236) Sárospatakon lévő szoba konyhás. lakáso­mat elcserélném nyír­egyházi hasonlóval. Érdeklődni: Nyíregy­háza, Vöröshadsereg útja 13. Bálinték, A Nyíregyházi Járási és Városi Rendőrka­pitányságra 3 db kér rékpárt és egy akta­táskát szolgáltattak be. Igazolt tulajdonosa a fenti kapitányságon átveheti. Szivattyú motorral, hidroforral, kapcso­lókkal eladó. Nyír­egyháza, Holló utca 2a (1194) Gyermekkerékpárt vennék. 8 évesnek. Bukarest út 28. (77224) Jugoszláviába szóló lottón nyert 11 napos kétszemélyes üdülő­jegyem május 20-ig el­adnom. Kovács Sán­dor Kisvárda, Hulics üt 35. (77235) Méhészeti felszerelé­sek, NB kaptárak, kannák, 3 és 6 kere­tes ládás pergetők új állapotban olcsón el­adók. Szakcsoport el­nöke, ököritóiülpös. (1183) Figyelem! Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest, XXI., (Csepel Kiss János altábornagy u. 19—21. budapesti és Pest megyei munkahelyekre fel­veszünk KUBIKOSOKAT. ÁLTALÁNOS SEGÉDMUNKÁSOKAT, RAKODÓKAT, ÁCS -ÁLLVÁNYOZÓ ÉS KŐMŰVES SZAKMUNKÁSOKAT, valamint BETANÍTOTT MUNKASOKAT. Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén (tanácsi iga­zolás szükséges). Jelentke- ; zés a fenti címen a munka­erőgazdálkodáson. (Bp. 5297) Pátroha és Vidéke Körzeti Fmsz Nyírtass községben lévő ll-es sz. vegyesbolt­egység boltvezetői és eladói munkakör betöltésére pá­lyázatot hirdet. Erkölcsi bi­zonyítvány szükséges, házas­társak előnyben. Jelentkez­ni személyesen Pátrohán az fmsz központi irodában le­het. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. (x) HIRDESSEN LAPUNKBAN! A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége mély fájdalommal közli, hogy VÁRADI IMRE, a szövetség egyik alapítója és első elnöke, legutóbb ügy­vezető társelnöke, az A1JP (Filatelista Újságírók Nem­zetközi Szervezete) alelnöke, az INTERMESS (Vásárváro­sok Nemzetközi Filatelista Szervezete) elnöke, 1966. május 5 én tragikus hirte­lenséggel elhunyt. Váradi Imrét a magyar filatelista mozgalom egyik legáldozat­készebb munkását a MARI­OS Z saját halottjának te­kinti. Temetése május 11-én fél 4 órakor a farkasréti teme­tőben. (H. K.) M E G I E G Y ZÉS:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom