Kelet-Magyarország, 1966. május (23. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-27 / 124. szám

A modern „aranycsinálók“ felvonulása # Tisztító homoksugár ® Fotel a vizen ® Felfújható bútorok Megjelent a nagy érdeklődésnél várt könyv A magyar forradalmi munkásmozgalom történetének tankönyve A műanyagkupolás épít­mény alatt, és környékén nehéz válogatni. A vegy­ipar feladata küzdeni az évi több milliárdos kárt okozó korrózió ellen. Itt, az egyik üvegfalú, hűtőszek­rény nagyságú készülékben ömlik a nedves homoksu­gár. Sűrített levegővel irá­nyítják a bent elhelyezett tárgyakra, hogy azok fe- lelületét másodpercek, vagy percek alatt megszabadít­sa a rozsdaoxidrétegtől. E masina mellől a drótkefe hamarosan múzeumba vo­nulhat. Itt mutatják be az .elekt­romosság nélküli nikkele- zést. Melegített folyadékban, kémiai eljárással visznek csillogó bevonatot a lom­bikba helyezett tárgyakra. Valóságos „aranycsinálás” Minden titokzatosság nél­kül. S ide sorolhatjuk a különleges rendeltetésű lakkot, a Vinikort. A szál­lítandó, vagy hosszú ideig álló értékes gépeket lefúj­ják ezzel a percek alatt száradó áttetsző anyaggal. Védi pára, sav, por ellen. Amikor a szállítmány cél­hoz ér, vagy ismét üzembe helyezik a berendezést, a Vinikort egyszerűen lefejtik — nem marad nyoma sem... Erről sem gyakran hall az ember: felfújható búto­rok, úszó fotelek. Mindez a Palma-gumigyár camping szenzációja. Népszerűségben vezet a „sátorcsónak”. Egy és két személyes változat­ban készítik. Fölfújt, össze­szerelt állapotban kitűnő vizijármű, de ha kell, né­hány perc alatt hajlékot adó kis építmény. Súlya — kormányszerkezettel együtt — nem éri el a húsz kilót. Katonás rendben sorakoz­nak a növekvő nagyságú gumi autóköpenyek. Ez­úttal nem új gyártmány reklátnai. A külföldön jól ismert, nálunk azonban még alig alkalmazott „fu­tózást” ismerteti meg a lá- látogatóval. A megkopott fe­lületű, de még jó állapotú köpenyekre új réteget vul­kanizálnak, s így azt még hosszú ideig használhatja a jármű tulajdonosa. A meg­oldás olcsó, s tehermentesí­ti a gyártó ipart. Előttünk az üvegvitrinben négy üvegtartály. Vala­mennyiben szennyező anyag úszkál, amikor a percen­ként akcióba lépő keverő megmozgatja a folyadékot. Kettőben gyorsan tisztul a a víz, s aljára száll a vi­zet szürkítő apró hulla­dék. E két tartályba va- rázscsepp hullott. A Sedo- san a víz varázscseppje, amely ily kitűnően szem­léltethető módon is bizo- nvitja milyen jelentős ta­lálmány. Az ipari és ívóvíz liSzuiásban percek, vagy legfeljebb órákra csökkenti a derítés idejét. Kémiai új­donság a Nikéről rovarir­tószer is. Hatását több hó­napon át megtartja, s igen nagy ellensége a burgonya­bogaraknak és a káposzta- félék kártevőjének. S végül, sok közül az egyik legfontosabb: a gyógyszeripar. Karrierje irigylésre méltó. Ma termé­kei kétharmadát külföldre szállítja, s jóformán nincs olyan pontja a világnak, ahol ne találhatnánk meg gyógyszereinket. Újdonsága­iról általánosságban annyit, hogy a készítményeknél hosszantartó hatásra töre­kedtek. így jelent meg az új B—12-es, amelyből egy 100 gammás dózis, annyit ér, mintha régebbi készít­ményből ennek tízszeresét kapná a szervezet. A Nu- redal a legújabb nyugtató. Ez is nagyobb hatású elő­deinél, s külön ajánlható azoknak, akik már meg­szokták a korábbi készít­ményeket. A lista természetesen hosszú, s folytatni lehetne az antibiotikumokkal ,és a tbc kifejlődését gátló sze­rekkel. A felsorolásnál fon­tosabb, és sokatmondóbb azonban, hogy rövid idő alatt megduplázódott kivi­telünk Európába, Ázsiá­ba háromszor, Afrikába másfélszer, Ausztráliába kétszer annyi gyógyszert vi­szünk, mint 1961-ben. (t) Nemrég került a könyvke­reskedések kirakataiba az egységes párttörténeti tan­könyvnek, a magyar forra­dalmi munkásmozgalom tör­ténetének első kötete. (Kos­suth Könyvkiadó, 1966.) A szerzők — a Párttörténeti Intézet Nemes Dezső veze­tésével működő munkakö­zössége — a maga sokrétű­ségében foglalkoznak pár­tunk történetével. Szem előtt tartják azt az alapeset, hogy a magyar szocialista mozgalom kezdeti időszaká­nak története elválaszthatat­lan előzménye a kommunista mozgalom későbbi történeté­nek. A magyar munkásosz­tály a fejlődés hosszú, el­lentmondásos, de a maga egészében dicsőséges útját járta meg addig, amíg elju­tott a forradalmi munkás­párt megteremtéséig, majd röviddel ezt követően az első hazai munkáshatalom, a Magyar Tanácsköztársaság kivívásáig. A kötet bevezetőben az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel foglalkozik. Ez nem vélet­len, hiszen ekkor kezdő­dik meg Magyarországon a tőkés fejlődés időszaka; az a történelmi korszak,_ amely, nek folyamán kifejlődött az új társadalmi rend megva­lósítására hivatott osztály, az ipari pfo'.etáriátus. Az ek­kor még kislétszámú és fej­letlen munkásságnak jelen­tős szerepe volt a forrada­lom és szabadságharc ese­ményeiben. A munkások életviszonyaik megjavula­Kcszül a Danulon, a több célra Is alkalmas hazai műszál. sát, emberi jogaik érvénye­sítését várták a forrada­lomtól és áldozatkészen harcoltak a haladó erők győzelméért. Mint a tan­könyv megállapítja: „A for­radalmi tüntetések tömegeit elsősorban a pesti munká­sok alkották.” Kiemelik a szerzők azt is, hogy 1848— 49-ben a munkásság küz­delmét a magyar forradal­mi demokrácia kimagasló képviselői — Petőfi, Tán­csics, Vasvári — teljes együttérzéssel támogatták. A hatvanas évek végén meggyorsuló ipari fejlődés, illetve az ezzel egyidejűleg bekövetkező bizonyos politi­kai konszolidáció (a kiegye­zés), másrészt a nemzetkö­zi munkásmozgalom fejlődé, se, a tudományos szocializ­mus létrejötte, az I. Inter- nacionálé megalakulása te­remtette meg a hazai szoci­alista mozgalom kibontako­zásának feltételeit. A könyv­ből átfogó képet kapunk az első magyarországi szoci­alista szervezet, az 1868- ban megalakult Általános Munkásegylet tevékenységé­ről, valamint arról, hogy a Nemzetközi Munkásszövet­ség, a Marx vezette Inter- nacionálé a magyarországi szocialista munkásság küz­delmét minden rendelkezés­re álló eszközzel támo­gatta. A reakciós kormányzat az Általános Munkásegyletet feloszlatta, vezetőit bíróság elé állította, azonban a szo­cialista mozgalom további fejlődését nem tudta meg­akadályozni. A kötet szerzői nyomon követik azt a hő­sies mozzanatokban gazdag, áldozatos küzdelmet, ame­lyet a hazai munkásság leg­jobbjai a munkáspárt meg­teremtéséért vívtak. Frankel Leó és a köréje tömörülő szocialista munká­sok küzdelmének eredmé­nyeként 1080-ban megala­kult a Magyarországi Álta­lános Munkáspárt, amely 1890-ben felvette a Szoci­áldemokrata Párt nevet; eb­ben az időszakban az egye­düli munkáspárt volt Ma­gyarországon és a szocialis­ta agitációs és szervező- munka kifejlesztésével, a munkásság helyzetének megjavításáért vívott küz­delmével történelmi jelen­tőségű érdemeket szerzett. A szerzők írnak arról is, hogy az osztályharcos ele­mek mellett a párt vezető­ségében mindinkább érvé­nyesültek azok a megalku­vó törekvések, amelyek 1914-ben az uralkodó osztá­lyok előtti behódoláshoz; ‘a szociálsovii.iszta, háborút támogató politikai irányvo­nal kialakulásához vezet­tek. A magyar szocialista mozgalomnak azonban szá­mos olyan kiemelkedő kép­viselője volt — Szabó Er­vin, Alpári Gyula, Landler Jenő és mások —, akik a pártvezetésben megnyilvá­nuló opportunizmus ellen erőteljesen küzdöttek. A kötet kiemeli az 1918 októberi magyarországi pol­gári demokratikus forrada­lom jelentőségét; megvilá­gítja Károlyi Mihály töíté- nelmi szerepét, bemutatja az elért eredményeket, a po­litikai viszonyok demokrati­zálását, a köztársaság kiví­vását, stb. Rámutat azonban arra is, hogy ekkor már a polgári demokratikus átala­kulás nem oldhatta meg a magyarországi társadalmi fejlődés alapvető feladatait. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához szocialista forradalomra volt szükség. 1918 novemberében — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megindí­tott nemzetközi forradalmi hullám közepette — Ma­gyarországon is létrejött az új típusú, forradalmi mun­káspárt, amely a szocialista forradalom jelszavát tűzte zászlajára. A szerzők rész­letesen elemzik a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának alkotó elemeit; ifimu­tatják, hogy a magyarorszá­gi munkásmozgalom legjobb erői az alapvető politikai kérdésekben fokozatosan a szocialista átalakulásért küzdő kommunisták állás­pontjára helyezkedtek. A kötet kifejti azokat a sajátos körülményeket, ame­lyek lehetővé tették, hogy Magyarországon véres ösz- szecsapások nélkül győzhes­sen a szocialista forrada­lom. Behatóan foglalkozik a dicsőséges Magyar Tanács- köztársaság történetével; az elért eredményekkel és a történelmi tanulságokkal. A magyar forradalmi munkásmozgalom története most megjelent első kötete hasznos olvasmány mind­azok számára, akik hazánk, illetve munkásmozgalmunk történetével foglalkoznak?. Nélkülözhetetlen minden olvasó számára, akit érdekel a múlt és annak jelenre is kiható következményei és tanulságai. Erényi Tibor MAI MAGYAR SZÜLŐK ÍS GYEREKEK Akik csak egy birtokos névmást ismernek: „AZ ENYÉM“ A sóstói villamosra a va­sárnapi zsúfoltságban fel­tülekszik három gyerek. Hátulról szülői szó bíztatja őket: „öt helyet foglalja­tok! Ügyesen!” A három gyerek valóban ügyes. Más gyereket, idős nénit leta­posva, elfoglalnak öt helyet táskával, kosárral, kezükkel és persze azzal, hogy leül­nek. A szülők megvették a jegyet, leülnek. Ül a három gyerek is. A diadal teljes. És ekkor akad egy idős em­ber, aki meg meri kockáztat­ni a mondatot: — Kérem, nem adhatná át a kisfiú a helyet? — a válasz csattan. „A“gyerek épp úgy megvet­te a jegyet, mint maga. Kifizette.” A téma ezzel be van fejezve: a forintérték döntött. Igen, amit meg lehet ven­ni, sok emberben elhomá­lyosítja mindazt, ami meg- vehetetlen: az erkölcsi ér­tékeket, az emberi maga­tartás szintjét, a kulturált­ságot és a kötelességérzetet. Egy pedagógus ismerősöm Szomorúan mesélte a mi­nap, miként járt egy úttörő növendékével. Vagy inkább a szüleivel. Az egészen mi­nimális nyári táborozási dijat a kisfiú nem hozta el. Indokolása is volt: „Apu­kám azt üzeni, hogy mi gépkocsira gyűjtünk.” Jó dolog a gépkocsi? Kétségte­len kényelmi oldalai ta­gadhatatlanok. a gyerek or- szágot-világot ismer meg majd vele. De ha a kocsi fétissé válik, amely elhalvá­nyít minden mást — az első közösséget, amelyhez a kis­fiú tartozik, az első zász­lót, amelyre a kisfiú feles­küdött, az első táborozás romantikáját — akkor a társadalom csak egy módon ítélhet: ez a „szülői neve­lés” veszélyes a társadalom­ra. Ennek a fajta nevelési lazaságnak legtöbbször nincs társadalom ellenes szándé­ka. Egészen jó hiszemű em­berek vélik azt, hogy ha a gyerekük ügyesen tud tola­kodni, akkor élelmes és ez nagyon jó tulajdonság; ha­sonlóan nincs gonosz szán­déka a táborozási díjat be nem fizető szülőknek, mert a gépkocsival világot fog megismerni a gyerek. Sőt — nem ritkán olyan a lát­szat, hogy e torz pedagógia szocialistának és modernnek véli magát. A művelt és jó­érzésű emberek (teljesen függetlenül a társadalmi formától) huszonöt, vagy hatvan éve is arra nevelték gyerekeiket, hogy adják át helyüket az idősebbeknek, a nőknek. Teljesen rossz úton jár, aki azt hiszi ezek után, hogy az udvariasság holmi „kispolgári csöke- vény”. Hogy az a „korsze­rű” és „a mai világba illő” aki letapossa a másikat a villamosnál és diadallal ter­peszkedik az ülésen. Rossz út és a mi társadalmunk félreértése irányába vezető út ez. Megtörtént az eset és bár szélsőséges — ilyen jellegé­vel együtt (vagy talán _ ép­pen ezért) jellemzi a társa­dalom különös szemlélőit. Mi a világfelfogásuk? Va­lami ilyesmi „a szocialista társadalom olyan emberi közösség, amelytől csak kapni lehet, amelyben küz­delemre, kényelmetlenségre, nehézségekre nevelni feles­leges. Adni lehetőleg sem­mit, vagy minél keveseb­bet! Kötelességet teljesíteni — módjával: jogokat köve­telni: tele szájjal. Élelmes vagyok és arra nevelem a gyermekemet is, hogy sor­baállásnál tolakodjon a másik elé, körömszakadtáig védje az ülőhelyét, ne en­gedjen abból, ami az övé. Gyűjtök: magamnak. Gya­rapodok: magamnak, senki más nem fontos.” Vannak ilyen emberek? Vannak. Azt lehetne mondani: a nyelvtanból csak egyetlen részeshatározót tanultak meg: „nekem” és egyetlen birtokos névmást: „az enyém”. Nagy baj ha olyan helyre kerülnek, ahol gazdasági eszközök kerülnek önzésük hatókörébe. Köny- nyen csapnak át elítélhető cselekedetekbe is. De társa­dalmi szempontból legalább Ilyen veszélyesnek tartom hatásukat — gyerekeikre. És azokra, akikre átragad, lévén ez a nyavalya fertő­ző betegség. Néha nem árt kimondani ezt akkor is, ha nem bíróságon hangzik el az ítélet indokolásában. Orosz Szilárd * SZÉPPRÓZA az ünnepi könyvhéten Barabás Tibor Három port ró Mozart—Beethoven—Cho­pin 30.— Ft Fehér Klára: Perben, haragban 15,56 Ft Fejes Endre: Vidám cimborák 19.— Ft Goda Gábor: Miért nem nőtt az ember az égig? 31.— Ft Hidas Antal: Ficzek úr 41.— Ft Győry Desző: Tűzvirág 40.— Ft Illés Béla: A 339-es szoba, Üj esztendő 15.— Ft Kassák Lajos: Egy ember élete ' 55.— Ft Körkép 66. Huszonnégy mai magyar novella 29— Ft Lengyel József: Mérni a mérhetetlent 1—2 78.— Ft Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert 1—2 78.— Ft Mesterházi Lajos: Isten, méretre 17,50 Ft Oravecz Paula: Tört ágak 28,50 Ft Sánta Ferenc: Az áruló 16-— Ft Szabó Pál: Szivérványerdő 1—2 66.— Ft Tamási Áron: Világló éjszaka 32 — Ft Tersánszky J. Jenő: Kakuk Marci 59.— Ft bőrkötésben 90.— Ft Veres Péter: Való világ 42.— Ft Vészi Endre: Aranyszoba 19.— Ft Kaphatók az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban és a könyvsátraknál! Üjjávarázsolt gumikerekek — „futózás” után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom