Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-04 / 104. szám

KXm. ÉVFOLYAM, 104, SZÁM ARA: 50 fillér 1966. MÄJUS 4, SZERDA a megye tsz-eiben Pajták, simítok, gyümölcsosztályozók a 420 létesítmény kozott A megye termelőszövetke­zetei az idén újabb jelentős épületekkel gazdagodnak. Az ez évre tervbe vett mintegy 420 különböző létesítmény 160 millió forintot képvisel. Jelentőségben és fontossá­gi sorrendben 173, egyen­ként tíz holdas dohánypajta áll az élen, melyek többsé­gükben ezúttal is, a dohány- termelésre alkalmasabb ho­mokos határú tsz-ekben ké­szülnek. A pajtákhoz szük­séges fa- és vasanyagok e hó végére leszállításra ke­rülnek. Már több dohány­pajtánál annyira előrehala­dott a készültség, hogy csak a tető fedése van hátra. Do­hánytörés idejére, valószí­nűleg mind, a tervbe vett dohánypajta készítése befe­jezést nyer. Valamennyi egyéb létesít­ménynek is kész a tervdo­kumentációja, s rendelke­zésre áll. Ezek alapján épül 40 simítóház, félszáz gyü­mölcsosztályozó, több hideg­levegős szénaszárító, mint­egy 30 tehén- és 12 növen- dékmarha-istálló — utóbbi egyenként 114 férőhellyel. A kivitelezések nagyrészét a megyei építőipari vállalat végzi, eddig kielégítő ered­ménnyel. Az új létesítmé­nyek építési eredménye ez idő szerint 50 százaléknál tart. Mind az építtető tsz- ek, mind a kivitelező válla­lat részére ugyanis fontos érdek, hogy az évre elő­irányzott gazdasági épületek megvalósuljanak. Az ezúttal gyümölcsösök­be kerülő vasvázas színeket is a megyei építőipari válla­lat készíti, amelyeknek egy­ben kísérleti jellegük' van. Ha jól beválnak, a további mezőgazdasági épületek egyrészét is vasbetonvázas kivitelben fogják készíteni. A munka kedvező haladá­sát jelenti, hogy már ebben a hónapban több szarvas­marha-istálló átadásra ke­rül. De fontosnak tekinthető még a tsz-ek fejlődésében, hogy az új gazdasági épüle­tek, berendezések mellett, ez évben 27 közös gazdaság majorja ts villamosításra kerül. S a villany segítségé­vel ezekben a tsz-ekben is könnyebben dolgozhatnak egyes segédüzemágak, szé­lesíteni lehet az általános gépesítést, ami a tanyaköz­pontokban különösen a jó­szágtartás intenzitását teszi lehetővé. ab. Versenyben a hegesztő A Fehérgyarmati Asztalos és Vasipari Ktsz fiatal dolgozó­ja Nagy Imre munkájának j lentős részét a Budapesti Vas- kohászati Vállalat részére l'é ziilő i rrende esek hegesztés« teszi ki. Briaádtársaihoz hason! an szocialista munkaver- sennyel készül az MSZMP IX. kongresszusára. Hammel J. feiv. A IX. pari kongresszus tiszteletére Hasiéi millió* megtakarítás a koAixerigyárlnui Vállalások a minőség javítására A Nyíregyházi Konzerv­gyár dolgozói is csatlakoz­lak az MSZMP IX. kong­resszusa tiszteletére meg­hirdetett munkaversenyhez. A gyár dolgozói az üze­menként megtartott rendkí­vüli termelési tanácskozáso­kon a vállalat 1966. évi ter­vének részleteiben is sike­res teljesítése érdekében tet­ték meg felajánlásaikat. A gazdaságosság érdeké­ben — a veszteségforrások felderítésével és megszünte­tésével — a legszigorúbb takarékosságot igyekeznek megvalósítani a segédanyag­felhasználás területén. A tervezett normához viszoi- nyítva az üzemrészekben 0,2—1,0 százalékos megta­karítást vállaltak. A selejt mértékét és a gyártásközi veszteségeket a tervben en­gedélyezett szinthez viszo­nyítva — a technológiai elő­írások szigorú betartásával és egyéb intézkedésekkel — húsz százalékkal csökken­tik. A műszaki anyagok ta­karékos felhasználásával és a hulladékok hasznosításá­val a tmk dolgozói két szá­zalékkal csökkentik a mű­szaki anyagköltségeket. A tervezett energiaköltséget 245 ezer forinttal csökken­tik, a nyersanyag szállítási és rakodási költségeinél mázsánként egy forinttal csökkentik a költségeket. A gyár dolgozói belföldi- és az exportszállításokat — az elmúlt évihez hason­lóan — jogos reklamáció nélkül bonyolítják’ le. Az éves termelékenységi mutatókat — az egy főre eső termelési értéknél — két százalékkal túlteljesítik. A felajánlásokkal egyidő- ben megkezdődött a megta­karítások elérését elősegítő műszaki és szervezési ja­vaslatok kidolgozása és ki­vitelezése, amelyek a válla­lások teljesítésének alapját képezik. * A gazdaságosabb terme­lésre való törekvést tükrö­zi, hogy a vállalások várha­tó éves eredménye eléri a másfél millió forint megta­karítást, és tovább javítja a minőséget. Magyar—kubai Tanácskozik az Akadémia évi közgyűlésé A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn megnyílt ülésén az elnökség beszámo­lóját Erdey-Gruz Tibor, az Akadémia főtitkára ismer­tette. A vitában többek kö­zött felszólalt Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a kormány elpökhelyettese. Az általános vita után kedden megkezdődtek a tudomá- nyos osztályok ülései. Ezen megvitatják az egyes tudo­mányterületek helyzetét és összegezik a feladatokat. A beszámolókat élénk vita kö­vette. Április 27-től május 2-ig kubai kormánydelegáció tartózkodott Magyarországon és a különböző szaktárcák vezetőivel tárgyalásokat folytatott a műszaki, tudo­mányos együttműködésről. A tárgyalások eredménye­ként magyar szaktanács- adók kubai kiküldésére vo­natkozó szerződés jött létre, amelyet magyar részről dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, kubai részről Manuel Aguilera iparügyi miniszterhelyettes írt alá. A kubai küldöttség el utazásakor a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Sza­lai Béla, valamint a Külügy­minisztérium és a Külke­reskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Je­len volt a . búcsúztatásnál Rafael Farinas Lumpuy, a Kubai Köztársaság budapes ti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. A kedvező időjárás hatására Befejezés előtt a burgenycsyitetés, kukoricavetés Egy hete a tavaszi mező- gazdasági munka végzésé­ben a szántás volt a legna­gyobb probléma. Mezőgaz­dasági üzemeink kihasznál­ták a jó időt, május elsejéig ezt a munkát 90 százalék­ban elvégezték. Nehezítette és nehezíti a szántást-ve- tést, hogy megyénkben je­lenleg is 31 ezer holdnyi terület- van belvíz alatt. Az esőzések miatt a már tava­sziakkal bevetett területek­ből is több mint kétezer hold újra elvizesedett. A szántás mértékének megfelelően; a cukorrépa vetését 12 ezer holdon befe­jezték, sőt megkezdték a sara- bolást, 350 holdon elvégez­ték az egyelést. A burgo­nyaültetésből még ötezer hold van hátra. A kukorica vetését a tervnek megfele­lően közös gazdaságaink ed­dig mintegy 60 százalékig végezték el. Mint arról már korábban beszámoltunk, az elmúlt héten a fehérgyar­mati járásban megkezdték.a rizs vetését. A tervezett kö­zel ezer holdnak húsz. szá­zalékán került eddig földbe a r.zsmag. Kielégítő a vegyszeres gyomirtás. Május 1-ig 37 ezer hold kalászos vegysze­res gyomirtását végezték el a termelőszövetkezetek. Ku­koricából vegyszeres gyotn- irtásra 13 ezer holdat ter­veztek, s ebből ecídig ötezer holdat teljesítettek. Az időjárás továbbra is kedvező a mezőgazdasági munka végzésére. így vár­ható, hogy a gazdaságok e hét végére befejezik a bur­gonya ültetését, s a kukori­cavetésnél is minimális mennyiség maradt hátra. A kenyérgabona értékesítési kieséseket kukoricával lehet péfoBni A Magyar Tudományos Akadémia 1966. évi közgyűlésén, az idei akadémiai aranyérmet Erd:y-Gruz Tibor akadé­mikusnak, az Akadémia főti kávának ítélték oda a szaktu­dománya művelésében és a udományszervezesben élért ki­magasló eredményeiért. Képünkön: Rusznyák István, az Akadémia elnöke átadja az army érmet Erdey-Gruz Tibor­nak. Az élelmezésügyi minisz­ter — a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben — utasítást adott ki, amely intézkedik az 1966. évi ke­nyérgabona felvásárlási elő­irányzat teljesítésében a ve- tes .erület kiesés miatt vár­ható lemaradások kukoricá­val történő pótlásáról. Az utasítás megállapítja: ajánlatos, hogy a termelő üzemek a kenyérgabona­termésben és az értékesítés­ben várható kiesés pótlására termeljenek az eredetileg tervezettnél több kukoricát és ezt adják át központi készletbe. A végrehajtási utasítás szerint, amennyiben egy-egy termelőszövetkezet a megkö­tött kenyérgabona értékesí­tési szerződést azért nem tudja teljesíteni, mivel a kenyérgabona vetése egy ré­szét a belvíz kipusztította, a vízkár miatt hiányzó részt 1:1 arányban kukoricá­val (illetve a szövetkezet választása szerint más sze­mes takarmánnyal) teljesít­heti. Ha a termelőszövetke­zet az őszi kenyérgabona­féléket nem tudta elvetni az előirányzott területeken és tavaszi búzával sem tud­ta pótolni, a hiányzó terület után annyi kukoricát (illet­ve egyéb szemes takarmányt) adjon el a felvásárló vál­lalatnak 1:1 arányban, mint amennyi kenyérgabonát azo­nos területre számítva érté­kesít. A kenyérgabona­kiesés mértékét és az azonos mennyiségű szemes takar­mánnyal való teljesítés le­hetőségeit az illetékes járá­si tanács és a felvásárló vállalat szakemberei a ter­melőszövetkezetek vezető­ségével egyetértésben álla­pítják meg. A már megkö­tött kenyérgabona értékesí­tési szerződéseket — ahol az előirányzatnál keveseb­bet vetettek, illetve, ahol az őszi kenyérgabona egy része kipusztult — módosíthat­ják, vagy a szemes takar­mányra pótlólag köthetnek értékesítési szerződést. A kenyérgabona helyett át­adásra kerülő szemes takar' mányokért az átadás idő­pontjában érvényes állam) felvásárlási árat fizetik. 160 milliós beruházás

Next

/
Oldalképek
Tartalom