Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-05 / 105. szám

Messze a fővárostól... ? Alkalmi divatbemutató a Gellért-szállóban — és némi tanulság — Jártam már Pesten, nem is egyszer. Olykor egy­két hetet is eltöltők a nagynénémnél. Főleg nya­ranta.. De a Gellért-szál- lót csak kívülről láttam. Egészen a divatbemutatóig... Csak emlék Bihari Erzsébet, a vörös hajú, nábrádi 18 éves lány újra átéli az izgalmas per­ceket. Pedig nem is olyan nagy dologról van szó. A szokásos évi divatbemutatót rendezték Budapesten a Gellért szállóban, melyen az ország számos ruhaipari vállalata, ktsz-e vett részt. Többek között indult a Fe­hérgyarmati Ruházati és Szolgáltató Ktsz is. Elkészült az öt fazon, s a vezetőség gondolkodni kezdett. Ki mutassa be a ruhákat a közönségnek, szakembereknek? — Erzsi mellett döntöt­tünk — emlékezik vissza az elnök. — Olvasok újságot, be­szélgetek hozzám hasonló fiatalokkal, veszi át a szót Erzsiké —, s tudom, hány lány álmainak a netovább­ja, hogy maneken legyen. Nekem eszembe sem jutott, mégis egyik napról a má­sikra az lettem. Kedves emlék maradt, de nem több annál. Máshol jobb? A történethez tartozik, hogy megnyerte a bemutató tetszését, más ktsz is fel­kérte készítményeik bemu­tatására. Ebből aztán az a szokatlan bonyodalom szár­mazott, hogy a fehérgyar­mati ktsz-hez most is ér­keznek rendelések olyan modellekre, amelyeket csak alkalmilag mutatott be, de máshol csinálják. A fehér- gyarmatiak különben ötszáz darabos megrendelést kap­tak. Az egyik budapesti ér­deklődő megkérdezte: merre is van tulajdonképpen az a Fe­hérgyarmat. Es ő mesélt Szabolcsról, a szabolcsi em­berekről, Nábrádról, ahon­nan mindennap autóbusszal utazik munkahelyére. Oda- vissza 14 kilométer. Igen, igen, — volt a válasz, — de Pest, az mégiscsak Pest. — Sohasem jutott eszem­be, hogy elmenjek innen. Pedig Nábrádról szállin­góznak a fiatalok. A fiúk Borsodba, a lányok Pestre. Elhelyezkedni sem lenne gond, jó szakmám van. És mégsem... A ktsz hosszú éveken keresztül tanított, nevelt. Abban, hogy szak­munkás lettem, a kollektíva minden egyes tagjának ré>- sze van. Sok fáradtság, sok munka. Ilyen előzmények után jelentsem be, hogy holnaptól kilépek, mert máshol jobb? Nem tudnám megtenni. Ez is mérce — Különben itt is meg­találok mindent, amire szükségem van. Fehérgyar­maton is van színházi elő­adás, van mozi, presszó, ahol a szeszmentes esték mindig jól sikerülnek. A televízió adásait is lehet venni. És Pesten talán mindennap a moziban ül­nék? Aligha. Ruháinak nagyrészét a fehérgyarmati ktsz készítet­te. Csinosak. A fiúk Pesten is utána fordultak. Talán nincs is olyan messze Fe­hérgyarmat az ország fő­városától, mint általában gondolják. B F. KSH-jelentés házasságról, születésről, fogyasztásról és turistákról A Központi Statisztikai Hivatal a hét végén közölte az első negyedév főbb ada­tait. Január 1 és március 31-e között országszerte 14 ezer 645 házasságot kö­töttek, 34 548 gyermek született, és — a halálozásokat levonva — a lakosság 7254 fővel gya­rapodott, vagyis Magyaror­szág lakosainak száma már­cius 31-én 10 millió 168 ezer volt. Három hónap alatt 209 ezer 268 tonna kenyeret, 381 millió darab péksüte­ményt és 9605 hektoliter tejet fogyasztott az or­szág lakossága, 1845 tonna MIRELITE-ké- szítményt, 12 937 tonna gyű. mölcskonzervet és 6508 ton­na cukorkát vásároltunk. A budapesti villamosok március 31-ig 205 millió, az autóbuszok több mint 102 millió utast szállítottak. Az első negyedévben 115153 külföldi érkezett az országba, legtöbben — 44 776 turista — Csehszlovákiából. A tu­ristaforgalomban a Szovjet­unió áll a második helyen 14180, Ausztria pedig a harmadik helyen 10 717 lá­togatóval. Szabolcs-Szatmári táncok címmel egész estét betöltő műsort állított össze a Nyír­egyházi József Attila Me­gyei Művelődési Ház negy­ven tagú művészegyüttese. A megyében gyűjtött népi táncokból, dalokból és bal­ladákból álló műsorával el­sősorban a községek dolgo­zóit szórakoztatja az együt­tes a tavaszi és nyári nagy Száz idénynapközi otthon Az elmúlt évekhez hason­lóan az idén is segítséget nyújtanak a tanácsok a ter­melőszövetkezeti asszonyok­nak az idénynapközi ottho­nok megszervezésével. A nyári hónapokban 98 idény­napközi otthoni foglalkozta­tási csoport működik, fő­ként azokban a községek­ben, ahol állandó jellegű intézmény még nincs. Ezek­ben több, mint 2000 gyerek felügyeletét látják el, amíg az anyák a földeken dol­goznak. munkák idején. Eddig hat helyen — köztük Tiszalök- Kisfástanyán — mutatta be sikerrel műsorát. Május he­tedikén és 8-án a nyíregy­házi közönség előtt lép szín­padra az együttes a Móricz Zsigmond Színházban. Ezt követően ismét a megye fal- vait keresi fel a hét végi munkaszüneti napokon. Egész estét betöltő műsor megyei dalokból táncokból Földes György: Ha az a&szoMi/ koztvtíjclwnü • . . A mama, alig negyven esztendejével, a maga sajátos módján szereti a családját: a férjét, a tizen­négy éves, nyurga legény- j iát és az immár eladósorba került és sudárnövésű ló* : y.it. A mama fia gimná- z i a ban tanul, a mama lá- ,,ya pedig tavaly érettségi­zett az egyik technikumban. Talán különösen hangzik, hogy a mamát, mint a két gyerek egyetlen szülőjét em­lítem, amikor a két gyerek apja is a legjobb egészség­nek örvend és boldog csa­ládi kötelékben együtt él a mamával és a két gyerek­kel. Dehát a családon belül minden a mama és minden a mamáé! A két gyereket is kizárólagos joggal vallja magáénak, ami érthető, ha a kedves mama markáns természetrajzával és közis­mert erélyével szembeállít­juk férje végtelen türelmét, a csendet és a békességet szerető tulajdonságait. Ebből kői ét­kezik, hogy a családban mindenkor és mindenben a mamának van igaza, a papa csak bólogat, ahogy az úgy­nevezett jó házasságoknál ez gyakran tapasztalható. A húszéves boldog házas­ságuknak csak egyetlen idő­szakáról lehet úgy megem­lékezni, hogy átmenetileg zavarok álltak be. Tíz év­vel ezelőtt egy említésre is alig érdemes vitában a pa­pa nemet mondott s az ön­uralmát vesztett férj a saját elnyomatásáról és felesége tűrhetetlen zsarnokságáról oly drasztikus hangon nyi­latkozott, hogy merészsége nemcsak az asszonyt, ha­nem önönmagát is meglep­te. Az asszony hamar fel­ocsúdott, kézenfogta a körü­löttük siránkozó gyerekeket és érthető izgalommal a hangjában az ajtóból kiál­tott vissza a még mindig dühöngő férjének: — Hazamegyek, örökre hazamegyek apáékhoz. Nem élek tovább egy ilyen dú­saddal/ A tájékozottabb házastár­sak körében ismeretesek a báránylelkű férjek időnkén­ti kitörései és hirtelen meg­huny ászkodásai. A férj, vil­lámgyors fordulattal az asszony elé járult, a két gyerekkel együtt átölelte és vezeklő szavakat mormolt: — Soha többé, esküszöm, csak maradj! Nem tudok nélküled élni. ígért, siránkozott és az asszony maradt. Nem állí­tom, hogy a feleség győzel­mi mámorában cirkuszi oroszlánidomító módjára az egyik, vagy a másik lábát rátette volna az előtte vo- nagló derék férj hátára, de annyi bizonyos, hogy az el­telt újabb tíz évben a férj többé nem mondott nemet. A kis család pénzügyeit természetesen a feleség in­tézi, rendkívül egyszerű módszerrel. A férj minden fizetéskor átadja teljes ke­resetét. Ám a kardos feleség kezei között rendszerint el­folyik a pénz és a kis csa­ládnak még a napi kosztja is veszélyben forog. — Nem juthat mindig mindenre — mondja ilyen­„Belépés csak az olvasónak66 A. sejt titkai — ,,Akik áldozatot hoznak az emberiségért Láíogaíás a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben Tíz emelet tudomány. A Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben vagyunk. Népszerűén „KOKI” — Bu­dapest szívében épült az Üllői úton. Csupa üveg, csupa beton. Igazi nagyvá­rosi toronyépület. Kívül be­lül korszerű, minden felté­telt biztosít a kutatásokhoz. Suhan az automata gyors­lift. Hirtelen fékez. Nyílik az ajtó. A gyógyszerkutatás osztály vezetője fogad: — Tessék, nézzen körül. Az állatkísérleti laborban teljes az üzem. Égnek a műtőlámpák, állatok fek­szenek mély álomban a mű­tőasztalon. Nyakukról, szi­vük tájékáról különféle vezetékek ágaznak az elekt­romos regisztráló berendezé­sekhez. — Macskák, — mondja az asszisztens. — Kísérletre előkészítve, a mellső és hátsó lábuknál rögzítve. A vénában injekciós tű. Ezen keresztül jut a ható­anyag az állat vérkeringésé­be. Figyelik, jegyzik reak­cióikat. Gép regisztrálja a vérnyomást, mesterséges légzéssel tartják fenn a tü­dő működését. A gyógyszerkutatási osz­Ime az egyik kísérleti alany. tály alapvető feladata a már ismert vegyületek hatás­módjainak vizsgálata, és bi­zonyos elméleti elgondolá­sok alapján, új vegyületek előállítása. Minden gyógy­szer hatóanyaga hasznos tu­lajdonságok mellett külön­böző káros hatásokat is tar­talmaz. A cél a kísérletek folyamán a károst egyre in­kább kiküszöbölni. A laboratóriumban üveg­csőben dobog egy kutyából kor az asszony. — Sokba ke­rült a tavaszi kosztümöm. A cipőt és a retikült sem ad­ták hozzá ingyen. A türelmes és kitűnően idomított férj rengeteg kü­lön munkát vállal, hogy a családot átsegítse a havon­ként ismétlődő válságokon, de olykor már zúgolódik sanyarú sorsuk miatt. — Nem tűröm tovább anyád zsarnokságát és pa­zarlását — mondja a r,\\r előbb említett sudárnövésű lányának, amikor a lány az érettségi után elfoglalja első munkahelyét. De nem tesz semmit és a mama egy hó­nap elteltével boldogan öle­li keblére a lányát és a lá­nya első fizetését. A mama elemében van: nagyobb a jövedelem, többet lehet köl­teni. Hogy ne legyen panasz rá, a nagylánynak is vásá­rol egy szép, gyapjú kardi­gánt dupla áron, de megéri: csak ötödrészéi kell lefizet­ni a maszek árusnál. A töb­bi részlet és ez a fontos! Mert a mamának készpénz­ért ingyen sem kell — A nagylány nemcsak su­dárnövésű, de okos is. öt hónapig szó nélkül odaadja a mamának a fizetését, mégsem lesz kevesebb a gond, pedig havonta ezer forinttal több a jövedelem. A műtőasztalon egy farkaskutyát operáinak. — Kísérleti anyagot fecs­kendeztünk intravénásán az érrendszerébe — mondja a kísérletet végző orvos. — Ez az anyag izgatószer, és most a hatást várjuk. — Milyen eredményt sze­retne? — Amilyet az áilat pro­dukál. Azután abból levo­nom a következtetéseket, és még sok egyéb kísérlet után kezdhetünk eredmény­ről beszélni. Itt mások a törvények, mint mondjuk a matemati­kában. Nem olyan határo­zottak az igenek és a ne­mek. Itt nagyobb a „szórás”. — Sok szerre egészen másként reagálnak az álla­tok, mint az emberek. A morfin pl. megnyugtatja az embert, de a macska dü­hödt rohamot kap tőle. A morfológia osztályon mindenütt mikroszkópok. A különleges eszközökkel nemcsak látni lehet a pará­nyi sejteket, de még a súlyukat is megmérhetik. Ez a „súly” a gramm sok­milliomod része. Az osz­tály feladata feltérképezni a sejteket, mindent meg­tudni róluk. Izgalmas kísérletsorozat foglalkoztatja az osztály minden tudományos munka­társát. A kísérleti állatra halálos dózisu röntgensu­garat bocsátanak. A sugarak szétroncsolják a csontvelő sejtjeit. A besugárzás után azonnal egészséges állat ép csontvelő sejtjeiből intravé­násán bizonyos mennyiséget juttatnak, a szervezetbe. Eredmény: a lépben több esetben megtapadtak az élő sejtek, növekedni kezdtek és osztódtak. Igazolódott, hogy bizonyos feltételek között az élők pótolják az elhalt sej­teket. Most már az a fel­adat, hogy ennek dinamiká­járól, hogyanjáról megsze­rezzék a szükséges ismere­teket. A kórélettani osztályon azt vizsgálják, milyen szerepet játszik a nyirokkeringés az anyagcsere szempontjából fontos különböző kémiai anyagok szállításában. Néhány ajtóval odébb a hormonális mirigyek műkö­désének törvényszerűségeit keresik. A kilencedik emelet az állatház. A ketreceknek sok ezer lakója van: egerek, kutyák, macskák. Néhány majom is elkelne, de túl drága. Min­den állatot pontosan megje­lölnek: ápolóik szinte „sze­mélyesen” ismerik őket. Rezgésmentes vasbetonto­rony. Bent az épületben. A falaktól teljesen elszigetelve. A precíziós műszerek szo­bái így pontosan egymás fölé kerültek és méréseik pontosságához képest a haj­szál egy gerenda. R. I. kioperált szív. A szerkezet mesterségesen biztosítja a természetes élettani körül­ményeket, megfelelő hőmér­sékletet és tápanyagot. Ilyen módszerrel megvizsgálhat­ják, hogy az egyes szervek hogyan reagálnak a legkü­lönbözőbb hatóanyagokra, il­letve külső fizikális behatá­sokra. A lábunk mellett idege­sen futkározik egy kis korcs kutya. — Ez így t%'m mehet to­vább — mondja a mamá­nak. — Hiába dolgozom és apu is feleslegesen gyötri magát, ha anyu könnyelmű és pazarol. — Akkor csináljátok ti! — kiabálja hisztérikusan a mama. — Csináljuk is! — búío- rodik fel a férj. — Ezentúl a fizetésemet a lányomnak adom, nem pedig neked. A mama dührohamot kap, leroskad egy székre és zo­kog. A férj kérlelhetetlen. — Te vásárolsz ezután — mondja a lányának. — Ru­haféléket is és mindazt, ami a háztartáshoz kell. — Hat hónap alatt kifi­zetjük anyu adósságait is — szól közbe a lány. — Es velem mi lesz? — kérdezi fáradtan, könnyeit morzsolva a mama. — Tovább is éppen úgy vezeted a háztartást, mint eddig — mondja határozot­tan a férj. — Dehát valami zsebpénzt csak kapok? — fordul most már nyugodtabban és élénk figyelemmel az asszony a férjéhez. — Természetesen kapsz — zárta le a beszélgetést a férj — pedig te sohasem adtál nekem, még egy szimplára valót sem...

Next

/
Oldalképek
Tartalom