Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-07 / 107. szám
*Xm. ÄVFODYAM, «7. SZÁM ARA: 50 fillér 1966. MÁJUS 7, SZOMBAT Határozat a községek távlati fejlesztéséről Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Befejezték a tavaszi gyümöiesfatelepatést 1975-ig tizenkétezer holdon ültetnek nyárfát A községek helyzetéről, fejlődésének eredményeiről, további perspektíváiról és a tanácsok ezzel kapcsolatos tevékenységéről tárgyaltak penleken a Parlamentben a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Részt vett a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője vitaindító referátumában egyebek között elmondta, hogy az ország területének 90 százalékán elhelyezkedő 3192 községben él a mezőgazdasági népesség 88,1, s az ipari népesség 42,2 százaléka. Mintegy 600 000-ren lakóhelyük határain kívül — közülük 340 000-ren a városokban — dolgoznak. A települések ügyeit 2798 tanács intézi. Ebből 256 közös tanács 650 község dolgaival foglalkozik. A beszámoló településhálózatunk aránytalanságaival foglalkozva kitért arra, hogy míg 4500 katasztrális hold hazánkban az egy községre jutó átlagos terület, addig a legkisebb településhez, a Baranya megyei Pusztakisfaluhoz mindössze 70, a legnagyobbhoz, Balmazújvároshoz pedig 85 000 katasztrális hold tartozik. Ugyanígy egyenetlenül oszlik el a népesség is. A legkisebb lélekszámú Nemesmedvesen csupán 58-an, a legnagyobb községben, Érden 23175-en laknak. A statisztikák tanúsága szerint 1949 és 1964 között 640 000-ren vándoroltak el a községekből. Elsősorban az Alföld és Dél- Dunántúl lakossága csappant meg. A költözők 60 százaléka Budapesten, 40 százaléka pedig észak-dunántúli iparvidékeken telepedett le. Dr. Dallos Ferenc hangsúlyozta: Indokoltnak és szükségesnek látszik, hogy 1975-ig körülbelül 1200 önálló és 700 közös tanács irányítása alá vonják az ország községeit. A település- fejlesztési szakemberek számításai szerint ugyanis akkor ésszerű és gazdaságos a teljes alapfokú közintézményhálózat kialakítása és fenntartása — vagyis nyolctantermes általános iskola, illetve bölcsőde, tűzoltóság, szolgáltató műhelyek, vasút- és autóbuszállomás létrehozása — ha egy-egy település lakóinak száma legalább 2500—3000. A községek további városias fejlődésének és a nagyobb községcentrumok kialakulásának elősegítésére meg kell teremteni a „nagyközség” települési kategóriát. A községi körzetek kijelölt centrumában kell összpontosítani az igazgatási, a kulturális, az egészségügyi, a kereskedelmi és más intézményeket, továbbá a községfejlesztési beruházások jelentős részét. Ez egyébként az egész körzet lakosságának érdekeit is szolgálja. A kitűzött cél eléréséhez ki kell dolgozni az 1963-ban elkészített településhálózatfejlesztési tervben meghatározott községi központok jól átgondolt, megalapozott rendezési, fejlesztési programját, s meg kell követelni az ebben rögzített és a megfelelő fórumokon jóváhagyott elvek tiszteletben tartását, gyakorlati alkalmazását. A munka már megkezdődött. Eddig mintegy 600 egyszerűsített rendezési terv készült el, 500 kidolgozását pedig a következő évekre, a távolabbi jövőre vállalták a szakemberek. Dr. Dallos Ferenc elmondta, hogy a második ötéves terv időszakában ösz- szesen mintegy 75 oülliárd forint értékű beruházással gazdagodtak a községek. Örvendetes, hogy az elmúlt esztendőkben sokat javult a tanácsok községfejlesvtési tevékenysége. A korábbinál lényegesen ésszerűbben, gazdaságosabban használták fel erőforrásaikat és a lakosság segítőkészségét. A tanácsok a második ötéves terv időszakában a tervezett 5 milliárd 617 millió forint helyett 7 milliárd 351 millió forintra, tehát 130,8 százalékra tejesítették kiadási előirányzataikat. Az elmúlt öt esztendő alatt egyebek között ötezer kilométer hosszúságú járdával, 280 autóbuszváróval, 206 tisztasági fürdővel, 1400 kilométer vízvezetékkel, 422 orvosi rendelővel és 400 pedagóguslakással gazdagodtak a községek. A tanácsok ötéves kiadásaiból átlagosan 725,6 forint jutott az ország egy- egy lakosára. A társadalmi munkák értékéből öt év alatt átlagosan 28,5 forinttal részesedett egy-egy állampolgár. A megyék közül 49,6 forintos átlaggal Vas megye került az első helyre. Községeink, amelyek a lakások 60 százalékát foglalják magukban, a második ötéves terv időszakában körülbelül 2,5 milliárd forintos költséggel mintegy 12 500 állami, illetve szövetkezeti lakással gyarapodtak. Arra kell törekedni, hogy a községekben az egylakásos épületek helyett a korszerűbb sor- és társasházak építése kerüljön előtérbe. Ezzel egyidejűleg meg kell gyorsítani a házhelyek felmérését és kiosztását. Nagyobb erőket kell összpontosítani a közművek megteremtésére, illetve fejlesztésére. Hasznos lenne a típustervek eddig nél jóval szélesebb körű elterjesztése és napirendre kell tűzni az építkezések engedélyezésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítését is. Községeink fejlesztésének — mutatott rá a referátum — egyik fontos feltétele és feladata az ivóvízellátás javítása. A statisztikák tanúsága szerint ugyanis 1960- ban a községek lakosságának mindössze 5,3 százalékát látta el vízvezeték, s a települések 38 százalékában csak ásott közkút volt így bár a második ötéves terv végére a vízvezetékhálózat hossza elérte a 4729 kilométert, a csatornahálózaté pedig a 819 kilométert, még további nagy erőfeszítésekre, beruházásokra van szükség — hangsúlyozta egyebek között dr. Dallos Ferenc, majd arról számolt be, hogy évről évre több ipari szolgáltatás áll a községek lakóinak rendelkezésére. Az állami vállalatok és a szövetkezetek 1965- ben már 15 100 javítóműhelyt és más részleget tartottak fenn hazánkban. A tanácsok pedig csupán tavaly 3668 iparjogosítványt adtak ki a falusi lakosság ellátásának javítására. Ugyanakkor azonban 181 községben mindmáig nincs cipész, 432-ből hiányzik a fodrász, s 180—200-ból pedig a szabó, a bádogos, a lakatos, stb. A községek 98 százalékában ma már legalább általános iskola működik, s gyakorlatilag mindenütt megfelelő a pedagógusellá- tottság —, átlagosan 25 gyermekre jut egy-egy tanító, illetve tanár. A községek 57 százalékában a dolgozók általános iskoláját is megnyitották, s ezekben 54 000-ren, többségükben tsz-tagok, fele részben pedig lányok és asszonyok gyarapítják ismereteiket. Minden iskola kapott már rádiót, s 2443 általános iskolát televízióval is elláttak. Átlagosan 2963 lakosra jut egy-egy körzeti orvos. A harmadik ötéves terv végére szeretnénk elérni, hogy körülbelül 2700-ra csökkenjen ez a szám. Javítja a falusi egészségügyi ellátás színvonalát, hogy a körzeti orvosok mellett általában egy-egy ápolónő, illetve védőnő is részt vesz a felnőtt, illetve a gyermeklakosság gyógyításában, gondozásában, a betegségek megelőzésében. Ugyanakkor új elemmel, a körzeti fogorvosi hálózattal is bővült a falusi egészségügyi ellátás. Dr. Dallos Ferenc végül sokoldalúan elemezte a tanácsi dolgozók feladatait. Rámutatott, hogy a tanácsban végzett munka fontos politikai, közéleti tevékenység. Ezért lényeges, hogy a vb-k vezetői mindennapi munkájukban következetesen lépjenek fel a szocialista rendszer érdekeinek védelmében. Befejeződött a tavaszi gyümölcsfatelepítés. Megyénk termelőszövetkezetei, túlnyomórészt almából, 680 hold új gyümölcsöst telepítettek. A közös gazdaságokat nagymértékben most az őszi nyárfatelepítés foglalkoztatja. A papíralap- anyag termelésére vonatkozó kormányrendelet szerint a termelőszövetkezetek művelési ágváltozás nélkül telepíthetnek nyárfát. E program végrehajtására megyénkben műszaki bizottság alakult, amely felmérte a telepíthető területet és június 31-ig dönt, hogy mely tsz-ek kezdhetik meg ősszel a telepítést. A személyszállítással kapcsolatos időszerű kérdésekről, a vasútvúllamosításról, valamint az 1966. május 31- én életbe lépő új menetrendről tartottak sajtótájékoztatót pénteken Debrecenben a MÁV Debreceni Igazgatósága, az illetékes autóközlekedési vállalatok, és a MÁV Utasellátó. A megyénket érintő közlekedési kérdések között első helyen említjük a már jelenleg is tartó, május 9-én pedig új szakaszába lépő Nyíregyháza—Szerencs közötti vasútvillamosítási munkákat. A több, mint háromszáz millió forintos költséggel végzendő munkákat eddig az állomásokon folytatták, május 9-én pedig megkezdődnek — az utazóközönséget közvetlenül is érintő — nyíltvonali munkák. Ettől az időponttól a munkák befejeztéig az év nagy részében vágányzárt tartanak, ami azt jelenti, hogy a korlátozás idején a vonalon sem személy-, sem teherszállítás nem lehetséges. A személyszállítást a vágányzárolt vonalrészen vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le átszállással — a menetrendben meghirdetett személyszállító vonatok idejének megfelelően. Az utazóközönséget tehát sem idő- sem költségbeli károsodás nem éri. Az utasszállítást itt ezalatt az idő alatt nyolc pótkocsis és két szóló autóbusszal bonyolítják le. A teherszállítást a MÁV eltereli erről a vonalról, új menetrendet készítettek, és a munkák befejeztéig ezt tartják érvényben. A vágányzár első üteme Nyíregyháza—Rakamaz között 1966. május 9-én, hétfőn 9,30 órai kezdettel aznap 17 óráig, a hét többi napjain pedig 7,30 órai kezA műszaki bizottság által készített terv szerint 1975-ig megyénk termelő- szövetkezetei tizenkétezer holdon telepítenek nemes nyárfát. Idén őszre 1200— 1400 holdat terveztek. A telepítési kedv és az igény ettől azonban jóval nagyobb, mert a tsz-ek majdnem ötezer holdon akarnak már ez évben nyárfát ültetni. A telepítéshez szükséges nyárfacsemete biztosításával nem lesz probléma. Az erdőgazdaság már tavasz- szal felkészült rá, hogy az őszi telepítéshez elegendő facsemete álljon a közös gazdaságok rendelkezésére. dettel 15,30 óráig tart május 17-ig péntek, szombat és vasárnapot kivéve — ekkor szünetelnek a munkák. Ezt követően május 18-tól július 17-ig a Nyíregyháza— Görögszállás között lesz a vágányzár. Hetenként egyszer — szerdai napokon — a vágányzár éjjel három órakor kezdődik és délután fél négyig tart. Az ezen időpontokban közlekedő összes személyszállító vonat forgalmát autóbuszos átszállással bonyolítják le a nyíregyházi, a debreceni AKÖV és a MÁV együttműködésével. Rakamaz—Mezőzombor állomások között előreláthatólag 1966. július 18-tól éjjelnappalos, tehát egésznapos vágányzár lesz a munkák időbeni befejezése céljából. A Nyíregyházi 5. sz. Autó- közlekedési Vállalat az elmúlt évben több, mint tízmillió utast szállított. Ez évben új útvonalakon nem indítanak járatokat, de a személyszálKozmosz—117 Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunióban az űrkutatási program folytatása végett pénteken pályájára bocsátották a Kozmosz—117 mesterséges holdat. A szputnyik pályájának főbb adatai: kezdeti keringési idő 89,5 perc; a Föld felszínétől való maximális távolság 308 kilométer; minimális távolság 207 kilométer; pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok. A szputnyikon elhelyezett berendezés szabályszerűen működik. A koordinációs számítóközpont feldolgozza az érkező adatokat. lítás kulturáltabbá tétele, « baleseti veszély csökkentese érdekében a meglévő járatok számát negyvenhattal bővítik. Járatokat állítanak be a ■ reggeli csúcsforgalmi időszak után, és ezekkel a járatokkal kívánják elszállítani a piacra utazókat, és azokat az utasokat, akiknek utazásai nincsenek időhöz kötve. Továbbfejlesztik Nyíregyháza és Sóstófürdő közlekedését. A gyorsabb utazási lehetőségek megteremtése érdekében szombati napokon 14 órától 23 óráig, munkaszüneti és vasárnapi napokon reggel nyolc órától 23 óráig félórás időközökben indítják a sóstói járatokat. Ezzel a bővítéssel a jelenlegi menetrend szerinti járatok Nyíregyházán negyvennel bővülnek. Tovább csökkentik a helyi és helyközi járatok menetidejét Marik Sándor A békemozgalom tavaszi demonstrációja Májusban, a magyar békemozgalom hagyományos tavaszi demonstrációjának hónapjában fiatalok százezrei tisztelegnek a fasizmus áldozatainak emléke előtt, s tiltakoznak a háborús gyújtogatok mesterkedései ellen. A KISZ „vádoljuk az imperializmust” akciójában gyűlések, kiállítások, találkozók és más rendezvények százaira kerül sor a városokban és falvakban. Május 8-án vasárnap, a hitlerista Németország felett aratott győzelem évfordulójának előestéjén nagyszabású ifjúsági békemenetet rendez Győr-Sopron megyében a KISZ. Győrből a Széchenyi térről a nyugat-dunántúli megyék fiataljainak ezrei zarándokolnak el az abdai erdőbe, ahol a menekülő fasiszták 1944-ben kivégezték Radnóti Miklóst és jó néhány más fogoly társát. A megemlékezésen részt vesz a nácizmus magyar- országi üldözöttéinek, köztük a bori haláltábor volt lakóinak népes csoportja is. A békemenetet záró gyűlésen felavatják a költő szobrát is. Ezzel egyidejűleg az ország számos más városában, községében is meg- ünneplik a fiatalok a győzelem napját Fejlesztik Nyíregyháza—Sóstó közlekedését SaJ‘A,aiéko*la,á"MÍy« Debreceni Igazgatóságán
